Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


szinonima szotar

2010.09.28

A

abbahagy - félbehagy, felad; felhagy, leáll (vele); hagy(ja), elhagy,
félbeszakít, szüneteltet, megszüntet, befejez [köz] félbe-szerbe hagy
[köz] | otthagy csapot papot; leteszi a lantot [irod] | szegre akasztja a
cip‹t / kesztyűt; bemondja az unalmast [biz] (belekap, mint kislány a
szöszbe [táj] | hagy(ja) a fenébe / francba; leállítja / lelövi /
takarékra állítja magát; (meg)unja a banánt; bedobja a törülköz‹t [szleng]
ábrándozik - álmodozik, mélázik, mereng [köz] | andalog [rég] ábrándokba
ringatja magát; (a) fellegekben jár; álmokat sz‹; légvárakat épít [köz]
még gONdOlKOdiK, KépzEl‹diK

aggódik - aggodalmaskodik, nyugtalankodik, szorong, emészt‹dik; fél, tart
(t‹le) [köz] tele van aggállyal / aggodalommal; emészti magát; emészti a
gond [köz] --> még Fél, NyUgTalaN

akadályoz - gáncsol, gátol, fékez, feltart, visszatart, hátráltat, elvág;
<akaratlanul> feltart [köz] | megfúr, elfűrészel [biz] gáncsot / gátat vet
neki; akadályokat gördít eléje / az útjába; korlátok közé szorít; árt
neki, ahol tud; ártalmára van; keresztezi a terveit / számításait;
rontására tör; útját állja; akaratlanul láb alatt van; útjában van / áll
[köz] | aláönti neki a forrót; lábat vet neki [táj] befüstöl / befűt /
betesz neki; beteszi neki az ajtót; keresztbe tesz neki; betart neki;
taccsra vágja [szleng] --> még alKalMaTlaNKOdiK, MEgHiúsíT

akadékoskodik - gáncsoskodik, okvetetlenkedik [köz] | kukacoskodik,
bakafántoskodik [biz] | kapcáskodik [táj] | kekeckedik, sz‹röz [szleng] a
kákán is csomót keres; sz‹rszálat hasogat; mindenben hibát talál [köz]
aggatózik, mint a csipkebokor; aggatja a lábát; a hajszálat is meghasítja
[táj] még FONTOsKOdiK, KöTEKEdiK

akar - <valamit> kíván, óhajt, követel, parancsol, <valamit tenni>
szándékozik, szándékszik, készül, tervel [köz] | akaródzik (neki; f‹leg
tagadó mondatban) [biz] ambicionál [vál] szándékában áll; feltett /
határozott / elhatározott szándéka; szilárd elhatározása; fejébe vette /
azt tűzte maga elé / célul tűzte ki / feltette magában / el van szánva rá
/ arra; törekszik / ragaszkodik hozzá / nem tágít t‹le, hogy... [köz]
akárki - bárki [köz] nem számít, ki(csoda); aki csak...;
boldog-boldogtalan [köz] akármikor - bármikor [köz] valahányszor csak...,
amikor csak tetszik [köz] akármilyen - bármilyen [köz] bárminemű,
akármin‹, bármin‹ [vál] bármi néven nevezend‹ [vál]

alacsony - <személyre> kurta, törpe [köz] | pöttöm, csipisz, dugó,
töpszli, mitugrász, babszem, vakarcs, vakarék [biz] mélynövésű,
porbafingó*, seggdugasz*, pigmeus, rövidkaraj, zsebpiszok [szleng] ki se
látszik / alig látszik ki a földb‹l; nem állt az es‹re; kevés es‹ esett
arrafelé [köz] akkora, mint a kutya ülve; hosszú, mint a karalábé kétrét;
létráról szedi a földiepret; <~ n‹> Kis Pista lánya [táj] | kettéfűrészelt
óriás; megállt a növésben; összement a mosásban; hanyatt döntött
krumpliszsák; kerti törpe [szleng] --> még Kicsi

alaposan - kimerít‹en, gondosan, derekasan, rendesen [köz] istenesen,
istenigazában [biz] tövir‹l hegyire; ... hogy jobban se kell; átul cettig
(biz] alattomos - sunyi, sanda, alamuszi, álnok, ármányos, ármánykodó,
fondorkodó [köz] | orv [vál] | lesipuskás [biz] | sumák [szleng] a szeme
sem áll jól; orvul / orozva támad; hátulról mellbe szúr [köz] | nem oda
csap, ahova néz; olyan, mint a sanda mészáros; sötétben hegedül [táj] -->
még KéTszíNű, KépMUTaTó

aligha - nemigen, bajosan [köz] nem egykönnyen; kötve hiszem / nem hiszem
/ alig hihet‹ / nem valószínű, hogy... [köz] | megeszem a sapkám /
kalapom, ha...[biz] még NEHEzEN

alkalmatlankodik - lábatlankodik [köz] | aggat [táj] útban van; láb alatt
van; terhére van (valakinek) [köz] még aKadályOz

alkalomadtán - alkalmilag, alkalomszerűen [köz] adandó alkalommal; adott
esetben; ha az alkalom úgy hozza [köz] még NéHa

alkonyodik - alkonyul, homályosodik, sötétül, sötétedik, esteledik,
beesteledik, éjjeledik [köz] lemen‹ben van a nap; ereszkedik / hanyatlik /
leszáll / lemegy / lenyugszik le / pihen a nap; leáldozik a nap; a nap
nyugovóra tér / hajol; alkonyodóban van [vál] leszáll az est(e) [köz]

alkuszik - alkudozik, egyezkedik [köz] cigánykodik [táj] alkudozik, mint
cigány a lóra [táj]

áll - 1. <általában> álldogál, ácsorog; <környezetéb‹l kiemelkedve>
magaslik, magasodik, tornyosul, toronylik [köz] 2. <nem változtatja
helyét> nyugszik, vesztegel [köz] 3. ILLIK a talpán áll; (meg)áll a lábán;
áll, mint a cövek / szálfa / szikla / k‹szál [köz] | áll, mint a Sion
hegye / mint Katiban a gyerek; <lábát terpesztve> áll, mint az µ betű
[táj] 2. nyugalomban van; meg se moccan; áll, mint szamár a hegyen [köz]
--> még KiNéz

állhatatlan - ingatag, ingadozó, szószeg‹, köpönyegforgató [köz]
szavajátszó, hitszeg‹ [vál] ingadozik, mint a nád(szál); arra hajlik,
amerre a szél fújja [köz] csepűfonálon áll a hite; állhatatlan, mint a
szél / a gyermek / az ‹szi id‹; fordítgatja az ingét / köpönyegét;
fordítja hitét, mint a kását; szell‹ a hite [táj] még CsapOdáR, BECsTElEN,
MEgBízHaTaTlaN

álmos - alhatnékja van; laposakat pislog; majd leragad a szeme; majd eld‹l
az álmosságtól [köz] | álmos, mint a pilátus macskája; olyanokat pislog,
mint egy (füles) tallér; párnahályog ereszkedik a szemére [táj]

alszik - hál, szendereg, szunnyad, szundít [köz] | csicsikál, csucsukál,
csucsul, hajcsizik, hajcsikál, tentél,

tentézik, tentikél [gyerm] | huny, kum, kummant [táj] durmol [biz] szunyál
[szleng] alszik, mint a bunda / dunna / egy darab fa / a holt / a hörcsög
/ a medve / a mormota; alszik, mintha fejbe verték volna; fújja a kását
<szuszogva ~>; most fordul a másik oldalára <javában> [köz] alszik, mint a
l‹tt kutya / a tej / a fekete föld; mind a két fülére alszik; a szeme
héján néz keresztül [táj] még ElalsziK, HORKOl

aluszékony - álomszuszék, hétalvó, mormota [biz] jó alvókája van [biz] ágy
terhe; tiszteli a hét alvó szenteket; elalussza új kenyérig; egész temet‹
helyett alszik; annyit alszik, hogy az oldala is kicsírázik; kialussza a
kolompért a földb‹l / a törököt a várából [táj]

anyányi - <lány> eladó [köz] eladósorban van [köz] elbírná már az anyja
kínját [táj]

árt - megárt, ártalmas, káros, kártékony, hátrányos [köz] rosszat tesz;
bajt / kárt okoz; kárára / ártalmára van [köz] árulkodik - júdáskodik;
beárul, följelent, bemond, felad [köz] besúg, bemárt, beköp, befúj [biz]
denunciál, dezavuál (valakit) [vál] | spicliskedik, vamzol, vamzerol; köp,
köhög (valakir‹l); bemószerol, besmúzol (valakit) [szleng] hordja a
híreket [köz]

áskálódik - fondorkodik, ármánykodik [köz] intrikál [vál] | fúr, furkál
[biz] eláztat, elfűrészel, megfúr (valakit) [szleng] vágja a fát alatta;
befűt neki; vermet ás neki; rossz hírét költi [köz] | keveri a kártyát / a
szart* [biz] | f‹zi neki a kapcát; t‹rt vet / lépet hány neki [táj]

átenged - <valamit valakinek> átad, kiad, átruház, ,kiszolgáltat [köz]
lemond róla / a tulajdonjogáról; kiadja a kezéb‹l; túlad rajta; leteszi a
gondját [köz] még Elad


