Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


------------
3
Alkalmanként vannak olyan gyerekek, akik különösen rossz diákok
és egy idő múlva felfedezik, hogy tehetségesebbek és intelligensebbek,
mint az összes többi osztálytársuk. A tehetséget nem szabad automatikusan
a teljesítménnyel azonosítani, és az olyan gyerek, aki nem tudja
tartani az iskolai tempót, még nem feltétlenül tehetségtelen vagy buta.
Mivel az indigó gyerekek csak most kezdenek nagyobb számban érkezni,
még nem tudták megvizsgálni, hogy általában intelligensebbek-
e mint a többiek. Még mindig úttörőmunkát végzünk, sok minden
csak a következő években lesz majd megállapítható, ha az indigó gyerekek
már nem lesznek kisebbségben, hanem túlsúlyba kerülnek. Feltűnő,
hogy az indigó gyerekeket gyakrabban tartják butáknak, mint tehetségesnek,
és sem a szülők, sem az iskola nem tudják pontosan, hogy
mihez kezdjenek velük.
A tehetséges gyerekek fárasztóbbak és többet követelnek a szüleiktől
(és nevelőiktől) mint a „normális" gyerekek. Sok tanár, terapeuta és
pszichológus számára új terület még az indigó gyerekek vagy tehetség
téma. A szülők ezért sajnos nem mindig találnak megértésre gondjaikkal.
Mit jelent tulajdonképpen a tehetség?
Az általános intellektuális tehetség vagy intelligencia a következőket
foglalja magába:
- gyors felfogóképesség,
- jó tanulási képesség,
- térbeli képzelet,
- jó emlékezőképesség,
- sok területen különleges szellemi teljesítményekre való képesség,
mint például természettudományok, nyelvek vagy logikus
gondolkodás (például sakk).
A zenei-művészi tehetség különleges festési, zenei/énekesi, színészi,
költői képességet jelent.
• A pszichomotoros képesség minden olyan területen szerepet játszik,
amely a testi ügyességen alapul, mint a sportok (például a
torna) vagy a finommechanika (például a barkácsolás).
• A szociális tehetség az a képesség, hogy jól tudunk az emberekkel
bánni, van beleérzőképességünk, kiegyensúlyozólag hatunk
rájuk és segítünk nekik.
A tehetségek ritkán jelentkeznek egymástól elszigetelve, többnyire
egymásba fonódnak. Egy gyerek általános intellektuális tehetségét
nem lehet lemérni valamilyen mérőeszközzel, ahogy a testhosszát egy
centivel, vagy a súlyát egy mérleggel lemérhetjük. Ha azonban több
gyerek tölti ki ugyanazt a gondolkodási feladatokból álló tesztet, akkor
megállapíthatunk relatív fokozatokat. Ezen alapul az úgynevezett IQ
teszt; az IQ tesztek az intelligenciahányadost mérik (lásd 3.5. fejezet,
itt részletesebben olvashatnak az IQ tesztekről).
Ha valakinek vele született tehetsége van különleges teljesítményekhez,
az még nem jelenti azt, hogy ezeket a tehetségeket ki is aknázza.
A tehetség mellett a kimagasló teljesítményhez a kreativitás is
szükséges. Ahhoz, hogy a tehetség és a kreativitás kibontakozhasson,
még további tényezők is szükségesek, mégpedig: motiváció és támogató
környezeti feltételek.
KREATIVITÁS
A kreativitás azt a képességet jelenti, hogy ötleteket, információkat és
dolgokat eredeti, azaz szokatlan és újszerű módon hozzunk kapcsolatba
egymással. A kreatív teljesítmények többféle jellegzetességet mutatnak:
• Divergens gondolkodás: több irányban futó gondolkodás, amelyek
nem elégszik meg a legkézenfekvőbb megoldással, hanem
szokatlan megoldásokat keres.
• Eredetiség: az ötletek egyszerisége, amelyek valami különlegeset,
egyáltalán nem mindennapit jelölnek. A kreatív emberek
fantáziája sokszor túlszárnyalja az eddigi lehetőségek határait és
új, ismeretlen területekre vezet.
Rugalmasság: szellemi mozgékonyság, amelynek hatására gyorsan
képes különböző gondolkodási síkok között váltani és azonnal
különböző szemszögekből tud a problémára tekinteni.
MOTIVÁCIÓ
Valaki azt mondta egyszer: „A gyerekeket nem kell a tanulásra motiválni,
belső késztetésük van a tudásra, ha hagyják őket. " A motiváció
a gyermek érdeklődésével és kitartásával határozható meg, amelyektől
függ, hogy mennyi erőt és időt fektet az adott munkába. A motivációt
a szülők, nevelők, tanárok, barátok, kiképzők stb. állandóan befolyásolják.
Ahhoz, hogy egy gyerek fejleszthesse tehetségeit, fontos, hogy
a szülői és iskolai elvárások megfeleljenek a gyerek képességeinek és
intellektuális szükségleteinek. Főleg akkor sikerül teljesítményt elérni,
ha támogatást is kapnak hozzá. Mivel a normál iskolai tananyag és a
hagyományos felépítésű oktatási mód keveset követel a diáktól és
unatkozni kezd, a szülőkön, tanárokon és nevelőkön áll, hogy erősítsék
a gyerekek tudásvágyát és kíváncsiságát.
Sokszor a feltűnő viselkedésmódok mutatják, hogy a gyerek nem
buta, hanem épp ellenkezőleg, tehetséges. így például előfordulhat,
hogy egy gyerek egy pillanat alatt megold nehezebb feladatokat, bár
könnyebbek nem sikerülnek neki. Mindaz, ami rutinfeladat, nem jelent
neki kihívást és nem köti le a figyelmét. Az olyan gyerek, aki úgy érzi,
keveset követelnek tőle, sokszor a tanítás zavarásával reagál és sok .
odafigyelést igényel. Ha keveset követelnek egy gyerektől és nem
egyenlítődnek ki az otthoni millió hiányosságai, akkor megtörténhet,
hogy nehézségei támadnak. Egy kisgyerek például rengeteg ötletével
és elevenségével tűnik fel. A tesztekben azonban átlagon alul teljesít,
és egyszer összeverekszik a társaival, hisztériás rohamokat kap és
megtagadja, hogy bármit is megtanuljon. Lehet, hogy az első osztály
végén még olvasni sem tud. Ha otthon felébred az érdeklődése az olvasás
iránt, akkor a legrövidebb időn belül megtanulja maga, de nem
mondja el a tanárnak. Lehet, továbbra is elutasítja majd, hogy például
az iskolában olvasson. Az ilyen gyerekek általában a tanulásban korlátozottak
iskolájába kerülnek, pedig a probléma csak ott kezdődött,
hogy túl könnyű volt neki a tananyag. Az ilyen gyerekek sokszor pár
perc alatt megcsinálják, amire másoknak órákra van szüksége, és tesztekben
átlagon felüli IQ-t mutatnak. A tehetségesebb gyerekek sokszor
kellemetlenebbek és több figyelemre van szükségük.
3.5. IQ teszt
Az általános intellektuális tehetséget (röviden: intelligenciát) nem lehet
mérőműszerekkel mérni. Megállapíthatóak ugyan relatív besorolások,
ha több emberrel is elvégeztetjük ugyanazokat a teszteket. Sok
teszt van a világon, minden országnak megvan a sajátja, és sajnos lehetetlen
olyan végkövetkeztetést levonni, mint például „ma intelligensebbek
az emberek, mint 5 éve" vagy „ma több tehetséges gyerek van,
mint 10 éve". Ezeknek a teszteknek az eredménye azonban kifejezhető
számokban és vonatkoztatható az azonos életkorúak átlagos teljesítményére;
így számolják ki az intelligenciahányadost (rövidítve az
IQ-t), ami egy relatív érték.
Ennek megfelelően a korosztályuk átlaga fölött teljesítő gyerekek
IQ-ja 100 fölött van, a fejlődésben visszamaradottaké pedig 100 alatt.
Mindig egy csoporton belül mérnek, majd a csoporton belül az intelli-
Az intelligenciahányados relatív gyakoriságának ábrázolása
109
genciahányados relatív gyakoriságát tudják grafikonon ábrázolni. Áltálában
harang formájú az eloszlás, ahol a középérték 100, és a szórás
vagy standardeltérés 15 mindkét irányba (lásd grafikon). Vagyis erre a
területre 100 plusz/mínusz 15 (85-115) esik, kereken 68%, vagy a csoportnak
jó kétharmada. Körülbelül 95%-nak található az IQ-ja 70 és
130 között. A többiek efölött, vagy alatt helyezkednek el.
Az intelligenciateszteket, amelyek az IQ-t mérik, a kilencvenes évektől
használják, de nem egészen vitathatatlanok. Az intellektuális képességeknek
csupán egy részét mérik, amely megint csak egy része a teljes
tehetségterületnek. Véleményem szerint a teszteredmények értékelésénél
tekintetbe kellene venni a következő befolyásoló körülményeket is:
• Mennyire van formában a gyerek a teszt napján?
• Mennyire értik meg egymást a tesztet vezető és a gyerek?
• Milyen elvárásokkal jön a gyermek (és az anya/apa) a tesztre?
• Mi függ a teszteredménytől?
Sok szülőt az iskolavezetés kér meg, hogy készítsenek tesztet a gyerekkel,
ha zavaró a viselkedése. Fontos azonban előtte tájékozódni a tesztlehetőségekről
és az elérhető eredményekről. Ehhez léteznek profi tanácsadóhelyek.
Az elmúlt években sok új intelligenciatesztet fejlesztettek ki egyéni
feladatokkal, minden korosztálynak, amelyek jó eredményeket mutatnak.
3.6. Alternatív tanulás
Montessori és Waldorf iskolák
..A gyerekek akkor tanulnak legjobban, ha ma-,
guk is tevékenyek és maguk gondolkozhatnak "
Jean Piaget
Azok az iskolák, amelyek a gyerekek egyéni támogatására álltak rá, lényegesen
érdekesebbek az indigó gyerekeknek, mint a „normálisko-'
Iák". De nem könnyű megválaszolni azt a kérdést, hogy melyik iskolai
forma alkalmasabb az indigó gyerekeknek, és melyik vezethet végig
jobban oktatási rendszerünkön. Nagyon sok múlik az adott tanároktól,
az iskolaigazgatótól, és attól, hogy az iskola hogyan tekint az
indigó gyerekekre. Ebben a kérdésben nem lehet általánosítani. Ha egy
indigó gyereknek kellene döntenie, bizonyára az elsőként említett lenne
a neki megfelelő tanítási forma. Azok az iskolák, amelyek kimondottan
az indigó gyerekek viselkedésmódjára képzik ki tanáraikat, és
új tananyaggal készülnek föl, biztos hogy a „megfelelőbb" cím.
Egyre inkább itt az ideje, hogy a gyerekeket is figyelembe vegyék a
képzési folyamatban. Az lenne az ideális, ha ők maguk választhatnák
meg, melyik iskolába mennek. Ha a szülőkkel együtt megnézhetnék,
melyik tetszik nekik legjobban, hol van az az érzésük, hogy tanulhatnak
valamit, és hol kapnak pozitív támogatást. Sok olyan gyerek van, aki
naponta tiltakozik, ha iskolába kell mennie. Egy idő óta van Berlinben
(talán más német városokban is?) a rendőrségnek egy különleges részlege,
akik olyan fiatalok után „fésülik át" az utcákat, akik nem mentek
iskolába. Ilyenkor a hatóságok viszik be őket. Ha meghallgatjuk a gyerekek
magyarázatát, hogy miért lógnak, feltűnően sokan gondolják úgy,
hogy a tanítás hülyeség, és nem bírják a tanárok fecsegését.
Emlékezzünk csak vissza, hogyan éltük mi meg ezt annak idején!
De az akkorihoz képest sokat romlott a helyzet. Valami teljesen kizökkent.
Talán két világ csap itt össze. Gyermekeink már nem hagyják,
hogy a régi szabályok és a „muszáj" ideológia olyasmire kényszerítse
őket, amit mi akarunk. Gyűlölik a tekintélyen alapuló magatartást, és
a nem demokratikus gondolatokat. Mielőtt minden fiatal megtagadná,
hogy iskolába menjen, ésszerűnek tűnik az új gyerekekhez illően átalakítani
azokat. Hiszen a mi legfőbb kívánságunk, hogy olyan generáció
nőjön fel, aki tudja, miért és minek él. Egy olyan generáció, amely meg
tudja valósítani az álmait és kedve van élete urává válni.
Valaki egyszer azt mondta: „Nézzük meg egy ország gyermekeit, és
máris megtudhatjuk, hogy mi történik abban az országban." Sokat beszélünk
az iskolákban tapasztalható erőszakról és agresszióról. Éppígy
a gyerekek figyelmetlenségéről, butaságáról, tehetségéről vagy hiperaktív
reakcióikról. Régebben egy évfolyam tanulóinak nagy része azonos
tanulási és intelligenciaszinten álltak. A mai gyerekek ezzel szemben
nagyon különbözőnek tűnnek. Különböző osztályokat követelnek
meg az iskolavezetéstől, mert különben egyetlen csoport sem juthat
előrébb a tananyaggal.
Ijesztő látni, milyen sok utcagyerek van. Nem csak külföldön, Németországban
is - csak Berlinben körülbelül három-ötezerre becsülik
számukat. Függetlenül attól, milyen ezeknek a gyerekeknek az auraszíne
(indigó vagy más gyerekek), ez a tény azt mutatja, hogy milyen
nagy lehet a generációk közötti szakadék. Véleményem szerint legfőbb
ideje átgondolni, milyen irányban akarunk továbbfejlődni. Úgy folytatjuk
az utunkat, ahogy eddig, vagy tudomásul vesszük az egyetemes
változásokat és elkezdünk megváltozni?
Vannak a világban olyan iskolarendszerek, amelyek más utakat járnak,
például a Montessori, a Waldorf és a Freinet iskolák. A következőkben
az első kettőt mutatjuk be.
