Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3 szinonima szotar

2010.09.28


L

lapul - lapít, sunyít, kushad, rejt‹zik, meghúzódik [köz] lapul, mint
dinnye / nyúl / szar* a fűben [biz] | lapul, mint hernyó a levél alatt /
mint kánya el‹tt a csirke / mint ördög a töklevél alatt; lapít, mint aki a
nadrágjába tett; meghúzza magát, mint Guta mellett a mennyk‹ [táj]

lassú - 1. <személy> lomha, álmatag, piszmogó, pepecsel‹ [köz] |
álomszuszék, szuszimuszi, lajhár, teszetosza [biz] 2. <általában>
lassúdad, vontatott, elnyújtott, elhúzódó, nehézkes, vánszorgó,
csigatempójú [köz] 1. pattan / úgy mozog, mint a tetű; lomha, mint a
lajhár; víz / tej folyik az ereiben; megalszik a tej a szájában [köz]
olyan friss, mint a pépbe esett légy / az ólommadár; ráklábon / rákháton
jár; jó lenne tetűpásztornak; a halálért kéne küldeni; úgy igyekszik, majd
lefekszik; csigaparipán jár [táj] 2. ólomlábakon jár; mintha nem is
mozdulna / egy helyben állna [köz] --> még lUsTa

lazsál - lóg, amerikázik, bliccel [biz] | munkakerül‹ [köz] laufol
[szleng] lopja a napot; a lábát lógatja / lógázza [köz] nagy ívben kerüli
a munkát [biz] | büdös neki a munka; a napnál fűt‹; a munka mellé áll /
jár; repül‹téren sínváltó [szleng] --> még HENyél, lUsTa

lebeszél - eltanácsol, eltántorít, elriaszt, elijeszt, elkedvetlenít [köz]
nem tanácsol; óva int; elveszi a kedvét; kedvét szegi [köz] | eltérít a
szándékától [vál]

leborul - <személy> letérdel [köz] | leomol [vál] térdre borul / esik
[köz] | térdre hull / omlik [vál]

lebukik - <személy> kiderül a turpissága / disznósága; (rend‹r)kézre
kerül; börtönbe / lakat alá / rács mögé kerül [köz] --> még lElEplEz‹diK

lecsuk - bebörtönöz, leültet, becsuk, bezár, elzár [köz] | bekóterol [táj]
| bekaszniz, bevarr, bevág, elraktároz, lesittel, megmázsál, pihentet
[szleng] börtönbe csuk; rács mögé tesz / rak / csuk; lakat alá tesz [köz]
| hűvösre tesz [biz] | szabadságvesztésre ítél [hiv] | megfoszt a
szabadságától [vál] | láncra ver; tömlöcbe vet [rég] | kóterba / karcerba
/ dutyiba csuk [táj] | sittre vág; kivon a forgalomból; rávág / rásóz x
évet [szleng] --> még lETaRTózTaT

lecsúszik - 1. <valamir‹l> lemarad, kimarad (valamib‹l), elesik
(valamit‹l) [köz] 2. <társadalmi, vagyoni helyzetéb‹l> deklasszálódik
[szak] 1. lemarad, mint a borravaló; hoppon marad [köz] | kimarad, mint a
kutyaszar* a hóból [táj]

lefekszik - 1. <pihenés, alvás céljából> lehever, leheveredik, led‹l,
lepihen, lenyugszik, elnyúlik, elnyújtózik [köz] | ledöglik [szleng] 2. <~
valakivel> --> Közösül 3. <~ valakinek> - csodál 1. hanyatt vágja / veti
magát; pihenni / aludni tér / d‹l; ágyba d‹l / fekszik; hasra veti / vágja
magát; nyugodni / nyugalomra tér; leteszi / nyugalomra hajtja a fejét
[köz] | vízszintesbe helyezkedik; elteszi magát holnapra; a tollasbálba
megy [biz] | elmegy Hunyadra [táj]

legalább - legkevesebb [köz] | minimum [hiv] testvérek között is [köz] |
minimó kalkuló [szleng]

legy‹z - <harcban> legyűr, lever, lebír, letipor, alávet, felmorzsol,
megsemmisít; <vetélkedésben> felülkerekedik, lehagy, megver, leköröz,
lehengerel, lelép [köz] | lef‹z, lepipál, elporol, elpáhol, elkalapál
[biz] elgázol, lemos, letöröl, megzakóz [szleng] kiüt a nyeregb‹l; er‹t
vesz rajta; diadalmaskodik felette [vál] maga mögé utasítja; vereséget mér
rá; jobbnak bizonyul nála [sajtó] | kivet a kengyelb‹l [táj] | letörli a
pályáról; laposra ver; zsebre vág; felmossa vele a padlót; zakót ad neki;
utcahosszal / kenterben veri; elveri, mint a jég a határt [szleng] --> még
gy‹z, lETEpER, MEgEl‹z, TúlszáRNyal

leigáz - meghódít, alávet, elnyom [köz] | meghódoltat [vál] szolgaságra /
rabságra vet; elismerteti uralmát [köz] | (rab)igába hajt; rabszíjra /
rabláncra fűz; iga alá hajt; uralma alá hajt / kényszerít [vál]

lejárat - leéget, blamál [biz] | kompromittál [vál] | dezavuál, diffamál
[vál, rég] szégyenbe / kínos helyzetbe / rossz hírbe hoz; gyanúba kever
[köz]

leleplez‹dik - <személy> lehull róla a lepel / álca; elárulja / elszólja /
kiadja magát; kibújik a szög a zsákból; kimutatja a foga fehérit;
kilátszik a lóláb [köz] | kint a barát a csuklyából [táj] --> még KidERül,
lEBuKiK

lenéz - lekicsinyel, lebecsül, alábecsül, lemosolyog, lekezel, lesajnál,
lefitymál, megvet, leköp [köz] | fumigál [vál] semmibe / félvállról veszi;
felülr‹l / magasról néz rá; leereszked‹en bánik vele; észre sem veszi;
átnéz rajta; kutyába se veszi; se teszi, se veszi [köz] | pillantás(á)ra
se méltat [vál] | köp rá; rá se köp; leveg‹nek nézi [biz] | annyira
becsül, mint a téli agárt; a sáros csizmáját se törölné bele; a csizmájába
se kéne kapcának [táj] | magasról köp / szarik* rá; le se szarja* [szleng]
--> még FüTyül

lépked - lépeget, lépdel, tipeg a lépteit szaporázza [köz] úgy lép, mintha
tojáson / dióhéjon járna; tipeg, mint a hízott lúd [táj] --> még MEgy,
Ballag

leselkedik - leskel‹dik, leskel lesbe / lesben áll; lest vet; t‹rt vet
[köz]

leszámol - <valakivel> elszámol; törleszt, egyenlít [köz] elégtételt vesz
rajta; kiegyenlíti vele a számlát [köz] --> még ElBáNiK, MEgvER

letartóztat - lefog [köz] | lekapcsol, lestoppol [biz] | begyűjt,
beszipkáz, bezsuppol [szleng] ‹rizetbe vesz [hiv] | fogdába csuk [köz] |
leveg‹be emel [szleng] --> még lEcsuk

leteper - legyűr, leterít [köz] | lebír [vál] a földre terít; maga alá
gyűr; két vállra fektet [köz] | földet fogat vele [szleng] --> még lEgy‹z

letorkol - elhallgattat, elnémít, leint, letromfol, lehurrog, lepisszeg
[köz] | letácsol [táj] | lekussol [szleng] szavába vág; belefojtja /
torkába fojtja / torkára forrasztja a szót; befogja / betapasztja a
száját; övé az utolsó szó [köz]

leül - letelepszik [köz] | lerogy, letottyan [biz] | lecsücsül [gyer]
helyet foglal [köz] | leteszi magát [biz] | leteszi a csendest [táj] |
leteszi a fenekét / seggét* [szleng]

lever - letör, elszomorít, elkedvetlenít; <súlyosan> lesújt, megráz,
letaglóz, megrendít [köz] | lehervaszt, lelomboz [biz] elveszi a kedvét;
kétségbe ejt [köz] | kedvét szegi; a porba sújt [vál]

levetk‹zik - vetkezik [vál] ledobja / lehányja a ruháját [köz] |
lemezteleníti magát [vál] | ledobja a textilt / fehérneműt; kiugrik a
göncb‹l; kicsomagolja magát [szleng]

lezüllik - elzüllik, lesüllyed, lealacsonyodik, lealjasodik [köz] leadja
magát [biz] | elmerül a fert‹ben [vál]

lop - csen, (valamit) dézsmál; <szellemi terméket> koppint, plagizál;
<állítmányként> tolvaj, szarka [köz] kleptomániás [szak] | csór [biz] |
bugáz, szajréz, vámol, zabrál, rajzol, újít [szleng] enyves / ragad /
csirizes a keze [biz] | pénz nélkül vesz a vásárban; hosszú a körme; tíz
körmön szerez; ott is arat, ahol nem vetett [táj] --> még EllOp

lusta - lomha, rest, tunya, tétlen [köz] lusta, mint a lajhár; világ
lustája; a kisujját sem mozdítja [köz] | Mátyás (király) lustája; rest,
mint a bivaly; lusta, mint a dög; fölkelne, ha az ágy is fölkelne vele;
este virrad neki; nem tér a dolog a nyakába; nem töri fel a kezét a
kapanyél; ágy terhe; még restellni is restell; a falat támasztja; nem töri
el a hámfát; kétfülű korsó (lusta asszony csíp‹re tett kézzel) [táj] -->
még lassú, HENyél, NaplOpó


M

magabiztos - öntudatos, határozott [köz] | magabízó [vál] megvan az
önbizalma; tudja, mit akar [köz]

magas - <személy> nyúlánk, nyurga, hosszú, sudár, langaléta, hórihorgas
[köz] | égimeszel‹, nyakigláb, colos, létra, lakli [biz] | lapaj, lingár,
lunguj [táj] | jegenye [szleng] jó1 megtermett; szép szál; öles termetű
[köz] | ülve nyalja a holdat; sokat állt az es‹n; sok es‹ esett arrafelé;
ugyan megszopta az anyját; megn‹tt, mint a csalán; kin‹tt a sárból / az
Isten markából; akkora, mint a lajtorja / dióver‹ pózna; hosszú, mint a
harangláb; fejével veri a mestergerendát [táj] --> még Nagy

magyarán - kereken, nyíltan, világosan, igazán, egyenesen, ‹szintén,
határozottan, leplezetlenül, félreérthetetlenül [köz] | áperte [vál]
kertelés / tartózkodás nélkül; szemt‹l szembe; mint férfi a férfinak [köz]
| kerek perec [biz] | nyista vaker [szleng] --> még szóKiMONdó

magyaráz - fejteget, kifejt, értelmez, megvilágít; megmagyaráz, megértet
[köz] szájába rág (valakinek valamit) [köz]

majd - 1. <id‹ben> kés‹bb, kés‹bben, utóbb, aztán, id‹vel, kisvártatva
[köz] 2. --> MaJdNEM 1. id‹ múltán / múltával; kell‹ id‹ben; a maga
idejében [köz] | id‹vel, ha bírjuk tüd‹vel [biz]

majdnem - majd, csaknem, szinte, nagyjából, durván, úgyszólván, idestova,
mintegy; megközelít‹leg, körülbelül [köz] | jószerint, jószerével [táj] |
approximatíve, uszkve [vál) | kábé, saccra [biz] majdhogynem; kis / kicsi
/ kevés / hajszál híján; kis híja, hogy; már-már; azt lehet mondani; némi
túlzással [köz] nagyjában és egészében [vál]

makacs - konok, nyakas, csökönyös, makrancos, önfejű, keményfejű,
keménynyakú, dacos, akaratos, hajthatatlan, hajlíthatatlan,
megingathatatlan, tántoríthatatlan, vasakaratú, megátalkodott,
hozzáférhetetlen [köz] | fafejű, k‹fejű [biz] | vasfejű, jusztis [szleng]
nem tágít (valamit‹l / valami mell‹l); köti az ebet a karóhoz; makacs,
mint az öszvér; csökönyös, mint a szamár; nem enged / egy jottányit sem
enged az igazából; foggal-körömmel ragaszkodik az igazához; megköti /
megmakacsolja magát; nem enged a negyvennyolcból; nem lehet beszélni vele
/ a fejével; a maga feje után megy; a maga ú ját járja; nem hajt a szóra;
a magáét hajtogatja; senkire se hallgat; lesöpri az érveket [köz] |
megköti magát, mint a német ló; megveti a lábát; nagy benne az akarat
[táj] --> még EllENáll, KiTaRTó

megalázkodik - hajlong, meghajol, hajbókol (valaki el‹tt) csúszik-mászik;
a földet nyalja / a porban csúszik el‹tte [köz] | a küszöb alatt kúszik be
hozzá [szleng] --> még MEgHuNyászKOdiK

megállapodik - 1. <valakivel> megegyezik, kiegyezik, szerz‹dik,
megalkuszik; megbeszél (valamit) [köz] 2. <nyugvópontra jut
megkomolyodik, lehiggad [köz] egyezségre / dűl‹re jut; egyezséget / alkut
/ üzletet / szerz‹dést köt; tenyérbe csap [köz] 2. Kiforrja magát; ben‹ a
feje lágya; megjön az esze; észre tér [köz]

megbán - 1. <vétke, hibája miatt bánkódik> bánja, sajnálja, siratja 2.
<azok következményeit nyögi> megkeserüli 1. magába száll; magát okolja;
veri a fejét a falba; lelkifurdalása van; furdalja a lelkiismeret;
szánja-bánja; bánja, mint a kutya, aki kilencet kölykezett [köz] |
furdalja / vádolja a kisbíró [táj] hamut hint a fejére [vál]

megbánt - megsért, sérteget, megharagít, megsebez, felháborít; <kihívásul>
provokál; belerúg, belemar (valakibe) [köz] farba rúg; orrot ad; arcul
csap; érzékenyen érint; elevenjére talál; szembe köp; beletipor /
belegázol az önérzetébe / becsületébe [köz] | sértésekkel illet / tetéz
[vál] | a lelkébe tipor / a tyúkszemére lép [biz] | belegyalogol a
lelkébe; belegázol a lelkivilágába [szleng]

