Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2 Vátszjájana: K.-szútra

2011.02.12

-------2------
Mi a módja az egyesülés elkezdésének és befejezésének

Az a férfi, aki a gyönyör céljaira fenntart egy berendezett lakást, virágdíszes és illatos teremben, barátai s szolgái körében fogadja azt a hölgyet, aki tisztán, illatosan, és felékesítve érkezik meg. A férfi kedvesen beszél vele, és megkínálja itallal. Azután leülteti, majd megérinti haját, köntöse szegélyét és finoman átöleli. Ezután elkezdődik a beszélgetés, amelyben burkolt szavakkal kimondott kétértelmű témákon szórakoznak, de csevegnek művészetekről is. A hangulatot tánc és zene kíséri, és ivással is fokozzák. Amikor a nő már kellőképpen felhevült, a férfi elküldi a jelenlévőket, apróságokkal ajándékozva meg vendégeit. Mikor egyedül maradnak, a férfi öleléssel stb. még tovább fokozza a nő vágyakozását, lassan levetkőzteti a nőt, és az előző fejezetekben elmondottak szerint jön a folytatás, vagyis az egyesülés élvezete.
Amikor a szeretkezésnek vége, és lecsillapodott szenvedélyük, rendbe hozzák magukat. Következik a vacsora, amelynek utolsó fogása a gyümölcs. Kiülhetnek a csillagos ég alá is, ahol a férfi megismerteti a nőt a csillagokkal.
Az a szerelem, amelyet megszépít az udvariasság, és a meghitt beszélgetés, még a szeretkezés után is a legnagyobb gyönyör.

A szerelmi egyesülésnek több változata van.
Szenvedélyből fakadó egyesülésről van szó abban az esetben, ha már az első találkozás szenvedélyt ébreszt mindkét félben de csak nehézségek árán találkozhatnak, vagy hosszas távollét után, vagy kibékülés esetén. Ennél az egyesülésnél a szeretők kedve és képzelete szabja meg az együttlétet.
Szerelmet ébresztő egyesülésről beszélünk akkor, ha a csupán közepes kezdeti szerelem a múló idővel válik erőssé.
A mesterségesen létrejött egyesüléskor a már elmondott összes eljárások és fogások alkalmazhatók, mivel a férfi és a nő csak bizonyos célt, az élvezetet akarja elérni a közösülésben, ugyanis mindkettő máshoz vonzódik.
Átvitt egyesülés a neve annak a közösülésnek, amikor az egyesülés teljes időtartama alatt a férfi más nőre gondol, mint akit ölel.
Heréltek módjára történő közösüléskor a férfi csupán a vágyát akarja kielégíteni alacsonyabb kasztbeli nővel, és közben jobb tartózkodni a csóktól és egyéb eljárásoktól.
Alantas egyesülés akkor következik be, ha egy paraszt és egy kéjnő vagy polgár és falusi nő közösül.
Önkéntelenül megnyilvánuló szerelemből eredő közösüléskor az egymáshoz vonzódó nő és férfi közös akarattal adja át magát a szenvedélynek.

Szerelmi civódások

Az a nő, aki szenvedélyesen szereti a férfit, nem viseli el, hogy a férfi vetélytársnőjéről társalogjon, főleg nem, hogy tévedésből annak nevén szólítsa őt. Ha ez mégis előfordul, nagy civódás tör ki. A nő rendszerint hisztizni, veszekedni kezd. Ilyenkor kísérelje meg a férfi megnyugtatni, és kibékülni szeretőjével és kifejezni az egyesülés iránti vágyát. Minden férfi, aki a hatvannégy művészetben jártas, elnyerhet minden nőt, még a legkiválóbbat is, és elnyeri a nők kedvence címet.


A feleségszerzés

Feleségszerzés

Az a férfi, aki osztályának megfelelő, szűz lányt vesz feleségül, biztosítja a felhőtlen, zavartalan szerelmi gyönyört, az utódokat, és a vagyont. A lány legalább három évvel legyen fiatalabb nála. Nem árt ha szép, és az sem, ha jó tulajdonságai vannak, ezen kívül legyen egészséges.
Helytelen, ha a férfi első szeszélyét követve nősül meg. Kerülni kell a házasságot álomszuszék, siránkozó lánnyal, és olyat sem szabad feleségül venni, aki nem kedveli a tisztaságot. Az ember akkor lehet boldog, ha olyan leányt vesz el, akihez ragaszkodik, következésképpen tehát azt kell nőül venni, akit szeret.
A lány szülei rendszerint szívélyesen és barátságosan fogadják a kérőket, majd kitűzik a házasság időpontját, ami után a Törvény előírásai szerint létrejön a házasság.

Hogyan kell viselkedni, hogy a lány bizalmat érezzen a férfi iránt

A házasságkötés után három napig a házastársak tartózkodnak a nemi gyönyörtől, de együtt étkeznek, és fogadják a látogatókat. A tizedik napon a férj egyedül marad nejével, kedvesen beszélgetni kezd vele, hogy felkeltse bizalmát. Tulajdonképpen a férfinek előbb meg kell nyernie nejét, és eleinte tartózkodnia a nemi gyönyörtől. Mivel a nők természettől fogva gyöngék és finomak, gyöngéden kell közelíteni hozzájuk. Ugyanis, ha a férj durván és erőszakosan támad reá, a nő egy életre meggyűlölheti a nemi egyesülést, és ráadásul az egész férfinemet is. A férjnek tehát sok apró figyelmességgel kell körülvenni a fiatalasszonyt, és szelíden közeledni hozzá.
Először rövid ideig csak a fiatalasszony felsőtestét ölelje át. Ha nő ellenkezés nélkül tűri az ölelést, megcsókolhatja szelíden és gyöngéden, nem heveskedve, majd próbáljon beszélgetni vele. Ha már létrejött kettőjük között a bizalom, megérintheti neje keblét. Ha az meg akarja ebben akadályozni, akkor a férj megígérheti, hogy nem tesz ilyet többet, ha megöleli. Ha már ölelkeznek, megsimogathatja nejének különböző testrészeit, majd ölébe emelve, fokozatosan rábírhatja arra, hogy mindenbe egyezzen bele. A férj tehát végigsimogathatja mindenütt a feleségét, és mindenütt csókokkal boríthatja, simogathatja combját, és ha nem ellenkezik, akkor a feleség combjai közé nyúl, és simogatja. Persze mindezt kellő magyarázattal indokolja. De a tulajdonképpeni egyesüléshez még nem fog hozzá. Azután a hatvannégy művészetre tanítja a nejét, és számtalanszor elmondja, hogy menynyire szereti, és hogy milyen régóta vágyódik rá. Megígéri, hogy sohasem fogja megcsalni. Amikor már feleségének félénksége feloldódott, igyekszik úgy egészen birtokába venni, hogy meg ne ijessze, azaz a hímvessző bedugása közben arra is gondol, hogy a nőnek gyönyörűséget szerezzen. Tehát egy fiatal lányban így kell a bizalmat felébreszteni. Az a férfi, aki meg tudja magát kedveltetni a nőkkel, tiszteletben tartja őket, és bizalmat kelt bennük, biztos lehet a nők szerelme felől. Viszont az olyan férfi, aki csak használati tárgynak tartja a nőt, mivel nem ismeri igazán a női szívet, és erőszakkal teszi magáévá a lányt, nem fog viszonzásra találni.

Az udvarlás – Az érzések tudtul adása különböző módokon

Az udvarlás módja sokféle lehet, és sokféle lehet az érzések másik fél tudomására hozatala is. Ha az ifjú udvarolni kezd annak a leánynak, akit szeret, akkor minden szabadidejében vele van, és különféle szórakozásokkal töltik idejüket. Szedhetnek virágokat, főzhetnek, kockázhatnak, bújócskázhatnak, szembehunyósdit játszhatnak. Nem árt, ha a fiú jó barátságot köt azzal a leánnyal, aki bizalmas barátnője a szeretett nőnek.
Az ifjú járjon mindenképpen a leány kedvében, s szerezzen meg mindent, amit imádottja megkíván. Különféle ajándékokkal lepheti meg, ezek lehetnek virágok, színes labdák, különféle bábúk (fából elefántcsontból, kelméből stb.), főzőedények, faszobrocskák, különféle madarakat, különleges vizeskorsókat, pengető hangszereket, istenképhez állványokat, kis székeket, szantálfát, sáfrányt stb. Az ajándékokat átadhatja négyszemközti találkozáskor, de nyilvánosan is, ha olyanok a körülmények. Ezzel részben meggyőzheti a lányt, hogy mindenre képes érte. Ha ezek után találkára hívja a lányt, és az hajlandó vele találkozni, akkor megmondhatja, hogy azért adta titokba oda az ajándékokat, mert félt a szülők rosszallásától. Mulatságos történetekkel mulattathatja, művészetekről társaloghatnak, táncolhatnak, zenélhetnek.
Csinosan öltözködik, mivel a lányok szeretik a jó modorú, csínos fiúkat.
A felsoroltak az udvarlás eszközei.

Milyen jelekből lehet rájönni arra, hogy a leány belénk szeretett?

Először is, soha nem néz a lány egyenesen a férfi szemébe, és ha észreveszi, hogy a férfi nézi, akkor elpirul. Viszont valami okot mindig talál arra, hogy úgy forduljon meg, hogy a férfi láthassa formás alakját, amikor pedig a férfi távozik, titokban utánanéz. Ha a férfi valamiről kérdezi, lehajtja fejét, és igen halkan felel. Észrevehetően szívesen időzik a férfi társaságában, viselkedésével mindent megtesz, hogy felhívja magára a figyelmet. Ha a társaságban jelen van egy gyermek, akkor ölébe ülteti, megöleli és megcsókolja, kedvesen társalog a férfi barátaival. Ügyel arra, hogy a férfi csak csinosan öltözve lássa. A férfitől kapott ajándékok valamelyikét állandóan viseli.
Ha a férfi a felsorolt jelek alapján megértette, hogy a lány is gyöngéd érzelmeket táplál iránta, kövessen el mindent, hogy magához láncolja.

Mit kell a férfinak tennie, hogy a leányt elnyerje, és mit kell tennie a lánynak, hogy uralkodjon a férfi felett

Amikor a leány már külső jelekkel elárulta szerelmét, a férfinak teljesen meg kell hódítania, mégpedig a következő módokon:
például a különféle szórakozások alkalmával jelentősen megfogja a leány kezét, vagy érintő ölelést alkalmaz, vagy szerelmeseket rajzol. Ha fürödni mennek, akkor a lánytól távolabb a víz alá bukva közelíti meg a lányt, és mellette bukkan fel, de csak azután miután megérintette kezével. Bárhol is vannak, igyekszik mindig valamilyen ürüggyel megérinteni. Ha sötétben, valamilyen elhagyott helyen találkoznak, akkor szerelmet vall neki, és szerelmeskedni kezd vele, de nem erőszakosan, nehogy zavarba hozza a lányt. Amikor már tudja, hogy a lány szereti, megüzeni, hogy beteg, és kéri, hogy látogassa meg.
Mikor már biztos benne, hogy a leány szereti, betegnek tetteti magát, és elhívja, hogy beszéljen vele. Ekkor sokatmondóan megfogja a lány kezét, megkéri, hogy adja oda a gyógyszerét. Amikor pedig a lány hazaindul, szépen kéri, hogy újból látogassa meg. Három-négy napig folytathatja ezt a férfi, és amikor a lány hozzászokott a látogatásokhoz, akkor a férfi hosszasan beszél a szerelemről. Azután pedig, amikor a lány már teljesen behódolt, a férfi hozzákezdhet, hogy a magáévá tegye, és élvezze.
A szerző szerint minden nő kapható, ha kellő helyen és időben találkozik négyszemközt a férfival.
Az olyan fiatal lányoknak, akik jó tulajdonságokkal rendelkeznek, a nevelésük is megfelelő, de vagyontalanok, és emiatt kevesen forgolódnak körülöttük, vagy árva lányok, maguknak kell kezükbe venni sorsukat. Ha a lány talál egy rendes, tisztességes, jó tulajdonságokkal bíró férfit, mindent meg kell tennie, hogy megszerettesse magát vele. Úgy rendezheti dolgait, hogy véletlenszerűen egyedül maradjanak, ekkor kedveskedve kínálgathatja, beszélgetés közben megmutathatja, mennyire jártas minden művészetben még a körömnyomásban és karmolásban is. Olyan dolgokról beszélgetnek, amely érdekli a férfit. Egyre azonban szigorúan vigyázni kell, mégpedig arra, hogy sohasem szabad fölkínálkozni, sem a közeledést kezdeményezni, mert esetleg a férfi visszautasíthatja.
Ha viszont a férfi viszonyt szeretne kezdeni vele, és megöleli, akkor tegyen úgy, mintha mit sem tudna arról, a férfi mit akar. Ha a férfi meg akarja csókolni, akkor illik ellenkeznie, és ha arra kéri, hogy legyen az övé, akkor nagyon ellenkezve ugyan, de megengedi, hogy megérinthesse titkos testrészeit. Amikor viszont a lány már biztos abban, hogy elnyerte a férfi szerelmét, és ez később sem változik meg, akkor odaadhatja magát, megígértetve vele, hogy nőül veszi.
Az olyan lány, akinek sok udvarlója van, olyanhoz menjen feleségül, akit szeretni tud, és akinek engedelmeskedni is tud, és aki szerinte gyönyört adhat neki.
Az érdekházasságok esetén sohasem fog ragaszkodni urához, még akkor sem, ha az jó tulajdonságokkal rendelkezik, vonzó külsejű, egészséges és még tetszeni is akar nejének. A feleség kiélvezheti a gazdagságot, az élet kellemes oldalát, de azért más férfiak is lehetnek életében.
Az olyan férfiak, akik nagyon szeretnek utazni, akik szenvedélyes szerencsejátékosok és egyedüli élvezetük a szórakozás, vagy durva lelkű, azok jobb, ha nem házasodnak meg.
Egy lány, akárhány szeretője is volt, olyan férjet választ magának, akinek tulajdonságai megnyerték tetszését, aki uralkodhat fölötte, mivel szerelemből házasodnak.