B

bajban van - szorul, verg‹dik [köz] benne van a pácban / csávában /
kelepcében; f‹ a feje; gondban van; szorult / kínos helyzetben van;
sarokba szorult; szorul a hurok a nyaka körül [köz] szorul a kapca; ott
áll megfürödve; nagy a mizéria [biz] kútba / verembe esett [táj] | gáz
van; meg van l‹ve; cikiben / gázban / gödörben / grízben / szarban* van;
nyakig van a slamasztikában [szleng]

ballag - bandukol, mendegél, baktat, billeg-ballag, kullog [köz] |
battyog, slattyog [biz] az utat rója [köz] | ballag, mint a baranyai
koldus [táj] még lépKEd

balszerencsés - szerencsétlen [köz] | peches [biz] | pechfógel [biz, rég]
szerencsétlen flótás; mindene balul üt ki; csapás csapás után éri; rossz
csillag alatt született; (mindig) rájár a rúd [köz] | üldözi a sors /
végzet [vál] | bal kezén hordozza a szerencse; (sűrűn) látogatja az Isten
[táj]

bamba - mafla, mulya, szájtáti, málé(szájú), mamlasz, fajankó [köz]
együgyű, ügyefogyott [vál] | balfék,

balfácán [szleng] bamba, mint a birka; csak a száját tátja [köz] --> még
BUTa

barátkozik - pajtáskodik, komázik, cimborál [köz] | fraternizál [vál, rég]
| haverkodik, bratyizik [szleng] barátságot ápol (valakivel) --> még
MEgBaRáTKOziK

bátor - merész, vakmer‹, vitéz, rettenthetetlen, h‹s, h‹sies,
oroszlánszívű [köz] | heroikus [vál] | vagány, belemen‹s, brahis, tökös*
[szleng] bátor, mint az oroszlán; megveti a halált; nem ijed meg az
árnyékától; helyén van a szíve; legény a talpán / a gáton; van benne
kurázsi [köz] | nem szívbajos [biz] | Bátorban lakik; ezer lélek van
benne; hét ördögt‹l se fél; nekimenne az eleven ördögnek [táj] van vér a
pucájában [szleng]

bátorít - biztat, buzdít, felbiztat, lelkesít, sarkall, serkent, nógat,
noszogat, unszol, ösztönöz, ösztökél; <rosszra> bujt, felbujt, izgat;
felizgat, bujtogat [köz] doppingol [biz] | stimulál [vál] adja alája a
lovat [köz] | fűti az agyát; adja / osztja (neki) a lapot / zsugát
[szleng]

becsap - csal, megcsal, beugrat, rászed, megtéveszt, félrevezet, elámít,
elbolondít, felültet, hiteget [köz] | átdob, átejt, átráz, átvág, átver,
bepaliz [biz] | kicselez, kidribliz, befirol, bebóvliz, beetet, belógat,
megetet, befűz, befirkál, megfirkál, meghintáztat, megszívat; <vételnél>
megvág [szleng] lóvá / bolonddá / csúffá tesz; falhoz állít; túljár az
eszén; az orránál fogva vezet; áprilist járat / a bolondját járatja vele;
port hint a szemébe; beadja neki a maszlagot [köz] | cs‹be húz; jégre
visz; behúz a cs‹be; palira vesz [biz] tévútra visz; tévedésbe ejt [vál] |
erd‹re küld; bekeni a szemét [rég] | lóra ültet; lúddá tesz; hínárba visz;
vízre visz és szomjan hagy [táj] | becsap, mint a klozet ajtót /
vécéajtót; hídba tesz; hintába ültet; elküld az erd‹be; bevisz a sűrűbe;
elküld túróért; majmot / hülyét csinál bel‹le; átdob / átver, mint szart*
a palánkon [szleng] --> még Csal, HazUdiK

becstelen - lelkiismeretlen, tisztességtelen, megbízhatatlan, jellemtelen,
állhatatlan, hűtlen [köz] | perfid [vál] rongy ember; a kutyámat rá nem
bíznám; becsületesebbeket is akasztottak már [táj] befejez - bevégez,
elvégez, lezár, berekeszt, elkészít [köz] tet‹ alá hoz; véghezvisz [köz]

befogad - <kivetettet, üldözöttet ment, bújtat házába fogad; otthont ad
(neki) [köz] | menedéket nyújt (neki) [vál]

befolyásos - tekintélyes, hangadó, mérvadó [köz] fejes, men‹, nagymen‹,
nagykutya tekintélyt élvez; nagy hatalmú; súlya van a szavának; közel van
ül a tűzhöz / a húsos fazékhoz; hosszú keze van; messze elér a keze; csak
egy szavába kerül, hogy... [köz] | men‹ fej [szleng]

beilleszkedik - alkalmazkodik, megszokik, megmelegszik (valahol) [köz]
feltalálja magát; megtalálja a helyét; megbékél a helyzetével [köz]

béketűr‹ - türelmes, birkatürelmű [köz] bírja cérnával / madzaggal; nem
veszti el a fejét; galambepéje / birkatürelme van; türelmes, mint a birka
[köz] | fát / dohányt lehet vágni a hátán [táj] --> még ENgEdéKENy, szElíd

beleegyezik - belemegy, rááll, hozzájárul [köz] | rábólint [biz] | rálesz
[táj] igent mond rá; nem áll útjába; áldását adja rá [köz] --> még ENgEd

belenyugszik - <helyzetébe> beletör‹dik, megnyugszik (benne) [köz] megadja
magát a sorsának; abba, ami megtörtént> napirendre tér fölötte; túlteszi
magát rajta [köz]

beleszeret - beleszerelmesedik, beleszédül, belehabarodik [köz] |
beleesik, belepistul, belegárgyul [biz] | belezuhan, belezúg [szleng]
szerelmes lesz (valakibe); szerelemre lobban / gyúl érte; a bűvkörébe
kerül [köz] | (valaki) rabul ejti a szívét [vál]

berúg - <enyhén> becsíp, becsiccsent, <alaposan> lerészegedik, leissza
magát [köz] | beállít, behajít, leszopja magát, elázik, benyakal, bevedel,
beszív, bepityókázik, betütükél, bekávézik [biz] | bepiál, becsókol,
bekáfol, beszittyózik, betöri. ilközik, benyal, beseggel*, betintázik
[szleng] a pohár / kancsó fenekére néz; leissza magát a sárga földig;
felönt a garatra; berúg, mint a csacsi / szamár [köz] | lábába megy az
ital; megcsókolja az üveg száját; beszedi a gyomorcseppeket; ráköszönt a
búcsúsokra; jól a kalap alá szed; jól bevesz a Krisztus véréb‹l;
összecsókolja a kulacsot; tele lesz az iszákja; elüti a gyászkocsi; jól
betekint a korsóba; megkeni a gigáját; földhöz vágja a bor; majmot fog;
<n‹ ~> a konty alá tölt [táj] | bekapja a rongyot; kilövi / kiüti magát;
fejlövést kap [szleng] --> még iszáKOs, RészEg

beszámol - tudósít, tájékoztat [köz | referál [hiv] beszámolót tart;
jelentést tesz; referátumot ad / terjeszt be [köz] | számot ad [vál]

beszél - szól, mond, elmond, felmond, kimond, kijelent, elbeszél,
(el)mesél, elregél; mondogat, emleget <nyilvánosság el‹tt szónokol,
prédikál, felszólal, el‹ad, nyilatkozik, megnyilatkozik [köz] | fecseg,
csacsog, locsog, nyelvel, karattyol, kotyog, papol, prézsmitál, hadar,
darál [biz] | perorál [rég] | hablatyol [táj] | dumál, pofázik, szövegel,
hadovál, blablázik, rizsál, sóderol, szószol, szpícsel, vakerol [szleng]
szót kér; szót emel; jár a szája [köz | leteszi a garast; jártatja a
száját / lepényles‹jét [biz] | szólásra emelkedik [vál] | löki / nyomja a
szöveget / sódert / rizsát; kinyitja a szövegládát; jártatja a cs‹rét /
pofáját / a lepcsest [szleng] --> még BEszélgET, B‹BEszédű

beszélget - cseveg, társalog [köz] | társalkodik [vál, rég] | konverzál
[vál] | diskurál, cseverészik, fecserészik, pletyizik, trécsel, traccsol,
tereferél, dumcsizik [biz] | tárgyal [hiv] | smúzol [szleng] szót vált
[köz] | diskurzust folytat [vál] --> még BEszél

beteg - kóros, kórságos [köz] nyavalyás [biz] | szenved, sínyl‹dik,
gyengélkedik [vál | maródi [rég] leesett a lábáról; elkapta a betegség;
elkapta a betegséget; az ágyat nyomja / ‹rzi; <halálos> hálni jár belé a
lélek; sápadt, mint a kísértet; fél lábbal a sírban van; dögrováson van;
nem éri meg a másnapot; se él, se hal; egy garast sem adnának az életéért;
csak az imádság tartja benne a lelket; csak a rákosi homok gyógyítja meg
[köz] | nem életre eszik; a temet‹ felé áll a lába; nem segít rajta, csak
a sárga föld [táj] | cefetül van; ramatyul van; maga alatt van [szleng -->
még BETEgEs

beteges - 1. <személy> betegesked‹, nyavalygós, göthös, girhes, kehes,
csenevész, satnya, hitvány, ványadt [köz] 2. <vonás, jelenség> rendellenes
[köz] | morbid [vál] | patologikus [tud] 1. gyenge lábon áll az egészsége;
rossz színben van [köz] | beléköltözött / beléje fészkelte magát / fészket
vert benne a betegség [vál] --> még BETEg