megbarátkozik - 1. <valakivel> összebarátkozik, összemelegszik (vele);
megkedveli [köz] 2. <helyzettel> kibékül, megbékül; megszokja [köz] 1.
barátságot köt vele; felmelegedik iránta [köz] --> még BaRáTKOziK,
BEillEszKEdiK, BElENyUgsziK

megbetegszik - lerohad, lerobban [szleng] ágynak d‹l / esik; leesik a
lábáról [köz] | beteget jelent; betegállományba megy [hiv]

megbírál - megkritizál, megró [köz] | lehúz, ledorongol, lebunkóz, levág,
leránt [biz] | szétcincál [szleng] elveri rajta a port; leszedi róla a
keresztvizet; darabokra szedi [köz] | bírálat tárgyává teszi [hiv] |
felmossa vele a padlót [szleng] --> még ElíTél

megbízhatatlan - állhatatlan, következetlen, komolytalan, felel‹tlen [köz]
| link, linkóci, széllelbélelt [biz] | szavajátszó [rég] nem lehet a
szavára adni; a kutyáját sem bízná rá az ember [köz] | hitetlen, mint a
bormér‹ [rég] --> még csapodáR

megbízható - <személy> komoly, szavatartó, szilárd, lelkiismeretes,
tisztességes [köz] bármit rá lehet bízni; nem játszik a szavával; ura a
szavának; adni / építeni lehet a szavára; szilárd, mint a k‹szikla [köz]
--> még dERéK, Jó

megbízik - <valakiben> belé veti / helyezi a bizalmát; hitelt ad neki / a
szavának; bizalommal viseltetik iránta; tűzbe teszi érte a kezét [köz]

megbolondul - meg‹rül, megtébolyodik, megzavarodik, megháborodik,
meghibban [köz] | bedilizik, becsavarodik [biz] | begolyózik, bezsong,
megbuggyan [szleng] elmegy az esze; agyára megy valami [köz] | elborul az
elméje; megbomlik az agya [vál] | elmennek neki hazulról; megkapja a
dilihoppot [szleng] --> még BoloNd

megbosszul - <valakit, valamit> megtorol; megfizet (érte) [köz]
(valakiért, valamiért) bosszút áll; elégtételt vesz / szerez [köz]

megbotránkoztat - felháborít [köz] megütközést / visszatetszést /
botránkozást kelt; rossz vért szül [köz]

megbukik - elhasal, elzúg, elvágódik, elhúzzák, elvágják, meghúzzák,
elrántják [biz] | elperecel, prolongálják, visszatapsolják [szleng]
kudarcot vall [köz] | (osztály)ismétlésre / pótvizsgára / utóvizsgára
utasítják [hiv] | bukta van; leveri a lécet [szleng]

megbűnh‹dik - meglakol, vezekel; megszenved (valamit v. valamiért) [köz]
megfizet / nagy árat fizet érte [köz] | nem viszi el szárazon [biz] -->
még laKol

megdöglik - <állat felfordul, elhull, elpusztul [köz] kiadja / kileheli a
páráját [köz] --> még MEgHal

megég - megperzsel‹dik, megpörköl‹dik [köz] l megkapja / belekap a láng /
a tűz [köz]

megelégel - megun, belefárad, belefásul, megcsömörlik (valamit‹l) [köz]
betelik / eltelik vele; elege van bel‹le; torkig van vele; betelik (nála)
a mérték / a pohár [köz] | unja, mint vénlány a pártát; unja a dics‹séget
[táj] | misze van t‹le; tele van vele a hócip‹je / bukszája / töke*; unja
a banánt [szleng]

megel‹z - 1. <valakit> elhagy, lehagy [köz] 2. <bajt> kivéd, elhárít [köz]
1. elébe vág; maga mögött hagy; maga mögé utasít [köz] 2. elejét veszi;
útját állja; gátat vet neki [köz] --> még lEgy‹z, TúlszárNyal

megemlékezik - emlékezik (valakir‹l) [köz] (fel)idézi az emlékét [vál]

megesik - <lány> elbukik [vál] bajba jut / esik; teherbe esik [köz] |
lehull a pártája [vál] | bekapja a legyet [szleng] --> még TERHEs

megfegyelmez - megrendszabályoz, megreguláz, megfog, megzaboláz, megfenyít
[köz] móresre tanít; ráncba szed; rövid pórázra fog [köz] | gatyába ráz;
megtanítja kesztyűbe dudálni; a körmére néz / koppint; orrára koppint;
megmutatja / megtanítja neki, hol lakik az éristen [biz] | kurtára fogja a
gyepl‹t; féken tart; pálcája alá fog; hámba tör; gúzsba tesz; megtanítja
neki, hány a nyolc; eljáratja vele a kutyakopogóst [táj] --> még
RENdREUTasíT, MEgFéKEz

megfejt - megold, kitalál, kihámoz, kibogoz [köz] | kihüvelyez [vál]
<titkosított, rejtjelezett írást dekódol, desifríroz [szak] rájön a
nyitjára [köz]

megfékez - fékez, mérsékel, csillapít, megnyugtat, megenyhít, megbékít
[köz] észre / belátásra térít [köz] --> még MEgFEgyElMEz

megfelel‹ - kielégít‹, alkalmas, alkalmatos, elfogadható; megjárja [köz] |
fekszik (valakinek), klappol [biz] | konveniál [vál] megüti a mértéket;
kielégíti az igényeket; megfelel a célnak / az elvárásoknak / a
követelményeknek [sajtó] hozza a formáját [biz] -> még Jó

megfélemlít - megrémít [köz] terrorizál [sajtó] félelemben / rettegésben /
terror alatt tart [köz]

megfigyel - figyel [köz] | obszervál [rég] szemmel tart; megfigyelés alatt
tart; figyelemmel / szemmel követ / kísér [köz] --> még MEgNéz

megfogalmaz - megír, megszövegez [köz] | megformál [vál] (megkoncipiál
[rég] szavakba foglal / önt [köz]

megfontol - meggondol, mérlegel, latolgat [köz] fontolóra / számításba /
tekintetbe vesz; mérlegre vet; meghányja-veti; latra vet [köz] | fontba
tesz / vesz / vet; összevet ötöt hattal [táj]

meggazdagszik - megvagyonosodik [köz] | megtollasodik [biz] | feltör,
felég [szleng] jómódba jut; megszedi magát [köz] megszerzi magát [táj] |
megszalad neki; nagy pénzeket szakít le [biz] | nagy dohányt csinál; ajser
/ vastag lesz; gennyesre keresi magát [szleng]

meggondolatlan - megfontolatlan, vigyázatlan, könnyelmű, heves, forrófejű
[köz] fejjel megy a falnak; fejest ugrik (valamibe); a sötétbe ugrik [köz]
| hátul hordja az eszét, mint juhász a botját [táj] --> még szElEs

meggyaláz - 1. <férfi lányt, n‹t> megbecstelenít, megront [köz] | megejt
[táj] | meger‹szakol [hiv] | megszepl‹sít [vál, rég] 2. <mást beszennyez,
bemocskol [köz] | besároz, lealacsonyít [vál] 3. <szent dolgot>
megszentségtelenít [köz] profanál, profanizál [vál] 1. er‹szakot követ el
rajta [köz] 2. lábbal tipor; sárba ránt [vál]

meggyógyul - 1. <személyre> felgyógyul, felépül [köz] | megél [rég] 2.
<seb> begyógyul, beforr, beheged [köz] talpra / lábra áll; elhagyja az
ágyat; helyreáll az egészsége [köz]

meggy‹z - beláttat, elhitet (valakivel valamit) [köz] elfogadtatja vele az
igazát / álláspontját [köz] -> még rábeszél

meggyullad - kigyullad, fellángol, fellobban [köz] | felgyúl, kigyúl [vál]
lángra lobban / kap; tűzbe / lángba borul; lángot fog / vet; beleharap a
láng [köz]

meghal - elhuny; <balesetben, iszonyú hirtelenséggel> szörnyethal [köz] |
elhal, megboldogul, elalszik, elszenderül, kiszenved, elmegy, eltávozik,
elköltözik, bevégzi [vál] | elhalálozik [hiv] | kimúlik, felfordul,
elpatkol [biz] | exitál [orv] | odalesz [táj] | lepadlózik, meggebed,
megkrepál, megmurdál, kimurdál, kipurcan, kifingik, kinyuvad, kinyiffan
[szleng] halálát leli (valamiben); eltávozik az él‹k sorából; kileheli
lelkét; befejezi (földi) pályafutását; elragadja a halál; utoléri a vég;
üt(ött) az utolsó órája [köz] életét veszti [hiv] | örök nyugovóra /
nyugalomra tér; búcsút vesz az árnyékvilágtól; a másvilágra költözik; örök
álomra hunyja a szemét; az örök világosság fényeskedik neki; visszaadja
lelkét Teremt‹jének; elalszik az érban; elbúcsúzik az élett‹l; itt hagyja
az árnyékvilágot; megtér atyáihoz / ‹seihez; jobblétre szenderül; elhagyja
övéit; elszakad az élete fonala; végs‹t lehel; kid‹l a sorból; megszűnik
létezni; férgeknek adja testét; leszalad / leáldozik a csillaga;
elköltözik ábrahám kebelébe; visszatér a porba (amelyb‹l vétetett) [vál] |
utolsót rúg; fűbe harap; elköltözik az örök vadászmez‹kre; beadja a
kulcsot [biz] | eljön érte a Kaszás; nem eszik több lágy cipót; leteszi a
gondját; kikéri a levelét; elviszik a Szent Mihály lován; kihúzzák /
kirántják alóla a gyékényt; eloltják a gyertyáját; elalszik a gyertyája;
leteszi / elejti a kanalat; a hátára fektetik; felkötik az állát;
csontjára hűl a b‹re; beszámol a b‹rével; padra kerül a b‹re; papok
erszényébe kerül; pilátushoz megy vacsorára; kifüstöl a Krisztus kéményén;
szegre akasztják / üresen hagyja a csizmáját; felveszi a néhai nevet [táj]
neki már annyi; konyec / kampec neki; kampec dolóresz; feldobja a
bakancsot / papucsot / prakkert / talpát (szleng] --> még HalOTT,
MEgdögliK

meghat - elérzékenyít, meglágyít, ellágyít [köz] | megindít, megillet
[vál] könnyekig meghat [köz] könnyekre indít; a könnyekig elérzékenyít; a
szívébe markol [vál]

meghazudtol - megcáfol, ellenvet, megdönt, rácáfol [köz] hazugságon kap;
hazugságban maraszt; halomra dönti / tönkrezúzza az érveit [köz]

meghiúsít - <terveket megakadályoz, megbuktat, elgáncsol, felborít,
keresztülhúz [köz] zátonyra futtat; halomba / halomra dönt [köz] --> még
aKadályoz

meghiúsul - megbukik, megfeneklik, bedöglik [köz] | bezápul [biz] kudarcba
fullad; kudarcot vall; füstbe megy; kútba esik; dugába d‹l; zátonyra fut;
holtpontra jut; hajótörést szenved; fuccsba megy; csütörtököt mond [köz]
meghunyászkodik- meghúzódik meghúzza magát; behúzza fülét farkát [köz] |
örül, hogy él / hogy lyuk van a fenekén / a seggén* [biz] | behúzza a
farkát, mint a falusi kutya a vásáron; meghúzza magát, mint a kutya a
vackán / mint falu végén a guta / mint a guta a bokorban; behúzza a
lobogót [táj] --> még MEgalázKOdiK

megígér - beígér, odaígér, megfogad; ígérkezik, megesküszik (valamire)
[köz] ígéretet tesz rá; szavát adja rá; szentül ígéri / fogadja;
fogadalmat tesz rá [köz] | kilátásba helyezi [hiv] --> még ígéRgET

megijed - megretten, megrémül, megriad, megh‹köl, hátrah‹köl, meghökken,
megszeppen, visszariad, elriad, megdöbben, elszörnyed, elborzad,
felszisszen, felhorkan [köz] | megfélemlik [rég] | begazol, beijed,
begyullad, berezel [biz] | befosik*, betojik, beszarik*, besztremál
[szleng] inába száll a bátorsága; elfogja a félsz / riadalom; a haja /
minden haja szála égnek áll; pánikba esik; elszorul a szíve; megáll a
szívverése; eláll a lélegzete; halálra válik; meghűl benne a vér; kiveri a
hideg verejték [köz] | egy krajcár se marad a zsebében; inába szorul a
virtus; beleszakad a madzag; felszalad a gallérja; úgy megijed, se holt,
se eleven; belebújna a fúrólyukbalegérlyukba; a bocskorába / csizmaszárába
/ gatyájába szalad a bátorsága; a szárába / seggibe* szalad a szíve;
kiveri a szarszepl‹*; tótágast áll / seggre* ül benne a Szentlélek [táj] |
összecsinálja / összefossa* / összetojja / összeszarja* magát; maga alá
rondít ijedtében; rájön a frász / majré / szívbaj [szleng] --> még fér.