Különböző házassági formák

A kerítő szerepét játszó bizalmas barátnő abban az estben lép be a két fiatal életébe, amikor ritkán találkozhatnak négyszemközt. A barátnő a férfival beszélgetve dicséri a leányt, a lány jellemét, szépségét, tehetségét, ügyességét, amivel szerelmet kelthet a lány iránt. A leánynak viszont a férfi kiváló tulajdonságait ecseteli, majd lekicsinylően beszél a többi hódolóról. Idézeteket hoz fel a régmúlt időkből, amikor saját választottjával élt boldogan a feleség. Elmondja, hogy milyen boldogság várna rá és milyen jólét, szeretet a férfi oldalán, ha esetleg beleszeretne. Mindent amit tud, elmond a férfiről, elmondja, hogy milyen helyeket látogat, azt is, hogy mennyire igyekszik találkozni vele, hogy láthassa.

A házasság formái

A férfi a meghódított lányt titokban nőül veheti, vagyis a szülők tudomása nélkül, és tanúk nélkül, majd ezután közli szüleivel az eseményt. (A hinduk házasságkötési módjának egyike, amikor a férfi tüzet hozat egy brahman házából, a földet beszórja kusafűvel /az áldozatoknál használt sásszerű fűvel/ és tűzáldozatot mutat be, majd a vallási törvény előírásai szerint feleségül veszi a szeretett lányt, ezután közli a szülőkkel, hogy mi történt. A tűz előtt ünnepélyesen köttetett házasság épp úgy nem semmisíthető meg, mint az egyéb hivatalos házasság.)
Ha a leány nem tud határozni, vagy nem akarja megmondani, hogy hajlandó férjhez menni a férfihoz, akkor a férfi a következőket teheti:
A legelső kínálkozó alkalommal valamilyen ürüggyel elhívja magához a lányt, és titkon megesküszik vele a fentebb leírt módon.
Ha a lányt másnak ígérték, és már közel a házasság napja, tulajdonképpen leányszöktetésre kerül sor, és szintén titokban megesküsznek.
Ha a szeretett lánynak fiútestvére van, aki hasonló korú mint a férfi, és igencsak kicsapongó életet él, ezt támogatja, segítségére van, aztán alkalomadtán elmondja neki, mennyire szereti testvérét. Majd a fiútestvér kíséretében megjelenő lánnyal szintén titkos házasságot köt.
De megteheti azt is, hogy leitatja a lányt, elhívja valamilyen magányos helyre, és még mielőtt a lány kijózanodna, élvezi a szerelmét, majd titokban összeházasodik vele.
El is raboltathatja a lányt, s mialatt az még alszik, magáévá teheti, ezt követően köthet vele titkos házasságot.
A kirándulás is kihasználható, mivel a lányt kísérőket megfutamítva elrabolja a lányt, ezután házasságra lépnek.
A felsorolt házasságok feltételt nem ismerő szerelemből jönnek létre.

A feleség – Hogyan él egy erényes asszony

Az az erényes nő, aki szereti férjét, eleget tesz ura kívánságainak, és mindenek felett szereti, vállalva a családi élet belső gondjait. Tisztán tartja az egész házat, ügyel mindenre, egész otthonában tisztaság és rend uralkodik. Ha a házat kert veszi körül, a kert is gondozott, és ha lehet, konyhakerti növényeket termeszt benne. Férje szüleivel, hozzátartozóival, barátaival kedvesen viselkedik. Ha mindezt megteszi, a ház urának szívét teljes egészében magához bilincselheti.
Természetesen kerülnie kell mindenféle kapcsolatot kicsapongó nőkkel, jósnőkkel, vajákos asszonyokkal. Mindig a férje kedvenc ételeit készíti el, de figyelemmel van arra is, hogy mi árthat neki. Ha meghallja férje közelgő lépteit elébe siet, szeretettel üdvözölve őt. Társaságba mindig együtt járnak, és urának beleegyezése nélkül soha nem hív meg senkit, és meghívásokat sem fogad el. Együtt mennek el esküvőkre és ünnepségekre is. Ha szeretne valamilyen kedvtelésnek hódolni, vagy részt venni valamilyen játékban, mindig megkérdezi férjét.
Bármennyire megbántja a férje, sohasem illeti túlzott szemrehányásokkal és nem használ sértő szavakat sem. Főleg nem veszekszik, mert semmi sem kelti fel jobban egy férfi ellenszenvét, mint az asszony házsártoskodása, és a veszekedés veszekedést szül. Kerülje a megjegyzéseket, a haragos pillantásokat, ne morogjon. Legyen mindig gondja arra, hogy ápolt, tiszta és csinos legyen. Ez érvényes a hálószobára is.
Nem illik arról beszélnie mások előtt, hogy mennyi a vagyonuk, és főleg férje rábízott titkait őrizze meg. Igyekezzen más asszonyokon túltenni megjelenésben, ügyességben, főzésben, és minden egyébben. Próbálja beosztani jövedelmüket. Ha földjük van, akkor ügyel a kinti munkára, esetleg a nyájakra, a járművek karbantartására, számon tartja a napi kiadást és bevételt.
Kedvesen fogadja a látogatókat, a férje barátait, férje szüleivel szemben tisztelettudóan viselkedik, teljesíti kívánságaikat, nem mondj soha ellent nekik. Kevés szóval, de nem ridegen beszél velük.
Az asszony ne legyen hiú, és ne csak saját élvezeteire gondoljon. Legyen jóindulatú.
Valahogy így él egy erényes asszony.


A feleség

Hogyan kell viselkedni az erényes asszonynak a férj hosszabb távolléte alatt

Abban az esetben, amikor a férj elutazott, nem öltözködik kihívóan, és akármennyire vágyódik férje után és szeretne híreket hallani róla, otthoni teendőit nem hanyagolja el. Ritkán jár társaságba, és akkor is csak indokolt esetben. Amikor pedig a férje megérkezik, akkor is egyszerű ruhában, kedvesen fogadja.

Hogyan kell viselkednie a legelső feleségnek a többi feleséggel, és hogyan kell viselkednie a legújabb feleségnek a régibbi feleségekkel szemben

Hindu szokás szerint, a férfi új feleséget vehet maga mellé még neje életében akkor,
ha az asszony nehezen elviselhető természettel bír, vagy undort érez neje iránt, ha az asszony képtelen gyermeket szülni, vagy ha egymás után csak leánygyermeknek ad életet, esetleg a férfinek nem elég egy asszony.
Hogy mindez ne forduljon elő, mindjárt a házasság legelejétől a nőnek iparkodni kell, hogy magához láncolja férje szívét. Ezért mindig jókedvűen és okosan viselkedik. Ha viszont képtelen gyermeket szülni, akkor ő tanácsolja, hogy legyen egy másik asszony is. Amikor erre sor kerül, akkor, az előbbi feleség elismeri az új asszony előjogait, és nővérének tekinti. Nem szabad kimutatnia féltékenységét, ha az ura az új feleséggel szórakozik. Az új asszony gyermekét úgy gondozza, és úgy bánik vele, mintha a sajátja lenne. Az új asszony hozzátartozóival szemben is szeretetre méltóan és jóságosan viselkedik.
Az új asszony a férje régebbi feleségét szinte anyjaként fogadja el. Mindent megbeszél vele, sőt még a férjéhez is csak akkor közeledik, ha a régi asszony engedélyt ad rá. Igen gondosan felügyel az első asszony gyermekeire, jobban mint a sajátjára, és megőrzi mindazon titkot, amit a régi asszony rábízott. Ha kettesben marad férjével, teljes mértékben a kedvét keresi, és nem tesz megjegyzést arra, és ki sem mutatja, hogy mennyire bántja, hogy nem ő az egyetlen, sőt kéri férjét, hogy legyen jó a régi feleséghez is. Iparkodjon tanúk nélkül kivívni férje kegyeit, mert esetleg a régebbi feleség haragra gerjedhet iránta.

Az újra férjhez ment özvegy viselkedése

Ha egy özvegy nem képes testi vágyainak ellenállni, és egy számára megfelelő férfihoz kapcsolja életét, de az nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal amelyeket feltételezett róla, kereshet magának újabb férfit.
A szerző azt írja, hogy az özvegy bárkihez feleségül mehet, aki tetszik neki, és úgy gondolja, hogy boldoggá teszi.
Házasságkötés után megvendégeli a ház barátait, amelynek költségét férje vagy ő fedezi, és kölcsönösen megajándékozzák egymást. Viselheti a saját ékszereit vagy a férjétől kapottakat. Jóságos a régebbi feleségekkel szemben, bőkezű a szolgákkal, kedves a ház barátaival. A régi feleségek gyermekeit úgy gondozza, mint a sajátját. Részt vesz mindenféle társas összejövetelen, ünnepségen. Megmutatja, hogy ő ismeri legjobban a hatvannégy művészetet. Ha viszont férjével nézeteltérése támad, nem veszekszik vele, hanem amikor kettesben maradnak, akkor felhasználja a hatvannégyféle gyönyörkeltés módját.
Ha a házasság tönkremegy, és a nő elhagyja férjét, nem vihet magával semmit, csak azt az ajándékot, amit férjétől házasságkötéskor kapott. Viszont ha a férj hagyja el az asszonyt, az asszony megtarthat mindent.

Annak az asszonynak magatartása, akit a férje elhagyott, azaz akit nem szeret

Az elhagyott asszony férje kedvenc feleségével szövetkezik. Megtanítja a hatvannégy művészetre, amelyeket igen jól ismer. Vigyáz férje gyermekeire, és ráveszi barátait, hogy hozzák férje tudomására, mennyire szereti még mindig. Csak akkor keresi fel éjszaka férjét, ha ez a férje óhaja. Nem tesz szemrehányást a férje viselkedéséért. Jókedvűen, szenvedélyesen viszonozza férje ölelését, és megtesz mindent, amit férje kíván.

Hogyan viselkednek a királyi hárem asszonyai

A háremben a szolgálólányok a királynak virágkoszorúkat, kenőcsöket és köntösöket adnak át azzal, hogy ezeket úrnőik küldik. A király, miután elfogadja a küldött dolgokat, a szolgálóleányoknak ajándékozza. Délután a király szépen felöltözve meglátogatja a háremhölgyeket, akik szintén kicsínosítják magukat. A király elbeszélget a háremhölgyekkel, majd meglátogatja a kéjnőket, és a táncosnőket is.
Hogy éjszakára melyik feleségre kerül a sor, annak kiválasztása a következőképpen történik:
A déli álmából felébredő király elé lép egy szolgálattevő nő, aki bejelenti, hogy melyik feleségen van a sor, hogy vele töltse az éjszakát. Ezzel a szolgálattevő nővel együtt a többi feleség szolgálólányai is megjelennek, és lerakják úrnőik illatszeres edényeit, amelyből a király egyet kiválaszt, ezzel értésére adva az illető nőnek, hogy most rajta van a sor.
Az ünnepségeken a király feleségeit egyforma tisztelet övezi, viszont a palotából nem távozhatnak egyedül, idegen nő pedig nem teheti be lábát lakosztályukba, csak abban az esetben, ha ismerős.

Hogyan viselkedik a férj, ha egynél több felesége van

Ha egy férfinek több felesége van, egyformán kell mindegyikkel bánnia, és ne meséljen egyik feleségének sem a másikról. Ne adjon alkalmat arra sem, hogy vetélytársnőikről rosszat mondjanak. Ilyenkor rendre kell őket utasítani. Feleségeit különbözőképpen nyerheti meg magának. Az egyikkel bizalmaskodik, a másikkal figyelmes, majd a harmadikat bókokkal halmozza el, ajándékokkal lepi meg, és a szerelmi egyesülés okozta élvezet folytán magához láncolja mindegyiket.

Más férfinek a felesége

Már a könyv elején felsoroltuk, hogy milyen esetekben lehet más ember feleségéhez fordulni, de azt is szem előtt kell tartani, hogy könnyen elnyerhető-e a feleség, mennyire érdemes törtetni utána, és milyen a természete. Mindez kiegészül azzal, hogy akkor is fordulhat a férfi más ember nejéhez, ha a saját életét, egészségét veszély fenyegeti a nő iránt érzett fokozódó szereleme folytán. A szerelem tíz fokozatának kísérő tünetei a következők lehetnek:
A szemek szerelme, lelki vonzalom, a nap minden pillanatában csak a nőre gondol, emiatt álmatlanság gyötri, lefogy, magába vonul, vagyis nem jár szórakozni, szinte megtébolyodik, önkívület gyötri, végül bekövetkezhet halála is.


A más felesége

Milyen tulajdonságok jellemzőek a férfiakra és nőkre

A női külső sokszor tévedésbe ejti a férfiakat, ezért a viselkedés, gondolkodásmód alapján kell megítélni a nőket, nem pedig külsejük alapján.
Vannak akik úgy gondolják, hogy a nők szerelmi vágyat éreznek ha meglátnak egy szép férfit, éppúgy, mint a férfiak, ha meglátnak egy szép nőt, de általában ez ennyiben is marad. A nő nem tesz kezdő lépéseket, hanem megvárja, a férfi közeledését. Amikor a férfi ostromolni kezdi, hiába vágyódik ő maga is erősen az egyesülésre, tartózkodó marad. Végül, a férfi hosszas ostromlása után mégiscsak megadja magát. A férfi viszont lemond a nőről, akármennyire is vonzódik hozzá, ha nem összeegyeztethető erkölcsi felfogásával, és ellenáll a csábításnak. Gyakran akkor is lemond a nőről és otthagyja, ha megunja a hosszas könyörgést. De előfordul olyan is, amikor már megkapta a nőt, és azután közönyös lesz vele szemben.
A férfiak rendszerint nem szeretik a könnyű sikereket, inkább az olyan nők után vágyakoznak, akiket nehéz megkapni.