MONTESSORI
Az eredeti Montessori rendszert, Dr. Mária Montessori filozófiáját,
mintha csak az indigó gyerekekre szabták volna. Nagyon strukturált,
ugyanakkor meglehetősen rugalmas a felépítése. A tanárok és az úgynevezett
személyzet évekig egy speciális Montessori képzésen vesznek
részt. Amerikában néhány Montessori iskola felismerte az indigó
gyerekek „problémát", és elkezdték tanáraikat az indigó gyerekekről
és nevelésükről oktatni.
A montessori iskoláb.an a legfontosabb elv a „cselekvés pedagógia"
ahogy a humanista pedagógia minden irányzatánál. A Montessori isko-
Iában teret kap a gyerek, hogy ő maga határozza meg a nap menetét.
Játszva tanulja meg, hogy maga készítsen el dolgokat. A tanár valójában
csak kísérője a gyereknek, új témákat mutat be, segíti a gyerekeket
a csoportos foglalkozásoknál, és kerüli, hogy kritizálja a gyerekeket.
A gyerekek választhatnak, hogy melyik témán szeretnének dolgozni.
A gyerekek megtanulnak többek között írni, számolni, mégpedig
mozgó tárgyakkal, mintha játszanának. A művészeti nevelés fontos alkotóeleme
a tanításnak. Emellett gyakorlati dolgokat is tanulnak, mint
például, hogyan kell ételeket elkészíteni, a ruháikat összehajtogatni, takarítani
vagy más mindennapi elfoglaltságokat. Megtanulják fejleszteni
az érzékeiket, például különböző tárgyak vagy anyagok felületét
kézzel érzékelni. Megtanulják kifejleszteni saját kreativitás-érzésüket,
saját ritmusukban dolgozni, és bízni önmagukban.
Ezeknek a gyerekeknek a legfontosabb tanulási céljuk az aktuális
ladtúrtechnikák mellett az, hogy megtanulják, kik ők, mit szeretnek és
mit nem, mit érzékelnek és mit nem, és miről vannak meggyőződve.
Pillanatnyilag a Montessori rendszer egyetlen gyengéje, hogy az iskola
befejezésével, hogyan illeszkedhetnek be a gyerekek az igazi életbe.
Itt ütközik a régi és az új, a gyerekeknek nehézséget okoz beilleszkedni
materialista, teljesítményorientált társadalmunkba. De ki tudja,
mi lesz tíz vagy tizenöt év múlva, ha az indigó gyerekek felnőnek.
WALDORF
A Waldorf iskolák egyre inkább fejlődnek, amióta Rudolf Steiner
(1861-1925) 1919-ben Stuttgartban megalapította. A Waldorf iskolák
„szülő-iskolák". Igénylik a szülők eszmei és anyagi támogatását. Az
antrofozófia, a tudomány, amely az emberi természetet testnek, léleknek
és szellemnek tekinti, adja a Waldorf pedagógia alapját. A nevelési
koncepció, amely a gyerekek fejlődési lépéseire irányul, egy olyan
nevelési művészet, amely elvezeti a fiatalokat önmagukhoz. A nevelés
légköre, amely a növekedő embereket teljes egészükben szólítja meg,
és amely komolyan veszi egyéni képességeiket és gyengéiket, támogatja
a saját személyiség kialakulásának fejlődését. Az óvodás és iskolás
kort az élet meghatározó szakaszának tekintik, és nem csak mint
felkészülést az életre. Olyan fontos alapkészségek kell, hogy kialakuljanak
a gyerekekben ezekben az években, mint a tetterős, fantáziadús
és felelősségteljes cselekvés, éber érzékelés, világos gondolkodás,
önálló ítélőképesség és eleven érzékelés.
A gyerekek egységes képzésen vesznek részt, amelyben nem az iskolai
tanítás adja a tekintélyt, hanem a tanárszemélyiségek játszanak központi
szerepet (a tanárok/tanárnők általában nyolc évig vezetik az osztályaikat).
Hosszabb ideig foglalkoznak egy témával, hogy megtanuljanak
minden tekintetben elmélyedni benne, nem csak a megértés szintjén.
1 1 3
Felsőben (9 - 12/13. osztály) szaktárgyakra szakosodnak a diákok, és az
alapul szolgáló eszmék, nem pedig az eddig előtérben álló tanár személyes
autoritása szerint. Mielőtt kidolgoznák és bemutatnák a megértéshez
szükséges magyarázatokat és modelleket, a gyerekeknek meg kell
tanulniuk megfigyeléssel és leírással megközelíteni feladatukat.
Az egyén fejlődése a Waldorf pedagógiájában nagyon fontos, és az inkább
kognitív* tárgyak mellett van zene, művészet, kézművesség, éneklés,
famunkák stb. Az iskolaév végén egyéni projektmunkát készítenek.
Ezután lehetséges az átmenet az államilag elismert záróvizsgákhoz.
Eutónia
Belgiumban utat talált az iskolákba az eutóniás munka. Az eutónia támogatja
a gyerekek önértékelését, azzal, hogy végigvezeti őket a test megtapasztalásának
egy dinamikus folyamatán, amellyel tudatosítják külön-;
böző testterületeiket. Ennek következtében a gyerekek kifejeződésüknek
és tartásuknak is tudatában lesznek. Ezzel az integrálási folyamai
megtanulják érzelmi élményeiket és gátaikat tudatosítani, és így jobi
bízhatnak saját érzéseikben. Így a gyerek az egész részének érzi magát,
tudatosan érzékeli környezetét, amelyet elevennek és ugyanakkor nyu
godtnak és biztonságosnak él meg. Az eutónia olyan világot nyit meg á
gyerekek számára, amellyel jobban lehet kommunikálni.
Az eutóniát Gerda Alexander alapította. Fiatal korában tolószék
volt utalva. Ebben az időben kezdte saját testét kutatni, érezni, és mindenek
előtt megélni. Saját módszerével teljesen meggyógyult. Az eutóniát
(„eu" görög szó, azt jelenti megfelelő, jó, harmonikus; a szintén
görög „tonos" szó pedig feszültséget jelent) úgy tekintik, mint az ember
testi egysége megtapasztalásának nyugati módját, amellyel tudatosan
érezhetjük testünket, belülről, kívülről és a környezettel összefüggésben
is. Megszoktuk, hogy nem nagyon figyelünk oda a testünkre,
és többnyire csak akkor érezzük, ha fáj valamink. Az eutónia megtanít-
* Az értelem révén született felismerésen nyugvó.
ja, hogy a külvilágtól függetlenek legyünk, és bizalommal adjuk át magunkat
önmagunknak.
A saját testtel végzett gyakorlatok jó közérzetet és személyes biztonságot
adnak. A gyerek magabiztosabb lesz, jobban, nyugodtabban
és tudatosabbnak érzi magát. Jobban tud feladataira és kötelességeire
koncentrálni és sokkal inkább saját középpontjából éli meg az életet.
Az egyszerű eutóniai gyakorlatok szépséget sugároznak, amely a bensőben
alakul ki. Idővel intenzívebben tapasztalja meg önmagát az itt és
most-ban, és mind szellemi, mind testi lehetőségeit szabadon felderítheti
és megélheti. Az életet inkább egységnek éli meg, amelyből tekintve
minden könnyebb és teljes kifejeződéshez vezet.
Az eutóniai munka céljai:
• Megélni a test belső terét.
• A bőrt, mint eleven burkot érzékelni.
• Tudatában lenni a csontoknak, a csontváznak, hogy felfedezzük
belső erőnket.
• Tudatosan érzékelni az egész testet és kifejeződéseit.
• Tudatos renddel - a tónus, légzés, tartás és mozgás rendjével -
helyreállítani a megzavart pszichés egyensúlyt.
• Felismerni, hogy minden munka, akár „pozitív", akár „negatív",
mindig kihat a személyiség egészére.
• Megtapasztalni, hogy a test, szellem és lélek egységet alkotnak.
Tudtommal nem léteznek még indigó, hiperaktív vagy hiány-szindrómás
gyerekekkel végzett eutóniai gyakorlatokról szóló beszámolók; de
véleményem szerint nagyon érdekes lenne megvizsgálni ezt az összefüggést,
mivel úgy gondolom, az eutónia nagyon értékes támogatást
adhat ezeknek az új gyerekeknek.
Kis osztályok az Egyesült Államokban,
és speciális képzettségű tanárok
Az Egyesült Allamokban sok nyolc vagy tíz tanulóból álló osztályt
alakítottak ki, a nálunk szokásos, átlagosan huszonhét tanuló helyett.
Ez ideális lenne az indigó gyerekeknek, mert így egyénileg segíthetnék
őket a tanárok.
Olyan iskolák is vannak, ahol a tanárt két tanárasszisztens segíti.
A gyerekeket kisebb csoportokba osztják be, és így több figyelem jut
nekik. Speciális osztályok vannak a rossz magaviseletű gyerekeknek is
(többek között a hiperaktív szindrómás gyerekek is itt szoktak kikötni).
A szülők az aláírásukkal engedélyezik, hogy a gyerek ebbe a rossz
magaviseletű osztályba járjon.
Néhány amerikai iskola az új gyerekekre rendezkedett be, és új oktatási
rendszert vezetett be. Megbíznak egy speciálisan rossz magaviseletű
gyerekekre szakosodott tanárt, aki naponta kétszer felkeresi az
osztályt, és megbeszéli a gyerekekkel és a tanárokkal a nap folyamán
keletkezett problémákat, és megpróbál megoldásokat kidolgozni. A tanár
ezáltal úgy érzi, támogatják, és a gyerekek tudják, hogy naponta
kétszer jön valaki, aki meghallgatja őket és elfogadja a problémáikat.
Véleményem szerint ez egy igen érdekes és valóban megvalósítható
megoldás lenne az európai iskolákban is.
Jóga az iskolában
Ma már választható néhány iskolában a jóga. A gyerekek egyszerű jógagyakorlatokat
tanulnak a csoportban. Ezek a nyújtó- és erősítőgyakorlatok
segítenek érezni, hogy mit történik a tesben és a testen kívül.
Fejlesztik a koncentrációt és a figyelemösszpontosítást, növekszik a,
gyerekek önértékelése és több önbizalomra tesznek szert, ami meginti
csak a test és szellem harmóniáját segíti. A gyermek kiegyensúlyozott
személyiséggé fejlődhet, aki önmaga középpontjában él.
A jóga ideális az erős izmok és mozgékony ízületek megőrzéséhez,
és segíti a helyes testtartást. Még a szégyenlős és nem kimondottan
sportos gyerekek is megtanulják a jógával érzéseiket kifejezni és szabad
utat engedni fantáziájuknak.
Agytorna az Egyesült Államokban
Agytorna alatt (angolul brain gym®) egyszerűen olyan finom gyakorlatokat
és mozgásokat értünk, amelyeket a gyerekek figyelmének és tanulási
képességének fokozására fejlesztettek ki. Például meghúzzák a
saját fülüket, megdörzsölik a mellkasukat, fekvő nyolcast rajzolnak
(lemiszkátát, végtelenjelet), bal kézzel megütögetik a jobb lábukat és
fordítva; eközben megtanulnak jobban koncentrálni és középpontjukban
lenni. Ezeknek a finom gyakorlatoknak és koordinációs technikáknak
nagyon pozitív hatásuk van a gyerekekre. Az Oakley Elementary
School-ban (USA) naponta kétszer végzik a gyakorlatokat, reggel és
délután, összesen tizenöt percig. Az elért eredmények sokkal pozitívabbak,
mint más módszereknél.
Dr. Paul Dennison fejlesztette ki ezt az egészséges módszert a
gyógypedagógiából, az alkalmazott kineziológiából és a modern agykutatásból.
Az volt a cél, hogy a tanulást, fejlődést és az örömöt hagyományos
módon biztosítsák. Az amerikai iskolában azt tapasztalták,
hogy főleg a hiperaktív gyerekek nyertek sokat ezekkel a gyakorlatokkal.
Nyugodtabbak, lazábbak és már nem okoznak olyan sok nehézséget
a tanórákon. Ez az „agytorna" érdekes alternatívát jelent az olyan
gyógyszerekkel szemben, mint a Ritalin.
Az agytornát a következőképp írták le: „Egyszerű mozgások és
gyakorlatok rendszere, amelynek két hatása van: Csökkentik a tanulásnál
és más, új helyzetekben keletkező stressz! és fokozzák az agyműködést,
melynek révén létrejöhet az integráció. " A mögötte rejlő gondolat
az volt, hogy összekössék a két agyféltekét, hogy nagyobb összhangban
tudjanak együtt működni, és elkerüljék, hogy az agy egyik oldala
váljon dominánssá és vegye át az irányítást. Az indigó gyerekek
eleve szívesebben oldanak meg feladatokat mindkét agyféltekével
egyidejűleg, ebben érezhetően elemükben vannak.
Tajvanon a diákok taníthatnak! 1
Egyik európai barátomtól, aki félévig Tajvanon élt, megtudtam, hogy
ott bizonyos iskolákban évek óta a gyerekek maguk taníthatnak. A tanár
megpróbálja az első öt percben átadni a diákoknak az órai tananyagot,
azután az óra hátralévő idejét átengedi a diákoknak. Kutatásaim
során a következő érdekes cikket találtam Thom Harmanntól:
„Tajvan a legvállalkozókedvűbb ADD* kultúrájú társadalom, amelyet
valaha láttam. Vagy egy ADD mennyország vagy ADD pokol, én
magam nem tudtam a végére járni, hogy a kettő közül melyik, de egyszerűen
hihetetlen. Taipee városa olyan, mint egy bolondokháza...
Amerikában és Ausztráliában úgy tűnik, azért harcolunk, hogy kezdjünk
már valamit az ADD-vel. Tajvanban, ahol ez a magatartás legalább
olyan elterjedt, mint nálunk (valószínűleg még erőteljesebb), találkozhatunk
a legmagasabb matematikai és tudományos sikerekkel
világszerte. Miből fakad ez?
Az Independent of London, akinek az érdeklődését felkeltette a dolog,
kiküldött egy tudósítót Tajvanba, hogy cikket írjon erről, ez a cikk
következik itt:
Emberek, akik a tanulás megszállottai/Tajvan
Azt mondják, ha Tajvanban belép a tanár az osztályterembe, pár diák
még az előző órai feladatokon dolgozik, de 45 másodpercen belül mindenki
teljesen odafigyel, előre néznek a táblára, és dolgozni kezdenek.