megijeszt - elijeszt, ráijeszt, megrémít, megrettent, elrettent,
visszarettent, megriaszt, elriaszt, elbátortalanít [köz] rémületbe ejt;
halálra rémít [köz] | ráhozza a frászt / a szívbajt [biz]

mégis --> mégiscsak, de, ám, hanem, azonban, azért, ellenben,
mindamellett, ugyanakkor [köz] mindazonáltal [vál] annak ellenére /
dacára; azzal mit se tör‹dve; ezzel szemben; csak azért is [köz] | juszt
is [biz]

megjárja - 1. <rosszul jár> ráfizet, rajtaveszt [köz] | befürdik, lebukik,
bevásárol (valamivel) [biz] | megfürdik, ráfarag, ráfázik [szleng] 2. -
MEgFElEl‹ 1. rosszul / pórul jár; kihúzza a lutrit; megüti a bokáját;
rájár a rúd; elverik rajta a port; megissza a levét / megfizeti az árát
(valaminek); rossz boltot / üzletet csinál; pechje van; peches ember; eben
gubát cserél; cseberb‹l vederbe jut; két szék közt a pad alá esik [köz] |
megadja a bablé árát; tarkán kurtát cserél; csizmadiát / törököt / ördögöt
fog; nyel(het)i a száraz kortyot; gazba lép; megégeti a száját a forró
kása [táj] | kihúzza a gyufát; pléhre csúszik; pofára esik [szleng] -->
még vEszít

megjavul - 1. <személy> megjobbul 2. <helyzet, állapot> helyreáll 3.
<id‹járás> megenyhül, kiderül [köz] 1. jó útra tér; felhagy bűneivel /
vétkeivel; megembereli magát [köz] 2. jobbra / jóra fordul; el‹nyösen /
kedvez‹en alakul [köz] | 3. eloszlanak a felh‹k; kisüt a nap [köz]

megjegyez - feljegyez, felvés [köz] | <hogy be tudjon számolni róla>
memorizál [vál] | bebifláz [biz] észben tart; el nem felejt; fejébe /
eszébe / emlékezetébe vés [köz] | csomót köt a zsebkend‹jére [biz] |
gombot köt az orrára [táj]

megjelenik - 1. <könyv, újság> kijön, kiadják [köz] 2. <személy> -->
BEToppaN 1. elhagyja a sajtót; napvilágot lát [vál]

megkaparint - megszerez, begyűjt, bezsebel; elkaparint (valaki el‹l) [köz]
| elhappol, elmar, lenyúl [biz] | elkajmóz [szleng] a kezébe kaparint;
kezébe / magához ragad; leüt / lecsap a kezér‹l (valakinek) [köz] --> még
szEREz

megkönnyebbül - megkönnyül, megkönnyebbedik, fellélegzik [köz] nagy k‹
esik le a szívér‹l

megkövetel - kikövetel, megkíván [köz] | vindikál [vál] igényt tart /
formál rá; feltételül szabja meg [köz]

megkülönböztet - disztingvál <több között> [vál] különbséget tesz [köz]

meglátogat - felkeres [köz] | megnéz [biz] | megvizitál [rég] | benéz,
beugrik (valakihez) [köz] látogatást tesz / tiszteleg / tiszteletét teszi
valakinél [vál] | rányitja az ajtót; benéz / beugrik valakihez; pofafürd‹t
vesz valakinél [biz]

meglep‹dik - elcsodálkozik, elámul, elbámul, elképed, meghökken,
megdöbben, megzavarodik, megütközik [köz] | elhűl, megrendül, megkövül
[vál] | ledöbben [biz] | berosál, kiakad, kinyúlik, lebabáz, lepetéz
[szleng] megáll az esze; földbe gyökerezik / gyökeret ver a lába;
szeme-szája eláll; nagyot néz; egyik ámulatból a másikba esik; leesik az
álla; eláll a lélegzete; tátva marad a szája; eltátja a száját;
sóbálvánnyá válik; azt se tudja, fiú-e vagy lány [köz] | majd elájul; úgy
kell felmosni; az agyához kap; paffá lesz; megáll benne az üt‹ [biz] |
seggre* ül; se köpni, se nyelni nem tud [szleng] -> még CsOdálKOziK

megment - kiment, megszabadít, megsegít [köz] kihúz a bajból / csávából;
segítségére siet [köz] | kihúz a lekvárból / kakaóból / slamasztikából /
szarból* [szleng]

megnéz - megszemlél, megbámul, szemrevételez; <titokban> megles [köz]
szemügyre vesz [köz] | ráemeli a tekintetét [vál] | a szeme hegyére vesz
[táj] ---> még Néz, MEgFigyEl, MEgláTOgaT

megn‹sül - n‹sül, megházasodik [köz] házasságot köt; családot alapít [köz]
| az anyakönyvvezet‹ elé áll [hiv] asszonyt visz a házhoz [táj]

megnyílik - <személy> kitárulkozik, feltárulkozik, vall [köz] kitárja /
feltárja / kiönti a szívét; kipanaszkodja magát; könnyít a lelkén / a
szívén [köz]

megold - <helyzetet> elintéz, elrendez, elsimít [köz] | elboronál,
lerendez [biz] | elgereblyéz [szleng] kettévágja a gordiuszi csomót [köz]
ad acta tesz [vál) elveti a gondját [táj] | sínre tesz [szleng]

megöl - 1. <általában> meggyilkol, legyilkol, elpusztít, kürt,
megsemmisít, leöl, kivégez; öl, öldököl, öldös, vérengzik [köz] |
elveszejt, elemészt [vál, rég] 2. <halálnemek szerint> agyonüt,
agyoncsap, lebunkóz; felakaszt, felköt, felhúz, fellógat, felmagasztal;
agyonl‹, lel‹, lepuffant, ledurrant; megfojt; levág, lekaszabol,
lemészárol, felkoncol, összeaprít, felnégyel; megmérgez, szétmarcangol,
megéget [köz] | megétet [vál] | kicsinál, kifektet, kikészít, kinyuvaszt,
kinyiffant, kipurcant, kifingat, kinyír, kinyújtóztat, kiterít, befalcol,
elintéz, hazavág [szleng] 1. kioltja életét; átsegít a másvilágra; sírba
dönt / fektet / taszít; halálba kerget; halálra ad; végez vele; elteszi
láb alól / az útból; vérfürd‹t rendez [köz] | megszakasztja élete fonalát;
feladja rá az utolsó kenetet [vál] | hidegre tesz; elküld az örök
vadászmez‹kre; angyalt csinál bel‹le <f‹leg magzatból, csecsem‹b‹l> [biz]
| kordéra hány [táj] | gajdeszba küld; kivonja a forgalomból [szleng] | 2.
felköt a búfelejt‹re; zöld ágra lógat; létrán küld a másvilágra; karóba
húz; máglyára vet / küld; kardélre hány; miszlikbe aprít; fejét veszi;
vérét ontja; elvágja a torkát; szitává lövi; vízbe fojt; víz alá nyom
[köz]

megöli magát - befalcol [szleng] öngyilkos lesz; öngyilkosságot követ el;
végez magával [köz] | önkezével vet véget életének; eldobja magától az
életet; a halálba menekül; a halált választja; megválik az élett‹l [vál] |
tragikus hirtelenséggel huny el [sajtó] | elemészti magát; er‹szakkal megy
az Isten nyakára; Júdást fog [táj] | hazavágja / kicsinálja / kipurcantja
/ megmurdelja magát [szleng]

megöregszik - megöregedik, öregszik, korosodik, elöregszik, megvénül; <n‹>
elvirágzik [köz] | élemedik, megvénhedik [rég] eljár felette az id‹ [köz]
--> még öREg

meg‹riz - ‹riz, tart, megtart, visszatart; ragaszkodik (valamihez) [köz]
magánál tart; ki nem adja a kezéb‹l; vigyáz rá, mint a szeme fényére;
semmiért meg nem válna t‹le [köz]

megrágalmaz - befeketít, meghurcol, megszól; ráfog, ráken (valakire
valamit) [köz] besároz [vál] | lepiszkol, leránt, eláztat [biz] sárral
dobál; a becsületébe gázol; csorbát ejt a becsületén [vál] | kígyótbékát
kiált rá [köz] | cégérré teszi; a nyelvén hordja [táj]

megrúg - belerúg [köz] | megbikáz [szleng] tunikán / nadrágon / sejhajon
billent [biz] | spiccre vesz; összetéveszti a labdával; kecsketúrót ad
neki; seggbe* / valagba* rúg [szleng]

megsajnál - megszán [köz] megesik a szíve rajta [köz] | szánalomra /
részvétre / könyörületre indul iránta; szánalom ébred a szívében iránta
[vál]

megsért‹dik - megorrol, megharagszik, megbántódik, megneheztel,
felháborodik [köz] zokon / szívére / rossz néven vesz (valamit); sértve
érzi magát; felhúzza az orrát [köz] | felüti a piszkost; csomóban van az
orra; az orrába vesz / a begyébe szed valamit; felhúzza a disznób‹rt [táj]
| felszívja / felkapja a vizet / savat / iszapot [szleng]

megsirat - megkönnyez, meggyászol [köz] | elsirat [vál] könnyeket ejt /
hullat érte [vál]

megszédít - elszédít, elkábít, elámít [köz] megzavarja a fejét az eszét /
az agyát [köz]

megszégyenít - rápirít (valakire); megbélyegez, kipellengérez, kiprédikál
[köz] | leéget, kicikiz [szleng] pellengérre állít; kiteregeti a
szennyesét; fejére olvassa a bűneit / hibáit [köz] | ráadja a vizes inget;
kiteszi hűlni [táj] a gallérja alá pök [rég]

megszégyenül - szégyenben marad; szégyent vall; szégyent hoz magára;
pellengérre kerül; fejére olvassák a bűneit / hibáit; nem teszi ki az
ablakba <ami miatt ~> [köz] --> még FElsül, póRUl JáR

megszól - kibeszél, kipletykál [köz] nyelvére / szájára vesz; köszörüli
rajta a nyelvét; turkál a szennyesében; kiteregeti a szennyesét [köz]
(más) háza el‹tt seperget [táj] --> még MEgRágalMaz

megszólal - 1. <személy> megmukkan, megnyikkan <f‹leg tagadó mondatokban>
2. <egyéb> felzúg, felharsan, megzendül, megcsendül, elb‹dül, felb‹g [köz]
1. szóra fakad; kinyitja / szóra nyitja a száját [köz] | megtöri a
csendet; szólásra emelkedik [vál]

megszorul - 1. <szorult helyzetbe jut> szorul, mint kutya a karó közt;
elvan, mint kutya a kútban 2. <anyagilag> üres / kiürül a bukszája [köz]
(akut pénzzavarban szenved [biz] (le van égve / gatyásodva / robbanva;
zsebláza van [szleng] --> még szEgéNy

megszületik - a világra jön; meglátja a napvilágot [köz] | meglátja az
Isten napját [táj] | elhagyja / odahagyja anyja méhét [vál]

megtalál - meglel, rálel, rátalál, ráakad, rábukkan, belebotlik [köz]
keresztülesik rajta [biz] | <megoldást ~> rájön a nyitjára [köz]

megtanul - eltanul, betanul, elsajátít, átvesz [köz] | bevág, bemagol,
bebifláz [biz] | belejön, beletanul (valamibe) [köz] <ismeretet,
készséget> magáévá tesz; ellesi a fortélyát / kunsztját / csínját-bínját
[köz] | teleszedi a fejét / kobakját; belejön, mint kiskutya az ugatásba /
mint macska a fingásba* [biz] --> még TaNUl

megtesz - <valamit, amit megígért, elhatározott> teljesít, végrehajt [köz]
| megcselekszi [vál] szerét / módját ejti; módot talál rá; szavának áll;
eleget tesz (valaminek) [köz]

megüt - ráüt, odaüt, megcsap, felpofoz, megpofoz, kiüt [köz] ad / leken
neki egy nyaklevest / fülest / frászt / taslit / csárdás pofont; fejbe /
fültövön / kupán csap / üt; odasóz neki; orrba csap / nyom / ver; pofán /
szájon csap / töröl / ver; a képére / pofájára mászik [köz] | kokit ad
neki [biz] | hókon (halántékon) vág [táj] |
beakasztlbehúzlbemázollbemoslbepancsollbetámasztllehabarllekeverllekenllezavar
neki egyet; megkínálja egy brióssal / mákossal [szleng] --> még MEgvER

megvalósít - megcsinál, véghezvisz, keresztülvisz, kivitelez [köz] |
realizál [sajtó] valóra vált; nyélbe üt [köz]

megvalósul - teljesül, beteljesül, beteljesedik [köz] valóra válik [köz] |
nyélbe üt‹dik [biz]

megver - elver, megrak, megagyal, megtépáz, elegyenget, elrak, elfenekel,
kifenekel, elporol, kiporol, elpüföl, elpáhol, elnáspángol, eltángál,
ellazsnakol, megabriktol [köz] | elagyabugyál, elkalapál, elklopfol,
megtép [biz] megdádáz [gyer] | megbunyóz, meggyapál, megruház, leápol,
leüt, lecsap [szleng] kiporolja a nadrágját / az irháját; elhegedüli /
elhúzza / elrántja a nótáját; lekapja a tíz körmér‹l; eltöri rajta a
pálcát; úgy elveri, hogy az eget is nagyb‹g‹nek nézi; letöri / leüti a
derekát; aprítja, mint a répát; megrázza, mint Krisztus a vargát; szíjat
hasít a hátából; elveri, mint szódás a lovát [köz] ruhát ad neki;
eljáratja vele a kállai kett‹st [biz] | ráadja a tisztát; ráhúzza a
cigánynadrágot; bottal méri végig a farát; eljáratja vele a borjútáncot /
az ebek táncát; megvágja, mint a béres a dohányt; megadja a bélését a
posztónak; kiadja neki az apait-anyait; alfelére üti a nemesi pecsétet;
megveti az ágyát; megvendégeli az ajtó mögül; ott is csípi, ahol nem
viszket; elhegedüli rajta a Szent Dávid nótáját; hupikék nadrágot szab
neki (jajvörös posztóból); somfahájjal kenegeti; jóllakatja
somfakolbásszal; vacsorát ad a valagának* [táj] | bucira / cipóra /
laposra / ronggyá / szarrá* veri; ruhát / hiriget / zakót ad neki; ad a
pofájának; átalakítja a fazonját; megváltoztatja a személyleírását;
összekócolja a fogsorát; lecsapja, mint a legyet / egy gyalogbékát / a
taxiórát; leveri, mint vak a poharat; padlót fogat vele [szleng] --> még
ElBáNiK, lEszáMOl, MEgüT

megveszteget - lepénzel, lefizet, megvesz, megvásárol; <nem pénzzel>
lekenyerez [köz] | megken [biz] korrumpál [sajtó] ken‹pénzt ad; megkeni /
megfaggyúzza a tenyerét; baksist ad; megkeresi a kiskaput [biz] |
korrumpál, korrupciót űz [hiv] aranyírt ken a kezére; oldalba nyomja [táj]
| jattot ad [szleng]