Mi az oka, hogy a nők ellenállnak a férfiak ostromának

Az a nő, aki szereti a férjét, vagy törvényes utódra vágyik, nem hallgat meg más férfiakat. Akkor is ellenáll, ha nincs megfelelő alkalom, ha bosszantja a férfi bizalmaskodása, ha nagy a különbség a kettőjük társadalmi rangja között, vagy ha tudja, hogy a férfi igen sokat utazik, és igen keveset tartózkodik egy helyen. De akkor sem kezd viszonyt egy férfivel, ha sejti, hogy más nővel viszonya van, ha fél attól, hogy a férfi fecsegni fog, vagy állandóan a barátaival találkozik, vagy komolytalannak tartja szerelmét. A nő akkor is ellenáll a férfi ostromának, ha a férfi híres, közismert személyiség, vagy attól fél, hogy a férfi túl erőteljes és szenvedélyes, vagy kevesebbnek tartja magát a férfinél és ezt szégyelli, vagy ő nézi le a férfit, vagy jellemtelennek tartja, és nem bízik meg benne. Akkor sem akar viszonyt kezdeni a férfivel, ha fél attól, hogy szenvedélye miatt valami baj történhet, retteg a felfedezéstől, ha túl öregnek találja a férfit vagy ellenszenvesnek, de féltékeny férj esetében gondolhat arra is, hogy a férje csupán próbára akarja tenni hűségét, és végül, ha erkölcsös.
A felsoroltak közül bár melyik is álljon fenn, a férfinek mindent el kell követnie, hogy ezt az akadályt kiküszöbölje. Például, ha a nő kifogásokat keresve azt mondja, hogy nincs megfelelő alkalom, akkor valamilyen kényelmes megoldást kell találnia a légyottra. Vagy például, ha a nő túlzottan tiszteli, akkor bizalmas viselkedésével háríthatja el az akadályt. Mindenre van megoldás.

A sikeres, hódító férfiak

A nőknél általában azoknak a férfiaknak van sikerük, akik tapasztaltak a szerelemben, ügyes társalkodók és jól tudnak beszélni, akiket gyermekkoruktól nők vettek körül, jó megjelenésűek, meg tudják nyerni a nők bizalmát, ajándékokkal kedveskednek. Olyanok is meghódíthatják a női szíveket, mint a nyílt és könnyed jellemű férfiak, akiknek a nő az első szerelme, akikkel együtt gyerekeskedtek, vagy nagyon szeretik a nemi élvezeteket, akikről közismert, hogy igen erőteljesek (bikaférfiak), remekül öltözködnek, és fényűző életmódot folytatnak.
Sikerük van a nőknél még az ifjú házas férfiaknak, a vállalkozó szelleműeknek és bátraknak, a szomszédban lakóknak, barátnőik szeretőinek, azoknak, akik tisztában vannak a női nem gyenge oldalaival, akik kedvüket keresik, férjüknél sokkal különbek(nek látszanak) és azon férfiaknak, akik után tisztességes asszonyok vágyódnak.

Könnyen meghódítható, könnyen kapható nők

Könnyűszerrel meghódíthatók azok a férjes asszonyok, akik mindig az ablakban leskelődnek, akik ráérnek folyton a szomszédban fecsegni, szemük állandóan a férfiakon jár, aki gyűlöli férjét, vagy akit a férje gyűlöl, akinek nem voltak gyermekei, aki imád társaságba járni, vagy aki özvegy. Úgyszintén ebbe a csoportba tartoznak azok, akik olyan férfihez mentek nőül, akinek fiatal testvérei vannak, nagyon hiú nők, aki szereti a gyönyöröket, szegény sorban él, aki büszke, hogy remekül ismeri mind a hatvannégy művészetet. De ide tartozik az is, aki igen fiatalon gazdag emberhez ment férjhez, de nem szerette, és most sem szereti, akit minden ok nélkül megvernek, akinek férje rendszeresen távol van, a féltékeny feleség, a kéjsóvár nő, erkölcstelen nő és még sok egyéb.
Biztosnak és szilárdnak tartják a természetből fakadó vágyat, amelyet még a művészet fokozni is tud, és amelynek útjából az okosság minden akadályt, veszélyt elhárít. Az ügyes férfiak, akik ismerik a nők gondolatait, érzésvilágát, tudják a módját annak, hogyan lehet minden okot megszüntetni, amelyek visszatartják a nőket a férfiaktól. Ezek a férfiak rendszerint szerencsések a szerelemben.

Mi a módja a nők megkörnyékezésének és meghódításának

Sokan úgy gondolják, hogy a fiatal lányokat a férfi személyes fellépésével nyerheti és csábíthatja el, míg a szerelmes férfi egyenes közeledése férjes asszonyoknál ritkán vezet eredményre. Ennek ellenére közvetítőhöz csupán abban az esetben forduljon egy férfi, ha teljesen kizárt, hogy egyedül is elérheti célját. Ha a férfi közvetítők kizárásával szeretne közelebb kerülni a szeretett nőhöz, akkor először is meg kell ismerkednie vele. Ennek többféle módja ismeretes.
Megrendezheti a véletlenszerű találkozást egy közös ismerősnél, egy magasabb rangú embernél, orvosnál, esküvőn, ünnepségeken, kiránduláson stb.
Amikor a találkozás létrejön, a férfi nézzen erősen a nő szemébe. Ha a nő ismét felé néz, megismétli, és közben a nőkről beszél barátainak úgy, hogy szabadelvűnek tartsák. Ha más nőismerőse mellett van éppen, közönyösnek látszik, úgy hallgatja társnője szavait. Ezzel a nő értésére adhatja szerelmét, annak ellenére, hogy úgy látszik, mintha másokkal foglalkozna.
Ha a nő éppen egy gyermekkel foglalkozik, a férfi megsimogathatja a gyermeket, valamilyen játékot nyújthat át neki, amit azonnal vissza is vesz, majd a gyermek kapcsán beszélgetésbe elegyedhet a nővel, később pedig áttérhet más témára is. Ha így létrejött az ismeretség, ez ürügy lehet a későbbi látogatásokra a nő otthonában, ahol a jelenlévő társaságban szerelemről is társaloghat úgy, hogy a hölgy is meghallja.
Az ismeretség előrehaladtával rábízhat valamit a nőre, hogy őrizze meg neki, de amelyből időnként egy-egy kis részt elkér. Ha nős, megpróbálja a feleségét összebarátkoztatni a nővel, gyakori találkozásokat hozhat létre, megszervezi a véletlen találkozásokat is pl. úgy, hogy ugyanott vásárolnak. Újabb és újabb ürügyekkel hosszas látogatást tesz a nőnél. Ha ez a nő vágyódik valamire, a férfi felajánlja neki, hogy minden kívánságát teljesíti. Ha meg szeretne tanulni egy művészetet, megtanítja neki stb. Társaságban beszélget a nővel, megemlíti egyesek viselt dolgait, kritizálja a helyszínen lévő értékeket (amelyeket esetleg nem ismer a hölgy), de ha a nőnek más a véleménye, nem ellenkezik, hanem azt mondja a nőnek, hogy neki van igaza.
Miután a férfi a fentebb ismertetett módon ismeretséget kötött a megkívánt nővel, és különféle jelekkel, mozdulatokkal értésére adta szerelmét, kövessen el mindent, hogy magáévá tehesse.
Ha az illető nő fiatal leány, igen elővigyázatos kell hogy legyen, és a legnagyobb gyöngédséggel kell bánnia vele, mivel ők még nem rendelkeznek tapasztalatokkal a nemi életben. Azokkal a nőkkel szemben természetesen nincs erre szükség, akiknek már volt viszonyuk.
Ha a férfi meggyőződött arról, hogy a fiatal lány kapható a nemi együttlétre, és szégyellőségét is leküzdötte, akkor a férfi szép és értékes ajándékokat küldözget a lánynak, aki szintén ajándékokat ad a férfinek. Társaságban, vagy kirándulás alkalmával, ha a nőnél valamilyen virág van, akkor a férfi ezt elkéri, vagy ő adhat virágot a nőnek. Ezzel a viselkedéssel lassanként és fokozatosan eloszlatja a nő aggodalmait, majd valamilyen magányos helyen megöleli és megcsókolja, cirógatja, és megérinti a lány testének titkos részeit, és igyekezetét kielégítően fejezi be.
Ha egy férfi már nekifogott egy nő elcsábításának, ne akarjon ugyanebben az időben egy másikat is elcsábítani. Arra majd akkor kerítsen sort, ha az előzőnél próbálkozását siker koronázta, és már jó ideje élvezte szerelmét, és ajándékokkal bebiztosította vonzalmát, akkor hozzákezdhet a másik nő ostromához.
Abban az esetben, ha az asszony férje valamilyen közeli helyre távozik, és ez a férfi tudomására jut, hiába adódik rá az alkalom, ne tegye magáévá az asszonyt. Az a férfi, aki meg akarja őrizni jó hírnevét, és kellőképpen okos is, nem csábít el félénk, folyton ijedező, sem könnyűvérű nőket, sem olyat, akire gondosan vigyáznak, vagy élnek férje szülei.

A nő lelkiállapotának megismerése

Ha a férfi egy nőt el akar csábítani, meg kell ismernie a nő lelkiállapotát, azaz hajlandóságát. Ennek módja a következő:
Amennyiben meghallgatásra találtak szavai a nőnél, de az teljes mértékben titkolja saját érzelmeit, akkor közvetítőnőt kell igénybe vennie, hogy megnyerje magának.
Fokozatosan kell közeledni az olyan nőhöz, aki ugyan ellenáll a férfi kérésének, de azért ismételten hajlandó találkozni vele. Ebben az esetben ugyanis a nő határozatlan.
Egy megfelelő magányos helyen erőszakkal magáévá teheti a férfi azt a nőt, aki ugyan tiltakozik a férfi kérése ellen, de ha legközelebb találkoznak, azért még csínosabban öltözködik mind az előző alkalommal.
Az a nő, aki sokáig udvaroltat magának, de nem enged a férfi kéréseinek, az ilyen nő egy kacér teremtés, akit idővel megkaphat, ha tovább is állandó kapcsolatban maradnak.
Az olyan nő is megkapható egy igen ügyes közvetítőnő segítségével, vagy pedig úgy, hogy a férfi a bizalmába férkőzik , aki kitér a férfi ostroma elől akár azért, mert tiszteli, akár azért, mert gőgös, és úgy tesz, mint aki találkozni sem akar a férfival.
Arra a nőre nem érdemes időt pazarolni, aki a csábító férfit sértő szavakkal utasítja vissza, viszont minden lehetőséget ki kell használni a férfinek, hogy elnyerje a nő szerelmét akkor, ha a nő visszautasítja, de mégis kimutatja valamilyen úton-módon, hogy vonzódik hozzá.
Abban az esetben, ha a nő eltűri a férfi érintését, de úgy tesz, mintha észre sem vette volna, akkor a kitartás és türelem vezet eredményre. Ha a férfi átöleli a nőt, és az szelíden elhárítja, a férfi ezt később újból megismételheti. A következő alkalommal már erősebben ölelheti meg a nőt. Ha a nő elhárítja, de másnap éppúgy viselkedik vele, arra lehet következtetni, hogy nemsokára enged ostromának, és nincs kifogása az egyesülés ellen.
Ha a nő kimutatja szerelmét, és alkalmat teremt a találkozásra, a férfinak kötelessége magáévá tenni.

A nő szerelmének jelei lehetnek:
Ha megszólítja a férfit, holott a férfi még nem szólt hozzá.
Ha elhagyott helyeken találkozik vele.
Ha a nő zavarban van és akadozva beszél a férfihoz.
Tenyere nedves, az arcára pedig rá van írva, mennyire örül a találkozásnak.
Élvezetet talál abban, hogy a férfi testét simogathatja, amit csak egyik kezével tesz, míg a másik kezével megérinti a férfi bizonyos testrészeit.
A simogatást abbahagyva mindkét kezével a férfira támaszkodik, mintha fáradt lenne.
Néha a férfi combjai fölé hajol, és ha a férfi kéri, hogy simogassa azokat is, nem ellenkezik.
A nő az egyik kezét sokáig a férfi összeszorított keze vagy lába közt hagyja mozdulatlanul.
Ha a férfi a nő minden mesterkedésének ellenállt, másnap ismét eljöhet, hogy a nő bedörzsölje és kenegesse testét.
Ha a nő közömbös, gondolja meg alaposan a férfi, hogy akarja-e tovább az ostromot folytatni.
A férfinek tehát mindenekelőtt ismeretséget kell kötni a nővel, beszélgetni vele, és megfigyelni viselkedését. Ha szerelmi dolgokról beszélgetve észreveszi, hogy a nőnél kedvező fogadtatásra találtak szavai, akkor minden további nélkül elkezdheti a hódítást.
Nagyon könnyen megnyerhető az a nő, aki már az első találkozáskor külső jelekkel elárulja szerelmét.
Az érzéki nő viszont a szerelmes szavakra azonnal nyíltan válaszol, a férfi tehát úgy veheti, hogy máris megkapta.

A közvetítőnő (kerítőnő) kötelességei

Közvetítőnő segítségét kell igénybe venni abban az esetben, ha a nő már elárulta vonzalmát, vágyát, de ezután kerüli a találkozásokat. Akkor is közvetítőnőre van szükség, ha olyan nőről van szó, akit a férfi szeretne megismerni, de nincs másmód és lehetőség az ismerkedésre.
Amikor a kerítőnő a férjes asszony bizalmába férkőzött, akkor igen ravaszul folytatott beszélgetésben lekicsinylőleg nyilatkozik a nő férjéről, miközben őt az egekig magasztalja, mondván, hogy milyen szép, okos, nagylelkű, és nagy kár, hogy ilyen férjet kapott, aki még kielégíteni sem tudja kellőképpen. Majd rátér arra, hogy van egy férfi, aki meglátta és elvesztette miatta az eszét, aki mindent megtenne érte. Dicséri előtte a férfi erejét, képességeit és hajlamait, jártasságát a gyönyör hatvannégy módjában. Ha a nőnek kedvére van a kerítőnő beszéde, akkor a következő napon is kedvesen fogadja, de azért megjegyzi, hogy bűn lenne viszonyt kezdenie ezzel a férfival.
Ha a közvetítőnő észreveszi a nő szerelmét, különböző módokat talál ki annak fokozására. Ajándékokat ad a nőnek a férfi nevében, és tovább dicséri a férfit. Megmutatja a férfi szerelmi vágyát kifejező, falevelekből vagy virágszirmokból kivágott alakzatokat, és rábeszéli a nőt, hogy ő is hasonlóképpen viszonozza. Ha elfogadják egymástól ezeket az ajándékokat, akkor a közvetítőnő találkát szervez meg a két fél között. A találka helye lehet barátok, csillagjósok, vezeklők lakásai, de legmegfelelőbb az olyan hely, ahova könnyen lehet eljutni, és ahonnan könnyen lehet távozni, titokban, észrevétlenül, hogy ne fordulhassanak elő kellemetlen meglepetések, váratlan találkozások. A találka létrejöttére a legmegfelelőbb időpont az, amikor a környezet, a társaság figyelmét valamilyen esemény ejti rabul (pl. ünnepségek, esküvők, viharok stb.)