betéve - fejb‹l, kívülr‹l, emlékezetb‹l [köz] | kordéra [rég] könyv
nélkül; álmából ébresztve is [köz]

betoppan - <valakihez> beállít, befut, belép, bekukkant, benéz, beugrik,
becsöppen, bebotlik, bebukik, bevet‹dik, beköszön, beront, berobban;
(valakinél) megjelenik, felbukkan [köz] | betámít [táj] | beszédül,
<hívatlanul> bepofátlankodik [szleng] beteszi a lábát; tiszteletét teszi
[köz] | beugrik, mint Bolond istók debrecenbe / mint a nyeletlen furkó
[táj] | beeszi a fene; pofafürd‹t vesz [szleng

bízik - bizakodik [köz] nem veszti el a csüggedését [szleng]

bizonyít - igazol, beigazol, tanúsít, kimutat, hitelesít [köz] bizonyságot
/ tanúságot tesz; nem hagy kétséget; bizonyítékot szolgáltat [köz]

bizonykodik - esküdözik, er‹sködik, kardoskodik; (valamit) bizonygat [köz]
eskü alatt vallja; esküvel er‹síti [vál] | égre földre / minden szentekre
esküdözik; megesküszik a lelkére / a lelke üdvösségére [köz]

bizonytalan - 1. <személy> tétova, habozó, határozatlan, ingatag [köz] 2.
<helyzet> kétes, ingatag [köz] 3. <állítás> kétséges, kérdéses 1. azt se
tudja, mihez kapjon [köz] 2. hajszálon függ; cérnaszálon lóg bizonytalan,
mint a kutya vacsorája; se kint, se bent, mint az ablak [köz] | 3. szó fér
hozzá; nem lehet mérget venni rá [köz]

biztos - bizonyos, holtbiztos [köz] | fix, hótfix, ziher, hótziher,
hótzicsi, tuti, hétszentség [szleng] biztos, mint a halál; mérget lehet
venni rá; a nyakamat teszem rá; vitán felül áll [köz] | biztos, mint
vasárnap a mise / mint a miatyánkban az ámen [táj] le van játszva / futva;
zsákban van; gond / probléma egy szál se [szleng]

bocsánatot kér - menteget‹zik [köz] | megkövet (valakit) [vál, rég]
elnézést kér; engedelmet kér [köz] | exkuzálja magát [vál]

boldogul - érvényesül, sikeres [köz] zöld ágra verg‹dik; a jég hátán is
megél; dűl‹re jut; megáll a lábán; megél a maga erejéb‹l / emberségéb‹l;
viszi valamire; sokra viszi; jól halad; <el‹menetelében> emelkedik a
szamárlétrán [köz] | megfogja az Isten lábát [biz]

bolond - ‹rült, elmebeteg, elmebajos, zavarodott, tébolyult, tébolyodott,
háborodott, hibbant, esztelen, eszetlen, eszel‹s, eszement, eszeveszett,
badar, féleszű, hóbortos [köz] | félkegyelmű [vál) | félcédulás, félnótás,
félnadrág, üt‹dött, h‹börödött [biz] | eszeficamodott, kerge, csajbókos,
kolontos, fuzsitos [táj] | dilis, dilinyós, flepnis, flúgos, lökött,
nyomott, zizis, stikkes, golyós [szleng] nincs észnél; nem normális;
hiányzik egy kereke; egy kerékkel kevesebbje van; kötözni való [köz] |
nadragulyát evett; lóg egy deszkája / dongája; bolond embernek ad enni;
feljött a hava; mákos a feje; nincs ki a kártyája; üres a fels‹ vár;
kiszöktek a fels‹ házból; szárába (lábszárába) szállt az esze; nincs ki
egészen; nincs ki a négy kereke / fertálya / sarka [táj] | stikkje van;
baj van az emeleten; nem tiszta; nem komplett; huzatos a feje [szleng] -->
még BUTa, HóBORTOs

bolondozik - tréfálkozik, mókázik, viccel‹dik, ízetlenkedik,
komolytalankodik [köz] | hülyéskedik, kergül [biz] | hülyül, barmul,
ökörködik, marhul, marháskodik [szleng] játssza az eszét / a hülyét; teszi
a fejét; megjátssza a bazári majmot [szleng]

borzong - remeg, didereg, vacog [köz] | cidrizik, citerázik [biz] rázza a
hideg; a hideg leli; vacog a foga; a hideg futkos a hátán; lúdb‹rzik a
háta [köz]

bosszankodik - bosszús, mérgel‹dik [köz] | prüszköl [biz] nyeli a mérgét
[köz] | eszi a fene / a penész [biz] | vesztegeti a lelkét; eszi a
lúdméreg; eszi a lúg a nyakát [táj] | eszi a kefét / zabot; rágja a lábát
[szleng] --> még HaRagsziK, zsöRTöl‹diK

bosszant - idegesít, mérgesít, dühít, ingerel, piszkál, háborgat;
felbosszant, feldühít, felháborít, felpaprikáz; kellemetlenkedik
(valakinek) [köz] | szurkál, piszkál, macerál, (fel)húz, (fel)heccel,
(fel)hergel, frocliz, szekál, szekíroz [biz] | szurkapiszkál [táj] |
(fel)cukkol, zrikál, buzerál, hülyít, kiborít, kikészít [szleng] borsot
tör az orra alá; kihoz a sodrából / a béketűrésb‹l; haragra gerjeszt /
lobbant; kizökkent a kerékvágásból; az ‹rületbe kerget; agyára / idegeire
megy [köz] zongorázik az idegein [biz] tormát reszel az orra alá; kiveri
az éléb‹l; kifakasztja / meg fakasztja az epéjét [táj]

b‹ - b‹séges, kiadós [köz] szapora [táj] van bel‹le b‹ven / b‹séggel; jut
is, marad is [köz] --> még gazdag

b‹beszédű - beszédes, fecseg‹, locsogó, szószátyár, nyelves, pletykás
[köz] | locska, locsifecsi, lafatyoló [biz] | szélkelep, szókelep [táj] |
szófosó [szleng] jár / be nem áll a szája; fel van vágva a nyelve; szót
szóba ölt; hetet-havat / tücsköt-bogarat összehord; szaporítja a szót;
hosszú lére ereszti a mondandóját; csak gy‹zd hallgatni [köz] sok szava,
kevés sava van; üres szalmát csépel; postán jár a nyelve; pereg a nyelve,
mint a rokka / motolla / cséphadaró / az üres malom / a szélmalom; csuda,
hogy el nem kopik a nyelve; nem hagyta az anyjában / az elejéb‹l
választotta a nyelvét; esze híre nélkül jár a nyelve; ha meghal, a nyelvét
külön kell agyonütni [táj] | jár a szája, mint a kacsa segge*; megy a
szája; szómenése van; fossa* a szót [szleng] --> még BEszél

b‹kezű - adakozó, nagyvonalú, nagylelkű, nagyszívű, aranyszívű,
gavallér(os) [köz] | gáláns, generózus [vál] fizet, mint a köles /
katonatiszt; nem számolja a fillért; nem irigyli mástól (a magáét);
aranyból van a szíve; az utolsó ingét is odaadja [köz] Adonyban lakik
[táj] még pazaROl

búskomor - mélabús, kedélybeteg, életunt, világfájdalmas [köz] |
melankolikus [vál] | szplínes [vál, rég] unja az életét / a világot; az
élett‹l is elment a kedve; búnak eresztette a fejét [köz] | olyan, mint a
fancsali feszület [táj] --> még szOMORú, BúsUl

búsul - búsong, búslakodik, bánkódik, szomorkodik, kesereg, sóhajtozik,
morcoskodik, nyavalyog; <el> nekikeseredik, elkeseredik [köz] öli /
marcangolja a bánat; emészti magát; búnak adta a fejét; lóg az orra;
lógatja az orrát; borús / elzápult a kedve; vérzik a szíve; el van
szontyolodva; haját tépi bánatában; örül, mint az üveges tót, ha hanyatt
esik [köz] | le van lombozva; el van ken‹dve / kámpicsorodva [biz] | maga
alatt van; le van hervadva; fülét farkát eleresztette [szleng] --> még
szOMORú

buta - ostoba, hülye, bárgyú, bugyuta, tök, tökfejű, tökkelütött,
tökfilkó, üresfejű, nehézfejű, agyalágyult, szamár, marha, ökör, hatökör,
barom, hólyag, üt‹dött, sötét, vízagyú, vízfejű, tompa agyú, hígvelejű;
<csak n‹re> tyúkeszű, liba; <kedveskedve> butuska, butácska, csacsi,
csacska [köz] | gügye, gyagya, gyagyás, gyogyós, lüke, lütyü, taplóagyú,
húgyagyú, süsü, sükebóka, vasutas, tökhülye, pihent agyú [biz] | balga,
botor, oktondi, korlátolt, stupid [vál] | idióta, imbecillis, kretén
[szak] | sügér, nyomott, mesüge, dinka, dinnye [szleng] buta, mint a tök /
segg* / sötét éjszaka; kong a feje az ürességt‹l; nincs / kevés a
sütnivalója; káposztalé van a fejében; címeres ökör / marha; összetéveszti
a szezont a fazonnal / az allegóriát a filagóriával; rövid az esze; lassú
/ nehéz a felfogása [köz] | értelmileg fogyatékos [szak] nincs gógyija;
ostoba, mint hat pár rend‹rcsizma; k‹bölcs‹ben ringatták [biz] | szerény
képességű [vál] okos, mint a tavalyi / tordai kos; üres a fels‹ ház /
hajlék; kevés a vágott dohánya; kevés van az észtokban; fejébe ment a tej;
a szűrujjában hordja / tartja az eszit [táj] | sötét és korlátolt, mint a
lépcs‹ház; annyi esze van, mint egy szabadnapos hintalónak; nincsenek
otthon nála; elmentek hazulról; lyukas az agya; agyilag zokni [szleng]>
még BOlONd, BaMBa