megy - 1. <általában> jár, lép, halad, talpal, gyalogol, kutyagol;
(meg)jár, ró (utat); iparkodik (valahová) [köz] 2. <bizonytalanul ~>
botorkál, botladozik, bukdácsol, csetlik-botlik, támolyog, tántorog,
dülöngél [köz] 3. <nehézkesen ~> cammog, totyog, csoszog, vánszorog,
kecmereg, caflat [biz] (el)verg‹dik [köz] 4. <akadályon keresztül, nehéz
terepen ~> tör, törtet, csörtet, furakodik, átvág, lábol, gázol, caplat
[köz] 5. <könnyedén, kecsesen ~> lejt, lebeg, libeg, libben, szökken,
suhan, illan, perdül [köz] 6. <titkon ~> óvakodik, sandalog, lopó(d)zik,
sündörög, settenkedik, oson, suhan, surran [köz] | suttyog, suttyan [biz]
7. <szégyenkezve vagy rossz lelkiismerettel ~> kullog, oldalog,
somfordál, sompolyog [köz] 8. <nagy tömeg ~> vonul, elvonul, levonul,
kivonul, menetel, nyomul, özönlik, cs‹dül, tódul, tolul, zúdul [köz] |
masíroz, defilíroz [rég) 1. szedi a lábát; rója az utat [köz] | megy, mint
a csillag [rég] 2. keresztbe méri az út hosszát [táj] 3. húzza a lábát
[köz] | fonja az inát [táj] 4. törtet, mint vadkan az irtásban /
törökbúzában [táj] 5. perdül, mint a rokka [táj] 6. settenkedik, mint a
macska a kása körül [köz] 7. kullog, mint a megvert kutya [köz] |
vánszorog, mint a. küldött farkas [táj] 8. vonulnak, mint a hadak a
várnak; mennek, mint a CsOrda / Csürhe [táj] --> még ElMEgy, FElMEgy, JöN,
JáRKál, FUT, ElFUT, FUTKOs, Ballag, CsavaROg, lépKEd, iNdUl, gyülEKEziK;
Halad, siKERül

mellébeszél - kertel, köntörfalaz, ködösít, halandzsázik [köz] (blablázik,
hamukál, hadovál, linkel, púderol, süketel, vaker(ál) [szleng] kerülgeti,
mint macska a forró kását; ötöl-hatol; tücsköt-bogarat összehord [köz] |
cigánylovon lovagol; fehérr‹l kérdik, feketér‹l felel [táj] | nyomja a
süketet; körülnyálazza a témát [szleng] --> még BEszél

mell‹z - <személyt> elmell‹z; félreállít [köz] keresztülnéz rajta;
leveg‹nek néz; háttérbe szorít; talonba tesz [köz]

méltatlankodik - berzenkedik, dohog, duzzog, neheztel, elégedetlenkedik
[köz] indignálódik [vál) játssza / adja a sértettet / sért‹döttet [köz]
--> még zúgOlódiK

menekül - menekszik, menekedik, fut, szökik [köz] pucol [biz] <politikai
üldözés el‹l külföldre> emigrál; <1989 el‹tt> disszidál menti / viszi az
irháját b‹rét; fut esze nélkül; menedéket keres [köz]

mennydörög - dörög, csattog [köz] dörög / megdördül az ég; zeng a menny;
majd leszakad az ég [köz] odafönn kugliznak az angyalok; Szent péter
kuglizik [biz] hömbörgetik fenn a hordót; szól már a nagyb‹g‹ [táj]

menteget‹zik - magyarázkodik [köz] | szabódik [táj] | mosakszik [biz]
(ki)menti magát; mentsége(ke)t keres; mossa a kezeit (mint pilátus) [köz]
| exkuzálja magát [vál] magyarázza a bizonyítvány(á)t [biz] | oldja magát
a karótól [táj] --> még BocsáNatot KéR

mértékletes - mértéktartó, mérsékelt, józan, igénytelen [köz] mértéket
tart; uralkodik magán; megtartóztatja magát; kevéssel beéri; szerények az
igényei [köz]

mesterkedik - taktikázik [köz] machinál [biz] umbuldál, bundázik, variál,
paklizik, megkártyáz [szleng] megjátssza a partit; keveri / megcinkeli a
kártyát [biz] --> még Csal, ügyEsKEdiK

mind - mindegyik, mindnyájan [köz] | mindenik, mindahány, mindannyi,
mindmegannyi [vál] (mind) egy szálig; az utolsó szálig; egyt‹l egyig [köz]
egyre megy nem oszt, nem szoroz; se nem oszt, se nem szoroz; lesz, ahogy
lesz; ahogy lesz, úgy lesz [köz] (nekem) nyolc; nem változtat a leányzó
fekvésén [biz]

mindenestül - teljesen, teljességget, egészen, egészében, maradéktalanul
[köz] mer‹ben [vál] cugeh‹rrel [szleng] mindent beleszámítva / beleértve;
sz‹röstül-b‹röstül; tet‹t‹l talpig; testestül-lelkestül; ízig-vérig;
minden ízében [köz] cakompakk, caklipakli; ától cettig [biz] nyelestül,
tokostul [táj] [ tokkal, vonóval [szleng]

mindenütt - mindenhol, mindenfelé, szerteszét, -szerte (pl. országszerte,
városszerte stb.) [köz] minden irányban; a szélrózsa minden irányában;
égen és földön; lépten-nyomon; úton-útfélen; széltében-hosszában; az egész
házban / utcában / városban / országban / világon stb. [köz] amerre csak a
szem ellát [vál)

mindig - állandóan, folyton(osan), egyre, mindegyre, váltig, egyfolytában,
egyhuzamban, szakadatlanul; világéletében, ítéletnapig, örökké, örökösen
[köz] | mindörökké, mindörökkön [vál] mindétig [rég] [ holtig-vesztig
[táj] feszt [biz] folyton folyvást; éjjel-nappal; szünet / vég nélkül; míg
a világ világ; a világ végéig; végestelen-végig [köz] | szünös-szüntelen;
holtomiglan-holtodiglan; mind a sírig [vál] --> még sOKáig, végig

mindjárt - azonnal, nyomban, rögtön, hamar, egyszerre, egyszeriben,
menten, tüstént, csakhamar, rövidesen, egykett‹re; egyhamar <csak tagadó
mondatban!> [köz] lóhalálában [biz] rögvest, iziben, ahajt, üstöllést
[táj] azonmód, legott(an) [vál, rég]

mogorva - rosszkedvű, mord, morcos, komor, ingerült [köz] | tüskés [biz] |
morózus [vál] olyan, mintha a orra vére folyna; öreg kutya kedvében van;
bal lábbal kelt fel / szállt le az ágyról [köz] seggel* kelt fel; tövis
közt hagyta a kedvét (táj] | minden szava egy égiháború [irod]

mosolyog - somolyog, bazsalyog, vigyorog [biz] [vihorog, vicsog [táj]
somolyog a bajsza alatt; fülig ér / szalad a szája; vigyorog, mint a
vadalma / mint pék kutyája a meleg zsemlyére [köz]; mosolyog, mint a
vackor / a vadkörte; mosolyog, mint árpacipó a lapáton [táj]

most -jelenleg, ma, mostan, mostanában [köz] | mostanság, ma(i)napság
[vál] ez id‹ szerint [vál]

motyog - makog, dünnyög [köz] motyorog [biz] az orra / bajsza alatt
beszél; a szakállába beszél [táj]

mozgósít - mobilizál [vál] fegyverbe állít [köz] [ harcba / hadba szólít
[vál] hadilábra állít [rég]

mulat - 1. <italozva, zeneszóra> vigad, dorbézol, duhajkodik, cigányozik
[köz] | dombérozik [rég) dajdajozik [szleng] 2. <jól tölti idejét>
szórakozik <tréfán ~> nevet [köz] 1. széles kedvében van; (majd) kirúgja a
ház oldalát [köz] beugrik a nagyb‹g‹be [biz]


N

nagy - 1. <személy> hatalmas, testes, megtermett, termetes, tagbaszakadt,
terjedelmes, óriás(i), behemót [köz] | robusztus [vál] | böhöm, trabális,
drabális, melák [biz] | bazi(nagy) [szleng] 2. <általában> hatalmas,
jókora, roppant, tetemes, tömérdek, mérhetetlen, mértéktelen, nagyméretű,
nagymértékű [köz] | monumentális, gigászi, gigantikus, titáni, kolosszális
[vál] | öreg <pl. ~ betű, ~ hiba> [rég] 1. nagy csontú; nem fér be az
ajtón [köz] | akkora, mint egy ház / liftajtó / ólajtó; <n‹re>
tenyeres-talpas; egész estét betölt‹ [biz] | maga szopta az anyját [táj] |
akkora, mint egy kétajtós szekrény [szleng] 2. eget ver‹ [köz] | akkora,
mint a malomkerék / a Noé bárkája [táj] --> még Magas

nagyjából - félig, felületesen, felszínesen, hevenyészve, elnagyoltan,
sebtében, átabotában, (fele)részben [köz] félig-meddig; többé-kevésbé;
éppen hogy csak; fél kézzel; hányd el-vesd el módon; úgy-ahogy; nem
egészen; ötven százalékban; csak ahol a papok táncolnak [köz] | tél-túl
[táj]

nagyképű - beképzelt, hiú, elbizakodott, nyegle, hányaveti, hetyke,
hivalkodó, felvágós, önhitt, magahitt, öntelt, önelégült, önimádó [köz]
nagy a mellénye; adja a bankot; megjátssza / teszi-veszi magát / az agyát;
nagyra van magával; sokat tart magára; sokat képzel magáról [köz] | azt
hiszi, ‹ találta fel a spanyolviaszt [biz] | elhiszi magát; azt hiszi, ‹
hajtja a göncölszekeret / ‹ ültette a Fiastyúkot [táj] | odavissza van
magától; játssza az eszét / a janit; azt hiszi, ‹ fingta* a passzátszelet
/ ‹ hugyozta* a Golf-áramot / ‹ szarta* a világot [szleng] --> még büszKE

nagyon - igencsak, ugyancsak, meglehet‹sen, módfelett, szerfölött,
roppantul, alaposan, rendkívül, elmondhatatlanul [köz] állatian, állatira,
irtóra, baromira, borzasztóan, félelme(te)sen, rendesen, szépen, szörnyen,
óriásian, iszonyatosan, eszméletlenül, Istentelenül [biz] | totál,
büdösül, csontig, vastagon, hülyére, kurvára*, mocskosul, oltárian,
rohadtul [szleng] rendkívüli módon; (igen) nagy mértékben; a legnagyobb
mértékben [köz] | mint az ‹rült / bolond; mint a fene [biz] (úgy, hogy
véreset / aprófát pisál*; orrba-szájba; mint a hétszentség [szleng]

nagyravágyó - becsvágyó, nagyra tör‹, dicsvágyó [köz] | nagyralátó,
ambiciózus [vál] nagyra lát; nagy fára akar hágni [táj]

nagyszájú - szájas, szájaskodó, nagyhangú, hangoskodó, nagypofájú, szájh‹s
[köz] nagy a szája / pofája; jártatja / tépi a száját / pofáját [köz] | a
szájával h‹sködik / vitézkedik [biz]

nagyzol - henceg, hivalkodik, felvág [köz] | tetszeleg, feszít [vál] |
parádézik, flancol, anzágol [biz] adja a bankot; nagy a mellénye [köz] |
megjátssza magát; játssza az eszét [biz] | magas lóra ül [táj] --> még
diCsEKsziK

naphosszat - egész (álló) nap; reggelt‹l (nap)estig; látástól vakulásig;
kora hajnaltól kés‹ éjszakáig [köz] | napkeltét‹l napáldozatig [táj] |
látástól mikulásig [szleng]

naplopó - semmittev‹, semmirekell‹, dologtalan, dologkerül‹, munkakerül‹,
léhűt‹, lézeng‹ [köz] várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; egy
keresztül szalmát se tesz [köz] | lézeng‹ ritter [irod] | büdös neki a
munka; elmenne a munka temetésére; vinné a zászlót a munka temetésén; nem
kap sérvet a munkától; rühelli a munkát [biz] | ül, mint a kopott gyöngy;
a kemencét támasztja; a háját növeszti; nem szakad meg a dolgában; tetűt
hajthatna a vásárra; felült lackó a nyakába; zabot hegyez; lencsét
laposít; borsót gömbölyít; jeget aszal; homokot kötöz; ecetet darál;
verebet patkol [táj] | pénztáros az ingyenuszodában; repül‹téren sínváltó;
úgy áll a munkához, hogy más is odaférjen [szleng] --> még HENyél, lUsTa

naponta - naponként [köz] napról napra; nap nap után; nap mint nap; minden
(áldott) nap [köz]

néha - olykor, némelykor, koronként, néhanapján, id‹nként, idestova,
alkalmilag, alkalomadtán; ritkán, elvétve, alig [köz] hébe-hóba;
hébe-korba; nagy ritkán; nagy néha; néha-néha; egyszer-egyszer;
egyszer-másszor; olykor-olykor; hellyel-közzel [köz]

néhány - egynéhány, pár, maroknyi (pl. maroknyi ember) [köz] | valahány
[vál] alig egynéhány / egypár; egy-kett‹; kett‹-három; <~ megmaradt>
hírmondónak való [köz]

nehezen - nehézkesen, fáradságosan [köz] nagy nehezen; üggyel-bajjal;
alig-alig; nem egykönnyen; nagy nehézségek / er‹feszítés árán; minden
erejét megfeszítve [köz]

néhol - helyenként, nyomokban, ritkásan, elvétve, elszórtan, szórványosan
[köz] némely helyen; itt-ott; imitt-amott; hellyel-közzel [köz] | tél-túl
[táj]

nekifog - nekilát, hozzáfog, hozzákészül, hozzálát, belefog, nekiáll,
nekikészül, nekikezd, nekiesik, nekifekszik, nekirugaszkodik,
nekifohászkodik, nekivetk‹zik, nekiveselkedik, nekigyürk‹zik, nekibuzdul
[köz] megfogja a dolog végit; feltűri az inge ujját; felköti a gatyát /
fehérneműt; megköpi a markát; nekidurálja magát; belevág a sűrűjébe [köz]
| bedobja magát [szleng]