Közvetítőnő (kerítőnő) lehet az, aki az egész dolgot kézbe veszi, azaz vállalja a lebonyolítást elejétől a végéig, lehet olyan, aki csak egy részét intézi el a megbízásnak, vagy olyan aki csak levelet visz egyik féltől a másikhoz. Lehet kerítőnő az is, aki csak saját érdekeit képviseli, tapasztalatlan fiatal feleség közvetítőnője, de lehet férjes asszony, vagy néma közvetítőnő is.
Az a közvetítőnő aki az egész ügyet magára vállalja, miután felismerte a férfi és a nő egymás iránti szenvedélyét, találékonyságával hozza létre a találkát. Ebben az esetben a szerelmesek már ismerik egymást. De abban az esetben is saját eszére, ügyességére van utalva, ha még nem ismerkedett meg a két szerelmes. Természetesen ekkor is arra törekszik, hogy létrehozzon egy légyottot.
Az, aki csak egy részét intézi el a megbízásnak, olyankor kap szerepet, amikor a szerelmi cselszövény egy része már létrejött, vagyis a férfi már a nő közelébe férkőzött. Ebben az esetben a közvetítőnőre csak a továbbiak elintézése hárul, vagyis a találka megszervezése.
A hírt vivő közvetítő szerepe az, hogy átadja a leveleket, amely többnyire a légyott idejét és helyét tartalmazza.
A saját érdekeit képviselő közvetítőnő az, aki saját magának akarja a férfit meghódítani, és mindent megtesz ennek érdekében. De ugyanígy nevezik azt a közvetítőnőt is, aki egy másik nőnek megígéri, hogy eljár a férfinél az érdekében, de közben saját magának hódítja meg a férfit, kiütve a nyeregből a másikat. Persze ha férfi a közvetítő, akkor vele is megtörténhet, hogy beleszeret abba a nőbe és önmagának hódítja meg, aki miatt a megbízást kapta.
A tapasztalatlan fiatal feleség közvetítőnője a fiatalasszony bizalmába férkőzve, minden titkát megismeri az asszonynak, megismeri a férj szokásait, azt is, hogy hogyan bánik vele. Ezek után kioktatja a fiatalasszonyt, és megtanítja különböző fogásokra, amivel biztosíthatja férje szerelmét. Körömnyomokat hagy a nő testén, és ráveszi, hogy mutassa meg férjének, ezáltal felkeltve szenvedélyét. Rendszerint a férj megbízottja.
A férjes asszonyt saját ura bízza meg közvetítőül, hogy megnyerjen egy olyan nőt, akit bírni szeretne. Ebben az estben a feleség saját urának okosságát, ügyességét, a szerelemben jártasságát dicséri. Az a nő akit felkeresett, szintén a feleség közvetítésével adja tudtul a férjnek érzelmeit.
A néma közvetítőnő egy olyan fiatal lány vagy szolgáló, akit a férfi küld el a nőhöz valamilyen ürüggyel, és a közvetítő által átadott virágcsokorban, vagy a nő hajába tűzött levélben közli érzelmeit. A nő ugyanezzel a nővel küldi el válaszát a férfinek.

A közvetítés legnagyobb mesterei a csillagjósok, a szolgálók, a kolduló szerzetesnők és a művésznők, akik igen hamar elnyerik a nők bizalmát, elbeszélik azt is, hogy a többi asszony a nemi egyesülésnél milyen fogásokat alkalmaz. A férfiről, a férfi szerelméről is ékesszólóan beszélnek, elmondják, mennyire jártas a nemi élvezetekben, milyen szenvedélyt ébreszt más asszonyokban. Egyszóval ügyes mesterkedésekkel összehozza a férfit és a nőt még akkor is, ha azoknak ez előtt eszükbe sem jutott ilyen lehetőség.
Sőt, a közvetítőnő még arra is képes, hogy újra összehozza azt a nőt és férfit is, akik valamilyen okból kifolyólag előzőleg szakítottak.
Szerelem a más férfi felesége iránt

A királyok és miniszterek nem látogathatják a polgárokat, nem mehetnek el polgárok házaiba. Életük közszemlére van kitéve, állandóan a figyelem központjában vannak, ezért minden botrányos dolgot el kell kerülniük. De hát ők is csak emberek, és ha mindenképpen el akar követni valami hasonló tettet, szerelmi légyottra szeretnének menni, akkor legalább az eszközöket kell megválogatniuk.
A közösség feje, a királyi tisztviselő és a gabonatermést ellenőrző hivatalnoknak elég egyetlen szó, hogy elcsábítsa a falusi nőket. Ezekkel a nőkkel az aratás, a gabonabehordás, a ház takarítása, a mezei munkák, a gyapjúnyírás, a gyapotvásárlás, a len, kender fonásakor vagy szövésekor szoktak közösülni. A csordák felügyelői a tehenekkel foglalkozó nőket élvezik ugyanígy, míg azon tisztviselők, akik az özvegyekre és az elhagyott asszonyokra felügyelnek, ezekkel folytatnak viszonyt. Vannak férfiak, akik éjjel a faluban kószálnak, és így elégítik ki nemi vágyaikat. A falusiak között akadnak olyanok, akik fiaik feleségeivel folytatnak viszonyt, mivelhogy sokszor vannak egyedül velük.
Bizonyos ünnepek alkalmával a városi nők meglátogatják a király háremhölgyeit a palotában (az őrök természetesen ismerik őket), ahol egész éjjel beszélgetnek játszanak, szórakoznak, és reggel eltávoznak. A király kiválaszt egyet közülük. Ezt a nőt, az ünnepség után, a király kísérőnője meghívja hogy tekintse meg a palota egyéb látnivalóit is. (Persze előfordul az is, amikor már az ünnepély előtt közlik a hölggyel, hogy megmutatják neki a palota érdekességeit.) Ezután megmutatja neki a kerti lakot, amelynek padlója drágakövekkel van kirakva, a fekhelyeket, a szőlőlugasokat, a vízen épült fürdőházat, a falfestményeket, a titkos kijáratokat, és amikor kettesben marad a nővel, elmondja, hogy a király beleszeretett, és micsoda szerencse lenne a nőre nézve a királlyal való viszony, ami természetesen szigorúan titokban maradna. Ha a kiválasztott hölgy beleegyezik, fejedelmi ajándékokat kap a királytól, aki jóindulatáról biztosítva bocsátja el.
Persze megtörténhet az is, hogy a király kísérőnőjén kívül a háremhölgyek is tudomást szereznek arról, hogy melyik asszony a kiválasztott. Meghívják magukhoz látogatóba a kiválasztott nőt, azután megjelenik a király kísérőnője, aki a fentebb leírt módon körbevezeti a palotában, majd a királyhoz kíséri, és…
Meghívhatja magához a királyi feleség is a király által megkívánt nőt, hogy oktassa valamelyik művészetre, amelyet a nő kiválóan ismer. (Persze ez csak indok.) Amikor a hölgy megérkezik a hárembe, ismét megjelenik a király kísérőnője… (és ugyanaz, ugyanúgy történik).
Lehet közvetítő egy királyi feleséggel jóba levő kolduló szerzetesnő is, aki bejuttathatja a hárembe a király által megkívánt nőt, akinek férje történetesen elvesztette vagyonát, vagy van oka félelemre. Ha a nő hajlik az ajánlatra, bejut a hárembe, a királyi feleség pedig biztosítja a nőt pártfogásáról. A kiválasztott nő újabb látogatásakor, már várja a háremben a király kísérőnője…
Hasonló a helyzet abban az esetben is, ha egy olyan nőre vágyik a király, akinek férje valamilyen álláshoz szeretne jutni, vagy szegény ember, vagy szeretné elérni, hogy a király kegyeibe fogadja, esetleg híres szeretne lenni, esetleg egyéb céljai vannak.
Ha pedig az a nő, akit a király megkívánt, nem törvényes házasságban él egy férfivel, ezt a férfit a király elfogathatja, vagy börtönbe zárathatja, a nőt pedig a háremébe vitetheti.
A felsorolt módokon kaphatják meg mások feleségeit a király, a miniszterei, és egyéb előkelő állásúak.
Vannak olyan országok is, ahol nem ütközik semmilyen nehézségbe, hogy a király mások feleségeivel szerelmeskedjen.
Andhrában például a fiatalasszonyok házasságuk tizedik napján ajándékokkal jelennek meg a királyi háremben, majd miután az uralkodó élvezte őket, ismét hazatérnek. Egy másik országban a miniszterek feleségei keresik fel esténként a királyt, és rendelkezésére bocsátják magukat. Van olyan ország is, ahol a bennszülött szép nők egy hónapot töltenek a király háremében, a király személye iránti hódolat ürügye alatt, és akad olyan is, ahol a városbeli és a falusi nők együtt vagy külön-külön mennek a királyhoz, hogy gyönyört szerezzenek neki.

Az előbb említetteket és a többi hozzájuk hasonlókat a király alkalmazza mások feleségeivel szemben. De az a király, aki szívén viseli népe jólétét, semmi esetre sem gyakorolja ezeket. A király, aki legyőzi az emberi természet hat ellenségét, (szerelem, harag, kapzsiság, gőg, mámor, öröm, az egész világ uralmán elnyeri.

Hogyan kell megóvni a királyi hárem asszonyait és a feleséget

A király háremében élő nők igen szigorú őrizet alatt vannak, olyannyira, hogy kizárólag a királlyal találkozhatnak, más férfit sohasem láthatnak (elvben). Vágyaik kielégítésére viszont egyetlen férfi nem elég, hiszen az ki közösen bírja valamennyiüket az a király. Ezért, hogy kielégítsék vágyaikat, egymással élvezik a gyönyöröket, mégpedig úgy, hogy a háremhölgyek férfiruhába öltöztetik barátnőjüket, vagy dajkájuk lányát, azaz tejtestvérüket, esetleg a szolgálólányokat, akik, hogy férfinak hassanak, mesterséges eszközöket (gyökereket, gyümölcsöket) alkalmaznak, amelyek alakja a lingához hasonlít. Ölelgethet a háremhölgy olyan szobrokat is, amelyeken a lingát merev állapotban készítette el a szobrász.
Természetesen a király is tisztában van a helyzettel, és az olyan király, aki megérti a háremhölgyek helyzetét, sokszor olyan szereket szed, amely módot ad arra, hogy egy éjjel több nővel közösüljön, annak ellenére, hogy nem igen érez erős vágyat. Egyes királyok csak azokkal a hölgyeket élvezik, akiket szeretnek, és vannak olyanok is, akik sorrendben, minden egyes feleséggel szeretkeznek. A felsoroltak főleg keleten szokásosak.
Persze bármennyire szigorúan őrzik is a háremhölgyeket, azért elég gyakori a férfilátogató, akiket szolgálóik csempésznek be a palotába női ruhába öltöztetve. A szolgálókat, akik ismerik a belső viszonyokat, megbízza úrnőjük, hogy keressenek bátor férfiakat, akik nem félnek belépni a palotába. Ezeket a férfiakat a szolgálólányok meggyőzik, hogy mekkora a rájuk váró szerencse, milyen könnyű bejutni és kijutni a palotából, milyen hatalmas a palota, és mennyire hanyagok az őrök, és milyen elnézők a felügyelők. Persze csupán igazat szabad mondaniuk, és hazugságokkal nem szabad a férfit rávenni arra, hogy a király háremébe bemerészkedjen, hiszen nem egyszer, vesztébe rohan, és életével fizet vakmerőségéért.
A férfinek igencsak meg kell gondolnia, hogy valóban szeretne-e a hárembe bejutni, akármilyen könnyűnek is látszik, mert igen sok és váratlan veszéllyel kell szembenéznie. Ha ennek ellenére mégis vállalkozik a vakmerő cselekedetre, akkor győződjön meg először is arról, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésére a visszavonuláshoz, a meneküléshez, mennyire könnyen juthat ki a palotából (és kijuthat-e egyáltalán), a háremhölgyek lakosztálya hogy helyezkedik el, minden oldalról kerttel van-e körülvéve, és nem lehet-e átjutni egyik lakosztályból a másikba, valóban hanyagok-e az őrszemek, és távol van-e a király.