büdös - szagos, bűzös, szaglik, bűzlik, büdösödik, dögletes, orrfacsaró
[köz] | bűzhödt [rég] | stiches [biz] rossz / kellemetlen szagú; átható /
penetráns szaga / bűze van [köz] | bűzlik, mint a trágyadomb [biz] |
bűzlik, mint a görény kecskebak / az ázott koldus; büdös, mint aki bakot
nyúzott [táj] | stichje / bukéja / oroszlánszaga van [szleng]

bűnös - <valamiben> hibás, vétkes, hibáztatható [köz] | leveles [táj]
sáros, cinkes [szleng] sok van a rovásán; vaj van a fején; sok van a füle
mögött; ‹ a ludas a dologban; az ‹ lelkén szárad a dolog [köz] | ‹ a hunyó
[szleng]

büszke - kevély, rátarti, g‹gös, dölyfös, kivagyi, fennhéjázó,
felfuvalkodott, pöffeszked‹, hetyke, kényes(ked‹) [köz] fenn hordja az
orrát; karót nyelt; dülleszti a mellét; úgy jár, mint a páva; mereszti a
tollát; felfújja magát, mint a béka; szétreped a g‹gt‹l [köz] | nagy
mellel van; kényes, mint a cigánybáró; rátartja magát, mint az adorján
kutyája; feltúrja az orrát; reátartja / hányja-veti magát; feszít, mint az
üres zsák / mint két malac egy zsákban / mint két szem krumpli egy zsákban
/ mint falusi kutya a pesti flaszteron; olyan g‹gös, mintha ‹ ültetné a
Fiastyúkot; orrával túrja az eget; nem lehet vele gyalog beszélni; kevély,
mint a kanpáva [táj] --> még ElBizaKOdiK, NagyKépű


C

cicomás - 1. <öltözék> cifra [köz] | csicsás; <ízléstelenül> csiricsáré
[biz] 2. <személy> cifrálkodó, kikent kifent [köz] | <csak férfira>
arszlán, ficsúr, gigerli [rég] 2. a csillagos eget is magára aggatja;
tarka, mint a papagáj [köz] | olyan, mint a karácsonyfa; cifra, mint a rác
oltár [táj]


Cs

csábít - <szerelmi viszonyra> szédít [köz] | f‹z, fűz [biz] elcsavarja a
fejét; kiveti rá a hálóját [köz] | borjút beszél a hasába <férfi n‹nek>
[táj]

csal - szélhámoskodik; <tiltott segédeszközt használva> puskázik [köz] |
linkel, svindlizik, kóklerkedik, simlizik, paklizik; <sportban, mérk‹zést
eladva> bundázik [szleng] cinkelt kártyákkal játszik a szemét is kilopja
(valakinek) [köz] | mérték mellett szab [táj] | nagy hóhányó / kókler /
svindler [szleng] --> még BECsap, HazUdiK

csalódik - (meg)csalatkozik [vál] | becsapódik, kiábrándul [köz] <~
valakiben> kiszeret (bel‹le) [biz] | befürdik [szleng] egy világ omlik
össze benne; <valakiben> (rájön, hogy) kígyót melengetett a keblén [köz] |
pofára esik; orcára huppan; bilibe lóg a keze; azt hitte, hogy, pedig
dehogy [szleng]

csapodár - 1. <általában> léha, ledér, hűtlen, hűtlenked‹, csalfa,
csélcsap 2. <csak férfira> n‹csábász, szoknyavadász, szoknyabolond,
szoknyapecér, szívtipró 3. <csak n‹re> kikapós, könnyűvérű [köz] 1.
könnyen félrelép; nem bír magával; összeszűri a levet (valakivel) [köz] |
átlép a kerékvágáson [táj] félrebaszik* [szleng] 2. fut a n‹k / a szoknya
után; váltogatja a szeret‹it; háremet tart; (gyakran) kirúg a hámból [köz]
| más fészkében költ, mint a kakukk; más rétjében kaszál; más kertjét
kapálja [táj] | 3. fűvel fával lefekszik [köz] | más is f‹z a fazekában;
árulja a szitát [táj] --> még állHaTaTlaN

csavarog - vándorol, kóborol, kószál, csatangol, tévelyeg, bolyong,
ténfereg, tekereg [köz] kóricál, kujtorog, l‹dörög, csalinkázik, lófrál
[biz] vagál [rég] | kóborog, bódorog, kalészol [táj] | <állandó lakás
nélkül> csövezik [szleng] jár, mint a garabonciás [rég] járkál, mint
zsidóban a fájás / fájdalom; barangol, mint a Jóka ördöge; bolyong, mint a
vadludak [táj] | a csavargyárban dolgozik [szleng] --> még JáRKál

csekélység - semmiség, apróság, kicsiség, jelentéktelenség [köz] |
bagatell [vál] | bliktri [rég] szót sem érdemel; fel se veszem; kicsire
nem nézünk; oda se neki; több is veszett Mohácsnál [köz]

csenevész - satnya [köz] | fejletlen, visszamaradt [szak] | nyamvadt,
nyiszlett, nyeszlett, korcs [biz] rumos kenyéren tartották [biz] --> még
BETEgEs, sOváNy

csodál - <személyt> bámul, bálványoz; rajong (valakiért) [köz] behódol
neki; roppant nagyra tartja; leborul el‹tte [köz] | odáig van érte; hasra
esik / vágódik el‹tte [biz]

csodálkozik - ámul, bámul, ámuldozik, álmélkodik, hüledezik, furcsálkodik,
furcsáll (valamit) [köz] bámul, mint borjú az új kapura; áll, mint a Bálám
szamara / mint a sóbálvány; mereszti a szemét; nem tudja, hová legyen /
nem tud hová lenni a csodálkozástól [köz] | bámul, mint bolond a búcsúban;
a légy is besétálhatna a száján [táj] néz, mint Rozi a moziban / mint
nyuszi a nullás lisztben; gülüzik / jojózik a szeme; meregeti a pilácsát
[szleng] --> még MEglEp‹diK

csókolózik - puszilkodik [köz] | cs‹rözik, cs‹rikézik, cuppog, smacizik,
smárol, pusszant; nyalakodik [szleng] <ketten> nyalják falják egymást
[köz] | rágják egymást [szleng]

csomagol - összecsomagol, (össze)pakol, becsomagol [köz] útra készül;
megteszi az úti el‹készületeket [köz] összeszedi a betyárbútort [biz]

csúfol - (ki)gúnyol, kinevet, kifiguráz; csúfolódik, gúnyolódik,
csipkel‹dik (valakivel) [köz] <csúfolódó természetű> gúnyos, gunyoros,
csúfondáros [köz] | ironikus, szatirikus, szardonikus [vál] (ki)cikiz
[szleng] csúffá tesz; csúfot / gúnyt űz bel‹le; nevetségessé tesz [köz] |
gúny tárgyává tesz (sajtó]

csúnya - csúf, rút, ronda, randa, rusnya, ocsmány, undok, undorító,
förtelmes, iszonyú [köz] | elriasztó, taszító, visszataszító [vál] |
madárijeszt‹ [biz] <csak n‹re> bányarém, bányarigó, bányászkislány,
sújtólég [szleng] ronda, mint a bűn / az ördög / a sötét éjszaka / a
világháború; ronda, mint a seggem* szüretkor [köz] | szép, mint a hajnal a
kéményen; Isten is bújában teremtette; olvasva megy a majmok közé [táj] |
nem egy adonisz <csak férfira> [biz] | olyan ronda, hogy ha lemegy a
bányába, feljön a szén <csak n‹re>; olyan ronda, mint a Himnuszban a
balsors; olyan ronda, hogy az oroszlán is sírva enné meg [szleng]