nélkülöz - 1. <nincstelen> nyomorog, szűkölködik, teng, teng‹dik, sanyarog
[köz] 2. <nincs neki> 1. szűkösen él; hiányt szenved; szükségben van;
szükséget lát / szenved; meg van szorulva; szorultságban van; a betev‹
falatra se telik neki [köz] 2. híjával van; nem bír / rendelkezik vele
[köz] --> még szEgéNy, TENg‹diK

nemrég - nemrégiben, múltkor, mostanában, mostanság, újabban [köz] az
imént; a minap(ában); a múltkorában; egy órája / napja / hete (stb.)
sincs; alig egy órája / napja / hete (stb.) [köz]

nevet - nevetgél, kacag, röhög, hahotázik, vihog, röcög, göcög, kuncog,
heherészik [köz] | nyerít [szleng] gurul / a hasát fogja / a könnye
csordul / majd kipukkan a nevetést‹l; rázza a röhögés; vihog, mint a
fakutya; teli szájjal röhög; mind a harminckét foga kilátszik [köz] | két
fülre nevet; nevet, mint a tót rózsa / mint a rongyos szűr az es‹re;
röhög, mint abraknak a ló [táj] | röhög a vakbele(m); betegre / halálra /
hülyére röhögi magát; kifekszik / bepisál* / eldobja magát a röhögést‹l
[szleng] --> még MUlaT

néz - nézeget, tekinget, figyel, bámul, szemlél, szemlél‹dik; <titokban>
les, leskel, leskel‹dik, kandikál, kukucskál; <valamire> tekint, pillant,
rámered [köz] | fixál, fixíroz [biz] | stíröl, csipál, biluxol, skubizik,
kukkol, kuksizik [szleng] szemmel tart; mereszti / majd kinézi a szemét;
(valakit) szemmel követ; majd felfalja a szemével; legelteti rajta a
szemét / tekintetét [köz] | hizlalja a szemét [táj] | meregeti a pilácsot;
kocsányon lóg a szeme [szleng] --> még csodálKOziK, MEgNéz

n‹ - növekszik, növöget, n‹dögél, nagyobbodik; tágul, b‹vül, fokozódik,
kiterjed; <növény> serken, zsendül, tenyészik; <gyerek> cseperedik,
megnyúlik [köz] | <hírnév> öregbül [vál] n‹ttön-n‹; n‹, mint a bolondgomba
/ mint a gomba es‹ után; <gyerekre> úgy n‹, mintha húznák [köz]


Ny

nyilvánvaló - kétségtelen, kézenfekv‹, szembetűn‹ [köz] | szembeötl‹,
szembeszök‹, evidens [vál] magától értet‹d‹; szemmel látható; látni való
[köz]

nyomaszt - szorongat, fojtogat [köz] | deprimál [vál] nyomja a szívét /
lelkét; a lelkére nehezedik [köz]

nyomtalanul - nyom nélkül; sz‹rén-szálán; kézenközön; mintha a föld nyelte
volna e1 [köz] nyugodt - 1. <személy> hidegvérű, kiegyensúlyozott, békés,
higgadt, megfontolt, fegyelmezett, visszafogott [köz] 2. <egyéb>
nyugalmas, csendes, zavartalan, háborítatlan [köz] 1. kötélb‹l / acélból /
vasból vannak az idegei; uralkodik magán; mérsékli / moderálja / fékezi /
türt‹zteti magát; féken tartja / visszafogja az indulatait; nem jön ki a
sodrából [köz]

nyugtalan - 1. <nem marad egy helyben> nyughatatlan, ideges; izeg-mozog,
fészkel‹dik [köz] 2. aggódiK 1. nem nyugszik / nem ül meg a fenekén; nem
találja a helyét; nem fér a b‹rében; mocorog / izegmozog, mint a sajtkukac
[köz] | be van sózva; zabszem van a seggében*; izeg-mozog, mint fing* a
gatyában / fürd‹ben [biz] | fészkel‹dik, mint a poloska / mint a rühös
malac / mint a tormába esett féreg; tipeg-topog, mint a tojós tyúk; jár,
mint az ördög motollája; bántja a giliszta [táj] --> még FEszENg

nyugtalanít - izgat, aggaszt, bánt, idegesít [köz] | (fel)piszkál [biz]
gondolkodóba ejt; nem hagy békén / nyugton; bogarat / bolhát tesz a fülébe
[köz] | elveszi az álmát [vál] (csípi a cs‹rét [biz]


O

odavész - <személy> ottmarad [köz] ott pusztul [köz] | nem tér vissza
(többé) [vál] | otthagyja a fogát [biz] --> még ElpUszTUl

okos - eszes, értelmes, elmés, épeszű, jófejű, tanulékony; <nagyon ~>
nagyeszű, éles elméjű, zseniális, lángelme [köz] | nagyokos, szuperokos,
agytröszt, agykövet, észlény, észkombájn [szleng] nem esett a feje
lágyára; vág az esze, mint a borotva; megvan a magához való esze [köz] |
nagy / jó koponya; van sütnivalója / gógyija; kanállal ette a
bölcsességet; elöl állt, amikor az észt osztogatták [biz] | több esze van,
mint az egész káptalannak; van neki a kalapja alatt; olyan az esze, mint a
tűz; átlát a szitán [táj] | szétveti a fejét az ész; van neki dagadója;
<gúnyosan> a seggiben* is feje van [szleng]

okvetlen - okvetlenül, feltétlen(ül), mindenképp(en) [köz] | okvetetlen
[rég] akárhogyan is; ha törik, ha szakad; törik-szakad; foggal-körömmel;
ha a fene fenét eszik is; ha kisbalták / cigánygyerekek / vénasszonyok
potyognak is az égb‹l; a föld alól is (el‹kerít valamit) [köz] | ha öreg
fejsze esik is; ha a kutya kutyát eszik is; ha a kutya kovászba ugrik is;
akár kosul, akár bakul; akár így, akár úgy; akár ide, akár oda; ha nyaka
szakad is [táj]

olcsón - fillérekért, engedményesen, kedvezményesen, árleszállítva,
árengedménnyel [köz] | bagóért [biz] áron alul; potom pénzért; kedvez‹ /
akciós / diszkont áron; (mélyen) leszállított áron [köz] | majdnem
semmiért; szinte ingyen [biz] | szöszért, babért [táj] | almás pitéért
(szleng]

onnan - onnét, arról, amonnan, amonnét [köz] arról fel‹l [táj]

ott ragad - <vendégségben, látogatóban> elmarad, leragad [köz] letette a
kisszéket; csiriz van a fenekén; csirizes / enyves a feneke [táj]

óv - félt, vigyáz (rá) [köz] vigyáz rá, mint a szeme világára [köz] -->
még KíMél, véd

óvatos - szemfüles, vigyázatos, el‹vigyázatos, éber, körültekint‹ [köz]
résen van; vigyáz minden mozdulatára; árgus szemekkel figyel; nyitva
tartja a szemét [köz] | az aludttejet is megfújja [táj]

önálló - <személy> független, különálló, önellátó [köz] megáll a maga
lábán; a maga ura; nem szorul senkire; senki nem parancsol neki [köz] |
<feln‹tt gyerek> kirepült már a fészekb‹l [biz]

önkényesen - kényére-kedvére; kénye-kedve / saját tetszése szerint [köz]

önz‹ - önös [rég] | egoista, egocentrikus; szűkkeblű [vál] | énközpontú
[szak] csak a magáét nézi; a maga hasznára kaszál; nem néz se Istent, se
embert; maga felé húz a keze; a maga pecsenyéjét sütögeti [vál]

öreg - 1. <személy> id‹s, koros, öregecske, vénecske, éltes, élemedett,
agg, aggastyán, ‹sz, galamb‹sz; <csak férfira> matuzsálem, nesztora
(valamely közösségnek) [köz] | kriptaszökevény, öreglány [szleng] 2.
<egyéb> - Régi 1. megette már a kenyere javát; elhullatta már a
csikófogait; öreg, mint az országút; a hamut is mamunak mondja [köz]
tisztességben meg‹szült; görnyed évei súlya alatt; tisztes kort ért meg;
tisztes / hajlott korú; a sírba hajlik; hazafelé tart; minden nap ajándék
neki [vál] | vén, mint a postaút / mint Isten bocskora; túl van már az
innenen; a szöszt is pösznek mondja; <csak n‹re> vén csoroszlya [táj] vén
szatyor; nem mai gyerek / csirke [szleng]

‹rködik - silbakol [rég] ‹rt áll [köz] | ‹rséget ad [szak) | áll a vártán
[vál]

örökl‹dik - átörökl‹dik, átszármazik, hagyományozódik [köz] apáról fiúra
száll [köz]

örül - örvend, örvendezik, megörül, (fel)vidul; boldog, jókedvű; <nagyon
~> ujjong, tombol, lelkesedik [köz] jó / széles a kedve; nagy kedvében
van; madarat / nyulat lehet fogatni vele; majd kiugrik a b‹réb‹l; hízik a
mája; úszik a boldogságban; majd táncra perdül örömében / jókedvében;
fittyet hány a búnak; szélnek ereszti / eltemeti a bánatot; azt se tudja,
mit csináljon örömében; <nagyon ~ valaminek> nem adná egy vak lóért [köz]
| örül, mint majom a farkának / nyakkend‹nek; örül, mint Vak Laci a fél
szemének; földhöz veri a seggét* örömében; fel van dob(ód)va / pörögve;
nagyon él; berosál / kifekszik örömében / a gyönyörűségt‹l [szleng]

összefog - szövetkezik, társul, tömörül [köz] | <elítél‹leg> összepaktál
[biz] | lepaktál [sajtó] szövetségre lép; szövetséget köt [köz] |
<elítél‹leg> összeszűri a levet [biz] --> még összEszövETKEziK

összehangol - egybehangol, egyeztet [köz] | koordinál [sajtó] összhangba
hoz [köz]

összehasonlít - összevet, egybevet, összemér [köz] párhuzamot von;
párhuzamba állít [köz]

összeszövetkezik - <több személy, általában rossz szándékkal>
összeesküsznek, összetanakodnak [köz] egy követ fújnak; egy húron
pendülnek; egy gyékényen árulnak; összeszűrik a levet [köz] | egy nótát
fújnak; egy lantot pengetnek; egy bogrács alá tüzelnek; egy kemencében
sütnek; egy ponyván árulnak [táj] --> még összEFog

összetörik - eltörik [köz] darabokra / ízzé porrá törik [köz]
dirib-darabra / ripityára / rapityára törik [biz]

összevész - összetűz, összeszólalkozik, összeakaszkodik, összekoccan,
összezördül, összekap [köz] | összejön [biz] | összebalhézik [szleng]
hajba kap; ujjat húz; összerúgja a port / a patkót; tengelyt akaszt;
összeakasztja a bajuszt; meggyűlik a baja [köz] szóváltásba keveredik
[vál) | visszaadja / viszszakéri a babaruhát; kiborítja a bilit [biz] -->
még vEszEKsziK

összevissza - 1. <határozóként rendszertelenül, rendezetlenül [köz] 2.
RENdETlen, zavaRos 1. egymás hegyén-hátán [köz] | t‹vel-heggyel /
tűvel-heggyel (össze) [táj]

‹szül - deresedik, fehéredik, szürkül [köz] szaporodnak az ‹sz hajszálai
[köz] | ‹szbe csavarodott a feje; a tél dere már megüté fejét [irod] |
mákos tészta a feje [biz] | virágzik a mandulafa; megcsípte a dér a fejét;
sokat járt a nyíresbe; hollóból hattyú lett; fejéhez verték a
liszteszsákot [táj]


P

panaszkodik - sopánkodik, siránkozik, nyafog, zsörtöl‹dik, morog, zsémbel
[köz] | panaszkodik [vál, rég] | nyavalyog, óbégat [biz] | szirénázik,
vernyákol [szleng] panaszt emel; felpanaszol valamit [vál] | d‹l bel‹le a
panasz [köz] | rotyog, mint a kásás fazék [táj] | rojtosra tépi az
etet‹jét; sír a szája; sír, mint a fürd‹s kurva* [szleng] --> még síR

parancsol - rendelkezik, vezényel; megparancsol, elrendel, meghagy;
ráparancsol (valakire) parancsbalukázba ad; parancsot ad (valamire) [köz]
--> még aKaR

parancsolgat - utasítgat, dirigál, hatalmaskodik; ugráltat (valakit) [köz]
| kommandíroz, egzecíroztat [rég] | óberkodik [szleng] adja / játssza a
nagyot / a parancsnokot; dróton rángat (valakit); másra l‹csöli a munkát
[köz]

pazarol - tékozol, herdál [köz] | prédál [biz] nagy lábon él; az ablakon
szórja / hajítja ki a pénzt; kifolyik a pénz a keze közül; nem marad meg
nála a pénz; az Isten pénze is kevés neki [köz] | ingét / gatyáját
elkölti; fenekére ver a pénznek [biz] | elköltené a dárius kincsét;
farkára / nyakára hág a pénznek; a kéményen küldi ki a pénzt; elfütyüli a
pénzt, mint a viski ember a borát [táj] seggére* ver a pénznek; eltapsolja
a pénzt [szleng] - ElpazaROl

például - példának okáért; többek között; egyebek között [köz]

persze - hogyne, természetesen [köz] | naná, noná [biz] magától értet‹dik;
de még mennyire; meghiszem azt; nem is vitás [köz] | mérget vehetsz rá; na
hallod! [biz] az tuti; naná, mákos; naná, majd nem / majd fácán; mint a
huzat / a vöcsök; az hétszentség [szleng]

pihen - nyugszik, kikapcsolódik, üdül; <étkezés után üldögélve> ejt‹zik
[köz] | lazít, kiereszt, kienged [biz] kifújja / kipiheni / elengedi magát
[köz]

pislog - hunyorog, hunyorgat, pillog, pillogat [köz] megrebben a szeme;
pislog, mint a miskolci béka a kocsonyában [köz] | pislog, mint a réti
bagoly [táj]

piszkos - 1. <személy> mocskos, koszos, szennyes, maszatos, szurtos,
szutykos, mosdatlan [köz] retkes; koszfészek [biz] | cirmos [táj] 2.
<általában> tisztát(a)lan, sáros, poros, kormos, szemetes, csatakos,
pecsétes, lepedékes [köz] | redvás, ganés, koszlott [szleng] 1. irtózik a
vízt‹l; ragad a mocsoktól / szutyoktól; ki se látszik a piszokból; csak a
kosz tartja egybe; belepi a piszok; térdig jár a szennyben [köz] | a bába
mosdatta utoljára; akkor látott vizet, amikor a bába fürösztötte; csak ott
mosdik, ahol a cipó bejár; piszkos, mint a disznó / a föld / a füstfaragó
/ a bogrács oldala / az árva malac / a küldött ördög; olyan piszkos,
mintha disznókkal hálna; ha falhoz vágnák, odaragadna; tündöklik, mint az
üst; a kutya se venné el a kezéb‹l a kenyeret; a retek is kikelne rajta
[táj]

piszmog - bíbel‹dik, pepecsel, vacakol, szöszmötöl [köz] | babirkál [táj]
| totojázik [biz] | sz‹röz, germó zik, töketlenkedik*, szarakodik*
[szleng] tesz-vesz [köz]

pontos - <személy> hajszálpontos [köz] sose késik; órát lehet igazítani
hozzá [köz]