A tanár mondjuk egy számtanpéldát magyaráz el. A tanítás gyors, és
könnyen válhat érthetetlenné, sok kérdés-felelettel haladnak végig az
osztályon. Minden gyereket bevonnak, előrejönnek, válaszolnak, írnak
a táblára, a több mint negyven gyerekből sokszor hat-hét talpon van.
Tajvanban alapvetően arra épül az iskolarendszer, hogy a tanár az
első öt percben bemutatja tanulási információját. - Bizonyára emlékeznek,
hogy a mi iskoláinkban sincs olyan tananyag, amelyet öt percben
* Attention Deficit Disorder. angol nyelvterületen. ADS - figyelemhiány-zavar vagy
-szindróma. ADD a német nyelvterületen.
ne lehetne összefoglalni. - A tanáré az első öl perc, és azt mondja »itt
az információ« és átadja a tanulást a diákoknak. »Ki érti közületek teljesen,
te? Ki nem, te nem? OK, te megtanítod neki és te pedig neki...!«
A gyerekek egymást tanítják. Azok a gyerekek, akik jobbak a többieknél,
nem unatkoznak, mert tanítanak. Azok a gyerekek pedig, akik
lemaradtak, nem unatkoznak mert az előttük haladó diákok tanítják
őket. A tanár nyitott marad, a gyerekek között mozog, segít és tanácsot
ad, nem pazarolja az idejét arra, hogy csendet és rendet teremtsen.
Nincs ADS problémájuk, és nincsenek olyan gyerekek, akiknek gyógyszert
kellene szedniük. Van egy működő iskolarendszerük: a tajvani
nyílt iskolarendszer. Radikális ötlet, amely egy jó megoldást mutat be.
Ugyanez a rendszer létezett pár száz éve az Egyesült Allamokban,
az iskolában akkoriban így épült fel a tanítás. Nézzék meg a 18. századi
tankönyveket. Ott világosan le van írva, hogy nem a tanár feladata
a tanítás. Az ő feladata az, hogy a szükséges tananyagot rendelkezésre
bocsássa, úgy hogy a gyerekek egymást taníthassák. És ez a módszer
teljességgel bevonja a gyerekeket...!"
19
!
4. FEJEZET
Az indigó egészség
4.1. Az indigó gyerekek egészsége
Indigó gyerekek csak körülbelül tíz éve érkeznek nagyobb számban,
azért még nem lehet megalapozott kijelentéseket tenni az egészségükről.
Általában a legtöbb gyerek makkegészségesen jön a világra. Gyermekkoruk
folyamán átesnek a szokásos gyermekbetegségeket és csak
később alakulnak ki az esetleges egyéni betegségek. Megállapítottak
ugyan olyan pszichés kollegtív betegségeket az új gyerekeknél, mint
asztma, különböző fajtájú allergiák vagy torok-orr- fülbántalmakra való
hajlam, de hogy ezek mennyire specifikusan az indigó gyerekekre
igazak, azt nem lehet biztosan megmondani, mivel nincsenek megfelelő
vizsgálatok. Csak azt lehet megállapítani, hogy gyakran lép fel a
hiperaktivitás, a legasthenia és a figyelemhiány, amelyeket azonban tudatosan
nem szeretnék betegségnek nevezni. Úgy tűnik, hogy az indigó
gyerekek sokszor „választanak" olyan betegségeket vagy szindrómákat,
amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezzel kényszerítik
rá a szülőket és a környezetüket, hogy valóban odafigyeljenek, cselekedjenek
és vállalják a felelősséget a helyzetért.
Az indigó gyerekek magasabb energiafrekvenciával érkeznek, mint
az előző generációk. Mindazok alapján, amit ezekről a gyerekekről tudok
- saját, velük szerzett tapasztalataimból és abból a sokféle információból,
amit velük kapcsolatban az egész világon összegyűjtöttem
-, a következő feltételezés érlelődött meg bennem: Lehetséges,
hogy az indigó gyerekek tudattalanul állandóan leadják finom, magas
energiájukat a közelükben élő felnőtteknek? Hogy emiatt vannak folyamatosan
„kiégve" és „készen"? Amíg a szülői házban élnek, előfordulhat,
hogy olyan sok energiájuk van, amitől a szülők és a családtagok
estére kimerülnek. Amikor idősebbek lesznek, és iskolába járnak,
részt vesznek más tevékenységekben, elkezdenek sok energiát veszíteni.
Emiatt mindig fáradtak és kiégettek.
Energetikailag a közvetkezőképpen lehet leírni ezt a jelenséget: Ha
találkozik egy magasabb energiafrekvenciájú ember egy alacsonyabb
energiafrekvenciájúval, két dolog történhet:
1. A magasabb energiafrekvenciájút lecsapolja a másik. Az első kifosztva
érzi magát és esetleg azt mondja: „Ez az ember elveszi
az energiámat" vagy „Túl sok erőmbe kerül ez az ember", míg
az utóbbi végre jól érzi magát, úgy is mondhatjuk, hogy feltöltődött.
2. Ha valaki tudatában van az energiafrekvenciájának, nyugodtan
megengedheti másoknak, hogy használják az ő magas rezgésű
energiáját, hiszen tudja, isteni forrásból fakad és sohasem merül
ki. Egyszerűen megmarad saját frekvenciáján és megosztja másokkal,
anélkül, hogy lemerülne. A másik, alacsonyabb frekvenciájú
ember ebben a helyzetben is jól érzi magát, és feltöltődik.
Sok jele van annak, hogy a figyelemhiány szindrómás indigó gyerekek,
akik ráadásul még hiperaktívak is, krónikus „fordított polaritással"
rendelkeznek (CRP-nek, Chronic Reversed Polarity-nek is nevezik),
vagyis állandóan energiát adnak le. Ez lehet az oka, hogy ezek a
gyerekek hajlamosabbak mindenféle megbetegedésre. Nehéz náluk
gyógyítani a betegségeket, mindaddig, amíg a gyerek „fordított". Azok
a gyerekek, akik talán már születésük pillanata óta szüntelenül a szülők
és a környezet rendelkezésére bocsátják energiájukat, ezáltal krónikus
stresszállapotba kerülnek.
Keith Smith, egy kalifoniai, Escondido-i íriszdiagnoszta* és gyógynövényszakértő,
aki a fordított polaritásra szakosodott, azt írja Lee
Carroll és Jan Tober ..The Indigo Children" (Indigó gyerekek) című
könyvében: „A fordított polarilású állapot gyengíti a lest elektromos
* íriszdiagnosztika: szemdiagnosztika.
erejét. " Ennek legfontosabb oka a hosszan tartó stressz. Ha gyengül a
test elektromos töltése, olyan tünetek lépnek föl figyelmeztető jelekként
mint hátfájás, izomfeszülés, vagy fejfájás. Ha 42 herz alá esik a
test feszültsége, akkor az immunrendszer nem képes kivédeni a betegségeket.
Fontos, hogy újra és újra fel tudjuk tölteni elektromos energiánkat
vagy feszültségünket, ahogy az akkumulátorokat is fel kell tölteni.
Ha elhanyagoljuk a tüneteket, extrém fáradtság, depresszió, félelmek,
migrén, süketség, kötőszöveti problémák vagy krónikus fájdalmak
jelenhetnek meg az egyébként problémás területeken. A test normál
fenntartórendszere nem működik többé. A szokásos elektromos jelzések,
amelyeket az immunrendszer küld, nem védekező jelnek, hanem
inkább rombolónak tűnnek. Smith felteszi a következő kérdést is: „Lehetséges,
hogy a krónikus fordított polaritás a test utolsó próbálkozása,
hogy figyelmeztessen, nyugodtabb helyzetet kellene kialakítanunk, mielőtt
egy kórházi ágy vagy egy otthoni ágynyugalom kényszerít erre? "
Fontos elmagyarázni a gyereknek azt az energetikai folyamatot,
amiért ilyen „kiégettnek" érzi magát, és például az „energia feltöltés"
gyakorlatot (lásd 8. fejezet) megcsinálni vele. Mivel a krónikus fordított
polaritást nem könnyű felismerni, érdemes szakmai támogatást keresni.
Terápiás tapasztalatok és a szülők utalásai alapján meg lehetett állapítani,
hogy az indigó gyerekek a következő „betegségekre" vagy beteges
állapotokra hajlamosak:
• Krónikus fordított polaritás (CRP - Chronic Reversed Polarity).
• Torok- és fülproblémák, gyakori megfázás és influenza.
• Allergiák.
• Lelki kimerültség.
• ADS és ADSH (teszttel kimutatott).
• Asztma és bronchitis.
• Depresszió.
• Krónikus fájdalmak különböző helyeken.
• Krónikus fáradtság és a terhelhetőség hiánya.
• Gyakori fejfájás.
Az indigó gyerekek a legtágabb értelemben véve normál egészségi állapottal
és vitalitással rendelkeznek. Előfordulhat, hogy magas energiájuk
miatt másképp élik meg és fejezik ki a betegségeket. Véleményem
szerint az influenzát és a megfázásos állapotokat arra használják,
hogy újra összhangba kerüljenek önmagukkal és organikusan, pszichésen
kipihenjék magukat.
Az indigó gyerekeknek általában nagyon kevés alvásra van szükségük,
többnyire épp csak annyira, hogy a fizikai test kipihenhesse magát.
Ami megterhelheti és megbetegítheti, az az érzés, hogy ő más,
vagy ha nem fogadják el. Az indigó gyerek másképp érzékeli az életet,
és ez az érzékelés nem könnyíti meg a dolgát. Tulajdonképpen mindent
másképp lát, mint mi. Mi ezt érzékelési zavarnak hívjuk, mert nem fe-,
lel meg a mi látásmódunknak. Általában nem is érti meg. Ha nem foglalkozunk
a gyerekkel és érzékeléseivel, akkor zavartnak érezhetjük.
Rákényszerítjük a gyerekre viselkedésünkkel ezt a zavart. Sajnos állandóan
nyomást gyakorolunk a gyerekre, és ez egész fejlődésére kihatással
van.
Mi is tulajdonképpen az érzékelés? Az érzékelés egy aktív folyamat,
az egyes embernek és a környezetének kölcsönös egymásrahatásában,
amellyel információkat és jelentéseket hozunk létre. Az érzékelés
a látás, hallás, ízlelés, szaglás és tapintás érzékein keresztül jön létre.
Ha ezek az érzékek nem optimálisan működnek együtt (ahogy mi
azt „normálisnak" ismerjük és tartjuk), akkor az ember és környezete
közötti interakció sérül. A következmények megmutatkoznak a szociális
viselkedésben, a tanulási zavarokban, az oda nem illő mozgásviselkedésben
és fizikai hajlamokban vagy betegségekben.
Azt mondják, hogy bizonyos indigó gyerekek érzékelése zavart, de
vajon valóban az? Nem inkább arról van szó, hogy az új gyerekek fejlettebbek,
mint mi, hogy érzékelésük nem olyan korlátozott, mint a
miénk? Könnyedén mozognak a különböző energetikai szinteken, és
jobban, gyorsabban érzékelnek egységes szellemi elveket, mint mi.
Ha mindig csak elutasítjuk, „őrült"-nek bélyegezzük és kigúnyoljuk
őket, akkor visszahúzódnak csigaházukba. Hosszú távon pedig megbetegszenek.
Érdekes, hogy a színtan az „érzékeléssel" köti össze az indigó színt.
Az indigó szín. amelyet a harmadik szemhez rendelnek, azt is jelenti,
hogy a belső szem kinyitásával a dolgokat más, spirituálisabb szemszögből
láthatjuk. Ez az a látásmód, amelyet az indigó gyerekek születésükkor
magukkal hoznak. Számukra minden egy, teljesnek tapasztalják
meg önmagukat, úgy ahogy vannak, isteni lényeknek, és sokszor
nem értik azt a szokásunkat, hogy a dolgokat egymástól különállóként
szemléljük. Ha folyamatosan elválasztjuk őket legbensőbb lényük
magjától nyafogásunkkal, ítéleteinkkel, helyreigazításunkkal, büntetésekkel,
és azzal, hogy nem ismerjük el őket, akkor megbetegszenek.
Ekkor testileg, érzelmileg vagy lelkileg szenvednek. Az a feladatunk,
ösztönözzük őket, hogy ezt a teljes látásmódot és a velük született érzékelési
módot ápolják és továbbfejlesszék.
Ha a gyerekek tudják, hogy elutasításra találnak, akkor ezer és egy
kifogást sorolnak fel, hogy kitérjenek ennek az útjából, olyanokat
mint: „Anyu, annyira fáj a hasam", „Nem tudok megmozdulni, annyira
fáj a térdem." Vagy „Annyira fáj a fejem", „Nagyon fáj a hasam,
tényleg nem tudok iskolába menni (vagy bárhová...)." Kitalálnak valamilyen
fájdalmat - amelyet azután éreznek is fizikailag - azért, hogy
elkerüljék az elutasított helyzetet.
Mi sajnos, véleményem szerint, túl kevéssé figyelünk oda az „alacsonyabb"
testek (fizikai, érzelmi, mentái- és étertest) egymásrahatására,
többnyire alulbecsüljük tudatlanságunkból fakadóan ezeknek a
testeknek a finomenergetikai összefüggéseit. Ha állandóan rosszul érzi
magát egy gyerek, úgy érzi elutasítják, nem ismerik el vagy nem
szeretik, akkor zavarokat produkál a különböző testjeiben. Ezek a zavarok
végül betegség formájában kifejeződésre jutnak a legdurvább,
vagyis a fizikai testben. A betegség a test figyelmeztető kiáltása, hogy
valami nincs rendben. Már sokkal korábban észre lehet venni a gyerek
viselkedésében más jeleket, amelyek erre utalnak. Ilyen helyzetben
fontos a gyerek terápiás vagy orvosi ellátása. Ezt nem lehet kémiai
gyógyszerekkel pótolni. A gyereknek szüksége van egy személyre, aki
fenntartás nélkül meghallgatja, komolyan veszi; egy olyan személyre,
aki magasabb perspektívából látva vezetni tudja őt. Az indigó gyerek
számára fontos, hogy a lelkét szívesen lássák az életében, ahhoz, hogy
tartva vele a kapcsolatot, élhessen. Ha ez megtörténik, akkor könnyebben
alakíthatja és valósíthatja meg az életét. Sok betegséget és kellemetlen
állapotot el lehetne kerülni így.