Ha a férfi már mindent tisztázott, alaposan átgondolt, és kész kockára tenni életét, az adott jelre, gondosan ügyelve a helyiségekre, az előre megbeszélt úton haladjon. Nem árt, ha nap mint nap a hárem környékén látható, az sem baj, ha összebarátkozik az őrökkel, és kedves, barátságos a háremben szolgálókkal (ezek ugyanis ismerik a tervet), és panaszkodhat nekik, hogy nem képes vágyainak célját elérni, és megpróbál megismerkedni a király kémeivel.
Megismerkedhet a hárembe bejáratos nővel, akit megbízhat a közvetítőnő szerepével. Ha viszont nem talál ilyen ismerőst, akkor megpróbál olyan helyen tartózkodni, ahol a kiszemelt háremhölgyet láthatja. Ha azon a helyen a király őrei tartózkodnak, akkor szolgálólánynak öltözve próbálja megközelíteni az illető hölgyet. Amikor a kiválasztott nő ránéz, külső jelekkel, mozdulatokkal kell észrevétetnie magát, és tudtára adni érzelmeit úgy, hogy kettős jelentésű tárgyakat mutat a nőnek. Ha ez szavakkal vagy jelekkel felel az álruhába öltözött férfinek, akkor a férfi megpróbál bejutni a hárembe. Ha viszont tudomására jut, hogy a kiszemelt háremhölgy pontosan hova igyekszik, akkor annak a helynek a közelében elrejtőzik, majd egy adott pillanatban az őrök közé vegyülve belép. Ágyneműbe rejtve is bejuthat. Vannak olyan szerencsések is, akik különböző varázslatok segítségével láthatatlanná válhatnak.
A különféle ünnepségek (pl. holdünnep) megkönnyítik a hárembe való bejutást, ugyanis ilyenkor mind a hárem őrei, mind a hárem felügyelői az ünnepségen tartózkodnak.
A férfiaknak általában a legkedvezőbb alkalom, hogy bejussanak a hárembe: amikor különböző holmikat hordanak ki onnan, vagy visznek be oda, amikor az ünnepségekre szánt italokat a palotába szállítják, mikor a szolgálattevők és felügyelők el vannak foglalva, de az is kiváló alkalom, amikor valamelyik királyi feleség egyik lakosztályból a másikba költözik, vagy a háremhölgyek kirándulnak, és végül, mikor a király zarándok- vagy fogadalmi úton, hosszabb ideig távol van.
Természetesen a háremhölgyek ismerik egymás titkait, és minthogy mindnyájan ugyanazt akarják, kölcsönösen támogatnak minden tervet. Egy fiatal férfi tehát az összes háremhölgyet a magáévá teheti, és mindaddig folytathatja az élvezetes játékot, míg el nem árulják, vagy a titok ki nem szivárog a palotából.
Vannak olyan országok, ahol nem őrzik szigorúan a király asszonyait, és igen sok fiatalembert juttathatnak be a palotába azok a nők, akik bejáratosak oda. Egyes országokban a király feleségei a hárem őreivel folytatnak viszonyt. Akad olyan ország is, ahol a király asszonyainak fiai szabadon járnak be a hárembe, és az anyjukon kívül minden nővel viszonyt folytatnak. Van, ahol a király feleségei a bráhmanokkal, ezek barátaival, szolgáival és rabszolgáival szerelmeskednek, vagy vakmerő világfiak megvesztegetik az őröket, és így jutnak be a hárembe, sőt akad olyan is, ahol bráhmanok a király tudtával, virágajándékozás ürügye alatt jutnak be a hárembe, hol a hölgyekkel egy függönyön keresztül beszélgetnek, és ily módon végtére célhoz érnek,
Ilyen tehát a háremhölgyek élete. És azt is megtudhatják, hogyan lehet mások feleségeihez közel férkőzni. Nem árt tehát, ha a férfiak ügyelnek feleségükre.
Egyesek úgy gondolják, hogy háremőrnek a testi vágyak nélküli emberek alkalmasak, viszont itt meg fennáll annak a veszélye, hogy ugyan maguk mentesek a vágytól, de anyagi érdekből, vagy félelemből bebocsáthatnak más férfiakat a hárembe.
A szerzo szerint, azok a legalkalmasabbak őröknek, akik egyaránt fel vannak vértezve a testi vágy, a félelem, a kapzsiság és a törvény befolyása ellen is.
A nők erkölcse veszélybe kerülhet akkor, ha a nő zabolátlan természetű, ha sokat jár társaságba, ha kicsapongó férj mellett él, idegen férfiakkal igen szabadon viselkedik, ha a férfi gyakran és hosszasan távol van, ha a férj maga rontja el felesége szerelmét és érzéseit, ha az asszony kicsapongó nőkkel érintkezik, és ha a férj féltékenykedik.
Az okos férfi, aki ismer minden módot mások feleségeinek elcsábítására, tudja mit kell tennie, hogy megakadályozza saját felesége félrelépését.


A kéjhölgyek

A kéjnők, azaz nagyvilági életet élő nők – Miért fordulnak a kéjhölgyek a férfiakhoz, és hogyan tarthatja meg a kéjnő a megkívánt férfit, és milyen az a férfi, akihez a kéjnő csatlakozni szeretne

A kéjnők a férfiakkal való kapcsolatban nemi gyönyört és megélhetést találnak. Ha a férfi látogatásait szerelemből fogadja, akkor ez természetes szerelem, míg ha pénzért kerül kapcsolatba a férfival, akkor azt mesterséges szerelemnek nevezik, mert ekkor meg kell játszania, hogy szereti a férfit. (Férfi tulajdonság, hogy vonzódnak azokhoz, akik szeretik őket, vagy úgy látszik, mintha szeretnék őket.) A kéjnő nem csalja ki aljas eszközökkel a férfi pénzét, és pénzsóvárnak sem mutatkozik. Szépen felöltözve háza ajtajában áll vagy ül, és egyáltalán nem tolakodóan hívja fel magára a járókelők figyelmét, hiszen ő is egy vásárra kínált árucikk.
A kéjnő mindazok barátságát keresi, aki segítheti mesterségében, tehát minden olyan személynek akik céljai, tervei támogatói lehetnek, mint például a rendőrök, bíróságon dolgozók, csillagjósok, szegény, de bátor férfiak, a hatvannégy művészet mesterei, az élősködők, a mulattatók, kocsmárosok, mosodások, borbélyok, kolduló szerzetes. Szövetséget köt a többi kéjnő ellen férfiakkal, és összeveszíti őket a többi kéjnővel. Balszerencsében ezek a férfiak támogatják, megvédik azoktól a kellemetlenségektől, amelyek esetleg különböző emberektől érhetik, és segítik, hogy vagyonhoz jusson.
Amikor egy kéjnő csak vagyonhoz akar jutni, akkor az olyan férfiak ismeretségét keresi, akiket nem köt le család, és nem függenek senkitől anyagilag, királyi tisztviselők vagy kegydíjasok, vagy minden nehézség nélkül jutnak jövedelmükhöz, esetleg biztos jövedelemforrásaik vannak. De azok a férfiak is ide tartoznak, akik hiúak, hencegők, tehetetlenek, akik szeretnének férfinek látszani, bőkezűek, vagy egyetlen fia gazdag atyjának, aszkéta életmódot folytatók (akiket azért titkon gyötör a vágy), orvosok, bátor férfiak, vagyonukra büszke férfiak, szülői parancsnak ellenszegülők vagy régi ismerősök.
Ha viszont nem a vagyonszerzés a célja, a kéjhölgy szerelemből vagy hírnevének öregbítése érdekében azoknak a jeles tulajdonságokkal rendelkező férfiaknak ismeretségét keresi, akik előkelő születésűek, akik ismerik a világ dolgait, költők, ékesen beszélők, erélyesek, ismerik a különféle művészeteket, ügyes elbeszélők, kitartóak, odaadók, bőkezűek, szabadelvűek, kedvelik a társaságot, nem ismerik a haragot, szeretik szüleiket, otthonosan mozognak minden testgyakorlatban, egészségesek, ép testűek, erősek, kerülik az alkoholt, fáradhatatlanok a szerelmi tevékenységben, anyagilag függetlenek, szeretetre méltóak, szeretik a női nemet, és hódítani tudnak anélkül, hogy magukat teljesen átadnák a szerelemnek, nem irigyek és nem gyanakvóak.
Ezek az óhajtott férfi jó tulajdonságai.
Természetesen nemcsak a férfinek, hanem a nőnek is rendelkeznie kell jó tulajdonságokkal, amelyek lehetnek: szépség, szeretetre méltóság, határozottság, állhatatosság, ne legyen hamis, csapodár, kapzsi, fösvény, rosszindulatú, harag tartó, pletykás, ostoba, becsülje mások jó tulajdonságait, szeresse a gazdagságot. Igyekezzen tapasztalatokra szert tenni, tanulni, szeressen társas szórakozásokban részt venni, találja kedvét a művészetekben, és élvezetet a szerelemből létrejött egyesülésben.
A nők jó tulajdonságaihoz tartozik az értelmesség, a jó természet, a jó modor, a kifogástalan magatartás, jó megjelenés, meggondolt cselekedetek, szép beszéd, a Káma-Szútra ismerete, valamint ügyesség a Káma-Szútrával kapcsolatos művészetekben.
Nem ajánlatos a kéjnőknek kapcsolatba kerülni az olyan férfiakkal, akik valamilyen betegségben szenvednek, beteges vérmérsékletűek, durva beszédűek, gyanakvók, kegyetlenek és részvétlenek, fösvények, tolvajok, képmutatók, túlzottan szemérmesek, megvesztegethetők, akiket nem érdekel, hogy megbecsülik-e őket vagy sem, és akik szeretik feleségüket.
Az elfogadott vélemények és tapasztalatok alapján a kéjnők okai, hogy férfiakhoz forduljanak: szerelem, félelem, pénz, gyönyör, bosszúállás valakin, szomorúság, kíváncsiság, megszokás, szégyen, hírnév, részvét, boldogság utáni vágy, szegénység, vagy azért fordul a férfihoz, mert barátra vágyik, mert a férfi hasonlít arra, akit szeret, vagy mert szakítani akar valakivel, mert nemi szerveik mérete szerint ugyanazon osztályba tartoznak, vagy állhatatosság.
A kéjnőnek azonban a pénzszerzés a legfontosabb célja, és ezt nem áldozhatja fel szerelemért, némely kivételtől eltekintve, például, ha fél valamitől.
Bármenyire hívja is a férfi, a kéjnőnek kéretnie kell magát, nem pedig azonnal rohanni az első találkára, mert a férfiak kevésre becsülik és megvetik a könnyű sikereket. Előbb tehát a férfi érzéseit kifürkészendő, a férfihez elküldi közvetítőit (fürdősöket, énekeseket, mulattatókat ha szolgálatára állnak, vagy bár kit), hogy kipuhatolják a férfi érzéseit. Sok mindent megtudhat tőlük a férfiről. Megtudhatja, hogy gazdag-e, közönyös-e vagy vonzalmat érez iránta, bőkezű-e vagy zsugori stb. És ha mindez megnyeri tetszését, akkor szintén közvetítő segítségével igyekszik magához láncolni a férfit. A közvetítő valamilyen ürüggyel (pl. valamilyen művészet megnézése) elcsalja a férfit a kéjnőhöz, vagy a kéjnőt viszi a férfi lakására. Ha a nőnél jött létre a találka, akkor a nő valamilyen apró ajándékkal lepi meg vendégét, majd elszórakoztatja, miközben olyan dolgokról beszél neki, amelyről tudja, hogy a férfit érdekli. A találka után a kéjnő elküldi egyik szolgálólányát aki ügyesen tud betanult szöveget elmondani valamilyen csekély ajándékkal a férfihoz, vagy a közvetítő kíséretében látogatja meg a férfit, valamilyen ürügyet felhasználva a látogatásra.
Így tudja a kéjnő magához láncolni azt a férfit, akit megkívánt.
Tehát ha egy világfi meglátogat egy kéjnőt, ez utóbbi hosszan elbeszélget vele a művészetekről, majd apró szerelmi ajándékokkal lepi meg, esetleg emléktárgyakat cserélnek, miközben bemutatja ügyességét a nemi élvezet módjaiban. És ha már közösült kedvesével, iparkodjon, hogy az mindig kívánatosnak, kedvesnek találja őt, járjon kedvében, és ha ügyes, akkor mindig valamilyen változatos szeretkezéssel tartsa fenn érdeklődését.

A kéjnő házasságszerű életközösségben él egy férfivel

Ha a kéjnő és szeretője úgy élnek együtt, mint a házastársak, akkor tisztességes asszony módjára kell élnie és viselkednie, hogy a férfi elégedett legyen. Kötelessége tehát hogy a férfi minden vágyát kielégítse, és gyönyörben részesítse. Persze nem igazán kell ragaszkodnia a férfihez, de a látszatnak annak kell lennie, mintha valóban ragaszkodna hozzá.
Ahhoz, hogy ez sikerüljön, az anyját akit ő tart el úgy mutatja be szeretőjének, mint akinek csak egyetlen célja van, a nyereséghajhászás, a pénzharácsolás, és aki ezen kívül semmi mással nem törődik. (Az anya szerepét más is eljátszhatja, amennyiben nem lenne anyja.) Az anya viszont nem sok jóindulattal viseltetik a szerető iránt, és a kéjnőt mindenképpen szeretné elválasztani tőle. A kéjnő pedig ekkor haragot, levertséget, félelmet és szégyenkezést tettet, és engedelmeskedik anyjának. Aztán meglátogatja a férfit, azzal az ürüggyel, hogy a férfi beteg. És hogy a férfit biztosan megtartsa, meglepetést és bámulatot tettet, hogy a férfi milyen ügyes és tapasztalt a nemi közeledésben és az élvezet különböző módjainak alkalmazásában, majd megkéri, tanítsa meg a gyönyör hatvannégy módjára. Ezután állandóan alkalmazza a tanult fogásokat és mindenben alkalmazkodik a férfi képzeletéhez. Megőrzi a férfi titkait, elárulja saját titkait és vágyait; kiengeszteli a férfit; és nem hanyagolja el. Mindig engedelmeskedik, ha a férfi az ágyban felé fordul, simogatja és játszik a férfi testrészeivel, amint éppen kívánja.
Ha a férfi alszik, megöleli és megcsókolja. Nyugtalankodik, ha a férfi elgondolkodik, vagy más valamire gondol. Ha véletlenül összefut kedvesével, vagy meglátja a ház erkélyén, természetesen viselkedik (nem közönyösen, sem túlzott érzelemmel). A férfi ellenségeit gyűlöli, szereti azokat akik kedvesek a férfinek. Részt vesz minden kedvtelésében, alkalmazkodik hangulataihoz. Kifejezi óhaját, hogy barátja feleségeit látni szeretné. Nem haragtartó. Amikor meglátja a férfi testén a fog- és körömnyomokat, megvádolja a férfit, hogy megcsalja, holott jól tudja, hogy ő volt aki azokat okozta. Szerelmét a férfi iránt tettekkel, fél szavakkal bizonyítja, csak álmában vagy betegen mondja ki szóval is, hogy szereti. Figyelmesen hallgatja a férfit, ha az mesél saját cselekedeteiről. A kéjnő később megismétli a férfi szavait, és dicséri. Ha társalognak, mindig élénk és vidám, és ha már bizalmas viszony van közöttük, minden elbeszélését készségesen meghallgatja, csak akkor ellenkezik, ha vetélytársnőiről beszél a férfi. Ha a kéjnő unatkozik, akkor színleli, hogy beteg, vagy pedig elmondja, mennyire vágyik gyerek után. Mások jó tulajdonságait nem dicséri, és véletlenül sem ítél el senki olyat, akinek ugyanazok a hibái, mint szeretőjének. Hordja a tőle kapott ajándékokat, ha viszont kedvese beteg, levert, vagy valamilyen szerencsétlenség érte, akkor nem vesz fel ékszereket, és igen együtt érzően viselkedik. Ha a férfi elhagyja az országot akár kényszerből akár önszántából, akkor kéri, hogy elkísérhesse, mert képtelen nélküle élni.
Abban az esetben viszont, ha szerelme vagyonhoz jut, vagy valamiben sikert ért el, vagy meggyógyul ha beteg volt, akkor kicsinosítja magát, minduntalan módot talál arra, hogy valahol hozzáérjen a kezével (homlokán, mellén, derekán), és úgy viselkedik, mintha az érintés végtelen kéjjel töltené el. Ölébe ül, majd itt elalszik, gyermeket akar, a böjtök megtartásáról lebeszéli a férfit, de ha ez nem sikerül, akkor ő is böjtöl vele együtt. Mindkettőjük vagyonának gondját viseli, csak a férfivel megy társaságba, ha kívánja bárhová elkíséri, tiszteli szeretője hozzátartozóit, tiszteli a férfi jellemét, a művészetekben való ügyességét, barátait, jó tulajdonságait, szeretetreméltóságát. Nem törődve az időjárás viszontagságaival, félelem nélkül keresi fel szeretőjét. Mindenben a férfihez alkalmazkodik, és állandóan vita keletkezik az anyja és közte, minden alkalommal, amikor a férfit meglátogatja. Ha az anyja erőszakkal máshova viszi, azzal fenyegetőzik, hogy öngyilkos lesz.
Ha már élvezi a férfi teljes bizalmát, amelyet állhatatosságával és szerelmével érdemelt ki, és pénzt kap kedvesétől, kerüli az anyjával való vitatkozást a pénzre vonatkozóan.