D

derék-jóravaló, becsületes, derekas, rendes jellemes [köz] megállja a
helyét; állja a sarat; legény a talpán / a gáton; kivágja a rezet [köz]
--> még Jó, MEgBízHaTó

dicsekszik - kérkedik, büszkélkedik, henceg [köz] | fennhéjáz [vál]
féltéglával veri a mellét; nagyra van magával [köz] | hányja-veti magát
[táj] --> még NagyzOl

dicsér - megdicsér, feldicsér; <mértéktelenül> magasztal, dics‹ít,
istenít; áradozik (valakir‹l), rajong (valakiért) [köz] | glorifikál [vál]
dicséretekkel halmoz el; a dicséretét zengi; lelkendezik / ódákat zeng
róla [köz] | babért fon a homlokára [vál] | <leereszked‹en> megveregeti a
vállát; vállon veregeti [köz]

divatos - felkapott, keresett, meghonosodott; dívik [köz] divatban van; ez
(ma) a divat; divatba jött; kapnak rajta [köz] | men‹ [szleng] --> még
KORszERű, ElEgáNs

dohányzik - 1. <általában> füstöl, szív, pöfékel [köz] | szí [vál] |
szipákol, bagózik [biz] | spanglizik, staubol, bagarettázik [szleng] 2.
<eszközök szerint> cigarettázik, pipál, csibukozik, szivarozik, tubákozik
[köz] | szivarzik [rég] | cigizik [biz] 1. eregeti / fújja a füstöt;
füstöl, mint a gyárkémény [köz] | 2. <sok cigarettát szív> ki nem alszik a
szájában a bagó; eszi a cigit; egyikr‹l a másikra gyújt [köz]

dolgozik - munkálkodik, fáradozik, robotol [köz] | hajt, kulizik, gürcöl,
melózik [biz] | melódiázik, gürizik, keccsöl, lejsztol, gályázik [szleng]
töri / strapálja magát; tapossa a malmot; dolgozik, mint a barom / a ló /
a gép; dolgozik, mintha hajtanák; húzza az igát [köz] | hajtja / tekeri a
verklit [biz] | Munkácson jár [táj] | gyúrja / nyomja / űzi az ipart;
kidolgozza / kimelózza a belét; ad a munkának; ráver a melóra [szleng]

dönt - határoz, választ; <fontolgatás után> elszánja, rászánja, eltökéli,
elhatározza magát [köz] dűl‹re jut; dűl‹re viszi az ügyet; kenyértörésre
viszi a dolgot; döntésre jut; ráadja a fejét (valamire) [köz] | elveti a
kockát [vál] | határozatot hoz [hiv] --> még íTél

drága - 1. <sokba kerül> költséges, méregdrága, megfizethetetlen,
elérhetetlen [köz] 2. KEdvEs 1. megkérik az árát; nagy árat szabtak neki;
borsos ára van; egy vagyonba kerül; az Isten pénze is kevés hozzá [köz] |
kész rablás / útonállás; rablás fényes nappal [biz] | drága, mint a
muzsikaszó / mint a patika / mint a patikaszer [táj]

durva - <személyre> goromba, nyers, érdes, otromba [köz] durva / goromba,
mint a pokróc / daróc; érdes a modora [köz] --> még gONOsz, ROssz


E

eddig - <id‹ben> mostanáig, mindeddig, ez idáig [köz] eleddig, eddigelé
[vál] mind ez ideig; a mai id‹kig; mind a mai napig; az eddigiekben; az
eddigiek folyamán; az eddig eltelt id‹ alatt; a mai napig bezárólag [köz]

ég - lángol, lobog, izzik, parázslik [köz] láng(ok)ban áll; a lángok
martaléka lesz [vál] | megeszi a vörös bika; felszáll a vörös kakas [táj]

egészséges - ép, épkézláb, életer‹s, makkegészséges [köz] | acélos, fitt
[biz] jól érzi magát; jó a közérzete; jó egészségnek örvend; jól fest;
egészséges, mint a makk; csak úgy virul; majd kicsattan az egészségt‹l;
kutya baja; jól bírja / tartja magát; jó formában van [köz] | jó húsban
van; agyon se lehet ütni [biz] | <id‹sebb ember> eljárja még egyedül a
kállai kett‹st [táj] | jó kondiban van; jól bírja a farát [szleng]

egyb‹l - egyszerre [köz] egy lélegzetre; egy szuszra; egy kortyra; egy
hajtásra [köz] egy slukkra [biz] | élB‹l [szleng] --> még EgyFOlyTáBaN

egyel‹re - jelenleg, pillanatnyilag, átmenetileg [köz] momentán [vál] a
jelen pillanatban; ideig-óráig [köz] | per pillanat [biz]

egyenesen - 1. <egyenes irányban> toronyiránt, légvonalban [köz] 2.
<kertelés nélkül> MagyaRáN árkon-bokron át; tüskön-bokron át; ungon-berken
át; kitér‹ nélkül; az orra után [köz]

egyetért - helyesel (valakinek); megegyezik (valakivel); csatlakozik
(valakihez); összetart (valakivel) egy véleményen van vele; jól megértik
egymást; egy gyékényen árulnak [köz] | osztja a véleményét; osztozik a
véleményében [sajtó]

egyetlen - egyedüli, egyetlenegy [köz] <f‹leg pénzzel kapcsolatban> egy
árva / egy szál / egy huncut / egy megveszekedett / egy büdös / egy
rongyos / egy nyavalyás / egy rohadt fillérem, vasam, buznyákom stb.
sincs) [biz] --> még RiTKa

egyfolytában - egyvégtében, egyhuzamban, folyamatosan [köz] | egyvégben,
egyhúztomban [táj] egy szuszra; egy lélegzetre; szünet / megállás nélkül
[köz] --> még EgyB‹l, MiNdig

egyforma - 1. egyféle, egybehangzó, azonos, egyenl‹, egyez‹ [köz] |
egyazon [vál] 2. <két személy vagy dolog; elítél‹leg> egykutya, dettó;
összeillenek [köz] 2. egyik kutya, másik eb; egyik tizenkilenc, a másik
egy híján húsz; egyik se jobb a deákné vásznánál; egy bordában sz‹tték
‹ket; a zsák meg a foltja [köz] | egyik bakot fej, másik a rocskát tartja;
egyik dolmányszűr, a másik szűrdolmány; az egyik részeg, a másik tántorog;
az egyik ördög, a másik gonosz lélek; egyik kökény, másik galagonya; egyik
kapzsi, a másik habzsi; egyik gubás, másik subás; egy nyomban járnak; egy
korpán híznak; egy pórázon futnak; egyfelé kavarják a kását; egy csuporban
kotornak; eb fújja, kutya járja [táj]

egykedvű - közönyös, közömbös, nemtör‹döm, halvérű, lagymatag, érzéketlen,
érdektelen, fásult, eltompult [köz] | szenvtelen, flegmatikus, indolens
[vál] | blazírt, fád, flegma [biz] se hús, se hal; se hideg, se meleg;
semmi se hozza ki a sodrából; fel‹le / miatta összed‹lhet a világ [köz] |
tej / káposztalé folyik az ereiben [táj]

egyszerű - 1. <megoldani> könnyű, elemi, gyerekjáték, semmiség [köz] |
potya [biz] | sétagalopp, sétameccs [szleng] 2. <felfogni> érthet‹,
világos, áttekinthet‹, kézenfekv‹ [köz] 3. <nem bonyolult> szimpla,
primitív [köz] 4. <megjelenésében> dísztelen, cicomátlan, mesterkéletlen,
keresetlen [köz] 5. <erkölcseiben> tiszta, romlatlan, naiv [köz] 1.
egyszerű, mint a pofon; Kolumbusz tojása [köz] | nem nagy kaland / ügy /
eset; megy, mint az ágybavizelés / ágybaszarás*; sima ügy / gy‹zelem; tuti
/ frankó balhé [szleng] 2. magától értet‹dik; a bolond is érti; nem kell
hozzá lángész; könnyű, mint az egyszeregy; világos, mint a vakablak [köz]

egyúttal - egyben, egyszersmind, egyidejűleg [köz] egy füst alatt; azzal
az er‹vel; egy lélegzettel [köz] | egy nesz alatt; egy mocskos kézzel
[táj]

éhes - éhezik, koplal, böjtöl [köz] | flamós, kajás [szleng] éhgyomorral
van; az éhség gyötri; éhes, mint a farkas; farkasétvágya van; megenné a
patkószeget is; csillagokat lát az éhségt‹l; kopog a szeme; az éhkoppot
nyeli; korog / majd kilyukad a gyomra; delet harangoznak a gyomrában;
ehetnékje van [köz] | éhomra van; koplal, mint a cigány lova; megenné már
a szépasszony (boszorkány) f‹ztjét is [táj] | jojózik a szeme az éhségt‹l;
nem lát a flamótól [szleng]

ejha - <csodálkozás> nahát! nohát! hű! hűha! jé! tyűha! ejnye! nicsak!
nocsak! teringettét! [köz] | hinnye! [táj] | atyaisten! [biz] | betojok!
lebabázok! [szleng] | no de (még) ilyet! no nézd csak! ki hallott ilyet? a
mindenségit! megáll az ész! mi a szösz! mi az ördög! mi a manó! te jó ég!
kutya teremtette! [köz] | az ördögbe is! [vál] | kutya meg a mája! ezt add
össze! Ez nem (lehet) igaz! rögtön rosszul leszek! [biz] | ezt faggyúzd
meg! te jószagú (éristen)! a szentségit! az anyja köcsögit! [szleng]

elad - elárusít, kiárusít, elárverez; <értékén felül> elsóz; <értékén
alul> elveszteget, elkótyavetyél [köz] értékesít; <ingatlant elidegenít
[hiv] elsüt, elpasszol [biz] | elpattant [szleng] áruba bocsát; piacra
visz / dob; pénzzé tesz; pénzre vált; túlad rajta; <el‹nyösen> vev‹t talál
rá; rásózza valakire; megszabadul t‹le [köz] --> még áTad