4.2. Táplálkozás
Az új gyerekek egészen újfajta étkezési szokásokkal rendelkeznek, és
néhányan közülük állandóan kifogásolnak valamit az étellel kapcsolatban.
Sok minden nem ízlik nekik, és kín számukra a rendszeres étkezés.
Ily módon a hűtőszekrény sok családban olyan, mint egy önkiszolgáló
bolt. Úgy tűnik, egyik fő táplálékuk a joghurt lett. Sok jel utal rá,
hogy a szülőknek meg kell szabadulniuk a régi mintáktól a táplálkozás
terén. A gyerek maga akarja meghatározni, hogy mit és mikor eszik.
Ráadásul azt is ő akarja meghatározni, hogyan eszik. Ez nem könnyű,
ha azt szeretnénk, hogy az egész család együtt egyen a frissen megterített
asztalnál. Legjobb, ha hagyjuk, hogy a gyerek kiválassza, mit
szeretne enni, végszükség esetén minden nap ugyanazt. Ezzel elkerülhetjük
az előre látható stresszt, ő pedig megtanulja intuitívan érezni,
hogy mire van szüksége a testének és érezni fogja a táplálékokat is.
Adhatunk táplálékkiegészítőket is, hogy minden szükséges tápanyagot
biztosítsunk.
Azoknak a gyerekeknek, akik hiperaktivitás vagy ADS miatt
Ritalint kapnak, többnyire egyáltalán nincs étvágyuk, totálisan sztrájkolnak,
és nem akarnak enni. A gyerek csak estére éhezik meg, amikor
a Ritalin hatása enyhül és már minden családtag rég túl van a vacsorán:
ilyenkor általában „farkaséhes". Fontos, hogy a szülők megértsék,-
ekkor valóban táplálékra van szüksége. A gyógyszerről köztudott,
hogy gátlóan hat az étvágyra. Ezért napközben arra kényszeríteni a
gyereket, hogy egyen, ebben az esetben helytelen lenne.
Ha egy indigó gyerek önmaga középpontjában van, akkor tudja,-.
hogy mi tesz jót neki. Szeretik maguk kiválasztani a táplálékukat és
már két vagy hároméves koruktól hihetetlen pontosan meg tudják
mondani, hogyan kérik az ételt. Ha például egy bizonyos sárga tányéron
tálaljuk, mégpedig pontosan öt miliméteres darabkákra vágva, a
szószt a szélére és nem a közepére téve, akkor ... megeszi az indigó király
(vagy királylány) az egészet. De Isten őrizz, hogy másképp csináljuk,
nem a megfelelő méretűre vágjuk, vagy hozzákeverjük a szószt az|
ételhez, akkor kitör a felkelés! Bizonyos körülmények között ezzel
még finoman is írtuk le a helyzetet, mert ami ilyenkor történik az néha
inkább egy közepes katasztrófához hasonlít, például repül a tányér,
akár a szülő fejének.
Az indigó gyerek szereti meghatározni a helyét az asztalnál, és azt
is, hogy ki ülhet mellé. Egyik legfontosabb témája, hogy a család teljesen
elfogadott tagja szeretne lenni. Többnyire azzal lehet rábeszélni,
üljön az asztalhoz, hogy a családdal együtt élvezze az étkezést. Előfordulhat
azonban, hogy az asztalnál nincs étvágya, de egy fél óra múlva
panaszosán közli, milyen éhes, és hogy pontosan mit akar enni. Ilyenkor
azt szeretné, ha azonnal kiszolgálnák.
Az indigó gyerekek egyrészt nagyon érzékenyek a táplálékra. Másrészt
sokszor egyoldalúan esznek, anélkül, hogy ennek káros következményei
lennének. Ahogy korábban már említettem, időközben
megállapították, hogy ezeknek az új gyerekeknek már más a mája,
mint a miénk, ami az elmúlt évek újfajta táplálékaira kialakult evolúciós
alkalmazkodásnak tűnik. Ez az új máj „arra alakult ki, hogy junk
food-ot egyen", anélkül, hogy megbetegedne tőle. A természet mindig
gondoskodik róla a fejlődés során, hogy alkalmazkodjunk, hogy az
emberek, állatok és növények „mutálódjanak", ezzel élve túl a megváltozott
környezeti feltételeket.
Az a legjobb, ha amikor csak tehetjük, természetes, organikus táplálékot
adunk a gyereknek. Fizikai teste a kísérője, kapcsolata a földhöz
és az anyagi világhoz. Ezért jól el kell látni, és táplálni. A természetes
táplálék felel meg leginkább magas rezgésének, és ettől fejlődhet
egészségesen a gyermek. Legtöbb élelmiszerünket manapság sajnos
úgy készítik, hogy testünk nem tudja belőle megfelelően felvenni
a tápanyagokat.
Fénykövetek, terapeuták és orvosok évekig saját testükön kísérleteztek
a táplálkozással és böjtöléssei. Sok irányt és elméletet követtek,
de nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy valóban létezik-e
mindenkinek egységesen optimális táplálkozás. Amit mindenesetre
megállapítottak, az az, hogy milyen fontos a kapcsolat a tudat és a test
táplálékfeldolgozása között.
Az ember sok táplálékot azért eszik meg, hogy érzelmi és mentális
ingadozásait kiegyenlítse. Egy példa erre: valaki mélyen megsebez bennünket,
boldogtalanok vagyunk és ... a csokoládéhoz, fagylalthoz vagy
más effélékhez nyúlunk. Ezt a magatartást hívjuk „az érzelmi test táplálásának".
A csokoládé gondoskodik róla a testben, hogy az agy endorphint,
azaz úgynevezett boldogsághormont válasszon ki, amitől jobban
érezzük magunkat és eleget tudunk tenni napi kötelezettségeinknek.
Sok oka lehet, hogy miért akarunk valamit enni. Nem csak azért
eszünk, hogy fizikai testünk működjön és életben maradjon, hanem
azért is, mert különben nem érezzük magunkat szabadnak, harmonikusnak
és elevennek. De a legfontosabb, hogy örömmel és jó étvágygyal
együnk - és ez különösen a gyerekekre igaz.
A táplálékfelvétel arról szól, hogy megőrizzük az immunrendszer
erejét. Fontos, hogy a gyerek szabadon és egészségesen fejlődhessen,
és minden betegséget kivédhessen. Tételezzük fel, hogy az indigó gyerekek
tényleg más szellemi és érzelmi tulajdonságokat hoznak magukkal,
hogy DNS-ük eltér a miénktől, és „elektromos vezetékük" másképp
működik. Így logikus a következtetés, hogy testileg, kémiailag és
biológiailag is más anyagokra lesz szükségük, hogy testüket, amelyben
milliónyi kémiai folyamat zajlik, táplálni tudják.
Alapvetően csak három anyag van, amelyet felveszünk: levegő, víz
és szilárd táplálék. Magasabb szinten azt lehetne mondani, hogy táplálékunkkal
bizonyos információkat veszünk fel, amelyekre szükségünk
van rendszerünk egyensúlyban tartásához.
Sok időt fordítunk arra, hogy mindazt, amit eszünk, összehordjuk,
bevásároljuk, elkészítsük, megegyük és megemésszük. Ha tisztában
lennénk vele - milyen keveset tudunk arról -, hogy mit veszünk magunkhoz,
tulajdonképpen meg kellene kérdeznünk önmagunktól, hogy
nem borult-e fel az egyensúly. Elvesztettük kapcsolatunkat a táplálékunkkal,
eredeti viszonyulásunkat a minőségéhez és a természethez.
Természetes ösztöneink összezavarodtak, a táplálékok információszintjéhez
szinte teljesen megszűnt a kapcsolódásunk. Sokkal inkább
egy anyagi elképzelés alakult ki a táplálkozásról, amit egyszerűen követünk,
mert így tanultuk. Ennek világos jele, hogy az emberek nagy
része, főleg az ipari országokban, túl kövér és állandóan diétázik, míg
máshol éheznek az emberek.
Sok táplálkozáskutató próbálta az elmúlt két évtizedben újra életre
kelteni a régi misztikus alaptanításokat a táplálékról. Egy táplálkozással
kapcsolatos nézeteiről ismert amerikai orvos, Dr. Gabriel Cousens
azt mondja „Egészségügyi táplálkozás" című könyvében: „Az új példa
szerint a táplálékot nem csupán kalóriának, fehérjének, zsíroknak és
szénhidrátoknak kell tekinteni. A táplálék az a dinamikus erő, amely az
emberi lénnyel testi, mentális-érzelmi, energetikai és spirituális szinten
kölcsönhatásban van. " Könyve bevezetésében azt írja: ,,Ha egészségesen
és harmonikusan táplálkozunk, sokkal inkább képesek vagyunk
az istenire hangolódni, és vele kommunikálni. Ilyen szempontból azt
tanácsolom, hogy „ne azért éljünk, hogy együnk" vagy „együnk, hogy
éljünk", hanem hogy azért együnk, hogy intenzívebbé tegyük eggyé válásunkat
az istenivel. "
Annak mértékében, hogy hogyan emelkedik a föld rezgési frekvenciája,
az emberi szervezetnek egyre könnyebb és magasabb rezgésű ételekre
lesz szüksége. Az általános tendencia is láthatóan a könnyebb ételek
felé halad. Sokan böjtölnek évente egyszer vagy kétszer, és megint
mások levegővel és vízzel élnek. Azok a régi hiedelmek, hogy sokat kell
enni, hogy sokáig éljünk, ma már idejét múlttá váltak. Legalábbis elvesztették
érvényességüket, a nyugati ipari országokban. De hogyan néz
ki az „új"? Felemelkedett mesterek és fensőbb fénylények azt közlik velünk,
hogy egyre inkább a fényből fogunk élni. Azt is mondják, hogy jó
úton járunk annak felfedezésében, hogyan élhetünk tovább. És még sok
különböző irány és vélemény létezik. Új táplálékkiegészítőkből, vitaminokból
vagy tápanyagokból naponta ezreket fedeznek fel és dobnak
piacra. Ez az iparág olyan virágkorát élni, mint még soha. Már önmagában
ez is azt mutatja, hogy valami változni akar.
Úgy tűnik, az indigó gyerekek nem szeretik a bonyolult ételeket, inkább
az egyszerű, gyors ételeket kedvelik. Más táplálékra van szükségük,
mint nekünk, hogy spirituális útjukat járhassák. Egyszerre kevesebbet
esznek, viszont többször étkeznek.
Az evés szertartása lassan veszít jelentőségéből. Miért? Mindanynyian
olyan lényekké fejlődünk, akik fényből és levegőből élnek
majd? Álljunk át a teljes értékű vagy a tisztán növényi táplálékokra?
Ne tenyésszünk tovább nagy mennyiségben állatokat, hogy megehessük
őket? Sok kérdés merül fel, olyan kérdések, amelyekre a jövőben
minden bizonnyal választ kapunk. De egy dolog fontos: Bízzunk a
gyermekünkben és intuíciójában. Hagyjuk hadd egyen (természetesen
lehetőségeink keretein belül), amit csak akar.
Egy anyuka azt mesélte: „Már kiskorában pontosan megmondta,
hogy mit és hogyan szeretne enni. Mindent jól akartam csinálni, és helyesen
táplálni a gyerekemet, de minden nap elölről kezdődött a terror.
Egy idő után úgy döntöttem, hogy megbízom benne és hagyom. Azt készítettem
el, amit akart. Egy nap azt mondta, hogy kólát kellene innia,
az jót tenne neki. Amikor elkezdtem elmagyarázni neki, hogy a kóla
nem egészséges stb, stb. komolyan azt mondta nekem: »Anyu, ez igaz,
neked tényleg nem egészséges, neked nem szabad innod, de nálam ez
másképp van, az én testemnek szüksége van rá. Nekem ez a jó.« Választanom
kellett és megint csak azt választottam, hogy bízok benne.
Most 19 éves a fiam és makk egészséges. Sok kólát ivott és mindig azt
ette, amit akart, természetesen a családi lehetőségek keretében. Most
utólag nagyon boldog vagyok, hogy úgy döntöttem, bízok benne. Én
magam is megtanultam ebből, hogy jobban odafigyeljek, mit fogyasztok,
és hogy mire is van szüksége a testemnek valójában. "
Egy másik anyuka a következőket mesélte:,, Sok éve az instincto módszerrel
táplálkozom, ami azt mondja ki, hogy csak napon érlelt táplálékot
együnk, mint például paradicsomot, gyümölcsöt, avokádót, magvakat stb:
Minden nap érzésünk szerint és az illatuk alapján választjuk ki, hogy mit
eszünk. Legfiatalabb gyermekemet is mindig ezzel a módszerrel tápláltam
és nem is ismert mást. Most tízéves és makk egészséges. Ami számunkra
külön öröm, hogy nagyon intuitív, nagyon önálló és öntudatos, kapcsolatban
van önmagával, energikus és mégis teljesen „normális"gyerek. Egy
nap, amikor az evésről és a táplálkozási módokról beszélgettünk: »Azért
kellett elkezdened, hogy megszülethessek, le már előkészültél, mert megfogadtam,
hogy ebben az életemben csak gyümölcsöket fogok enni, és
hogy tehettem volna meg nélküled?« - mondta. "
Táplálék kiegészítés
Mivel alapélelmiszereinkben már nincs meg minden szükséges tápanyag,
ásványi anyag, vitamin, amire szükségünk lenne, érdemes ezeket
egészségünk és harmóniánk érdekében kiegészítésként fogyasztanunk.
A következőkben olyan táplálékkiegészítőket javaslok, amelyekkel
elősegíthetjük indigó gyerekünk fejlődését. Fontos azonban tisztában
lennünk vele, hogy nincsenek általános irányvonalak többé; minden
gyermeket egyénileg kell támogatni.