Ha a férfi elutazik, az utazása előtt megígérteti vele, hogy pontosan érkezik vissza. Ha viszont a férfi késik, akkor iparkodik megtudni, hogy mégis mikorra várható. Amikor pedig a férfi megérkezik, a kéjnő áldozatot mutat be a Szerelem istenének és a többi isteneknek is. A visszaérkezés utáni első látogatáskor kéri a férfit, hogy ő is mutasson be áldozatokat. A férfi erre akkor hajlandó, ha igazán ragaszkodik kedveséhez.
A férfi igazi ragaszkodását az is mutatja, hogy a ragaszkodás mögött nem húzódik meg semmiféle érdek, hogy nem gyanakszik, hogy nem számoltatja el minden fillérrel szeretőjét, és ugyanazt akarja, amit ő.
A kéjnők tehát így élnek vadházasságban egy férfivel.
Persze a nőket sohasem lehet igazán kiismerni, akár szeretnek, akár közönyösek, akár gyönyört okoznak a férfinak akár elhagyják, akár kicsalják a férfi összes vagyonát is. Tehát a nők szerelmét még azok sem ismerhetik igazán, akik benne részesülnek, amelynek oka a nők ravaszsága, kapzsisága, és az ösztönük hajlékonysága.

A pénzszerzés különböző lehetőségei – Milyen jelek mutatják a szerető elhidegülését – A szeretőtől való megszabadulás módjai

A nőnek kétféle lehetősége van arra, hogy kedvesétől pénzt szerezzen. Először is természetes és becsületes eszközökkel, másodszor pedig mesterséges fogásokkal.
Ha a nő kedvesétől annyi pénzt kap, amennyi elég szükségletei kielégítésére, akkor nem szükséges mesterséges fogásokhoz folyamodnia, persze mesterséges fogásokkal kétszer annyi pénzhez juthat.
Hogy milyen módokon tud a szerelmes férfitől pénzt kisajtolni, azt a következőkben soroljuk fel.
Amikor a nő különböző alkalmakkor pénzt kér kedvesétől bizonyos árucikkekre, például ékszerekre, élelemre, italokra, ruhákra, akkor nem vesz meg mindent amit felsorolt, vagy pedig olcsóbb helyen vásárol.
Kedvébe jár a férfinak, és agyondicséri, hogy milyen okos.
Bizonyos ünnepek alkalmával azt mondja, hogy ajándékokat vagy fogadalmi tárgyakat kell vásárolnia a templomok részére.
Kétségbe esve meséli el a férfinek, hogy amikor tőle eljött, tolvajok fosztották ki, elvették ékszereit.
Vagy azt állítja, hogy házában tűzvész pusztított el mindent, a szolgák hanyagsága miatt.
De állíthatja azt is, mindkettőjük ékszereit elvesztette.
Hogy pénzhez jusson, megbízottai finoman tudtára adják a férfinek, hogy mennyi költségébe kerültek a nála tett látogatások.
Adósságot is csinálhat szeretője nevében.
Nem akar részt venni az ismerősök rendezte ünnepélyeken, mondván, nincs pénze ajándékokra, holott mint ahogy már jóval előtte elmondta barátjának azok igen komoly ajándékokkal lepték meg őt.
Nem tart be egyes szertartást, és mikor a férfi megkérdezi miért, azt feleli, nincs rá pénze.
Szeretője számlájára dolgoztat mesterekkel, művészekkel.
Azt mondja szeretőjének, hogy rengeteg az orvosi kiadása.
De állíthatja azt is, hogy támogatja barátait és jótevőit, akiket valami szerencsétlenség ért.
Mondhatja a férfinek, hogy barátnője fiát akarja kiházasítani, vagy azt is, hogy terhes, és kívánós, vagy állítja, hogy beteg és a kezelés költségeit felemeli.
Szeretőjétől kölcsön kér egy másik barátjának.
Vagy megbeszéli egy kereskedővel, hogy berendezésének egy részét eladná, de előre megbeszél mindent a kereskedővel.
Folyton felemlegeti szeretője régebbi bőkezűségét, és barátnőivel is folyton erről beszéltet a férfi előtt.
Példákat hoz fel arra, hogy más kéjnők milyen sokat keresnek.
Szeretője előtt összeveszik anyjával, amikor az anyja rá akarja venni arra, hogy régebbi ismerőseit, akik jóval bőkezűbbek, részesítse előnyben.
De azt is eszébe juttathatja kedvesének, hogy vetélytársai mennyivel bőkezűbbek.
Hát így szerezhet pénzt egy kéjnő.
Persze a felsoroltakat csak kellő időben és szeretője megfelelő hangulatában adhatja tudtára, mert egyébként nem ér el semmit.
A kéjnőnek a férfi viselkedéséből következtetnie kell, hogy milyen érzelmekkel viseltetik iránta.
Az elhidegülés jelei: amikor a férfi kevesebb pénzt ad szeretőjének a szükségesnél, vagy mást ad, és nem azt, amit kért. Az is a férfi elhidegülését mutatja, ha csak ígérget, vagy ha megígér valamit, de nem tartja be, szeretője vágyait már nem elégíti ki, elfeledkezik arról amit megígért, célzásokat tesz a szakításra, másnál tölti az éjszakát és szeretőjének azt mondja, hogy egy barátjánál maradt, vagy titokban valamelyik régebbi nőismerősének szolgálóival beszél.
Ha a kéjnő ilyen változásokat tapasztal a férfinél, akkor villámgyorsan minden értékes holmiját, amit a férfitől kapott, valamilyen képzeletbeli adósság ellenértékeként lefoglaltatja állítólagos hitelezőjével, mielőtt még a férfi rájönne arra, mi a kéjnő szándéka.
A gazdag férfit, aki mindig rendesen bánt vele, ezek után is tiszteletben tartja, a szegény férfinek viszont azonnal kiteszi a szűrét, és úgy tesz, mintha nem ismerte volna sohasem.

Hogyan lehet megszabadulni az elhidegült férfitől

Bírálja a férfit, a férfi tudását,
ismételten felhánytorgatja rossz tulajdonságait, hibáit,
minduntalan megalázza,
olyan férfiakkal találkozik, akik szeretőjét mindenben felülmúlják, mind tudásban, mind okosságban,
a lehető leggyakrabban érezteti vele megvetését,
elítélően nyilatkozik az olyan férfiakról, akiknek hasonló hibáik vannak, mint szeretőjének.
Nem engedi szájon csókolni magát,
nem engedi, hogy hozzáérjen derekához és testének alsó részéhez,
a közösülés alatt úgy viselkedik, mintha ott sem lenne, teljesen mozdulatlan marad,
amikor a férfi megöleli, nem viszonozza, vagy elmegy a közeléből, amikor az meg akarja ölelni,
elmondja, mennyire undorodik a harapásoktól és a karmolásoktól, valamint azoktól a helyzetektől is, ahogy a férfi szeretkezni szokott.
Elmegy látogatóba vagy társaságba, holott tudja, hogy szeretője egész napját vele szeretné tölteni.
Amikor látja, hogy mennyire fáradt a férfi, akkor azt követeli tőle, hogy szeretkezzen vele, és ha nem megy neki, akkor kigúnyolja.
Ha a férfi egyesülni akar vele, akkor fáradtnak, álmosnak tetteti magát.
Úgy tesz, mintha nem értené, hogy a férfi mit akar.
Belevág a férfi szavaiba, és egészen másról kezd beszélni.
Mindenen, minden ok nélkül nevet.
Felsorolja szeretője hibáit, mondván, hogy reménytelen eset.
Olyanokat mond szolgálóinak, amelyekkel megbánthatja szeretőjét.
Ha a férfi meglátogatja, úgy tesz, mintha észre sem venné.
Olyan dolgokat kér a férfitől, amiről tudja, hogy az nem adhat,
és végül egészen nyíltan kiadja az útját.

A kéjnő életelve tehát az, hogy alapos megfontolás után egy kiszemelt megfelelő férfit láncoljon magához, akitől kellő mennyiségű anyagi javakat szerezhet, majd lerázni, miután a férfit kiforgatta vagyonából.

Felmelegített kapcsolat egy régi szeretővel

Amikor a kéjnő megelégelte a viszonyt, kiforgatta a férfit a vagyonából, és kiadta az útját, iparkodnia kell valamelyik régebbi szeretőjével felújítani kapcsolatát. Persze csak azután, miután tisztába jött azzal, hogy kiszemelt férfi ismét jó anyagi körülmények közé került, és még mindig vonzódik hozzá.
Abban az esetben viszont, ha a férfinek már van másik szeretője, jobb nem bolygatni a helyzetet.
Azok a férfiak jöhetnek számításba ismételt kapcsolatfelvételre, akik
elhagyták első szeretőjüket, vagy már egy másodikat is,
vagy mind a két esetben őket hagyták el,
vagy az első szeretővel ő, a másik szeretője viszont ővele szakított, vagy fordítva, amikor az első szeretője adta ki útját, a másodikat viszont ő hagyta el,
az első barátnőjét elhagyta, és jelen pillanatban egy másikkal él együtt.
Azzal a férfivel nem érdemes újból viszonyt kezdeni, aki saját elhatározásából hagyta el mind a két nőt, mivel állhatatlan.
Abban az esetben, ha a nők hagyták el, akkor megfontolandó a dolog, mert ha a második nő azért szakított a férfivel, mert egy jobb kapcsolatot létesített, akitől több pénzhez juthat, akkor érdemes feleleveníteni a kapcsolatot, mivel ha még mindig vonzódik a nőhöz, több pénzt ad neki részben hiúságból részben pedig azért, hogy bosszantsa azt, aki elhagyta őt. Viszont ha azért hagyták el mert szegény vagy fukar, akkor nincs értelme a viszony felújításának.
Amikor viszont a férfi saját maga hagyta el az első kéjnőt, a második pedig elhagyta, akkor az ismételt kapcsolatfelvételnek van értelme, mert már előre sok pénzt adhat.
Akkor pedig, ha a férfi elhagyta az első hölgyet és jelen pillanatban másikkal él együtt, akkor annak, aki szeretné visszakapni régi kedvesét, meg kell tudnia, mi volt az oka a szakításnak. Ha a szakítás oka az volt, hogy a férfi úgy gondolta, hogy a másik nő valamilyen kivételes tulajdonsággal rendelkezik, de mégsem találta meg benne, ezért visszatérne hozzá és sok pénzt adna neki bocsánatképpen egykori viselkedéséért, és tekintettel a még mindig tartó vonzalomra. Vagy azért térne vissza hozzá, mert a másik kéjnőnek sok rossz tulajdonságát és hibáját fedezte fel, míg az elhagyott kéjnőnek sokkal több jó tulajdonsága volt, és ezért kész sokat fizetni.
Végül a kéjnőnek alaposan elemezni kell a férfi jellemét, természetét. Erős, vagy gyenge ember, egyszerre sok nőt szeret-e élvezni, vagy pedig közönyös, és a kisujját sem mozdítja meg azért a nőért, akivel együtt él. Ha úgy gondolja, hogy tisztában van a férfi természetével, akkor két választása van: vagy feleleveníti a kapcsolatot, vagy eláll a tervétől.
Amikor a férfinek az első nő adja ki az útját, viszont a másikat ő hagyta el, és az első szeretné visszakapni elhagyott kedvesét, mindenekelőtt meg kell győződnie arról, hogy a férfi vonzódik-e még hozzá, és sok pénzt kaphat-e tőle. Arról is meg kell győződnie a kéjnőnek, hogy az elhagyott férfi nem vágyik-e másik nőre, esetleg nem azért akar-e visszatérni hozzá, hogy bosszút álljon rajta az elszenvedett sérelmekért, mivel még azelőtt adta ki útját, mielőtt nemi vágyait megfelelő módon kielégíthette volna, vagy esetleg nem akarja-e tönkretenni bizalmába férkőzve, és visszaszerezni mindent, amit kicsalt tőle. Van még egy eshetősége a férfinek a bosszúra ha csakugyan ez a célja , mégpedig az, ha visszatér a kéjnőhöz, és eléri, hogy az szakít jelenlegi szeretőjével, akkor rögtön ő is faképnél hagyja.
Ha a kéjnő mindent átgondolt, megfontolt, s ezek után úgy érzi, hogy a férfi szándékai becsületesek, akkor felelevenítheti vele a viszonyt. De ha úgy gondolja, hogy a férfi bosszúra szomjazik, akkor jobb, ha lemond tervéről.
Ha ahhoz a férfihez akar a kéjnő újra visszatérni, aki pillanatnyilag ugyan egy másik nővel él együtt, de aki már megtette a kezdő lépéseket a kapcsolat újrafelvételére, akkor igencsak alaposan meg kell fontolnia a kéjnőnek a dolgot mielőtt határozna. A másik nő ugyanis azon fog iparkodni, hogy megtartsa szeretőjét, ő viszont a háttérből irányíthatja a dolgokat, hogy visszahódítsa régi kedvesét. Okoskodása a következő:
Igazságtalan voltam vele, és ok nélkül küldtem el. Most, miután más nő van az életében, mindent el kell követnem annak érdekében, hogy ismét az enyém legyen.
Ha tudnék találkozni, és akárcsak egyszer is beszélni vele, biztos otthagyná a másik nőt.
Ha visszatérne hozzám, mostani szeretőmet megalázhatnám.
Ismét gazdag, igen jó állása van, hiszen a király bízta meg magas beosztással.
Most éppen független, ezért visszaszerezhetem.
Családjától külön lakik.
Ha visszaszerzem, ismét egy gazdag ember kerül mellém. Hogy ez bekövetkezzen, azt csak a mostani szeretőm tudja megakadályozni.
Tudom, hogy jelenlegi barátnője nem becsüli, ezért most itt az alkalom, hogy elcsaljam tőle.
Most alkalmam van arra, hogy megfosszam vetélytársnőmet szeretőjétől, hiszen szívből gyűlöl engem.
Ha visszaszerzem volt szeretőmet, ez egyben a bosszúmat is kielégítené, mert bebizonyítanám, hogy mennyire állhatatlan ember.
Ha a kéjnő döntött, hogy felújítja a viszonyt régi szeretőjével, akkor küldöncöt meneszt a férfihez. A küldönc lehet valamelyik szolgája vagy egyéb közvetítő, aki elmondja a férfinek, hogy a nő anyja volt a ludas, az ő rosszindulata következtében szakítottak, ő miatta adták ki annak idején az útját. A lány viszont még most is pont úgy szereti, mint régen, és csupán az anyjának engedelmeskedett, de a mostani barátját ki nem állhatja, megveti, gyűlöli, és igen sokat szenved miatta. A közvetítők a férfi bizalmát akarván megnyerni, beszélnek a lány iránta érzett szerelméről, és valamilyen jelre is célzást tesznek, amelyet a nő soha nem felejtett el. Ez a jel feleleveníti a férfiben a régi együttlétek emlékét, az akkor élvezett kéjt, a csókolózásokat, és azt is, hogy hogyan közösült a nővel.
Tehát ilyen formában lehet a régi szeretővel felújítani a viszonyt.
Amikor egy kéjnőnek lehetősége van két férfi között választani, és ezek közül az egyik a régebbi szeretője volt, a másik pedig az új szeretője, akkor az ácsárják (régi, tekintélyes tanítómesterek) véleménye az, hogy mindig a régi szerető élvezzen előnyt, mivel annak a kéjnő már ismeri jellemét, ízlését, tudja, hogyan nyerheti meg tetszését, és azt is, hogy hogyan tudja kielégíteni.
A szerző szerint viszont a régi szerető vagyonának már nagy részét elköltötte, és nem tud vagy nem is akar további pénzt adni, míg az új szeretőtől sok pénzt remélhet a kéjnő. Persze azért akadnak kivételek is, minthogy a férfiak természete is különböző.
Igazából akkor kívánatos a régi viszony felmelegítése, ha a kéjnő el akarja választani egy másik nőtől a férfit, vagy pedig ő akar ezzel jelenlegi szeretőjére hatást gyakorolni.
Ha viszont a férfi csakis kizárólag egy nőhöz ragaszkodik, akkor képtelen elviselni, hogy nőjét más férfiak is birtokolják. Nem törődik még a nő rossz tulajdonságaival sem, és attól való félelmében, hogy szeretője otthagyja, igen sok pénzt ad neki.
Az okos kéjnő szeretetreméltóan viselkedik azzal a férfivel aki vonzódik hozzá, és elutasítóan viselkedik azzal, aki nem elég figyelmes vele. És mielőtt felújítana egy viszonyt, mindenképpen megbizonyosodik arról, hogy milyen előnyökkel járhat az, megkapja-e benne a szerelmet, boldogságot, nyereséget, barátságot.
Ha a kéjnő házasságszerűen él együtt egy férfivel, de egy másik férfitől is kap üzenetet, hogy látni szeretné, akkor vagy nem válaszol az üzenetre, vagy pedig egy időpontot ad, hogy mikor látogatja meg. De ne hagyja el azt, akivel jelenleg együtt él, és aki látható módon ragaszkodik hozzá.