elájul - összeesik, lerogy, összerogy, összecsuklik [köz] | összenyaklik
[biz] | elalél, lehanyatlik [vál] kollabál [szak] eszméletét veszti;
elhagyja az eszmélet [köz] | ájulásba zuhan; elveszti öntudatát; el
sötétül el‹tte a világ [vál] | összecsuklik, mint a colstok; úgy kell
felmosni [biz]

elalszik - elszenderül, elszunnyad, elszundít; elbóbiskol, elbólint [köz]
elnyomja az álom; álomba merül / zuhan; elnyomja / elfogja a buzgóság
[köz] álomra hajtja a fejét; álom száll a szemére [vál] | tollasbálba
megy; elteszi magát másnapra / holnapra [biz] | hunyni megy [táj] |
bedobja / bevágja / beveri a hunyót / szundit / szunyát [szleng] --> még
alsziK, MEgHal

elázik - 1. <es‹ben> átázik, szétázik [köz] 2. --> BERúg b‹rig / ronggyá /
pacallá ázik; olyan lesz, mint az ázott ürge [köz]

elbánik - <valakivel> leszámol, kifog (rajta) [köz] | kitol, kiszúr,
kibabrál; elintézi [biz] ellátja a baját;

elveri rajta a port; ráhúzza / ráteríti a vizes leped‹t; megtanítja
kesztyűbe dudálni; helybenhagyja; elhúzza / elrántja a nótáját [köz] |
befűt / betesz / megágyaz neki [szleng] --> még ElszáMOl, MEgvER

elbizakodik - felbátorodik, elszemtelenedik, felfuvalkodik [köz] elbízza /
felfújja magát; elkapatja magát; megn‹ a szarva; nagy lesz a mellénye;
fejébe száll a dics‹ség; vérszemet kap [köz] | elszalad vele a ló [biz] |
rátartja magát; megn‹ a taréja; elméri a farkát [táj] --> még BüszKE,
NagyKépű

elbocsát - 1. <állásból> meneszt, elküld, felmond (neki), kirúg, kivág,
kirepít [köz] | <tisztségb‹l> levált, felment, elmozdít [hiv] | <leépítés
során> raciz, szanál [biz] 2. <menni enged> elenged, elereszt, elküld
[köz] 1. letesz a hivatalából; megfosztja állásától [hiv] | útilaput köt a
talpa alá; kiadja neki az obsitot / munkakönyvet [köz] | kivágja, mint a
huszonegyet [biz] | taccsra tesz / vág; leküld a pályáról; csúszdára /
lapátra tesz; csizmát / szárnyakat ad neki; kivágja, mint a taknyot*
[szleng] 2. szélnek ereszt; elküld Isten hírével; egérutat ad neki [köz]
--> még ElzavaR KidOB

elbűvöl - elbájol, elragad, megigéz, megbabonáz, lenyűgöz, lebilincsel
[köz] magával ragad; elragadtatással / csodálattál tölt el [köz] | rabul
ejt; bűvöletébe / bűvkörébe von; megigézi, mint gyertyaláng a lepkét [vál]

elcsábít - 1. <nemi kapcsolatra> elszédít, megszédít, meghódít,
elbolondít; 2. <szerelmi vetélytárstól> elhódít, elszeret [köz] |
elszipkáz, elmar, elkajmol [szleng] 3. <érintetlen lányt> megejt [vál] |
megszepl‹sít [vál, rég] 1. elcsavarja a fejét; leveszi a lábáról [köz] 2.
leüti, lecsapja a kezér‹l (valakinek) [köz] 3. letöri a liliomát; letépi a
pártáját [vál] | elveszi a szüzességét [köz]

elcsügged - elkedvetlenedik, elszontyolodik, lehangolódik [köz] |
elanyátlanodik, elkámpicsorodik, elkeskenyedik [biz] | lehervad,
lelombozódik [szleng] kedvét / reményét veszti; elmegy a jókedve; lelohad
a kedve [köz] kedve szegik; elhagyja a remény(ség) [vál] | elereszti fülét
farkát [biz] | elmegy a péterkéje; letörik, mint a bili füle [szleng]

eldöntetlen - <helyzet, ügy, kérdés> megoldatlan, lezáratlan, kétes,
nyitott, nyílt [köz] se széna, se szalma [köz] | se kint, se bent, mint az
ablakfa; se ki, se be, mint az ajtófél [táj]

elég - elegend‹, elégséges, kielégít‹; megjárja [köz] több nem kell; be
lehet érni ennyivel; megüti a mértéket; futja / telik bel‹le [köz] |
huncut, aki többet akar[táj]

elegáns - divatos, jól öltözött, választékos [köz] | sikkes, tipp-topp,
<túlzóan> divatbáb [biz] | men‹, ajser, császár [szleng] mintha
skatulyából húzták volna ki; mintha a divatlapból lépett volna el‹; a
legutolsó divat szerint öltözik; lépést tart a divattal [köz]

élelmes - ügyes, életrevaló, szemfüles, talpraesett [köz] | belevaló [biz]
a jég hátán is megél; nem esett a feje lágyára; helyén az esze [köz] |
elél a k‹szikla tetején is [táj]

elesik - 1. elbotlik, elbukik, felbukik, elvágódik, elterül, elhasal,
elcsúszik [köz] | eltanyázik, eltanyol, eltaknyol, elzúg, elnyal,
elperecel, padlózik, zakózik [szleng] 2. - MEgHal 1. hasra esik; hanyatt
esik; orra bukik [köz] | olyat esik, mint a zsák / mint egy ház; végigméri
a földet [biz] | leteszi a szűrét; nyulat fog [táj] | földet / padlót fog;
megüti a földet; megismerkedik az anyafölddel; seggre* ül; elterül, mint a
Nagyalföld [szleng] --> még lECsúsziK

elfelejt - elfeled [vál] | elfelejtkezik, elfeledkezik, megfeledkezik
(valamir‹l) [köz] kimegy / kipárolog az eszéb‹l / fejéb‹l [köz] |
elfelejti, mint a tegnapi álmot / mint az eperfa a virágját [táj]

elfog - elkap, elcsíp, megcsíp, lefülel; <rend‹rileg> letartóztat [köz] |
lekapcsol, lestoppol [szleng] kézre kerít; keze közé kaparint; fülön /
nyakon csíp; elkapja a frakkját / gallérját [köz]

elfogódott - megillet‹dött, zavart, feszélyezett [köz] azt se tudja,
melyik lábára álljon / fiú-e vagy lány; zavarba jön; zavarban van; meg van
illet‹dve; irul-pirul; elakad a szava; a kötényét / sapkáját gyűrögeti
[köz] --> még FEszENg

elfut - elszalad, elrohan, elsiet, eliramodik, elmenekül, megugrik,
megfutamodik, elszökik, megszökik [köz] | eliszkol, elinal, elrobog,
elvágtat, elszelel, elillan, elpályázik, meglép, lelép, elfüstöl(ög),
elpárolog [biz] | elpörköl, elpucol, megpucol, lelécel, megpattan,
dobbant, eldönget [szleng] futásnak ered; futásban keres menedéket;
eliszkol, mintha puskából l‹tték volna ki; a hátát mutatja; nyakába kapja
/ szedi a lábát; viszi / elhordja az irháját [köz] | felveszi a nyúlcip‹t;
olajra lép; eltűnik a balfenéken [biz] | szélr‹l köti a derest; egérutat
vesz; megrúgja a gyöpöt; elviszi / elhordja a lépet / lépést; viszi /
megnyújtja az inát; illára veszi a dolgot; az inában bízik; félti az
ingét; felköti a nyulak bocskorát [táj] | elhúzza a csíkot / a belét / a
bélést; siet‹sre veszi a figurát [szleng] még FUT

elhagy - 1. <hűtlenül> otthagy, elpártol (valakit‹l), szakít (valakivel),
megtagad; <bajban> cserbenhagy [köz] | dob, ejt [biz] | dobbant, lelécel,
lekopik, megfarol, megpattan (valakit‹l), leépít, leléptet [szleng] 2. -->
MEgEl‹z 1. hűtlenül elhagy; magára / faképnél hagy; eldobja magától;
sárban / pácban hagy; hátat fordít neki; benne hagy a pácban; sorsára
hagy; otthagy, mint Szent pál az oláhokat; otthagy, mint eb a sza(ha)rát*
[köz] | ebadóban hagy [táj] | kilép az életéb‹l [vál] | otthagyja a
francba / bánatba [szleng]

elhagyatott - árva, magános, magányos, társtalan egyedül van, mint a
szedett fa / mint a kisujjam / mint a kivert kutya [köz] | maga van, mint
az útszéli kóró / mint a lehulló levél / mint a varga a vásárban [táj]

elhallgat - 1. csendben lesz, elcsendesedik, lecsendesedik, elnémul [köz]
| elkussol, megszűnik, begombolkozik [szleng] 2. TiTKOl 1. befogja a
száját; meg se mukkan; nem is pisszen; <ijedtében vagy meglepetésében>
belereked / torkán akad a szó [köz] | azt se mondja, fapapucs [táj] |
befogja a pofáját; b‹rt húz a fogára; felteszi a hangfogót / szájkosarat
[szleng]

elhanyagolt - <személyre> gondozatlan, ápolatlan, toprongyos, lompos,
ágrólszakadt [köz] | koszlott, szakadt, slampos [biz] | csóró, snassz,
topis, toplák, tépett [szleng] ütött-kopott; mintha vasvillával hányták
volna rá a ruhát [köz]