R

rábeszél - <valamire> rávesz, rábír, rákapat, felbiztat, felloval,
beleloval; <rosszra> felpiszkál, felbujt, bujtogat; <valamit ráer‹ltet
[köz] | megf‹z, felheccel; rátukmál, rásóz, rál‹csöl, rávarr [biz] |
perszvadeál [rég] | rádumál [szleng] rágja a fülét; leveszi a lábáról
[köz] | a nyakába sóz / varr [biz] --> még Bátorít

rágalmaz - megrágalmaz, befeketít, eláztat, meghurcol; ráken, ráfog
<valamit> [köz] | bemószerol (szleng] a becsületébe gázol; csorbát ejt a
becsületén; rossz hírét költi; bűnbe kever; hírbe hoz; sárral dobál [köz]
| alaptalan vádakkal illet [hiv] | cégérré tesz; veszett hírét költi (táj]

rajta - <biztatásként gyerünk! indíts! mozgás! mozogj! [köz] | nyomás!
[biz] fel a fejjel! csipkedd magad! szedd a lábad! hajts rá! mindent bele!
[biz] | csinálj úgy, mintha élnél! pattogj, mint a ruhatetű! [szleng]

rajtakap - rajtacsíp, rajtaér, rajtafog [köz] tetten ér [köz] | füstnyomon
/ véren ér [táj] | in flagranti ér [hiv]

ravasz - csalafinta, ravaszdi, agyafúrt, furfangos, fúrtagyú, álnok,
hamis, huncut, cseles, ügyesked‹, leleményes, találékony, fortélyos,
fondorlatos, ármányos, furmányos, alattomos [köz] | rafinált [vál] |
rafinírozott [rég] dörzsölt, fifikás, fineszes [biz] | firkás, firnyákos,
simlis [szleng] ravasz, mint a róka / kígyó; rókább a rókánál; minden
hájjal meg van kenve; csavaros az esze [köz] | ravasz embernek ad enni;
tekeres a hurkája (bele); cigánykanállal eszik; hamis hájjal / ebhájjal /
ravaszhájjal (rókahájjal) kenték az alfelét; huncut embernek ad enni;
fiskális esze van; strófra / hat likra jár az esze; kifog a (sánta)
ördögön is; sok ágra áll az esze; rókát szopott [táj] --> még BECsap,
TáJéKOzOTT

régen - rég, valamikor, egyszer, réges-régen, hajdan, hajdanán, hajdanában
[köz] (hajdanában-danában [biz] (régente, a hajdankorban, hajdanid‹ben
[vál] az ‹sid‹(k)ben [köz] | az özönvíz el‹tt; az ántivilágban [biz] (sok
lány ment azóta férjhez; még Noé idejében; még akkor az Isten is kisinas
volt / a k‹ is lágy volt; még a manó is nadrágban járt; még a papok is
bajuszt hordtak [táj] --> még RégóTa

régi - réges-régi, ósdi [köz] | ó, ódon, hajdankori [köz] (‹skori [biz]
özönvíz / vízözön el‹tti [biz] --> még öREg, RégiEs, KORszERűTlEN

régies - korhű [vál) (régiesített, régiesked‹ [köz] | archaikus,
archaizáló; antikizáló [szak) a múltat idéz‹ [köz]

régóta - rég, régen [köz] régt‹l fogva; id‹tlen id‹k óta; emberemlékezet
óta; ‹sid‹k óta; amióta az eszemet tudom; amióta a világon vagyok [köz] |
amióta kétágú vagyok / a nadrágom kétágú [táj] --> még RégEN

remél - reménykedik, bizakodik [köz] reményeket táplál; reményekben
ringatja magát; (jó) reménységben van [vál)

rendetlen - 1. <személy> hanyag, lompos, zilált [köz] (trehány, slendrián
[biz] | pacuha [táj] 2. <egyéb> rendezetlen, rendszertelen, szétszórt,
(zűr)zavaros, összevissza; szalad [köz] (anarchikus [vál] 1. mindenét
széthányja; nem képes rendet tartani [köz] 2. szanaszéjjel van;
t‹vel-heggyel van összehányva; tótágast / a feje tetején áll; olyan,
mintha a kutya szájából húzták volna ki [köz] (úgy áll, mint a Csáky
szalmája / mint a Krisztus tűzrevalója / mint az özvegyasszony szénája
[táj]

rendreutasít - megró, megdorgál, megfedd, megint, megleckéztet,
megpirongat [köz] (kioktat [hiv] (kioszt, eligazít [biz] megrovásban
részesít [hiv] | rendre tanítja; beszél a fejével [köz] (helyére tesz;
megmossa a fejét [biz] megadja a beosztását [szleng] --> még MEgFEgyElMEz

részeg - <enyhén ~> mámoros, illuminált [vál) | kapatos [köz] | spicces,
pityókás [biz] | pityókos [táj] ( <alaposan ~> ázott, csontrészeg,
holtrészeg, hullarészeg, merevrészeg, seggrészeg*, tökrészeg [köz]
hóttrészeg [táj] | ittas [hiv] (szittyós, mák, mátó, mattó, siker,
tajtsiker, mólés, kék, tintás [szleng] <enyhén ~> fejébe szállt az ital;
rózsaszínben látja a világot; borközi állapotban van; <alaposan ~> részeg,
mint az ágyú / csap / disznó / föld / tök; keresztben áll a szeme; duplán
lát [köz] | alkoholos befolyásoltság alatt áll [hiv] (megitta / hordóban
felejtette az eszét; sokat szűrt a foga közt; sokat vett be a jóból;
kancsóba fohászkodott; jól feltöltött a (fekete) süvege alá; pókhálós a
szeme; csorgóra áll a kalapja; nagy csizmát húzott; sárkánytejet ivott;
tele van, mint barát az allelujával; <n‹ ~> félreáll a kontya [táj] | van
(egy kis) nyomás benne; ki van l‹ve; ki van ütve; fejlövése van [szleng]
--> még BERúg, iszáKos

részletesen - apróra, aprára, aprólékosan [köz] tövir‹l hegyire; minden
részletrela részletekre kiterjed‹en [köz]

riaszt - riadóztat [köz] riadót fúj; zajt üt; félreveri a harangot; <ok
nélkül ~> vaklármát csap; farkast kiált [köz]

ritka - 1. <kevés van bel‹le> különleges, egyedülálló, példátlan,
egyszeri, egyetlen [köz] 2. <térben> gyér, szórványos [köz] 1. példa
nélkül áll; ritka, mint a fehér holló; párját ritkítja; nem találni párját
[köz] | ritka madár [biz] | ritka, mint az ökörikra / mint lúd az
eszterhéjon (ereszen) / mint kakukk a mez‹n / mint a jó mostoha; mását
szűkíti; lámpással kell keresni [táj]

rokonszenves - megnyer‹, kedves, nyájas [köz] szimpatikus [vál] szeretetre
méltó; vonzalmat kelt; a szívébe férk‹zik (az embernek) [köz]

rossz - 1. <~ magaviseletű> komisz, csibész, csirkefogó, pernahajder,
elviselhetetlen [köz] | beste [rég] | égedelem, ebadta [biz] 2. gonosz 3.
<általában> helytelen, hibás, téves [köz] 4. <~ min‹ségű> gyalázatos,
silány, gyatra, komisz, csapnivaló, vacak, ócska, pocsék, pokoli, cudar
[köz] | min‹síthetetlen [vál] | infámis [vál, rég] | kutyaüt‹ [táj] |
bóvli, pite, pimfli, gyenge, szemét, trágya, ergya, drekk [szleng] 5. <~
állapotban van> --> Rozoga 1. mindig a csínyen jár az esze; nem fér a
b‹rébe; rossz posztó; jó firma; hamis a zúzája; a szeme sem áll jól [köz]
4. vicik-vacak; ringy-rongy; rissz-rossz [köz] | rosszabb a harmadnapos
hideglelésnél [táj] | kritikán aluli [köz] | nem fenékig tejfel; nem
leányálom; minden képzeletet alulmúl [biz] | tiszta gáz; nem egy nagy
durranás / etvasz [szleng]

rosszabb - <valamihez viszonyítva> gyengébb, hitványabb [köz] | vacakabb
[biz] | alábbvaló [vál] meg sem közelíti; a nyomába se lép; nem mérk‹zhet
vele; elbújhat mögötte; meg nem áll / eltörpül / számba sem jöhet
mellette; össze se lehet hasonlítani vele; nem lehet vele egy napon
említeni [köz] | nem állja vele az összehasonlítást [vál] | kismiska hozzá
képest [biz]

rosszalkodik - csintalankodik, csibészkedik, pajkoskodik, komiszkodik,
rakoncátlankodik, rendetlenkedik [köz] | helytelenkedik, lingárkodik [táj]
rossz fát tesz a tűzre; nem fér / nem nyughat a b‹rében; belebújt a
(kis)ördög [köz] | fölvette a kutyainget; <gyerek> akkor jó, amikor alszik
[táj] --> még ROssz 1.

rosszindulatú - rosszakaró, rosszhiszemű, rosszmájú, epés, kaján [köz] |
maliciózus, szarkasztikus [vál] rossz a mája [köz] | több epéje, mint a
vére [táj]

rozoga - rozzant, viharvert; roskatag, düledez‹, omladozó [köz] |
lerobbant [biz] | omlatag [vál] ütöttkopott; csak a rozsda tartja össze;
kid‹lt-bed‹lt; csak az imádság tartja össze [köz] | rissz-rossz [biz]

röviden - kurtán, tömören, dióhéjban [köz] | sommásan, vel‹sen [vál]
rövidre fogva; a lényegre szorítkozva; (minden) teketória nélkül; minden
további nélkül; kurtán furcsán [köz]

rövidlátó - 1. <gyenge a szeme> vaksi 2. <átvitt értelemben> korlátolt,
elvakult [köz] 2. szűk látókörű; nem lát tovább az orra hegyénél [köz]


S

sajnos - sajna [biz] | fájdalom [vál] sajnálatos módon; nagyon / roppant
módon / ‹szintén / igazán sajnálom, de... [vál]

sántít - biceg, sántikál [köz] | gyökint [táj] | <állítmányként> bicebóca
[gyer] | sánta, nyomorék [köz] | mozgáskorlátozott [hiv] húzza a lábát
[köz]

sanyargat - nyomorgat, kínoz, szorongat, nyúz, fojtogat [köz] k‹kertben
táncoltat [táj]

sanyarog - nélkülöz

sápadt - halvány, színtelen, falfehér, sápkóros, viaszsárga, szürke [köz]
| halovány [vál] | hóka [táj] | penészes [szleng] fehér, mint a (meszelt)
fal; sápadt, mint a hulla; minden csepp vér kiszaladt az arcából [köz] |
sápadt, mint a zöld béka / mint az eleven halál / mint a holdvilág / mint
a kukoricamálé; fehér mint a kísértet / a lárva [táj]

segít - támogat, felkarol, gyámolít, pártfogol, pártol, gondoz, megsegít;
el‹mozdít (valamit); gondoskodik (valakir‹l); <anyagilag> ellát, segélyez;
<valamiben> segédkezik, közreműködik [köz] | protezsál; <vállalkozást>
finanszíroz; <kulturális tevékenységet szponzorál [hiv] | segél [vál] |
istápol, protegál [rég] | nyom, futtat, sztárol [biz] segédkezet nyújt;
kiáll érte; lándzsát tör mellette; a pártját fogja; pártjára kel; melléje
áll; lendít a dolgán; a hóna alá nyúl; tolja a szekerét; a kezére játszik;
a malmára hajtja a vizet [köz] | lábat ad neki; kihúzza a tüskét a
talpából [táj]

sejt - 1. <nem tud biztosan> sejdít, sajdít, megsejt, megszimatol,
megneszel, (meg)érez [köz] | megbűzöl, megorront [táj] | pedz [biz] 2.
gyanakszik 1. csak harangozni hallott róla; neszét veszi; érzi, mint kutya
az es‹t / mint szamár a szelet [köz] | érzi a vizeletén [táj]

senki - 1. <névmás> 1. senki ember fia; egy árva / teremtett lélek sem
[köz] | a kutya sem [biz] 2. <f‹név> 2. egy nagy nulla; egy nímand [biz]

sért‹ - <viselkedés> bántó, kihívó; tüskés, szúrós, fullánkos [köz] vérig
sért‹; elevenbe vágó [köz]

sikerül - megvalósul, megy, beválik [köz] | beüt, bejön, befut, összejön
[biz] ; sikerál [szleng] megy, mint a karikacsapás, mint a kés a vajba;
kijön a lépés; beválik a számítása; beindul az üzlet [köz] | a művet siker
koronázza [vál] | bejön / összejön / megszalad neki; fut vele a világ;
bombasikere van [biz]