Milyen módokon lehet nyereségre szert tenni

Az a kéjnő, akinek igen sok látogatója van, nem kényszerül arra, hogy egy férfivel házasságszerű kapcsolatban éljen, hiszen a sok látogató következtében igen nagy a jövedelme is. A kéjnő meghatározza az egy éjszakáért járó összeget, természetesen figyelembe véve a találkozás helyét, az évszakot, saját jó tulajdonságait, szépségét, azoknak a jövedelmét akik látogatják, és az általa megszabott összeget összehasonlítja a többi kéjnő tarifájával. Az együttlétek díjszabásáról értesítheti szeretőit, ismerőseit. Ha viszont lehetősége van arra, hogy egyetlen férfi is megadhatja neki ezt a jövedelmet, akkor ezzel a férfivel mégiscsak házasságszerű kapcsolatra lép.
A bölcsek úgy gondolják, hogy ha a kéjnő két olyan férfi között választhat, akiktől azonos összegű jövedelemre számíthat, akkor válassza azt, aki azzal szolgálhat, amire épp szüksége van.
A szerző szerint viszont azt a férfit kell előnyben részesítenie, aki arannyal honorálja a kéjnő szolgáltatásait, ugyanis az aranyat nem lehet olyan egyszerűen visszavenni, mint egyéb ajándékokat, nem beszélve arról, hogy az arany olyan eszköz, amelyet mindenütt szívesen fogadnak, és segítségével mindent meg lehet szerezni. Az arany maradandó, és többet ér az ezüst-, réz-, bronz- vagy vastárgyaknál, azaz minden tárgynál, ruházatnál, egyéb dolgoknál, mint pl. gabona vagy állatok.
Ha mindkét választandó szeretőjelölt meghódítása egyforma energiát igényel, akkor kérje ki valamelyik barátnője véleményét, melyiket válassza, vagy tegye mérlegre mindkét férfi jellemét, tulajdonságait, vagyoni helyzetét, de a felismerhető szerencsés-szerencsétlen előjelek alapján is választhat köztük.
Ha a két férfi közül az egyik vonzódik a kéjnőhöz, a másik viszont bőkezű, akkor egyesek szerint az utóbbit érdemes választani, viszont a szerző véleménye az, hogy jobb azt részesíteni előnyben aki vonzódik is hozzá, mivel megeshet, hogy ő is bőkezű és nagylelkű. Az biztos, hogy még a zsugori férfi is szívesen ad az olyan nőnek pénzt, akihez ragaszkodik, de a csupán nagylelkű férfi sohasem vonzódik igazán a nőhöz. Persze ha a két jelölt közül az egyik gazdag, a másik szegény, akkor a gazdagot kell választania.
Abban az esetben viszont, amikor az egyik jelölt rendkívül adakozó, a másik jelölt pedig minden szolgálatra kész, akkor ez utóbbit célszerű előnyben részesíteni a két jelölt közül.
A szerző véleménye szerint az adakozót, azaz a nagylelkűt kell választani, mivel az ilyen ember nem tartja számon azt, amit már egyszer odaadott, míg a másik azt hiszi, hogy azért mert egyszer szolgálatot tett, azzal mindent elérhet. Tanácsos tehát a kéjnőnek ebben az esetben is átgondolnia, milyen előnyt jelentene számára az egyik vagy másik jelölttel kialakítandó viszony.
Egyesek azt tanácsolják, ha kéjnő két jelöltje közül az egyik hálás természetű, a másik jelölt pedig bőkezű, hogy a bőkezűt válassza. A szerző viszont úgy gondolja, a hálás természetűvel jár jobban a kéjnő, mivel a bőkezű embereknek sok rossz tulajdonsága van, mint pl. erőszakosak, durván beszélnek, nincsenek tekintettel másokra, fennhéjázók. Azon kívül, bármilyen hosszú ideig tart is a viszonya a kéjnővel, ha a kéjnő valamilyen fogyatékosságukra megjegyzést tesz, képtelenek elviselni, és azonnal otthagyják a kéjnőt, szakítanak vele, és a kéjnő minden szolgálatát elfelejtik. Az a férfi viszont, aki hálás természetű, ilyen esetben nem szakít azonnal a kéjnővel, hanem mérlegeli a nő igyekezetét, amikor az meg akarta nyerni tetszését.
Tehát ezekben a felsorolt esetekben is a választást alaposan át kell gondolni.
Ha a kéjnőnek sikerült egy megfelelő barátot találni, viszont egy másik jelöltnek hatalmas vagyona van, akkor általában ez a férfi a kiválasztott.
A szerző azt tartja, hogy a pénzszerzésre holnap is éppúgy van alkalom, mint ma, de nem biztos, hogy jól teszi a kéjnő hogy nem szerzi meg a megfelelő barátot.
Természetesen azért a kéjnőnek meg kell fontolnia a választást olyan szempontból is, hogy melyik esetben jár jobban.
Ha a kéjnő ilyen választás előtt áll, akkor elküldheti a barátnak szóba jöhető férfit azzal a kifogással, hogy most valamilyen dolga van, de másnap a rendelkezésére áll. Ekkor a kecske is jól lakik, a káposzta is megmarad, ugyanis a kéjnőnek ebben az esetben a kínálkozó keresetről sem kell lemondania.
A bölcsek úgy gondolják, hogy ha egy kéjnőnek lehetősége nyílna arra hogy pénzt keressen, vagy valamilyen szerencsétlenséget elhárítson, akkor gondoljon inkább a pénzszerzésre.
A szerző viszont ezzel szemben azt állítja, hogy a pénz nem olyan nagy jelentőségű, mint a szerencsétlenség megelőzése, hiszen ez utóbbinak kicsi a valószínűsége, hogy megismétlődjön. De ilyen esetben a várható szerencsétlenség nagyságának vagy jelentéktelenségének elbírálása alapján választhat a kéjnő a pénz és a szerencsétlenség elhárításának lehetősége között.
A rendkívül művelt, igen kiváló, és nagyon gazdag kéjnők jövedelmük egy részét odaadják templomok építésére, víztartályok létesítésére, kertek kialakítására, tehenek vásárlására, amelyeket bráhmanoknak ajándékoznak, az istenekkel kapcsolatos vallási szertartásokra, az istenek tiszteletére rendezett ünnepélyekre, valamint fogadalmaik kivitelezésére. Jövedelmük másik részéből gyönyörű házat építtetnek, ékszereket vásárolnak, lakásukat értékes berendezésekkel és szolgákkal teszik előkelővé.
A többi kéjnő, akik nem tartoznak a legkiválóbbak közé, vagyis a középrangú és az alantas kéjnő, a következőkre fordítja jövedelmét: a mindennapi használatra való fehér öltözék beszerzésére; elegendő táplálék és ital vásárlására, hogy éhségét és szomjúságát csillapíthassa, arany ékszerekre.
Az ilyen kéjhölgyek keresete általában a helyi viszonyoktól, szokásoktól függ, valamint a kéjnők megjelenésétől, viselkedésétől, és még sok egyéb körülménytől.
A kéjnő egészen kevés pénzt kér szolgáltatásaiért, azt is barátságosan a következő esetekben:
ha feltett szándéka, hogy egy férfit megakadályozzon abban, hogy más nőt keressen fel,
vagy át akarja magához csábítani a másik nőtől akivel a férfinek jelenleg viszonya van,
esetleg meg akarja a másik nőt fosztani attól a jövedelemtől, amelyet a férfitől kap,
vagy úgy gondolja, hogy a kiszemelt férfival való kapcsolata folytán rangban emelkedne és nagy vagyonra tehetne szert és ezáltal minden férfi szemében kívánatossá válna,
vagy valamilyen szerencsétlenséget szeretne megakadályozni a férfi segítségével,
esetleg igazán vonzódik és szerelmes a férfibe,
vagy ha a férfit használja fel arra, hogy valaki eszén túljárjon,
vagy eszébe jut az a szívesség, amit nemrégen tett neki a férfi,
vagy pedig a vágya viszi a férfi karjaiba.
A kéjnőnek a lehető legrövidebb idő alatt a legtöbb pénzt kell kicsalnia a férfitől a következő esetekben:
ha az a szándéka, hogy jelenlegi szeretőjét másikkal cseréli fel, vagy ha okkal úgy gondolja, hogy szeretője rövidesen elhagyja és visszatér feleségeihez, vagy a szeretője már minden pénzének nyakára hágott és érte jöhet atyja, aki elviszi magával, vagy megtudja, hogy kedvesének állása veszélyben forog, vagy a sors igen csapodár természettel áldotta meg a férfit.

A kéjnő, fontolóra veheti a férfira várakozó jólétet és házastárs módjára élhet együtt vele az alábbi esetekben:
ha tudomást szerez arról, hogy szeretőjét rövidesen értékes ajándékokkal lepik meg, vagy a királytól megbízást kap valamilyen hivatal betöltésére, vagy örökség vár rá, vagy gazdag kereskedő, akinek sok elraktározott gabonája és különféle árui vannak, esetleg a következő napokban megérkezik szeretője árukkal megrakott hajója, de gondolhatja azt is, hogy nemhiába teszi amit a férfinak tesz, de abban az esetben is, ha szeretője mindig betartja ígéretét.
E tárgyra a következő megállapítások vonatkozhatnak:
A kéjnőnek mindig szem előtt kell tartania, hogy jelenleg milyen javakkal rendelkezik, és a jövőben mit remélhet. Kerülnie kell azokat a férfiakat, akik keményen megdolgoztak megszerzett vagyonukért, amelyek szükségesek megélhetésükhöz, és azokkal se létesítsen viszonyt, akiket a királyi kegy gőgössé, önzővé, érzéketlenné tett.
Igyekezzék elérni, hogy szerencsés és bőkezű férfiakhoz csatlakozhasson, vagy olyanokhoz, akiket nem tanácsos elutasítania vagy megsértenie. Bármilyen áldozat árán próbáljon kapcsolatba kerülni erélyes és nagylelkű férfiakkal, akik kielégülésük után sok pénzzel honorálják fáradozását, még egészen apró szolgáltatásait is.