elharapódzik - elhatalmasodik, eluralkodik, elburjánzik; terjeng, túlteng
[köz] lábra kap; úrrá lesz [köz] --> még ElTERJEd

elhibáz - elront, elnéz, elvét, eltéveszt, elügyetlenkedik, elhülyül,
elhülyéskedik [köz] | elszúr, elbaltáz, elfuserál, ell‹, elpaccol,
elpackáz, elpuskáz, elszab, eltol; mellél‹, melléfog, mellétrafál [biz] |
elbarmol, elbasz(ik)*, elcsesz [szleng] bakot l‹; baklövést / balfogást /
ballépést csinál / követ el; elvéti a célt; elszámítja magát; rossz lóra /
lapra / kártyára tesz; szarvashibát csinál; fejtet‹re állít (valamit);
hülyeséget / marhaságot csinál [köz] gikszert csinál [biz] | elvéti a
nótáját; elvéti, mint macska a fingást*; eltalálja szarva közt a t‹gyit;
eltalálja, mint cigány a búzavetést / mint Balázs pap a vecsernyét [táj] |
lyukat rúg; lyukat dob a leveg‹be [sport] | elmuzsikálja magát; elszarja*
a kalapácsnyelet (szleng]

elhíresztel - kihirdet, kikiabál, kikiált, kidobol, kikürtöl, szétkürtöl,
kitrombitál [köz] | kikurjant [táj] | kipletykál [biz] | nagydobra ver;
szóbeszéd tárgyává tesz; fűnek fának mesél; közhírré tesz [köz] |
nyilvánosságra hoz [hiv] | a falu farkára köt [táj]

elhisz - elfogad; <elhisz valótlant> bed‹l, beugrik, felül (valakinek,
valaminek) [köz] megeszi, megkajolja, beveszi, beszopja, benyalja,
behidalja (a hazugságot) [szleng] lépre megy; bekapja a horgot / csalit;
készpénznek / Szentírásnak vesz (valamit); hitelt ad (valaminek) [köz] |
beveszi / lenyeli a maszlagot [biz] | vev‹ (valamire); beül a hintába /
malomba; beveszi a kefét (szleng] --> még HiszéKENy

elítél - 1. <személyt> kárhoztat, hibáztat, okol (valamiért); elmarasztal,
megbüntet, megbírságol 2. <tettet> --> EllENEz, KiFOgásOl i. rossz / nem
jó / ferde / sanda / görbe szemmel néz rá; pálcát tör felette;
kígyót-békát kiált rá; nincs rá / róla egy jó szava se [köz] | bűnösnek /
vétkesnek nyilvánít; fegyházbüntetésre / pénzbírságra ítél; x évre ítél
[hiv]

elkésik - lekésik, lemarad (valamir‹l) [köz] kés‹n ébred / kel föl;
lemarad, mint a borravaló [köz] elmegy a vonatja; lekési a csatlakozást;
fut(hat) a vonat után (biz] ebéd után forgatja a nyársat; es‹ után vesz
köpönyeget; akkor vet, amikor más arat; akkor kap puskához, amikor
elrepült a varjú; akkor zárja az istállót, amikor ellopták a fakót; vásár
végére jön meg az esze [táj]

ellenáll - ellenszegül (valakinek, valaminek); szembeszegül, dacol,
szembeszáll (valakivel, valamivel); berzenkedik, kapálózik, hadonászik,
rugdalózik, rugódozik, rúgkapál (valami ellen) [köz] | bekeményít [biz]
megmakacsolja / nem hagyja magát; nem enged egy jottányit sem; megveti a
lábát; tartja magát; harcba száll / felveszi a harcot (valakivel,
valamivel) [köz] --> még MaKaCs

ellenez - elutasít, elvet; tiltakozik (ellene) [köz] | protestál [vál]
szót / kifogást emel ellene; nem ért egyet vele [köz] | ellenvéleményt
jelent be / nyilvánít / hangoztat; óvást emel (sajtó] | ellenvéleményének
ad hangot [vál] --> még KiFOgásOl

ellop - eltulajdonít, eloroz, elidegenít, elsikkaszt [hiv] | eltüntet
[köz] elcsen, elemel, elcsór, megfúj, elkommunizál, lenyúl [biz] |
elcsakliz, megbugáz, megcuffol, megcsap, megdurrant, megdönt, lekoppint,
megléptet, meglovasít, elzabrál, megrajzol, elszajréz(ik) [szleng] zsebre
tesz / vág; hozzátapad a kezéhez (valami) [köz] | pártját fogja [táj] |
átveszi szocialista meg‹rzésre [szleng] --> még lOp

elmegy - távozik, eltávozik, távolodik, elvonul, elsiet, odébbáll,
elbúcsúzik, elbúcsúzkodik; <megszégyenülve> elkotródik, eltakarodik,
elsomfordál, elsompolyog, eltűnik; pusztul <csak felszólításban, pl.
pusztulj innen!> [köz] | lelép, ellép, meglép [biz] | elhúz, eldzsal,
felszívódik [szleng] veszi a kalapját; kiteszi / kihúzza a lábát; hűlt
helye lett / maradt; útnak indul / ered; búcsút vesz; szedi / veszi a
sátorfáját; elhordja az irháját; a távozás hímes mezejére lép; <búcsú
nélkül angolosan távozik; azt se mondja, befellegzett [köz] | búcsút vesz
a kapufától; a faképt‹l vesz búcsút; ebúton megy el; azt se mondja:
befellegzett / retesz / fapapucs [táj] | olajra lép; huzatot kap; elhúzza
a csíkot; elhúzza a bélését [szleng] --> még ElFUT, iNdUl, MEgHal

elmen‹ben - <elmen‹ben van> kifelé áll a szekere rúdja; ég / forró a talaj
a lába / talpa alatt [köz]

elnéz - 1. <hibát, vétket megbocsát [köz] | lenyel [biz] 2. <eltéveszt> -
ElHiBáz 1. szemet huny fölötte; túlteszi magát rajta [köz] | fátyolt borít
rá [vál] | spongyát vet rá [biz] --> még ElTűR

el‹kel‹ - magas rangú, f‹rangú, nemesi [köz] | illusztris, arisztokratikus
[vál] | kékvérű [biz] ezüstkanállal a szájában született [köz] | magas
ágyból való [táj]

el‹kerül - 1. <elveszett tárgy> megkerül, meglesz, megtalálják [köz] |
meglelik, rábukkannak [vál] 2. <személy> - FElBUKKaN 1. a felszínre kerül
/ bukkan; fény derül a rejtekére; nyomára jutnak [köz]

el‹ször - (leg)els‹nek, (leg)els‹ként, legel‹ször, els‹sorban [köz] els‹
ízben / alkalommal; mint els‹ / legels‹; mindenki mást megel‹zve [köz]

elpazarol - (el)tékozol, elherdál, elfecsérel, elveszteget, elszór,
szétszór [köz] | elkótyavetyél, elpocsékol, elprédál [biz] | elpenget,
elmuzsikál, eltapsol [szleng] ár alatt eladja; ebek harmincadjára adja;
kiszórja az ablakon [köz] --> még pazaROl

elpusztít - tönkretesz, megsemmisít, feldúl, széttör, összeront,
összerombol, szétrombol, lerombol, szétroncsol, felforgat, eltöröl,
összezúz, szétzúz, összeroppant, felmorzsol, tönkrever, eltipor, kürt
[köz] romba dönt; rommá / semmivé tesz; <várost, házakat> eltöröl /
letöröl / eltüntet a föld színér‹l; a földdel tesz egyenl‹vé;
<él‹lényeket> írmagjukat se hagyja; mutatóba se hagy bel‹lük [köz] --> még
MEgöl, TöNKRETEsz

elpusztul - tönkremegy, tönkrejut, kipusztul, megsemmisül, elhull, elvész,
odavész [köz] | elenyészik [vál] romba d‹l; semmivé lesz; kárba vész;
veszend‹be megy [köz] | tropára megy; pokolra megy; elviszi az ördög;
megeszi a fene [biz] | <több egyed> írmagja se marad; hírmondó sem marad
bel‹le [köz] --> még MEgHal, MEgdögliK

elromlik - tönkremegy, bedöglik [köz] | meghibásodik [hiv] | lerobban
[biz] | lerohad, kipurcan, kinyiffan, kifingik* [szleng] felmondja a
szolgálatot; l‹ttek neki; defektet kap [köz] | tropára megy; bemondja az
unalmast; gajra / gajdeszra megy; annak már annyi [szleng]

elsiet - <valamit> elkapkod, elhamarkodik, elhirtelenkedik [köz]
<valahová> -- ElFUT, ElMEgy nem tart rendet; el‹re iszik a medve / róka
b‹rére; ajtóstul ront a házba; gazda nélkül csinálja a számadást [köz] |
vetés el‹tt arat; meg se fogta, már nyúzza; még nyulat sem l‹tt, s már
eszi; nekimegy, mint kos a ködmönnek / kutya a mosatlannak; nekiszalad,
mint kisborjú az anyjának; beleugrik, mint Koksa a b‹g‹be; füstre harangoz
[táj] --> még szElEs

elszámoltat - el‹vesz, kikérdez, kifaggat, kivallat [köz] kérd‹re /
felel‹sségre von; számon kér rajta (valamit); számadásra szólít fel;
magyarázatot kér / követel t‹le; nekiszegezi a kérdést;
(kereszt)kérdéseket tesz föl neki [köz] még FaggaT