sír - rí, zokog, sírdogál; könnyezik [köz] pityereg, elpityeredik, szipog,
b‹g, óbégat [biz] oázik [gyer] | pityog, picsog, rücskél [táj; sír-rí;
itatja az egereket; eltörött (nála a mécses; sír, mint a zápores‹; szakad
/ potyog / csorog a könnye; kisírja a (szép) szemét; sírva fakad; elsírja
magát; könnybe lábad / borul a szeme; megtelik a szeme könnyel; könnyek
tolulnak a szemébe; elfutja a szemét a könny / a pára; <rés vétet
színlelve> krokodilkönnyeket sír / hullat [köz] | könnyben úszik két szeme
pillája [irod] | rí, mint a fába szorult féreg; belenézett a tormás
fazékba; görbén nevet; sír, mint a lánc / a hetes malac / a zálogos tehén
[táj] | sír, mint a fürd‹s kurva* [szleng] --> még paNaszKOdiK

soha - sohase(m), semmikor [vál] | sohanapján [biz] soha a (büdös)
életben; soha, amíg világ a világ; majd ha fagy; sohanapján kiskedden
(borjúnyúzó pénteken); majd ha piros hó esik [biz] | malom után való
vasárnap; a törökök húsvétján; a bíbicek napján; disznónyíró szombaton;
majd ha a l‹cs kivirágzik [táj]

sóhajt - felsóhajt, sóhajtozik, fohászkodik [köz] fohászkodik, mint a
kovácsfújtató [táj]

sok - rengeteg, temérdek, számos, számtalan, megszámlálhatatlan,
töméntelen, milliónyi, tengernyi; (egy) rakás, sereg, csomó, halom [köz] |
kismillió [biz] dunát lehet vele rekeszteni; se szeri, se száma; számát se
lehet tudni; annyi, mint a szemét / bűn / nyű / dög; annyi, mint égen a
csillag / mint kutyában a bolha [köz] | annyi, mint a tenger fövenye [vál]
annyian vannak, mint az oroszok; a vízcsapból is az folyik [biz] | dúlásig
van; annyi, mint a tarka kutya / mint a hajam szála / mint rostán a lik;
annyi, hogy házat lehet zsindelyezni vele [táj]

sokáig - soká, huzamosan, tartósan, örökké, örökösen [köz] | örökkétig
[vál] id‹tlen id‹kig; vég nélkül; örökkön-örökké; a sírig; az ítéletnapig;
míg a világ világ lesz [köz] | míg Miska cigány cigány lesz; sokáig, míg a
Duna ki nem árad / szárad bokáig; Isten, világ ameddig; isten-világ untig
[táj] --> még MiNdig, végig

sokkal - sokszorosan [köz] | sokkalta, sokszorta, hasonlíthatatlanul [vál]
| lényegesen [sajtó] | jóval, messze [biz] jelent‹s mértékben [sajtó]

sokszor - többször, elégszer, ismételten, számtalanszor [köz] több ízben;
számos alkalommal [köz] --> még gyaKRaN

sovány - <személy> vékony, vékonyka, vékonypénzű, vékonydongájú, vézna,
törékeny, ösztövér, szikár, cingár, csenevész, aszott, ványadt [köz] |
nyúzott, nyamvadt, nyivászta, girhes, keszeg, gebe, giliszta; <csak n‹re>
madárcsontú, madárhúsú, lapos, deszka [biz] | kákabélű, egyszálbélű,
csikasz, szilimány [táj] sovány, mint az agár / a kóró / a piszkafa / a
hét szűk esztend‹; minden bordája látszik; meg lehet számolni a bordáit;
zörögnek a-csontjai; csont és b‹r [köz] | olyan, mint a nyúzott béka /
macska / agár; sovány, mint a váltott gyermek; árnyékot se vet; száraz,
mint a nád / a kóró / mint a paszulykóró; sovány, mint a téli nyúl; vékony
dongában van; rászáradt a b‹re; gerincéhez száradt a hasa; önmaga árnyéka
[táj] | jó csontban van [biz] | negyven kiló a vasággyal együtt; kétszer
kell ránézni, hogy egyszer észrevegye az ember; kétszer kell bejönnie a
szobába, hogy egyszer benn legyen; kétszer kell a vízbe ugrania, hogy
egyszer csobbanjon; <csak n‹re> elöl deszka, hátul léc [szleng] --> még
cseNEvész

sugdos - suttog, sugdolódzik [köz] | sugdosódik, sutyorog [táj] |
sustorog, sumo(ro)g, susmusol, pusmog [biz] súg-búg [köz]

süket - siket, nagyothalló [köz] | töksüket, földsüket [biz] | sükebóka
[táj] | halláskárosult [hiv] nagyothall [köz] | süket, mint az ágyú / a
nagyágyú / a föld [biz] | csökkent hallású [hiv] | süket, mint a ló ‹sszel
[táj]

sürg‹s - siet‹s, sürget‹, szorító, szorongató, éget‹ halaszthatatlan,
elodázhatatlan, azonnali [köz] kör mére ég (a dolog); nem tűr halasztást;
nem lehet tovább halogatni [köz] | nyakára melegszik (a dolog) [táj]

szabadban - a szabad leveg‹n; a (jó) leveg‹n; a (szabad) természetben
[köz] a szabad ég alatt; a természet (lágy) ölén; az Isten szabad ege
alatt [vál]

szabályosan - szabályszerűen, rendesen [köz] | el‹írásosan [hiv] |
forsriftosan [biz] az el‹írásoknak megfelel‹en [hiv] ahogy a nagykönyvben
meg van írva [biz]

száguld - 1. <autóval> vágtat [biz] | repeszt, tép, söpör, tűz, (el)füstöl
[szleng] 2. <gyalog> - Fut 1. megy, mint a meszes; tapossa a gázt; rálép
a gázra [biz] | padlóig / tökig* nyomja a gázt [szleng]

szájaskodik - szájal, nyelvel, felesel [köz] | ágál [vál] | pofázik,
handabandázik [biz] nagy szájat nyit [köz] | jártatja a pofáját [biz] -->
még HaNdaBaNdáziK, NagyszáJú

számít - 1. <valamire> remél, elvár 2. <fontos> jelent‹s [köz] | számos
[táj] 1. számításba vesz; számot tart rá; épít rá [köz] | bazíroz rá [biz]
2. számba jön; számba vehet‹; számot tesz; <tagadó mondatban> szót sem
érdemel; szóra sem érdemes [vál]

szánalmas - nyomorúságos, szerencsétlen [köz] | szívszorító, szánandó,
szánalomkelt‹, szánalomgerjeszt‹ [vál] | mizerábilis [rég] szánalomra /
sajnálatra méltó [köz]

szándékosan - (szánt)szándékkal, készakarva, akarattal, akarva [köz] |
direkt(e) [biz] eltökélt szándékkal; tudva és akarva; mindent megfontolva;
el‹re megfontolt szándékkal; (teljes) felel‹ssége tudatában; érett
megfontolás után [köz]

szavamra - becsületszóra, becsületemre [köz] | becsszóra [biz] | hitemre
[rég] | frankón, tutira [szleng] úgy igaz, ahogy mondom; megesküszöm rá;
meg mernék esküdni [köz] | (igaz) lelkemre mondom; Isten látja lelkemet;
Isten engem úgy segéljen [vál] | istenuccse; istókuccse; istókzicsi [táj]
| úgy éljek, hogy...; úgy éljen a fejem, hogy...; akármi legyek / dögöljek
meg / itt süllyedjek el / ne tudjak innen elmozdulni / kispista a nevem /
vadászkutya legyek / süljön ki a szemem / üssenek agyon / megeszem a
kalapomat, ha nem... [biz] | nyugi bele; fűcsomó legyek / hugyozzam* le a
lábam, ha nem...; ide a rozsdás bök‹t, hogy... [szleng]

szédül - szédeleg [köz] kóvályog a feje; forog / megfordul vele a világ
[köz]

szegény - nincstelen, pénztelen vagyontalan, nélkülöz‹, szűkölköd‹,
ágrólszakadt, földönfutó, nyomorult, éhenkórász, koldus [köz] | csóró,
sóher [biz] | ínséges [vál] | ügyefogyott [rég] | lapos, legatyásodott,
lepusztult [szleng] szegény ördög; szegény, mint a templom egere; máról
holnapra él; nincs egy huncut krajcárja / egy betev‹ falatja; koldusbotra
jutott [köz] | mindenét magán hordja; nincs egyebe a rajtavalónál; kebelén
kenyere, hátán meg a háza; nem füstöl a kéménye; szűk az abrosz nála; ebek
konyháján / kolduskenyéren él; szegény, mint a koldus tarisznyája / mint
böjtben a péntek; annyi a pénze, mint a béka tolla / mint kopasz kutyán a
sz‹r; vékony cérnával varr; polcra teheti a fogát; ráfér az áldás; Isten
földjén lakik [táj] | kilóg a segge a nadrágból; lepisálják a kutyák;
nincs egy árva buznyákja / grandja / kanyija / petákja / ruppója / vasa
sem [szleng] --> még NélKülöz

szégyenkezik - restelkedik, pironkodik, pirul, irul-pirul; restell,
szégyell, átall [köz] | levirít [szleng] szégyelli / restelli magát;
elönti a pír; vörösebb lesz a f‹tt ráknál; a haja tövéig elpirul; majd
kisül a szeme; majd elsüllyed / a föld alá bújna szégyenében; nem mer a
szemébe nézni / a szeme elé kerülni (valakinek) [köz] | majd lesül a b‹r a
képér‹l; ég a b‹r a képén / arcán / pofáján; ég a pofája [biz] | arcába
szökik a vér; elfutja a láng az arcát [vál] | ég, mint a rongy / a
kalapgyár / a Reichstag [szleng] --> még mEgszégyENül

székel - kakál, trónol, rotyog(tat) [biz] | ürít, defekál [orv] | kakil,
kaksizik, bilizik, nagydolgozik [gyer] | szarik* [köz] | csokizik, fosik*,
gyurmázik, tojik [szleng] széklete / hasmenése van; szükségét / nagydolgát
végzi [köz, szép] | <hasmenésben> teleszalad a nadrágja; összerondítja
magát [biz] | aknát telepít; rájön a szapora / a fosás* [szleng]

szeles - kapkod; kapkodó, fejetlen, hirtelenked‹, meggondolatlan [köz] |
szeleburdi, szeleverdi, hebehurgya, hebrencs [biz] fűhöz-fához kapkod;
kapkod, mint Bernát a ménkűhöz / mint kutya a légy után; hűbelebalázs
[köz] | kapkod, mint a ványai tanács az égzengésben; nekimegy mint bolond
tehén a fiának; tarisznyában hordja az eszét [táj] --> még ElsiEt

szelíd - jámbor, békés, béketűr‹, türelmes, nyugodt, higgadt, ártalmatlan,
galamblelkű, galambepéjű [köz] szelíd, mint a galamb; ártatlan, mint a ma
született bárány; a légynek se vét; olyan, mint egy falat kenyér; nincs
egy hangos szava; fát lehet vágni a hátán; kenyérre lehet kenni; nincs is
epéje; nem veszti e1 a fejét; tenyérb‹l eszik [köz] | a gyereknek is
kitér; e1 lehet vele egy kuckóban / egy fecskefészekben hálni; ujja köré
tekerheti az ember; ha egyik arcát ütik, a másikat is tar ja; olyan, mint
a meleg málé [táj] | ha ja, hogy a fején táncoljanak / a fejére tojjanak
[szleng] --> még BéKETűR‹, ENgEdéKENy, szERéNy, TüRElMEs

szellent - ereszt, ereget, pukkant, durrant, durrogat, purcint, purcant
[biz] | pukizik, pufizik, púzik [gyer] | poszog [táj] | fingik*,
hazagondol [szleng] ereszt egyet; elszólja magát [köz] | trombitát csinál
az alfeléb‹l [irod] (repeszti a gyolcsot; felrázza az abroszt; elereszti a
pap tyúkjait; fingik*, mint a zabos ló [táj] | kiereszti a fáradt gázt;
békegalambokat ereget; eleresztette pingvint; van egy husza; maga alá
morfondírozik; ráköp a karbidra [szleng]

szemérmes - szégyenl‹s, tartózkodó, pirulós, pironkodó [köz] | tiszta,
szűzies, szende [vál] szemérmes [rég] | <túlzottan> prűd [vál] | könnyen
pirul; hamar arcába fut a vér [köz]

szemtelen - pimasz, kihívó, szégyentelen, nyegle, pökhendi, gátlástalan
[köz] | arcátlan, impertinens, arrogáns, prepotens [vál] | pofátlan,
tenyérbemászó, frech, kekk [biz] | szemérmetlen [táj] szemtelen, mint a
poloska / piaci légy; megn‹(tt) a szarva; viszket t‹le az ember tenyere;
nincs b‹r / vastag b‹r van a pofáján; van b‹r a képén (ahhoz, hogy...);
nem szégyelli / restelli magát; nem ismeri a szégyent; még neki áll
feljebb [köz] | arcátlan, mint a tarka varjú; bivalyb‹r / hét b‹r van a
képén; a kisujjad mutasd neki, a kezed kéri; ha szembe köpik, azt mondja,
esik az es‹; még ‹ áll az erd‹ fel‹l [táj] --> még TolaKOdó

szenved - gyötr‹dik, kínlódik, senyved, sínyl‹dik, bajlódik; <szül‹ n‹>
vajúdik [köz] szenved, mint a kutya; majd megfeszül kínjában; minden tagja
fáj / sajog; a csillagokat látja kínjában / fájdalmában [köz]

szép - csinos, tetszet‹s, mutatós [köz] | tetsz‹, szemrevaló [vál] |
helyre, takaros [táj] | dekoratív [sajtó] | <igen ~> szépséges, meseszép,
álomszép, tündérszép, világszép, gyönyörű, gyönyörűszép, gyönyörűséges,
ragyogó, sugárzó, elragadó, felséges, kápráztató, csodás; <f‹leg férfira>
jóképű, nyalka, deli [köz] | <csak n‹re> csini, baba, dögös, macás,
szexis, tutajos [szleng] a napra lehet nézni, de rá nem; szemet
gyönyörködtet‹; szép, mint a hajnal / az álom [köz] | kép alá való; szép,
mint az írott kép / a pünkösdi rózsa; huncut szem, amely meg nem akad
rajta [táj] | <csak n‹re> jó a teste / karosszériája [szleng]