A MODERN TERMÉSZETES TERMÉKEK TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐKÉNT
Sok tanulmányban bizonyították már, hogy táplálékainkban vészesen
kevés ásványi anyag van : az ásványi anyagoknak, amelyeknek a mezőgazdasági
földekben fellelhetőnek kellene lenniük, ma már több
mint 85%-a nincs meg. Ez azt jelenti, hogy a táplálékunkból is hiányoznak.
Időközben sok olyan cég jelent meg a piacon, akik
táplálékkiegészítőket állítanak elő, hogy ezt a hiányt pótolják (például
a Lifeplus, amely véleményem szerint az egyik legjobb, mert különösen
megköveteli a termékek természetes megtermelését és feldolgozását;
további adatokat a Függelékben olvashatnak).
Egyértelműen megállapítható, hogy minden, amit az ember tesz, biokémiai
folyamatokon nyugszik: az agy képessége a gondolkodásra, a
vérkeringés azon képessége, hogy szállítsa a vért és minden szervet táplálékkal
lásson el, a salakanyagokat pedig eltávolítsa; az immunrendszer
képessége, hogy legyőzze a fertőzéseket stb. Ha csak egyetlen elem is
hiányzik az ehhez szükséges anyagokból, nem működhet optimálisan a
testünk. Ezeket az elemeket végső soron mind a táplálékunkból vehetjük
fel, feltéve, hogy egyáltalán megtalálhatóak benne. Sok fontos anyag
mennyisége drámai mértékben, folyamatosan csökkent évtizedről-évtizedre,
és ez a gyerekeket érinti leginkább, akik még most kell, hogy felépítsék
a testüket. A gyerek jellemének és állapotának megfelelően érdemes
naponta bizonyos kiegészítő anyagokkal ellátni őket, és rájuk bízhatjuk
annak a felelősségét, hogy ezeket megfelelően fogyasszák.
KÉK-ZÖLD ALGÁK
Nagyon értékes táplálék kiegészítőt találhatnak az indigó gyerekek a
kék-zöld algákban, amelyeket Aphsnizomenon Flos Aquae-nak vagy
röviden AFA-nak is neveznek. Természetes módon az amerikai Oregon
államban, a Klamathsee-ben termesztik. Ez egy lúgos tó és a földön
az egyetlen hely, ahol ezek az algák természetes formában előfordulnak.
A nyári hónapokban olyan gyorsan növekednek, hogy naponta
több tonnát lehet szedni belőlük. A kék-zöld algának erőteljes gyógyító
hatása van, és megfelel az új gyerekek finomanyagi igényeinek.
Nem csak a koncentrált tápanyagtartalma olyan értékes az indigó
gyerekeknek, hanem mindenek előtt az idegrendszerre, különösen az
agyalapi és a tobozmirigyre, valamint a hipotalamusra kifejtett hatásuk
miatt. Az AFA-t fogyasztók fokozott szellemi figyelemről jobb szellemi
kitartásról, jobb rövid- és hosszútávú memóriáról számolnak be.
Könnyebben megoldják a problémáikat, kreatívabbak, jobban érzik
magukat, és többet vannak önmaguk középpontjában.
Az algák három és fél milliárd éves létezésükkel az ősnövények közé
tartoznak és a földi élet forrásaként ismertek. Minden vitamin, ásványi
anyag, aminosav és tápanyag megvan bennük, amire csak szükségünk lehet.
Többek között ötször annyi kalcium van bennük, mint a tejben, háromszor
annyi fehérje, mint a húsban, halban vagy szárnyasokban, és ötvenszer
annyi vas, mint a spenótban. Nincs bennük kalória és koleszterin.
A rendszeresen kék-zöld algát fogyasztó gyerekeknél a következőket
lehetett megfigyelni:
• Több energiájuk, vitalitásuk, kitartásuk lett.
• Jobban tudtak bánni a stresszel.
• Immunrendszerük megerősödött, így kevesebb betegség jelentkezett
náluk vagy hamarabb kiheverték őket.
• Javulás mutatkozott a krónikus fáradtságnál, hangulatingadozásnál
és allergiánál.
• Jobb lett az emésztésük.
• Kevesebb pszichoszomatikus tünetet mutatnak.
• Drámai mértékben javult az összpontosító és koncentráló képességük.
• Enyhült érvelő, követelő és vitázó magatartásuk.
• Kevesebb félelmet és depressziós tünetet mutatnak.
• Pozitívabbak lettek az érzelmeik.
A kék-zöld algáknak erőteljes tisztító hatásuk van és a világ legtáplálóbb
tápanyagai közé tartoznak. Az algák lágy sejtfala és eredeti molekulaformájuk
gondoskodnak róla, hogy a tápanyagokat azonnal fel
tudja venni a test. Az algák erőteljesen hatnak immun- és idegrendszerünkre.
Többek között kiegészítő gyógyhatású termékként használják:
depresszió, figyelemhiány szindróma, gyenge emlékezet, irritációk és
általános alvászavarok, autizmus, krónikus fáradékonyság, vérszegénység,
fekélyek, hepatitis esetén. Meggyőző, hogy sok kezelt már
pár nappal a kezelés után jobban érezte magát. (A Függelékben olvashatnak
információkat a beszerzési lehetőségekről.)
OPC
Sok gyerek mutat olyan „viselkedésmódot és betegséget", amelyek lehetséges,
hogy C-vitamin és/vagy OPC-k (Oligomerikus Proanthocyanidene)
hiányából fakadnak. Ide tartoznak az ADS, hiperaktivitás, a
koncentráció hiányából adódó tanulási nehézség, gyulladásokra való
hajlam, allergiák, depresszió, fáradtság, érzékenység az időjárás változásaira,
a környezet változásaira, neurodermitis, pikkelysömör, orrvérzés,
túlsúly, asztma.
Az OPC-k a ma ismert leghatékonyabb antioxidánsok. Ezek rendkívül
hatékonyan rombolják szét a szabad gyököket, aktiválják és
megtízszerezik a C-vitamin hatását, és ezzel fokozzák a hormonok és
neurotransmitterek termelését az agyban; segítik a vérkeringést, egészségesen
tartják a vérereket. A neurotransmitterek aktiválásával jelentősen
növelhetik a koncentrációs képességet, az emlékezőtehetséget és a
középpontban levést, és javítják a reakciós képességet, ami ideális lehet
az ADS-es gyerekeknek. A kalciumforgalom optimalizálásával javíthatják
a depressziós tüneteket. Neurotransmitterek csak akkor tudnak
optimális mennyiségben termelődni, ha hibátlanul működik a kalcium
szintézis. Ezen kívül az OPC-k, úgy tűnik, arról is gondoskodnak,
hogy olyan tápanyagok, mint cink, mangán, szelén vagy réz, amelyek
segíthetnek ADS és hiperaktivitás esetén, eljussanak az agyhoz.
Dr. Jack Masquelier szerint a proanthenolokban van OPC. Marion
Sigurdson, egy Tulsai, amerikai pszichológus tesztelte Dr. Masquelier
OPS-85 nevű termékét ADS-es gyerekeken és azt találta, hogy ugyanolyan
jó a hatásuk, mint a Ritalinnak.
Példaeset: Egy kilencéves fiúnak komoly tanulási nehézségei voltak,
mert nem tudott hosszabb ideig koncentrálni. Egy évvel azután, hogy az
édesanyja elkezdte OPC-vel kiegészíteni a táplálékát, már jobban halad
az iskolában és jobban élvezi a tanulást. Két négyes a legrosszabb jegye.
Példaeset: Egy édesanya mesélte: „ A lányom ADS-es és allergiás bizonyos
élelmiszerekre. Nagyon sérülékeny volt, feltűnően viselkedett,
beszédproblémái és koncentrációs nehézségei voltak, sokszor fájt a feje
és a hasa. Miután három hónapig szedett Proanthenolt nem voltak
tovább félelmei és magatartászavarai sem. Most már önállóan megcsinálja
a házi feladatát és nincs fej- és hasfájása. „
OMEGA-3 ZSÍRSAVAK
Érdekesek lehetnek a hiperaktív és ADS-es gyerekeknél az omega-3
zsírsavak is. Ezek úgynevezett esszenciális zsírsavak (linol- és
linolensavak), amelyeket azért hívnak így, mert a szervezet nem tudja
őket előállítani, ezért a táplálékból vagy kiegészítő anyagokból kell,
hogy bekerüljenek a szervezetbe. Strukturális és funkcionális szerepük
is van a testben. Miután a táplálékkal bekerülnek a testbe, többek között
omega-3 zsírsavakká alakulnak az eicosapentaensavak (EPS) és
decosahexaenosavak (DHA/DHS) is. Többszörösen telítetlen zsírsavakra
van szükség például a sejtfalak felépítéséhez és karbantartásához.
Ha az agy sejtmembránjaiban túl kevés DHA/DHS és más omega-
3 zsírsav található, az negatívan befolyásolhatja az agyműködést. Ha
ADS vagy ADSH-s a gyermekünk, próbáljuk meg kideríteni, nincs-e
zsírsav hiánya. Úgy tűnik, különösen fiúknál működnek jól ezek a
kiegészítők, mivel nekik több telítetlen zsírsavra van szükségük, mint
a lányoknak. Ezeket a zsírsavakat használják kiegészítésképp gyulladásoknál,
ízületi gyulladásnál, asztmánál és pikkelysömörnél.
Dr. Norman Salem, az amerikai National Institute of Mental Health
munkatársa azt mondta: „Bizonyos halolajok befolyásolják agyunk
működését és olyan zavaroknál mint depresszió, agresszivitás, figyelemzavar
harmonizáló hatásúak lehetnek."
EZÜSTKOLLOID*
Ez az ezüst a test minden gyulladásos folyamatánál segít. Mivel nem
vegyi úton előállított anyagról van szó, hanem valódi kolloidról, vegyszerek
és stabilizálók nélkül, különösen ideális indigó gyerekeknek.
Az ezüstre az immunrendszer kifogástalan működéséhez van szükségünk,
és kisgyerekek is bevehetik antibiotikumként. Víztisztító hatása
miatt az ezüstnek hosszú a története. Mivel olyan könnyen sérülő szöveteket
sem sért meg, mint a szem, érzékeny gyerekeknél kiválóan lehet
alkalmazni elsősegélyként vágott és nyílt sebek, égések, rovarcsípések
kezelésére. Nátha és megfázás esetén kiegészítésképp szokták
alkalmazni.
Mivel minden gyerek másképp működik, más közegben, más kihívásokkal
él, fontos rájönnünk, milyen anyagok hiányoznak neki, hogy
természetes módon, negatív mellékhatások nélkül találjon vissza középpontjába.
(Az „Indigo Kinder Lichtring" szívesen ad tanácsot a különböző
termékekről és lehetőségekről, amelyekkel gyermekeiket segíthetik;
lásd Függelék.)
4.3. Pszichés gyógyszerek vagy természetes
gyógymódok?
Ha megnézzük az egész világon a különböző kultúrák sokszínű felfogását
a gyógyításról, egészségről, kémiai anyagokról vagy gyógynövényekről
és növényi gyógymódokról, zavarba ejtő sokszínűséget fedezhetünk
fel. A nyugati anyagi világ egy többé-kevésbé mechanikus
egészségügyi rendszert fejlesztett ki. Az embert nem annyira egységnek,
inkább különálló részek összességének tekintik. Inkább egy betegség
tüneteit kezelik, mint az okokat. A természeti népek egésznek tart-
* Kolloid: az oldatok és a szuszpenziók közötti tulajdonságot mutató folyadék.
ják az embert és ebből a perspektívából kezelik: mind testileg, mind lelkileg
ellátják. Ennél a gyógymódnál elsősorban a személyiség testi, érzelmi,
szellemi és spirituális területeinek harmonikus kialakítása a cél.
A nyugati ipari országokban hajlamosak vagyunk rá, hogy jó közérzetünket
saját erőfeszítés nélkül, csupán gyógyszerekkel teremtsük
meg. Általában elégedettek vagyunk, ha elmúlik a fájdalom, és nem
igazán érdekel bennünket, hogy rájöjjünk, mi okozta a problémát. Legtöbbünk
nem hajlandó szokásaival felhagyni, amelyek pedig egészségügyi
problémáinkat okozzák.
Nem mondhatjuk, hogy a gyógyszerek jobbak vagy rosszabbak,,
mint a természetes gyógymódok, minden helyzetnek a megfelelő
gyógymód kell. Az a fontos, hogy a kezelő (orvos, természetgyógyász,
pszichológus, gyógyító stb.) helyesen elemezze a helyzetet. Aki hozzá
fordul, szeretné, ha egészében (érzelmileg, szellemileg, lelkileg és testileg)
érzékelné. Reméli, hogy a kezelője szeretettel megnyílik felé és
megtalálja számára a megfelelő gyógymódot; meggyógyulni azonban
elvileg mindenki csak maga tud. Betegségét azonban csak akkor tudja
megelőzni, ha tisztában van állapotával és helyzetével. Csak ha megértjük,
miért betegedtünk meg, akkor tudjuk eldönteni igazán, hogy
meg szeretnénk-e változtatni az életünket, beáll ítódottságunkat és szokásainkat,
hogy egészségesen élhessünk.
A hiperaktivitásról, a figyelemhiány szindrómáról és más hiány zavarokról
az indigó gyerekkel kapcsolatban nagyon sok szó esik és még
többet írnak erről a témáról. Sok indigó gyerek hiperaktívnak számít,
figyelem- vagy más zavara van. Gyanítható, hogy könnyen besorolnak
minden nem megfelelő viselkedést a hiperaktivitás és más szindrómák
skatulyájába. Ezzel elkerülhető, hogy komolyabban kelljen foglalkozni
a feltűnő gyerekekkel.