eltemet - elföldel [köz] | elbúcsúztat, elhantol [vál] | <tömegsírba vagy
ideiglenesen> eltakarít, elkapar, bekapar [biz] sírba tesz / helyez [köz]
| örök / végs‹ nyugalomra helyez; utolsó útjára kísér; visszaadja a
földnek (amelyb‹l vétetett) [vál] megadja neki a végtisztességet [sajtó]

elterjed - meghonosodik [köz] tért / teret hódít; szokásba / divatba jön;
általánossá válik; közkinccsé lesz; szájról szájra terjed [köz] --> még
ElHaRapódziK

eltéved - eltájolódik [biz] tévútra megy / jut; utat téveszt; elvéti az
utat / irányt; eltájolja magát; rossz vágányra megy [köz] | <a légcs‹be
jutott falat> cigányútra megy [köz] | cigánysorba szalad; a koldusok
útjára megy [táj]

eltűnik - <személy> elillan, elenyészik, szétfoszlik [köz] | elpárolog
[biz] | felszívódik [szleng] semmivé / köddé válik; se híre, se hamva /
nyoma; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; nyoma vész; szem el‹l vész
/ vesztik [köz] | kámfort játszik [biz] | elszáll, mint a harmat; eltűnik,
mint pet‹fi a kukoricásban [táj] --> még ElFUT, Elvész

eltűr - megtűr, elvisel, elszenved, elnéz, lenyel lenyeli a békát; jó
képet vág hozzá [köz] --> még ElNéz

elutasít - <kérést visszautasít, visszalök, visszavet, elhárít, megtagad;
<kér‹t kikosaraz [köz] <kér‹t vagy kérelmez‹t> kosarat ad neki [köz] |
kitolókását tálal neki [táj] | beint neki [szleng] --> még ElzavaR,
EllENEz

elvész - elkallódik, elsikkad [köz] | felszívódik, elpárolog [szleng]
nyoma vész; szem el‹l vész; nyoma se marad; sz‹rén-szálán eltűnik; hűlt
helyét lelik; bottal üthetik a nyomát; kézen-közön elvész; lába kel / kél;
ebek harmincadjára jut [köz] | pokolra száll, mint a falu pénze (táj) -->
még ElTűNiK, ElpUszTUl

elzavar - elkerget, elüldöz, elűz, elmar, kiüldöz [köz] | kiűz, száműz,
számkivet [vál] | számkiűz [rég] elveri a háztól; kiveri a házból --> még
ElUTasíT, KidOB

említ - felemlít, megemlít, el‹hoz, felhoz, el‹vesz; el‹hozakodik
(valamivel) [köz] szóba hoz; szóvá tesz; említést tesz róla [köz] felveti
/ bedobja (a témát) [biz]

enged - <a nagyobb er‹nek> meghátrál, visszakozik; visszaszív
(kijelentést) [köz] | retirál, deferál [vál] kötélnek áll; beadja a
derekát; enged az er‹sebbnek / er‹szaknak; visszavonulót fúj; feladja a
játszmát; beszünteti az ellenállást; a hátát mutatja [köz] --> még
BElEEgyEziK, Hagy

engedékeny - elnéz‹, rugalmas, békülékeny [köz] | <túlzottan> erélytelen,
gyenge, gyengekezű, puha, puhány, enyhe, lanyha, lagymatag, pipogya;
<férjre> papucs [köz] | liberális [vál] | pacal [szleng] könnyen beadja a
derekát; odaveti a gyepl‹t; elereszti / lazára fogja a pórázt; <férjre>
cilinderben szaladgál az ágy / szekrény alatt [köz] | megereszti a
kantárszárat [táj] --> még BéKETűR‹, szElíd, szERéNy, TüRElMEs

engedelmes - szófogadó, kezelhet‹, kezes, simulékony; engedelmeskedik
[köz] szót fogad; hajt / hallgat a szóra; olyan, mint a kezes bárány [köz]
--> még szElíd, ENgEd

éretlen - (túl) fiatal, kiforratlan, gyerekes, gyermeteg [köz]
tejfelesszájú, zöld, zöldfülű, taknyos [biz] | infantilis (vál) | csipás
[szleng] alig bújt ki a földb‹l / a tojásból; még ott a tojáshéj a
fenekén; nem n‹tt még be a feje lágya [köz] | még az anyja teje a száján;
sok gombócot / gánicát kell még megennie, amíg... [táj]

erkölcstelen - szemérmetlen, romlott, züllött, léha, kihívó [köz] | buja,
ledér, feslett [vál] <csak n‹re> ribanc, kurva* [köz] | céda [vál] |
kuruc, kurvoid, jófajta, riherongy, szotyka [biz] bárcás, cafka, luvnya,
repedtsarkú [szleng] nincs benne szégyen; elmerül a fert‹ben; fűvel fával
összefekszik [köz] | tudja a r‹f árát; minden ember szekere; bérbe adta a
szitáját; úgy járnak rá, mint a jó kútra; sarkon kurva*, lábhegyen szajha
[táj] perszóna non grátisz [szleng]

er‹s - 1. <személy> izmos, er‹teljes, kemény, szilárd, keménykötésű,
vasgyúró, jókötésű, markos, vállas, szívós, életer‹s, acélos, edzett,
teherbíró, munkabíró [köz] | bika, deltás, kajakos, tömör, izompacsirta
[szleng] 2. <általában> átható, csíp‹s, tüzes, üt‹képes, heves, nagyfokú,
borsos 1. er‹s, mint az acél / a bástya / a bika / a bivaly / alóla a
medve / az ökör / a szikla / a vas; ember a talpán / a gáton [köz] |
sárkánytejet szopott; er‹s, mint a fában a görcs; olyan, mint a cövek / a
somfa / az él‹fa; kemény fából faragták; megállja a kosszarvat [táj] | van
benne anyag / matéria [szleng] --> még EgészségEs

értéktelen - semmit ér‹, semmirevaló, haszontalan, tűzrevaló,
hasznavehetetlen, selejtes, kopott, elnyűtt, vásott [köz] | szakadt [biz]
| pimfli, tréfli, tetű, túró, tré [szleng] hajítófát sem ér; nem leányálom
[köz] nem valami baka; nem ér egy pipa dohányt / egy ütet taplót / egy
hálistent / egy irgalmas kurjantást; annyit ér, mint a perc közepe [táj] |
nem ér egy lyukas fingot* / egy kalap szart*; szart* sem ér; nem egy nagy
szám / durranás / etvasz [szleng] --> még ROssz

értesít - tudósít, felvilágosít, kiokosít; (valamit) tudat, közöl (vele),
megmond, jelez, elmond, üzen (neki) [köz] avizál [vál] (valamit valakinek)
tudomására hoz; hírül / tudtul / tudtára ad (valamit) [köz] | értésére ad
[vál] | leadja a drótot; fülest ad / küld [szleng] --> még TáJéKOzTaT,
éRTEsül

értesül - megtud (valamit) tudomására / értésére jut; hírét veszi [köz] |
drótot / fülest kap; szelét / neszét veszi [biz] --> még éRTEsíT

érthetetlen - megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan, megfoghatatlan;
értelmetlen [köz] fel nem foghatom; nem fér a fejembe / szembe; nem
találok szavakat rá [köz] nem áll össze a kép; nekem nem világos [biz]

érzelg‹s - szenvelg‹, émelyít‹; <műalkotásra> giccses, könnyfacsaró [köz]
| szentimentális [vál] | csöpög‹s, geil, nyálas, szívdögleszt‹ [biz] a
könnyzacskókra utazik / pályázik; meg kell a szívnek hasadni (rajta) [köz]
| rögtön elfolyik; kifolyik a küszöb alatt [szleng]

esik - <az es‹; enyhén> eseget, csepereg, szitál, szemerkél, szemereg;
<er‹sen> szakad, zuhog, záporozik, ömlik [köz] úgy esik, mintha dézsából /
sajtárból / csatornából / cseberrel öntenék [köz] | esik, mint a ló dereka
[táj] | megnyílnak az ég csatornái [vál]

este - alkonyatkor, sötétedéskor [köz] | estid‹ben, napestekor,
napszállatkor, esthajnalkor [vál] | estenden [rég] öreg este [vál]

eszik - eszeget, eddegél, csipeget; nyel, falatozik, fal, harap,
lakmározik, habzsol, kosztol [köz] | papizik [gyer] | étkezik, fogyaszt,
táplálkozik [hiv] | abrakol, nyammog, majszol, kajál [biz] | kajol,
burkol, zabál, flammol, silózik, belapátol, bepofázik, betermel,
eltakarít, eltüntet, elvermel [szleng] tömi magát / a fejét / a hasát / a
haskót / az iszákot / a majmot [köz] | elkölti az ételt [vál] | ellakja a
tort; tömi a véknyát; a gallérja mögé / az orra alá hányja az ételt; fal,
mint a béres / a disznó / a kapás / a kepés / a ló / az éh farkas / a
sáska; bekapja (az ételt), mint kutya a legyet / mint kacsa a nokedlit;
nyeli, mint ökör a szénát; kiveti a drágát a hasából [táj] | két pofára /
két kapura eszik / zabál [szleng] --> még éHEs, FaláNK, JóllaKiK