A nyereségek és veszteségek -- Kétségek -- Különböző kéjhölgyek

Sokszor előfordul, hogy valaki hajszolja a kínálkozó nyereséget, de bár mennyire is iparkodik, nyereség helyett veszteség éri. Ennek okai a következők lehetnek:
Túlzott szerelem, büszkeség, önzés, nagyfokú együgyűség, nincs meg a kellő szakértelem, eltúlzott harag, túlzásba vitt bizalom, valamely gonosz szellem hatása, renyheség, nemtörődömség, valamint a körülmények végzetes összejátszása.
A veszteségek következtében meghiúsulnak a jövendő jólétre való remények, a kiadások ellenértéke nem térül meg, elvész a megszerezni vágyott nyereség. Ennek következtében elkeseredés, embergyűlölet, betegség léphet fel.
A nyereség és a veszteség háromféle lehet, úgymint vagyoni, erkölcsi és szerelmi.
Kísérő nyereségről akkor van szó, ha valamilyen nyereség hajszolásakor egyéb nyereségre is van kilátás.
Egyszerű kétség esete akkor fordul elő, ha a remélt nyereség kétséges.
Vegyes kétség esetével akkor állunk szemben, ha két kínálkozó nyereség egyikére vonatkozik a kétség.
Két eredmény kapcsolata úgy jön létre, hogy valaki egy célt szeretne elérni, de akaratlanul mégis kettős eredmény mutatkozik.
Sokszoros eredmény kapcsolata a neve annak, amikor az egy cél utáni törekvés többszörös eredményt valósít meg.

A háromféle veszteség (vagyoni, erkölcsi, szerelmi) pedig a következő:
Az olyan nyereségre, amelyet egy másik nyereség kísér, a kéjnő úgy tehet szert, hogy egy előkelő személytől szolgáltatásaiért (vagy ha együtt él vele) kapott vagyont úgy gyarapítja, hogy más férfiakat sem hanyagol el. Ezzel nemcsak gazdagságát növeli azért, hogy kívánatosnak tűnjék az emberek előtt, hanem a jövőjét is biztosítja.
Akkor nem kíséri a nyereséget más nyereség, ha a kéjnő csupán egy férfivel tart fenn kapcsolatot, és kizárólag csak tőle származik jövedelme.
Az olyan nyereség, amelyet veszteség kísér, akkor jön létre, ha a kéjnő a szeretője mellett mással is tart fent viszonyt, akitől szintén kap pénzt, számolnia kell a következményekkel, azzal, hogy elvesztheti a reményt, hogy majdan gazdag legyen, elvesztheti a hozzá őszintén ragaszkodó férfit, kísérheti általános megvetés, és olyan rosszindulatú emberrel keveredhet viszonyba, aki az egész jövőjét tönkreteszi.

Kísérheti a veszteséget esetleges nyereség is abban az esetben, ha a kéjnő megkockáztat bizonyos kiadásokat, és viszonyt kezd egy zsugori miniszterrel, vagy egy olyannal, aki minden fillért a fogához ver a nyereségre való kilátás reménye nélkül, azért, hogy ezzel elhárítson valamilyen szerencsétlenséget, vagy elhárítson olyan akadályt, amely akadályozná, hogy később nagy jövedelemre tegyen szert.
Van olyan veszteség is, amelyet nem kísér nyereség, mégpedig abban az esetben, ha a kéjnő megkockáztat bizonyos költségeket, és zsugori férfivel, vagy szépségére hiú emberrel, vagy pedig hálátlan és csalfa férfivel folytat viszonyt, amely semmiféle haszonnal nem jár.
Az olyan veszteség, amelyet más veszteség kísér akkor következik be, ha a kéjnő az előbb felsorolt férfiakkal folytat viszonyt minden anyagi viszontszolgáltatás nélkül, akik ezen felül még a király kegyencei, hatalmasok és kegyetlenek is, kockára teszi helyzetét, hiszen bármelyik pillanatban kiadhatják az útját.
Az előbb elmondottak vonatkoznak az erkölcsi és a szerelmi nyereségekre és veszteségekre, valamint az azokat kísérő nyereségekre és veszteségekre.

Kétségek

A kétség szintén háromféle lehet, mégpedig: vagyoni, erkölcsi és szerelmi kétség. Például:
Vagyoni kétség az, amikor a kéjnőnek nincs fogalma arról, hogy egy férfi mennyit adhat, azaz mennyit költhet rá.
Erkölcsi kétségnek nevezik azt, amikor a kéjnő nem biztos abban, hogy szeretőjének, akitől már anyagiakban semmit sem várhat, hiszen ő forgatta ki vagyonából, kiadhatja-e útját, vagy ez nem lenne erkölcsös lépés.
A szerelmi kétség olyankor lép fel, ha a kéjnőnek nem akad kedvére való szerető, és bizonytalan abban, hogy egy családos vagy alacsony sorban lévő férfinél viszonzásra találhat-e, akit ő szeret.
Vagyoni veszteségre vonatkozó kétség akkor ébred a kéjnőben, ha attól tart, ha tart attól, hogy ha nem részesít egy hatalmas rosszindulatú személyt kegyeiben, akkor az veszteséget okozhat neki.
Erkölcsi veszteségre vonatkozó kétségnek nevezik azt a kétséget, amely akkor ébred a kéjnőben, ha képtelen eldönteni, hogy helyes vagy helytelen dolog lenne elutasítani egy olyan férfit aki szereti őt, de akit ezzel szerencsétlenségbe dönthet mind ezen, mind a másik világon.
Szerelmi veszteségre vonatkozó kétségnek hívják azt, amikor a kéjnő attól tart, hogy kiábrándulna belőle szeretője, ha őszintén feltárná előtte szerelmét, akkor viszont vágya sem elégülhetne ki.
A felsoroltak voltak a kétségek.


Vegyes kétségek lehetnek:

Vagyoni nyereségre vagy veszteségre vonatkozó vegyes kétség a neve az olyan kétségnek, amikor a kéjnő nincs tisztában azzal, hogy jelenlegi szeretőjével való kapcsolata nyereséggel vagy veszteséggel zárul, mivel a férfi idegen, nincs tisztában szándékaival, hiszen nem ő kötött ismeretséget a férfivel, hanem vagy egyik barátja, vagy egy hivatalos személy mutatta be neki.
Erkölcsi nyereségre vagy veszteségre vonatkozó vegyes kétségnek nevezik azt, amikor egy kéjhölgy szívességből vagy részvétből valamelyik barátja kérésére, vagy önmagától adja oda magát egy tanult bráhmannak, vallástanulónak, áldozópapnak vagy vezeklőnek, akik majd meg halnak szerelmi vágyakozásukban, és a kéjhölgy nem tudja, neki milyen előnye vagy vesztesége származik ebből.
Szerelmi nyereségre vagy veszteségre vonatkozó vegyes kétség esetén a kéjnő olyan férfinek adja oda magát, akit ő nem ismert, hanem megelégedett mások véleményével, amit az illető férfiről mondtak, és nem tudhatja, hogy szerelmi nyereség vagy veszteség vár rá.

Kettős nyereség és veszteség

Kettős nyereségről van szó, ha a kéjnő a szeretőjével folytatott viszonyából nemcsak pénzt, hanem szerelmet is kap.
Kettős veszteség akkor éri a kéjnőt, ha a szeretőjével folytatott viszonyból semmiféle haszna nem származik, sőt a férfi visszavesz mindent, amit valamikor adott.
Nyereségre vonatkozó kettős kétségről akkor beszélünk, amikor a kéjnő még nem ismeri kellőképpen új szeretőjét, nem tudja, hogy vajon vonzódni fog-e hozzá, és ha igen, akkor vajon ad-e neki egyáltalán valamit.
Veszteségre vonatkozó kettős kétségnek hívják azt a kétséget, amikor a kéjnő nem tudja, hogy a saját költségén létrehozott új viszonya miatt a megcsalt szerető nem okoz-e neki kellemetlenséget, nem fog-e megharagudni, vagy egy régebbi ellensége, akihez vonzódik, nem áll-e bosszút rajta, és ennek következtében hirtelen haragjában nem szedi-e el tőle azt, amit annak idején adott.

Más felfogás szerint a kettős nyereségek és veszteségek a következők:
Kettős nyereség akkor jön létre, ha a kéjnő olyan férfit látogat meg, akitől nyereségre számíthat, viszont azt a férfit aki vonzódik hozzá, nem látogatja meg.
Kettős veszteség lép fel abban az esetben, ha a kéjnő kiadásokba veri magát azért, hogy egy férfit meglátogasson, de pótolhatatlan veszteségi éri azzal, hogy nem látogat meg egy másikat.
Nyereségre vonatkozó kettős kétség ébredhet a kéjnőben akkor, amikor nem tudja eldönteni, hogy ha meglátogatna egy férfit, ami semmibe sem kerülne neki, kapna-e valamit a férfitől, vagy ha inkább egy másik férfit látogatna meg, vajon az adna-e neki valamit.
Veszteségre vonatkozó kettős kétségnek hívják azt az esetet, amikor a kéjnő bizonytalan, hogy mikor cselekszik helyesen, akkor-e, ha meglátogatná egy régebbi ellenségét, de ez kiadásokkal jár, és ez nem venne-e el mindent tőle amit annak idején adott, de ha nem látogatná meg, nem okozna-e neki valami szerencsétlenséget.

Az előbb felsoroltak és azok változatai hat félék lehetnek:
Nyereségre tehet szert a kéjnő az egyik részről, veszteség érheti a másik részről.
Nyeresége lehet az egyik részről, nyereségre vonatkozó kétség merülhet fel a másik részről.
Nyereség az egyik, veszteségre vonatkozó kétség a másik részről.
Veszteség érheti az egyik, nyereségre vonatkozó kétség pedig a másik részről.
Nyereségre vonatkozó kétség merülhet fel az egyik részről, veszteségre vonatkozó kétség a másik részről.
Veszteségre vonatkozó kétsége lehet az egyik, veszteség a másik részről.

Miután a kéjnők az elmondottakat alaposan átgondolták, és barátai tanácsokkal látták el, úgy kell cselekednie, hogy biztosítsa a nyereséget, az összes lehetőséget is meg kell ragadnia a nagy nyereségek elérésére, és vigyáznia kell arra, hogy ne érje semmilyen szerencsétlenség.
Az erkölcsi és szerelmi nyereségekre és veszteségekre is a fent elmondottak érvényesek.
Ha egyszerre több férfi együtt veszi igénybe a kéjnő szolgáltatásait, akkor egy ügyes kéjnő ezt kihasználva, mindegyiküktől tud pénzt szerezni.
Vannak olyan alkalmak, például bizonyos ünnepek, amikor elküldheti hozzájuk az anyját azzal, hogy azzal tölti majd az egész napot, aki kielégíti ezt vagy amazt a vágyát.
Amikor a férfiak egymással versenyezve közelednek hozzá, át kell gondolnia, hogy mit és mennyit szerezhet tőlük.
Az ilyen esetekben a nyereségek és veszteségek a következőképpen alakulhatnak:
A kéjnő nyereségre tehet szert az egyik részről, míg veszteség érheti a többi részéről; de lehet vesztesége az egyik részről, viszont nyereség a többi részéről; de nyereséghez juthat mindnek részéről, ugyanakkor vesztesége is lehet mindnek a részéről.
A fentebb felsoroltaknál a kéjnőnek szintén alaposan át kell gondolnia minden nyereségre és veszteségre vonatkozó kétséget, az erkölcsi és szerelmi szempontokra is vonatkoztatva.

Örömlányok, hivatásos kéjnők
Különféle örömlány létezik. Ilyenek például a vízhordó leány, a szolgálóleány, a kicsapongó nő, a hűtlenkedő nő, a táncosnő, a munkásleány, az olyan nő, aki elhagyta családját (független nő), az oly nő, aki a szépségéből él és a hivatásos kéjnő (ganiká).
Az örömlányok akik viszonyt folytatnak a férfiakkal mindegyikére vonatkozik az a szabály, hogy iparkodniuk kell a férfiaknak tetszeni, örömet szerezni, a férfiaktól pénzt szerezni, szakítani velük, vagy ismét felújítani kapcsolatukat. Ezen kívül megfontolás tárgyává kell tegyenek mindent, ami a nyereségekre, veszteségekre, a kísérő nyereségekre és veszteségekre, valamint a kétségekre vonatkozik, éspedig mindezt a körülmények figyelembe vételével.
A kéjnőkről csupán ennyit akartunk elmondani.
Erre a tárgyra vonatkozó néhány megállapítás:
Mivel a férfiak és nők vágyódnak a gyönyörre, ezért a könyv elsősorban a férfiak és nők kapcsolatával foglalkozik.
Akadnak azonban olyan nők is, akik a viszonyban szerelmet keresnek, és vannak akik a kapcsolatban pénzhez akarnak jutni, vagyont akarnak szerezni, ezért ez a könyv két részre oszlik. Az előző fejezetekben minden megtalálható ami összefügg a szerelemmel, ez a rész pedig a pénzszerzés kéjnők által használt módjait ismertette.


Bizalmas tanítások

Bizalmas tanítások -- A csábítás művészete -- A szépítőszerek használata
Viselkedés a szívek elbűvölésére -- Serkentő- és erősítőszerek

A Szerelem Tankönyvét befejeztük, ha azonban valaki képtelen sikerhez jutni a felsorolt módszerekkel, akkor mást kell alkalmaznia. A Bizalmas tanítások című fejezetben ezekről lesz szó.

Vannak olyan tulajdonságok, amelyek másokra kellemesen hatnak. Ezek közül a legfontosabbak a szépség, a jó tulajdonságok, a fiatalság, a bőkezűség. Ha azonban ezek közül egy vagy több hiányzik, akkor mesterséges eszközöket kell igénybe venni.
Néhány jó tanács, amely esetleg hasznos lehet:
1. Nagyon jó szépítőszer az a kenőcs, amely a tabernaemontana coronaria, a costus speciosus vagy arabicus és a flacourtia cataphracta leveleinek keverékéből készült.
2. A felsorolt növényeket emberi koponyában kell porrá törni, korommá égetni, és ezt a terminalia bellerica olajába +++++