A hiperaktív indigó gyerekeknek sokszor erős metilfenidát gyógyszereket
ír fel az orvos, például Ritalint (vagy Adderallt, Prozac-ot,
Luvox-ot, Paxilt, Zolofit-et). Úgy tűnik, hogy az iskolák sokszor fordulnak
azzal a kéréssel a szülőkhöz, hogy adjanak nyugtatót a gyerekeknek,
különben meg kell gondolni, hogy részt vehet-e a gyerek az
oktatásban. A kérdés, ami itt felvetődik: azért van-e szükségük a gyerekeknek
ilyen erős „pszichiátriai drogokra", hogy nyugtunk legyen,
vagy mert ettől ők érzik magukat jobban? Nem csak azokat a jeleket
nyomjuk el a vegyi gyógyszerek felírásával, amelyekkel a gyerekek a
társadalomnak próbálnak jelezni? Nem annak lenne inkább értelme,
hogy részletesen tájékozódjunk az új gyerekek jelenségéről? De a mi
társadalmunkban az a mondás számít csak: „Segíts magadon, Isten is
megsegít" és ha valaki pedagógiai vagy pszichológiai tanácsadás, vagy
teljes kezelés formájában vesz igénybe segítséget, azt ma még sokszor
gyengeségnek tekintik.
Ha egy gyerek beteg vagy a szülők nem tudják pontosan, hogy mi
van vele, akkor az első út az orvoshoz vagy természetgyógyászhoz vezet.
Ha azonban egy indigó gyerek egészséges ugyan, de (saját életében)
nem érzi jól magát, vagy mindenkinek megnehezíti az életét, akkor
a következő lépéseket ajánlatos megtenni:
1. Tisztázzuk magunkban: egy indigó gyerek Isten ajándéka. Szeretné,
hogy elfogadjuk, hogy érezze, szeretjük, hogy időt és figyelmet
kapjon a családjától, és szeretné, ha meghallgatnák,
mindegy, hogy épp egészséges vagy beteg. Egy indigó gyerek
nem is sejtett képességekkel rendelkezik önmaga gyógyítására,
és pontosan érzi, hogy mi segít neki - használjuk ki a képességeit.
Szeret minden természetes gyógymódot, mint például az
aura-soma színes üvegeit, az aroma kivonatokat és esszenciákat,
a zenét és a hangokat, a virágesszenciákat (Bach virágterápia)
többek között. Érzi energiafrekvenciájukat, rájuk tud hangolódni
és így kitalálja, hogy mi hozhat neki gyógyulást. Azok a terapeuták
és fénykövetek, akik ilyen teljességen alapuló terápiákkal
dolgoznak, felismerik és megértik az indigó gyerekeket. Az
ő nyelvüket beszélik, felismerik energiájukat és elfogadják a
gyereket. A gyerekek érzik, hogy itt meghallgatják a problémáikat,
érzéseiket, gondolataikat és ötleteiket. A szülők sokszor kisebb
csodaként élik meg annak a hatását, ha a gyerek kibeszélheti
magát valakivel, aki megérti. Ilyenkor könnyebben feldolgozza
a helyzetét és igazodhat hozzá. (A következő, „Alternatív
gyógymódok indigó gyerekeknek" című alfejezetben találhatnak
néhány alternatív kezelési módot, amelyek közül választhat
nak indigó gyerekük számára.)
2. Ha a gyerekek már régóta hiperaktívak, agresszívak, figyelmetlenek,
dühösek vagy ellenállnak, ha nincs kapcsolatuk a környezetükkel,
nem tudják levezetni energiájukat, ha a szülőktől már
túl sokat követel ez a helyzet, és teljesen kimerültek, akkor azt
kell átgondolni, hogyan lehetne nyugalmat teremteni ebben a
helyzetben (akár gyógyszerekkel is), hogy azután ebből a nyugalomból
megtaláljuk a gyereknek és a családnak megfelelő utat.
3. Ha nem sürget a helyzet és a gyermek idáig egészséges, jó lenne,
ha a szülők részletesen tájékozódnának a különböző segítségekről.
Érdeklődjünk minden lehetséges területen: olvassunk
könyveket, amelyek a gyógyszerekről és káros mellékhatásaikról
szólnak; beszéljünk szakorvosokkal, pedagógusokkal, pszichológusokkal,
akik az ADS-re és ADSH-ra szakosodtak; megkérdezhetnek
szülőket, akiknek a gyerekei hiperaktívak vagy
más hiány-szindrómájuk van, hogy milyen megoldást találtak;
szörfözhetnek az interneten és tájékozódhatnak (például a
www.indigokinder.de weboldalon); meghallgathatják gyermeküket
és beszélhetnek vele szemtől-szembe a helyzetről, mielőtt
döntenek. Mindenképp fontos, hogy mélyrehatóan foglalkozzunk
a témával és megpróbáljuk vállalni a felelősséget a helyzetért,
mielőtt amellett döntünk, hogy súlyos gyógyszereket adunk
a gyermekünknek.
A következőket olyan orvosok és más szakemberek nyilatkozták a gyerekek
és gyógyszerek témában, akik már sok éve foglalkoznak ezzel:
• Dr. Lawrence Diller, a „Running on Ritalin" című könyv szerzője
azt mondja: ,,Ha a Ritalin mellett döntünk, az azt mutatja,
előnyben részesítjük, hogy a gyermekünk problémáját az agyában
és nem az életében lokalizáljuk. "
• Dr. Breggin, a Center of Study of Psychiaty and Psychology
(Maryland, USA) igazgatója, ismert pszichiáter és számos, a kémiai
gyógyszerek ellen és mellett szóló könyv szerzője (mint
például „Talking back to Prozac", „Talking back to Ritalin",
„Your Drug may be your Problem", és „Reclaiming our Children,
A Healing Plan for a Nation in Crisis:'), azt írja: „Sok esetben,
ha az orvos felírja a »drogokat«, a szülők megkapják az a
rövid megkönnyebbülést, amit keresnek. De a viselkedésmódok
jelek, amelyeket értelmezni és megérteni kell, nem pedig elnyomni.
" Később így folytatja: „A Ritalin károsítja az agyat,
csökkenti a véráramot, zavarja a glükóz-anyagcserét és valószínűleg
az agy tartós zsugorodását és atropiát okoz. A pszichiátriai
szerek pszichózist és agressziót okoznak a gyerekeknél,
amely erőszakos cselekedetekhez vezethet az iskolában. " Szeretné
mindenkinek a lelkére kötni, hogy vállalja a felelősséget a
gyermekéért. Szükségszerűek tartja, hogy önmagunkat és társadalmunkat
átformáljuk, hogy eleget tegyünk gyermekeink szükségleteinek,
akik egyrészt értelmes kapcsolatokra vágynak a felnőttekkel,
másrészt feltétlen szeretetre, értelmes fegyelemre,
inspiráló nevelésre és ösztönző játékokra.
Dr. Breggin az amerikai iskolákban elkövetett súlyos erőszakos
cselekedetek után részletes vizsgálatot végzett azok okairól és
következtetéseit „Reclaiming our Children, A Healing Plan for a
Nation in Crisis" című könyvében írta le. Ebben elmagyarázza,
hogy milyen veszélyesek a pszichés gyógyszerek, és milyen nehéz
a gyerekeknek felhagyni a szedésükkel. A gyógyszerek sokszor
pszichózishoz,* agresszióhoz, ellenségességhez, elidegenedéshez,
távolságtartáshoz, izgatottsághoz és energiátlansághoz
vezetnek. Dr. Breggint sokszor kérték fel tanácsadónak orvosszakértőként
olyan tinédzser gyilkosságokban, ahol pszichés
gyógyszerek is szerepet játszottak.
• Dr. Nadine Lampert, a Berkeley. (USA) egyetem pszichológusa
azt mondja: „Azoknál a gyerekeknél, akik Ritalint szednek, háromszor
olyan nagy a valószínűsége, hogy kokain függők lesznek,
[mint azoknál a gyerekeknél, akik nem szednek ilyen
gyógyszert]."
• A DEA - Drug Enforcement Administration, az Egyesült Államok
Nemzeti Drogellenes Hivatala - arról számol be:
,, Megnövekedett a Rita/innal való visszaélések száma a fiatalko-
Ps/ichózis = beteges félelem.
rúak körében, akik porrá törve „felszívják", ami szívelégtelenséghez
vezethet. "
• Dr. Richard G. Foulkes, B.A., M.D., Abbotsford, Kanada, korábban
a kanadai szövetségi állam, Colombia egészségügyi miniszterének
tanácsadója, a következő érdekes megfigyelésről számol
be: „Bizonyos drogok, mint Ritalin és Prozac hatása fluorral
kombinálva fokozódik. A gyerekek védtelenek azok ellen a károk
ellen, amelyet a flour még a születés előtt okozhat, és amely alacsony
IQ-ban jelentkezhet. Ezenkívül valószínű, hogy a fluor az
ivóvízben alumíniummal vagy más vegyszerekkel „reagál" és
erősíti az olyan gyógyszerek hatását, mint a Ritalin. "
Ha a szakembereknek mindezeket a nyilatkozatát komolyan vesszük,
mind a szülők, mind a terapeuták, orvosok stb. részéről kívánatos,
hogy átgondolják, megteszik-e a gyógyszerezéshez vezető lépést.
Az indigó gyerekek kollektív feladata, hogy minden területen új
szemléletmódokat hozzanak az életünkbe. Az utóbbi években megugrott
a tudományos, orvosi, biológiai és metafizikai felfedezések száma.
Ha megnézzük az indigó gyerekek különleges adottságait, vagyis azt a
képességüket, hogy a szeretetet és technológiát (spiritualitást és tudományt)
egyesítsék, meg kellene kérdeznünk önmagunktól, hogy vajon
nem épp ez a kombináció teheti jövőnket egészségessé és élővé?
Időközben számos alternatív gyógy- és kezelési mód született,
amelyek viszonylag újak és a 21. század orvostudományához tartoznak.
Olyanok, mintha ezeknek az új gyerekeknek találták volna ki és
alkalmazásukkal jó eredményeket érnek el. Többnyire a szülőket is belevonják
a gyógyulási folyamatba és így az egész család együtt fejlődhet.
Ez az indigó gyerekek feladata! Hadd lepjenek meg bennünket.
4.4. Alternatív gyógymódok indigó gyerekeknek
Évezredek óta ismert a kínai orvostudományban, hogy életünk energiapályákon
halad, amelyeket tudatos érzékeinkkel nem tudunk felfogni.
Az elmúlt évtizedekben sok régi távol-keleti és más kultúrkörökből
kifejlődött alternatív gyógymód jelent meg. Ezek az ember természetes
gyógyerejét használják és aktiválják.
A következőkben leírt, teljességen alapuló kezelési módszerek a
test saját energiáival dolgoznak. Nincsenek mellékhatásaik, nem járnak
fájdalommal, és hihetetlen sikereket lehet elérni velük. Ezeknél a
módszereknél az embert isteni lénynek tekintik, akinek segítenek életenergiáját
újra egyensúlyba hozni és áramoltatni. A gyógymódok alapja
az a feltételezés, hogy minden betegséghez megfeleltethető valami
az okok szintjén. A betegség tünetei a legeslegutolsó jelei annak, hogy
valami nem áramlik a különböző alacsonyabb testek között. Néhány
gyógymódot, amelyeket azóta általánosan elismernek, bemutatunk a
következőkben, ilyenek: kineziológia, biorezonancia, radionika,
Neurofeedback és Bach virágterápia. Egyéb természetes gyógymódok,
amelyek az indigó gyerekeknél sikeresek lehetnek: táplálék terápia,
polarity,* színterápia, aromaterápia, eutonia.
Mivel mi, emberek alapvetően biokémiai lények vagyunk, amelyeknek
a működése hasonló folyamatokon alapszik, mint a számítógépek,
kiindulhatunk abból, hogy az életben minden az információk áramlásán
alapul. Világunk lényege: fény, tudat, szeretet és információ. Ha a gátjainkra
irányítjuk tudatunkat, ezzel egyidejűleg fényt és szeretetet is sugárzunk
oda. Az információ újra áradni kezd, és elkezdünk érezni. Az
érzelemtest megtisztul az érzelmi egyenetlenségektől és visszanyeri sugárzó
erejét, amely a szabadon áramló érzésekből keletkezik.
Kineziológia
A kineziológia a hatvanas évek elején jött létre Amerikában, Dr. George
Goodheard chiropraktikus felismerései nyomán. Megállapította,
hogy egy görcsös izom „ellentétének" erősítése a görcs azonnali eltűnését
hozza magával. Tehát nem a tüneten változtatunk, hanem a
-gyengébb" oldalon. Ez az elv húzódik az egész kineziológia mögött.
A polaritásokkal, ellentétekkei végzett munkán alapuló terápiaforma, melynek célja,
hogy helyreálljon a harmónia, az egyensúly a szélsőértékek között.
Az izomtesztet biofeedback eszközként alkalmazzák, utal az embe-.
ri test energia-áramlására, a test belső intelligenciájának szócsöveként
funkcionál. Bizonyos helyeken jelen lehet túl sok energia, ami talán
fájdalomként érezhető, vagy túl kevés energia, amit esetleg fáradékonyságnak
érzünk. A kineziológia ma már a távol-keleti tapasztalati
tudás és a modern nyugati tudomány szintézise. Arra irányul, hogy a
test saját gyógyító erejét felélessze.
John Thie átdolgozta az alkalmazott kineziológiát nem orvosok
számára. Ez a munka „Touch for Health" (Érintés az egészségért) címen
ismert. A TFH célja, hogy az izomrendszer energetikai kiegyensúlyozatlanságait
megállapítsa és kiegyenlítse. Ehhez meridián-specifikus
izmokat tesztelnek. A test nagyon gyorsan és finoman reagál a
külső befolyásokra és az izomteszt precíz visszajelző rendszer. Nem
csak azt mutatja, hol vannak a testi vagy lelki egyensúlyzavarok, hanem
azt is, hogy mi lenne a legjobb segítség a betegnek, és valóban optimális
terápiás módszer indigó gyerekeknek. A kineziológiát alkalmazzák
hiperaktivitás, tanulási gátlások, figyelmetlenség, stressz és
krónikus betegségek esetén.
A kineziológia olyan egészségmegőrző módszer ...
... amely a személyes fejlődést és tanulási képességet a két agyfék
teke jobb együttműködése révén támogatja.
... amely a tudattalan érzelmi konfliktusok oldásával, amelyek néha
testi megbetegedésekhez vezetnek, emeli az élet minőségét.
... amely magába foglal olyan különböző alternatív gyógymódokat,
mint például az érzelmi stresszoldás, akupresszúra, esszenciákkal
való gyógyítás, táplálkozás, reflexzóna terápia és sok
minden más.
Antje Ertl, kineziológus, két fiú édesanyja, kineziológiai szempontból
a következőket írja le: „Az indigó gyerekeket, mivel nagyon érzékenyek,
mélyen érinti, hogy a szidok mit éreznek. Már a terhesség idején
erősebben reagálnak a stresszhelyzetekben az agya által kiválasztott
hormonok. Az allergiát keltő anyagok nagy része (kb. 80%-a) már á
terhesség első három hónapjában kialakulnak. A fennmaradó 20%-ot
később alakítja ki a gyermek, az anya stresszhelyzetére reagálva. Ha
az anyát stressz éri, arra automatikusan reagál a gyerek. Ha példáid
állandóan aggódik az anya a gyerek miatt, azzal energiát vesz el tőle.
A gyereknek ez az energia nem áll többé rendelkezésére, hogy meggyógyítsa
önmagát, vagy jól teljesítsen az iskolában. A gyereknél ez úgy
értelmeződik: »Az anyám nem bízik bennem, akkor én sem bízhatok
magamban.« A szülőknek bízniuk kell benne, hogy a gyerek feláll, ha
elesett. Csak az kell, hogy a felállást is gyakorolják már korábban. Ha
maga próbálja meg, a gyerek büszke lesz magára, és biztosabbá válik.
Fontos tisztáznunk, hogy a hiba a tudás és a fejlődés forrása. Ha
valami újat csinálunk, teljesen normálisak a hibák. Összpontosítsunk a
tanulási tapasztalatokra és ne az értékelésre. Mire kielemezgetjük a hibát,
a tanulási tapasztalat már rég elmúlt. Arról van szó, hogy felismerjük
a hibákat és megkérdezzük: »Mit kell most azonnal megváltoztatni
vagy megjavítani?« És azt tegyük meg rögtön. A kineziológia szerint
ezután hétszer kell megismételnünk a pozitív viselkedést - tehát a
hibás viselkedés kijavítását - amíg újra magunkénak mondhatjuk.
Akár élvezhetjük is, ha a gyengeségeinken dolgoznak. Az emberek
közötti különbségek teszik emberivé és szeretetreméltóvá az embert.
Nem büntetnünk kellene, hanem támogatni. Azok a gyerekek, akik nem
beszélnek, akiknek bőrkiütéseik vannak, vagy hiperaktívak, azt követelik
a szüleiktől kineziológiai szempontból, hogy más kommunikációs
csatornát válasszanak. Sokszor kívülről látható „szenvedéseket" választanak,
hogy ezzel felébresszék a szülőket és követeljék tőlük, hogy
törődjenek önmagukkal és a gyermekükkel. Az akarják, hogy olyannak
fogadják el őket, amilyenek. Feltétel nélkül.
Az indigó gyerekek erős lelkek. Erejükkel segíthetnek a szülőknek és
a környezetüknek, hogy félébredjen érdeklődésük a változásra és segítsék
benne őket. " (Antje Ertl: „Kineziologie für Gesundheit und Lebensenergie"
Kineziológia az egészségért és az életenergiáért)
Példaeset: ,, Röviddel ezelőtt együtt dolgoztam egy apával, akinek a fiának
neurodermitises az arca. Orvosi szempontból ajánlottak neki többek
között diétát, de nem hozott eredményi. A szülők mindent megtettek
a gyerekért. Az apa azt mesélte: »Ha csak a pelenkában lenne ilyen
kiütése, nem lenne olyan rossz a helyzet, de a srácnak pont az arcán
van, és így mindenki szóba hozza«. Az apával együtt rájöttünk, hogy az
ő szégyenkezését érzi a gyerek, és fontos, hogy a gyereke mellé álljon,
akkor is, ha kiütéses az arca. Addig lesznek kiütései, amíg az apa a fia
mellé nem áll, és nem vállal felelősséget önmagáért és a helyzetért. Az
apa elismerte, hogy már ő is gondolt ilyesmire. De nem merte elmondani
az embereknek. "
Biorezonancia
A biorezonancia elve, amelyet Dr. Franz Morell fejlesztett ki 1977-
ben, nagyon egyszerű. A biofizikából tudjuk, hogy a test kémiai folyamatait
elektromágneses energiamező irányítja a testben. Ez az energiamező
körbeveszi és átjárja az embert, aminek az elektromágneses rezgését
elektronikus készülékekkel lehet mérni. Ezeket a rezgéseket a terápia
során elektródákon keresztül felfogják és megváltoztatják. A hullámokat
fel lehet osztani fiziológiai (jó, normál) és patológiás (beteg,
nem normális) rezgésekre. A kezelés során a beteg elváltozású jeleket
„inverzzé" teszik, vagyis megváltoztatva elektródákon keresztül viszszaküldik
a pácienshez. Így semlegesítik az eltérő rezgéseket, és a test
saját maga visszatalál az egészséghez. A pácienst nem idegen energiával
„kezelik", hanem saját testének energiájával, amely energiát szükség
szerint megfordíthatják, erősíthetik, gyengíthetik vagy más módon
dolgozhatnak vele. Ha a készülék által megváltoztatott saját rezgést
visszavezetik, kiküszöbölhetik az adott területeken a zavarokat. Ezzel
öngyógyító erőinket szólítják meg és aktiválják. Ez a kezelésforma
mindenekelőtt pszichés szinten rendkívül hatékony, teljesen fájdalommentes
és jól alkalmazható többek között: allergia, asztma, krónikus
fertőzések, fájdalmak vagy csak általánosságban fokozott fertőzésveszély
esetén.
Radionika
A radionika a távolról felállított diagnózis és gyógyítás rendszere,
amely az ember érzékfeletti érzékelésének képességén alapul. A kezelés
egy speciálisan kialakított készülékkel történik, amely segít megállapítani
egy betegség okait az élő szervezetben.
Az élő és élettelen objektumok sugárhatásának tanát 1900 körül állította
fel Albert Abrams amerikai orvos, és többek között David V.
Tansley volt az, aki továbbfejlesztette. A módszert orvosi diagnózisra
és terápiára használják. Elektronikusan indukált hullámok segítségével,
amelyeket skaláris hullámoknak hívnak, több száz kilométer távolságban
élő embert is ki lehet elemezni, kezelni lehet és „meggyógyítani"
pár hajszála, egy csepp vére vagy egy fotó alapján.
A radionika olyan gyógymód, amely a huszadik század orvostudományában
gyökerezik. Tudatosan olyan magasabb szellemi képességeket
használ fel, amelyek létezését a tudomány csak lassan ismeri el. Fontos
azonban, hogy tapasztalt radionikai terapeutához forduljunk. A készüléket
gondosan kell irányítani, ahhoz hogy eredményeket lehessen elérni.
A radionika továbbfejlesztése, a radionika quantum-hologramm,
melynek kifejlesztését a modern szoftverek tették lehetővé. Ez a módszer
különösen alkalmas indigó gyerekeknek, mivel ők sokszor tudatos
kapcsolatban vannak lelkükkel és más szellemi szinten állnak.
A zavarokat (mindenféle mellékhatástól mentesen ) magasabb szinten
egyenlítik ki, ami által például olyan magatartászavarok, mint a
stressz, hiperaktivitás vagy figyelmetlenség, harmonizálhatóak, mielőtt
pszichés problémákká alakulnának. Ennek az eljárásmódnak további
előnye, hogy a gyereknek nem kell elmennie a terapeutához, hanem
otthon maradhat.
Ezzel a módszerrel környezetünket, házunkat vagy a gyerek hálóterét
is megtisztíthatjuk a betegségkeltő elektromágneses zavaroktól. Alkalmazzák
többek között: magatartászavarok, lelki és pszichológiai
szenvedés, bármilyen krónikus probléma, hiperaktivitás, tanulási nehézségek,
pszichés szintű betegségek és gátak, sokk és trauma esetén,
valamint a belső képességek felébresztéséhez (kapcsolatfelvételi lehetőségeket
lásd a Függelékben).
Neurofeedback
A neurofeedback egy olyan modem módszer, amely az agy visszajelzésein
alapul. Bepillantást enged a tudatba és az EEG (ElektroEncephalo-
Gramm)-ból fejlesztették ki. Az agyi aktivitást az agyhullámok révén teszik
láthatóvá és akusztikusn érzékelhetővé, úgy, hogy érzékelők és speciális
számítógépes programok segítségével a képernyőre vetítik őket.
Ezzel lehetséges az agy aktivitásának mérése és befolyásolása energiarezgésekkel.
Láthatóvá tesz minden gondolatot, minden érzést és minden érzelmi
gátat, amelyeket azután egyensúlyba hozhatnak. A neurofeedback
terápia célja a frekvenciaspektrum harmonizálása, az ellenállóképesség
edzése és a központi idegrendszer rugalmasabbá tétele.
A neurefeedback segítségével az indigó gyerekek jobban megismerik
önmagukat, hogyan befolyásolhatják pozitívan, és irányíthatják
játszva tudatukat, gondolkodásukat, érzékelésüket és érzelmeiket. Elősegíti
a test öngyógyulását; feloldhatóak vele a gátló viselkedésminták
és átalakíthatók pozitívvá. A módszer segítségével az elektromos agyműködés
bizonyos frekvenciaterületeit egészen célzatosan lehet edzeni
és fejleszteni.
A neurofeedbacket többek között stressz, koncentrációhiány vagy
emlékezőképesség zavarok esetén alkalmazzák, hogy a bal és jobb
agyfélteke közötti szimmetriát elősegítsék, emellett tanulási nehézségek
és hiperaktivitás esetén; segíti a kreativitás fejlődését, a tudatállapotok
megváltoztatását és a vizualizálást.
Bach virágterápia
A Bach virágterápiát 1928-ban fejlesztette ki Dr. Edward Bach. Felfedezte,
hogy bizonyos virágok befolyásolják a pszichés, érzelmi és fizikai
testet. 38 féle virágot, fát és bokrot rendelt bizonyos jelenségekhez.
Edward Bach a következőket írja erről: ,, Bizonyos magasabb rendű
vadon termő virágok, bokrok és fák magasabb rezgésük révén olyan
erővel rendelkeznek, amely képes megemelni az ember rezgését és
megnyitni spirituális önvalónk üzenetei számára bizonyos csatornákat,
felemelni személyiségünket és közelebb vezetni bennünket lelkünkhöz.
Ezzel békével ajándékoznak meg és megszabadítanak szenvedéseinktől
" (Mechthild Scheffer, Bach virágterápia).
Különösen a gyerekek tartják nagyon pozitívnak ezt a finom terápiás
módszert, mert segít nekik visszatalálni önmagukhoz, és magabiztosabban
viszonyulni ahhoz, hogy milyenek.
A Források jegyzékében feltüntettem néhány könyvet az alternatív
gyógymódokról. Az Indigo Kinder Lichtring weboldalán - www.indigokinder.
de - is találhatnak információkat és címeket a témához.
5. FEJEZET
Az indigó teszt
Mindazokból az általam gyűjtött információkból és beszámolókból,
valamint indigó gyerekekkel szerzett tapasztalataimból, a következő
megfigyeléseket állítottam össze és rendeztem korosztályok szerint.
Az első teszt segíthet kitalálni, hogy Ön indigó gyerek-e vagy indigó
burokkal rendelkezik-e, ami azt jeleni, hogy az indigó megjelenik mellékszínként.
Az indigó tesztet három korosztályra osztottam fel az átláthatóság
kedvéért. Kérem, olvassák végig a felsorolást, amely a feltűnő viselkedési
jegyekről szól és értékeljék gyermeküket minden viselkedésmódra
vonatkozóan. Ellenőrizzék az ezután következő kijelentéseket, és
adják meg milyen mértékben találják jellemzőnek. Fontos, hogy ne
csak véletlenszerűen legyen jellemző az adott viselkedés, hanem hoszszabb
időszakra. Azt is meg kellene vizsgálni, mennyire jellegzetes az
adott viselkedés hasonló helyzetekben, egykorúakkal összehasonlítva.
Véleményem szerint egy tesztet mindig sok gyereken kellene elvégezni,
mielőtt az eredmény hivatalos értéknek tekinthető. A jövőben ez
bizonyára lehetségessé válik, ha az indigó gyerekek nagyobb figyelmet
kapnak. A témával kapcsolatos új lépéseket az Indigo Kinder Lichtring
weboldalán fogjuk közzétenni — www.indigokinder.de vagy www.indigo-
kind.com.
Kérjük válaszaikban a következő szempontok szerint értékeljenek:
0 = soha
1 = alkalmanként (a feltűnés határán van nála ez a viselkedés)
2 = gyakran (olyan gyakran viselkedik így. hogy feltűnik a hozzá
közelállóknak)
0
00
0
1
1
1
1
2
2
2
2
3
3
3
3
3 = nagyon gyakran (olyan gyakori, hogy jelentősen befolyásolja a
gyerek életét)
Életkor: 0-5 éves korig Értékelés
• Ébredéskor sokszor fizikai fájdalmai vannak,
mert szívesebben maradna „az ő világában". 0 1 2 3
• Feltűnően kevés alvásra van szüksége
és nagyon energikus.
• Valahogy más, mint a többi gyerek.
• Érzelmileg nem lehet belevonni helyzetekbe.
• Úgy bánik tárgyakkal, mintha élőlények lennének,
és fájdalmat érezhetnének.
• Hatalmas igénye van az odafigyelése
és védettségre, szeretne mindig egy helyiségben
tartózkodni velünk. 0 1 2 3
• Rendkívüli beleérző képességgel rendelkezik
és intuitív. Sokszor előre tudja,
hogy mit akarnak mondani neki. 0 1 2 3
• Az első szava lehetne akár a „nem"
és gyakrabban használja, mint a többi szót. 0 1 2 3
• Gyakran játszik láthatatlan barátaival,
akiket valóban érzékel. 0 1 2 3
• Szeretne állandóan a szülők közelében lenni
és érezni, hogy odafigyelnek rá. 0
• Nagyon tud unatkozni. 0
• Jellegzetesen magának való típus. 0
• Pontosan tudja, hogy mit akar
és nehéz eltántorítani tőle. 0 1 2 3
• Amikor beszélni kezd, sokszor dadog, mert
nem találja meg elég gyorsan a szavakat. 0 1 2 3
• Olyan dolgokat mond nagy meggyőződéssel,
amelyekről tulajdonképp nem is tudhat. 0 1 2 3
• Állatokkal, növényekkel és kövekkel kommunikál. 0 1 2 3,
• Belső szemével olyan képeket, színeket és formákat
lát. amelyeket nem tud igazán elmagyarázni. 0 123
• Médiális képességei vannak és érzi mi „igazi". 0 12 3
• Emlékszik bizonyos helyzetekre előző életeiből. 0 12 3
Életkor: 6-10 év Értékelés
• Mások az étkezési szokásai, mint Önnek; pontosan
tudja, mire van szüksége, és mit szeretne enni. 0 12 3
• Állandóan hajtja valami, tele van fölös,
nehezen kontrollálható energiával. 0 12 3
• Sokszor túl fáradt ahhoz is, hogy felkeljen,
felöltözzön, iskolába menjen, egyszerűen
mindenhez túl fáradt. 0 12 3
• Figyelmetlennek, elgondolkozottnak,
dekoncentráltnak tűnik. 0 12 3
• Az igazságtalanság egészen megbetegíti. 0 12 3
• Nem reagál rá, ha hibáztatják. 0 12 3
• Mindennel és mindenkivel szemben toleráns. 0 12 3
• Alig érez félelmet önmagát illetően,
de nagyon tud félteni másokat. 012 3
• Naponta eljuttatja Önt saját határaiig
érzelmileg és szellemileg. 0 12 3
• Rendkívül szociális, mindenkivel,
mindenhol és mindig beszélget. 0 12 3
• Hajlamos rá, hogy magánakvaló legyen. 0 12 3
• Szívesebben van együtt felnőttekkel,
mint a vele egykorúakkal. 0 12 3
• Minden helyzetben szeretetre, igazságosságra,
toleranciára, ítéletmentességre törekszik. 0 12 3
• Minden alkalommal tiltakozik
és nagyon fejlett az akarata. 0 12 3
• Nem korlátozhatják túlhaladott meggyőződések. 0 12 3
• Nehéz megfékezni, úgy érzi magát,
mint egy király/királynő és szeretné.
hogy ennek megfelelően bánjanak vele. 0 12 3
• Inkább a valóságot szeretné hallani,
mint valamilyen hazugságot. 0 12 3
0 1
0 1
0 1
0 1
0 1
222
2
2
33
33
3
• Sokszor úgy érzi, hogy a többi gyerek és
a felnőttek nem érti meg és nem fogadja el. 0 12 3
• Anyagi világunk túl egyszerű
és túl unalmas számára.
• Szereti az intenzív, szellemi beszélgetéseket.
• Gyógyítólag hat másokra.
• Nem kötődik túl erősen az anyagi valósághoz.
• Érti az emberi és lelki összefüggéseket.
• A családdal és a közeli barátokkal
nagyon lojális és hűséges, mintha megértené,
hogy örökre összetartoznak. 0 12 3
• Sokszor úgy érzi, hogy itt a Földön nem a
megfelelő helyen van, és azt mondja:
„Szeretnék visszamenni." 0 12 3
Életkor: 11-felnőttkor Értékelés
• Nem lehet felizgatni, ez szinte lehetetlen. 0 12 3
• Sokat kell mozognia. Tanulás közben állandóan
mozog vagy hiperaktív. 0 12 3
• Sokszor szenved allergiától és/vagy bőrkiütésektől. 0 12 3
• Néha hosszabb ideig teljesen kimerült
és nem tudja kipihenni magát. 0 12 3
• Gyakran nem elégséges a földdel való
kapcsolata, szinte lebeg. 0 12 3
• Teljesen érzelemmentesen, logikusan
és magabiztosan érvel. . 0 12 3
• Nem lehet megbüntetni, de ismeri a saját
magának kiszabott büntetést. 0 12 3
• Rendkívüli a beleérző képessége és szenvedélyes,
de erős és független is. 0 12 3
• Úgy érzi kreatív és spirituálisán „előrébb jár".
mint a többi gyerek. 0 12 3
• Nehéz helyzetekben erőt mutat,
és képes bátorítani a gyengébbeket. 0 1 2
Az emberekkel való viszonyában sokszor felszínes. 0
• Világos elképzeléseket és irányvonalakat
követel meg az emberektől. 0 12 3
• Elvárja, hogy a család teljes értékű
tagjaként kezeljék. 0 12 3
• Többnyire azt teszi, amit ő jónak tart. 0 12 3
• Nem tolerálja, hogy döntenek helyette, anélkül,
hogy előtte tájékoztatnák. 0 12 3
• Amit mondanak neki, annak többségét elutasítja,
és sokszor süket fülekre talál nála. 0 12 3
• Nyitott az őszinte javaslatokra és ösztönzésekre. 0 12 3
• Szeretné, ha megkérdezné tőle a véleményét
és meggyőződését. 0 12 3
• Jobban érti a spirituális elképzeléseket,
mint az anyagiakat. 0 12 3
• Bensőleg magasabb szellemi elvek
és eszmék szerint él. 0 12 3
• Ismeri életfeladatát, és türelmetlenül várja,
hogy „felnőtt" legyen végre. 0 12 3
• Tudja, hogy minden dologban spirituális energia
van, hogy minden egy, és hogy kapcsolatban állnak
egymással a dolgok. 0 12 3
Ha főleg nullát és egyest jelölt meg, feltételezhető, hogy a gyermeke
nem indigó gyerek. Talán csak néha hasonlóan viselkedik.
Ha a gyermek értékelésében sokszor szerepel a kettes, akkor feltételezhető,
hogy a gyermek egy indigó „bevonatú" fő életszínnel született.
Ebben az esetben sok indigó szín- és személyiségjegye van, valóban
az új idők gyermeke, és segíthet az emberiségnek az új évezred átalakulásában.
De nem száz százalékosan indigó gyerek.
Ha feltűnően sokszor jelölte meg a hármast, akkor feltételezhető,
hogy egy „tiszta" indigó gyerek él a családjukban.
Azoknál a gyerekeknél, akik értékelésénél a kettes és a hármas
hangsúlyos, nagyon fontos, hogy a szülők időt szakítsanak rá és elgondolkozzanak
rajta, mit is jelent ez számukra. Az új idők gyerekét nevelni
nagy feladat, ami dicséretreméltó, ha tudatosan bánunk vele.
Képzeljék csak el, ha minden indigó gyerek szüleinek lenne bátorsága
gyermekét teljesen félelmektől, traumától, bűntudattól és agressziótól
mentesen nevelni, és húsz év múlva ezek az emberek vennék át a kormány
és más vezetők pozícióját- milyen szép világ kerülne ezzel közvetlen
közelségünkbe.
6. FEJEZET
Átalakulás az indigó jegyében
6.1. Átalakulási folyamatok világszerte
Olyan időben élünk, amikor a földi élet egyre inkább kibillen egyensúlyából.
Olyan világban élünk, ami előnyben részesíti a hatalmat és a
pénzt a szeretettel és az elégedettséggel szemben. Mégis omladozni
kezdett az elmúlt években ez a világ. Vallások, kormányok és más hatóságok
veszítik el hitelességüket, és ezzel tagjaikat vagy támogatóikat.
Értékrendünkben megmutatkoznak az ürességek. Csak egészen
kevesek valóban boldogok, és őrizték meg álmaikat, a legtöbbjüké
szertefoszlott. Az emberiség az elfogadott kompromisszumok és elfojtások
révén szinte elvesztette önbecsülését és a természethez való kapcsolatát.
Viszonyaink sokszor laposak és felszínesek, túlságosan a
büszkeség, féltékenység, vádló magatartás vagy ínség uralja őket.
A szeretet helyett inkább a vágy és az egoizmus uralkodnak. Sokan
nem mernek már mély bizalmat kialakítani, szerepet játszanak és elfelejtik
álmukat, hogy „a földi Mennyországban éljünk". A szülők elhalasztják
álmaikat, amíg a gyerekek megnőnek, hogy aztán rájöjjenek,
most már túl öregek hozzá.
Felsőbb önvalónkkal való kapcsolatunk, az isteni szikra elhalt bennünk.
A szellemi világ segítségét nem vesszük igénybe, mert már nem
is hiszünk a létezésében. Életünk sokszor nem is valódi életminőségben
telik. Üzleteink tele vannak áruval, amelyekre nincs igazán szükségünk
és sok élelmiszer egészségtelen, gyakran növényvédő szerekkel,
tartósítószerekkel vagy sugárzásokkal fertőzöttek. Sokan üresnek
érzik az életüket, amelyet külső szórakozással és anyagi dolgokkal
próbálnak megtölteni. Próbáljuk ugyan újra megtalálni testünkkel a
belső kapcsolatot - amelyet rég elvesztettünk -, de már elfelejtettünk
igazán hallgatni rá, így ezt gyermekeinknek sem tudjuk továbbadni.
„Valótlan" világban élünk, de mélyen belül egyre fokozódott a vágy
a békére és a szeretetre és ezek gondoskodtak egy finomanyagi szinten
bekövetkező fordulatról. Tudjuk, hogy ez egy nagyon fontos időszak.
A szellemi világ számára elegendő jel mutatkozott az elmúlt évtizedekben,
hogy az emberiség kész választani, melyik úton szeretne továbbmenni.
A második világháború után Európában igazi „gyerekrobbanás"
történt. Új lények születtek a világra, hogy ezzel új időket vezessenek
be. Ez a generáció indította a hatvannyolcas mozgalmakat; sok struktúrát
megkarcolt és minden területen előfutár volt. Erőteljes kezdés
volt a dolgok megváltoztatásához itt a földön. A virággyerekek, a hippik
és más csoportosulások vetették el a változások magját. Legyen
szó az együttélés új formáiról, zenéről, divatról vagy biológiai táplálékról,
ez a generáció mindig azon volt, hogy kipróbáljon és felfedezzen
valami újat. Az ötvenes évek közepén sok „gyógyító és segítő"
született. A két csoport (az előhírnökök és a gyógyítók/segítők) közösen
elérték, hogy megemelkedjen a föld rezgésfrekvenciája.
1987 augusztusában erőteljes bolygó aktiválás történt, amelyet harmonikus
konvergenciának hívnak. Hét bolygó állt tűzjegyben, és sok
spirituális embernek volt olyan érzése, hogy ha elegendő ember gyűlne
össze a régi szent erőterekben, akkor az Anyaföld reagálna tudatukra
és kreativitásukra. Olyan fordulópont volt ez, ami visszavezette az
emberiséget a forráshoz. Az egész világon emberek százezrei vettek
részt ebben a bolygó aktiválásban és kezdtek felébredni. Tanárok, csoportok,
tanfolyamok, workshopok és kurzusok soha nem sejtett hulláma
indult, mindenütt felébredtek az emberek, és elkezdtek saját belső
lehetőségeikre emlékezni.
Ezt a kulcsfontosságú időpontot a maják és az asztékok is megjósolták
kalendáriumukban. Ez a bolygó és asztrális állás épp a megfelelő volt
a tudat globális aktiválásához és megvalósításához. A maja kalendárium
azt mondja, hogy 2012-ben egy 26.000 éves ciklus végén leszünk, olyan
ponton, amely egészen különleges jelentőségű időszámításunkban.
A világszerte végbement változásoknak az a következménye, hogy
DNS-ünk lassan átalakul, és sokkal többre leszünk képesek, mint jelen
pillanatban. Sok indigó gyerek módosult DNS-sel születik a világra -
ha valóban több DNS szálunk aktiválódott, akkor lehetséges, hogy az
történik, amit a kutatók „spontán mutációnak" hívnak (hirtelen genetikai
változás). Mindannyian megtapasztalhatjuk majd, hogy a föld újra
belép a teljes szeretet és együttérzés női, intuitív energiamezőjébe és
szellemi szabadságban élhetjük az életünket.
Mivel az energiakapuk először csak finomanyagi szinten nyílnak
meg, eltartott pár évig, míg az alacsonyabb fizikai területeken is megnyilvánultak.
1989-ben sokak számára világos volt, hogy valóban sok
emberben megtörtént egy változás, más szemmel látták a világot. (Németországban
akkor hullott le például a Berlini Fal.) 1992 óta egyenesen
elárasztanak bennünket a New Age filozófiák érzékfölötti üzenetei
és információi. Ez annyira töményen történik, hogy emiatt sokan nem
látják a fától az erdőt.
Egyre világosabban felismerhető azonban az a valódi lehetőség,
amit a föld kínál nekünk: mégpedig hogy elinduljunk, hazatérjünk, kinőjünk
a kettősségből; vagyis mindazt, amire az ember olyan régóta
vágyik, és csak akkor élhet meg, ha magáévá teszi a szellemi tanításokat.
Most érett meg rá az idő, hogy megszabaduljunk a régi meggyőződésektől
és a múlttól. Megérdemeltük ezt az energetikai frekvencianövekedést,
és most arról van szó, hogy tovább fejlődjünk. Ezért jöttek
el az indigó gyerekek. Ők ajándékok nekünk, megszolgáltuk jelenlétüket,
ők fognak bennünket igaz szellemi mesterekként vezetni ebben
a felemelkedési folyamatban.
Bolygónk jelenleg egy úgynevezett transzformatív korszak felé
tart, ahol az önvaló fog aktiválódni, hogy felébredjen, és új felismerés
történhessen meg. Ez a felébredés azon a felismerésen alapul, hogy
nem arról van szó, valakit kövessünk, hanem hogy eggyé váljunk a
Krisztusi tudattal, azzal, amit Istennek nevezünk. Különböző kultúrájú
és vallású emberek fognak találkozni egymással és nem fognak elkülönülni
egymástól. A krisztusi tudattal való egyéni kapcsolat erősödésével
egységet és harmóniát teremtünk. Az egység azt jelenti, min
denki olyan erős lesz. hogy képes lesz elfogadni saját egyéniségét, és
ezzel a végtelen minden más visszatükröződését is. Mindenkinek, aki
létezik, isteni oka van erre. Minden élőlény szabad akaratából van itt a
földön, mert ezt akarta.

--------------