szerencsés - 1. <személy> mázlista [biz] 2. <helyzet, körülmény> kedvez‹
[köz] 1. szerencsés flótás; a szerencse fia; kegyeli a szerencse; burokban
/ szerencsés csillag alatt született; malaca / disznója van; ördöge van;
kihúzta a lutrit; megütötte a f‹nyereményt; megfogta az Isten lábát;
<megúszta a bajt> vigyázott rá az ‹rangyala [köz] | több a szerencséje,
mint az esze; kedvez neki a kocka; malmára jár a víz; jó órában / jó
planéta alatt született; csillaga van; e1kapta a szürke ló farkát [táj] |
mákja van; jó1 jár a lapja [szleng]

szerény - igénytelen, elégedett, tartózkodó, visszahúzódó, szolid [köz]
szerény, mint az ibolya / a kórság; kevéssel is beéri; a kicsit is
megbecsüli; meghúzza magát; kis helyen is megfér; a háttérbe húzódik;
kerüli a feltűnést; félreáll az útból; nem tolja fel / nem kelleti magát;
árnyékban marad [köz] --> még ENgEdéKENy, szElíd, TüRElMEs

szeret - <szerelemmel> imád, bálványoz, szerelmes (belé), rajong (érte)
[köz] | megvész (érte [biz] | bukik (rá) [szleng] vonzódik hozzá;
vonzalmat érez / táplál iránta; el van ragadtatva t‹le; fülig szerelmes
belé; él-hal érte; a lábainál hever [köz] | szereti, mint galamb a tiszta
búzát [táj] | odavan / odáig van érte; meg van veszve érte; bele van esve
/ pistulva / habarodva / zúgva [biz] | szívr‹l esik néki [táj] | jó nála
(valaki); bukik rá; döglik utána; megeszi érte a fene [szleng] --> még
KEdvEl

szerez - megszerez, megkerít, megkaparint, bezsebel [köz] szert tesz rá;
birtokába jut (valami); zsebre vág; ráteszi a kezét [köz]

szétesik - széthull, szétmegy, szétmállik [köz] | széjjelhull, szétomlik
[vál] darabjaira / alkotórészeire esik szét [köz]

széthúz - pártoskodik [köz] egyenetlenséget szít; meghasonlást /
visszavonást támaszt; pártot üt [vál] | visszát von [rég]

szétszed - széjjelszed, szétbont, szétboncol [köz] | szétkap [biz] ízekre
/ darabokra szed [köz] | <átvitt ért.> boncasztalra tesz / fektet [vál]

szid - szidalmaz, megszid, korhol, kárpál, szapul, el‹vesz, lehord [köz] |
nyüstöl, simfel, lerámol, leteremt, letol, legorombít [biz] | hurít [táj]
| lebarmol, lebaltáz, lebarnít, lecsesz, lebasz*, lekutyapicsáz* [szleng]
szidja, mint a bokrot; a nyelvét köszörüli rajta; elkapja a frakkját;
beszél a fejével; lekapja a lábáról / tíz körmér‹l; helyére teszi;
lehordja a sárga földig [köz] | leszúrja, mint a peng‹s malacot; letol ja,
mint a szaros* gatyát; elkapja egy fordulóra (szleng] --> még gyaláz

szigorú - erélyes, kemény, követel‹, parancsoló, katonás, feszes;
<túlzottan ~> kérlelhetetlen, hajthatatlan, merev [köz] | korlátozó [szak]
rigorózus [vál] l a sarkára áll; az asztalra csap; rövidre fogja a pórázt
/ gyepl‹t; szorosra fogja a kantárszárat; csattogtatja az ostort; nem tűri
az ellentmondást / ellenszegülést; kordában tartja / keményen fogja
(diákjait, beosztottjait stb.); megköveteli a fegyelmet; <házastársak
közt> ‹ az úr a háznál; ‹ hordja a kalapot / nadrágot [köz]

színleg - látszólag, látszatra, küls‹re, szemre; színlelve, tettetve [köz]
| színre, külszínre [vál, rég] a látszat szerint; olyan látszatot keltve,
hogy... [köz]

színlel - színészkedik, komédiázik, tettet, mímel, alakoskodik, játszik
[köz] | alakít [biz] | szenveleg, affektál, imitál, markíroz [vál] valakit
játszik / alakít; megjátssza magát [köz] (valamilyenre) veszi a figurát
[biz] | játssza az eszét; játssza a bazári majmot; el‹vezeti magát
[szleng]

szintén - is, úgyszintén, ugyancsak, ugyanúgy, éppúgy [köz] | szintúgy,
azonképp(en) [vál] | dettó [biz] színtazon módon [vál]

szívb‹l - <pl. ~ kíván valakinek valamit> ‹szintén, melegen [köz] | h‹n
[vál] tiszta szívb‹l; egész / teljes szívéb‹l / lelkéb‹l; szíve / lelke
mélyéb‹l [vál]

szívesen - készséggel, készségesen, örömmel [köz] | örömest [vál] nagyon
szívesen; ezer / kész / a legnagyobb örömmel; <köszönetre válaszul> kérem
szépen! [köz] --> még HaJlaNdó

szókimondó - nyílt, ‹szinte, egyenes, igazmondó, nyíltszívű [köz] nem tesz
lakatot a szájára; nem kertel; nevén nevezi a gyereket; nem rejti véka alá
a véleményét; ami a szívén, az a száján; kimondja, ami a szívén fekszik;
tenyerén hordja a szívét; a szíve nyitott könyv; a szemébe is megmondja
bárkinek; magyarán megmondja; kijelenti feketén fehéren; nem árul
zsákbamacskát [köz] | kimondja svarcauf vejsz / kerek perec [biz] (nem köt
görcsöt a nyelvére [táj] | nem szövegel mellé; nem nyálazza körül a
dolgot; nincs vaker / sóder nála [szleng] --> még MagyaRáN

szomjas - tikkadt [köz] nyeli a nyálát; kiszáradt a torka; meghal egy
kortyért [köz] | eleped a szomjúságtól [vál] | ki van tikkadva; kiszáradt
a gigája [biz] | vattát / maltert köp; porzik a veséje [szleng]

szomorú - szomorkás, bánatos, bús, rosszkedvű, kedvetlen, kedveszegett,
letört, levert, lehangolt, csüggedt, komor, búskomor, borús, borongó,
mélabús [köz] | savanyú, mísz [biz] bal lábbal kelt fel; elborult /
beborult a kedve / kedélye [köz] | el van szontyolodva; a földet éri /
veri / szántja az orra; füle / farka lekonyult [biz] | sír benne a lélek;
sem étele, sem itala; örül, mint akit akasztani visznek [táj] --> még
BúsUl

szorgalmas - dolgos, serény, igyekv‹, iparkodó, buzgó, ügybuzgó [köz] |
szorgalmatos [rég] | buzgómócsing [szleng] ég a keze alatt a munka;
megfogja a dolog végit; nem ismer fáradtságot [köz] | süti a markát a
dolog; úgy dolgozik, mint a tűz [táj] | felköti a kötényt / gatyát /
fehérneműt / felkötnivalót [biz] --> még igyEKsziK

szűkösen - szegényesen, nélkülözve [köz] | létbizonytalanságban [hiv]
máról holnapra / egyik napról a másikra (él) [köz]


T

tájékozatlan - <valami fel‹l> nincs tudomása róla [köz] sejtelme / halvány
g‹ze / ándungja sincs róla; még csak harangozni se hallott róla [biz] |
fingja* sincs róla [szleng] tájékozott-jól informált, otthonos
(valamiben), bennfentes, (valahova) bejáratos [köz] | dörzsölt [biz] nem
lehet eladni; kiismeri (magát); érti a csíziót; tudja, mit‹l döglik a légy
/ mennyi kett‹ meg kett‹ / merre hány lépés; tudja, hol szorít a cip‹
[köz] | otthon van (valamilyen kérdéskörben); képben van [biz] | érti az
ábrát; tudja, hol fekszik a nyúl / hányat ütött az óra / hová kell vetni a
foltot; ismeri a széljárást; ismeri a dürgést / dörgést [táj] | tudja, mi
az ábra / a dörgés; nem most lépett le a falvéd‹r‹l; nem most jött a hat
húszassal; öreg motoros [szleng] --> még ravasz

tájékoztat - eligazít, útbaigazít [köz] | kiokosít, súg, megsúg [biz] |
informál [hiv] | felhomályosít [szleng] leadja a drótot; fülest ad [biz]

takarékoskodik - spórol, félretesz, beoszt, gyűjt [köz] | takar [táj]
összehúzza / behúzza a nadrágszíjat; összehúzza magát; megfogja / megnézi
a pénzt [köz] | összehúzza a bagariát [táj] --> még gyűJTögET

takarodj - <felszólítás> távozz! [vál] | kotródj! tágulj! [köz] | tűnés!
söprés! [biz] | coki! [táj] menj / eredj innen! menj / eredj a fenébe!
hordd el az irhádat! kívül / künn tágasabb! szedd a sátorfádat! vidd a
betyárbútort! akkor lássalak, amikor a hátam közepét! [köz] | szívódj
fel! párologj el! húzd el a csíkot! lépj olajra! keresd meg az ajtót!
[biz] | fel is út, le is út! tedd be kívülr‹l az ajtót! hordd el a
gatyádat! odébb egy házzal! coki pokróc, ne vakaróddz! [táj] eridj a
francba / sunyiba! ásd ki a startgödröt! húzd el a beled! (szleng]
táncol-járja, szaporázza, ropja [köz] | csámpázik, csörög, csurglizik,
lötyög, ráz, pörög [szleng] rúgja a port; járja a táncot [köz] | táncot
lejt [vál] | kapkodja a lábát [biz]

tanít - <valakit> oktat, képez, kiképez, művel, kiművel, felvilágosít,
útbaigazít; kitanít, kioktat [köz] | okít [rég] tudományt tölt a fejébe;
belécsepegteti a tudományt [biz] | pallérozza az eszét; megosztja vele
tudását / tapasztalatait [vál]

tanul - okul; <egy bizonyos anyagból> készül; <fáradságosan> magol,
biflázik; <valamely tanintézetben> diákoskodik; <egyetemi el‹adásokat
látogatva hallgat [köz] | seggel [szleng] tömi / gyömöszöli a fejébe a
tudományt [köz] | tágítja a fejét [biz] | tanulmányokat folytat;
tanulmányait végzi [hiv] --> még MEgTaNUl

tapintatlan - udvariatlan, figyelmetlen, érzéketlen [köz] | indiszkrét
[vál] akasztott házában kötelet emleget; elefánt a porcelánboltban [köz]

tapogat - <férfi n‹t> fogdos [köz] | taperol, tapecol, tapiz(ik), benyúl,
csöcsörészik*, kézimunkázik, masszíroz [szleng] lemegy Turkesztánba;
mértéket vesz [szleng]

tartózkodik - 1. <valahol> van, id‹zik, lakik, tanyázik, táborozik,
fészkel, található [köz] | honol [vál] 2. <valamit‹l> óvakodik, vonakodik
[köz] 1. idejét tölti [köz] 2. megtartóztatja / visszafogja magát [vál]

távoli - messze, félrees‹, kies‹ [köz] messze / távol es‹ [köz] az Isten
háta mögötti [biz]

tébolyító - ‹rületes, ‹rjít‹, idegöl‹ [köz] | észveszt‹, ideg‹rl‹ [vál] az
agyára megy az embernek; meg lehet t‹le veszni / ‹rülni [köz] | a falra
lehet mászni t‹le [biz]

tegez‹dik - <valakivel> pertuban van vele; megitta vele a pertut [köz]

tehát - egyszóval, szóval, azaz, vagyis [köz] | vagyishogy, következésképp
[vál] | ennélfogva [sajtó] | tehátlan [rég] egy szó, mint száz; száz
szónak is egy a vége; elég az hozzá, hogy...; ezek szerint [köz] | ennek
következtében / folytán; ebb‹l kifolyólag [sajtó]

tele van - megtelt [köz] színültig / csordultig van; telides-teli van;
tömve van; zsúfolásig megtelt; egy gombostűt nem lehet leejteni [köz]

telhetetlen - kielégíthetetlen, mohó, szertelen nem ismeri a mértéket
[köz] | telhetetlen, mint a koldus tarisznyája / a papzsák (táj]

teng‹dik - nyomorog, kínlódik [köz] nélkülöz, sínyl‹dik, senyved, vegetál
[vál] teng-leng; tengeti az életét; egyik napról a másikra él [köz]

tépel‹dik - rágódik (valamin), verg‹dik, veszk‹dik (valamivel) [köz]
kétségek közt hányódik; emészti / tépi magát (valami miatt) [köz] --> még
gONdOlKOdiK

terhes - <n‹r‹l> állapotos, várandós, visel‹s [köz] | hasas [biz] | várós,
másállásos [táj] nehézkes [rég] gravid [orv] | <n‹stény eml‹sállatról>
vemhes [köz] teherben van; teherbe esett; gyermeket / babát / kisbabát
vár; másállapotban van [köz] | áldott állapotban van; anyai örömök elé néz
[vál) | másodmagával van; kett‹nek ad enni [biz] | viszi a dinnyét; kurta
elöl a szoknyája; félreáll a köténye; n‹ a ház eleje; töltik a háza
elejét; tele van a zsákja; teli a hasa; két májára hízik; <lányf‹vel ~>
megmászta a pók; bekapta a legyet / göböt; elvitte a gólya a jókedvét
[táj] --> még KEllEMETlEN

tervez - tervel, eltervel, tervezget [köz] | kontemplál [vál] terveket sz‹
/ szövöget / kovácsol; tervbe vesz (valamit) [köz]

tétlenkedik - lebzsel, l‹dörög, lézeng, ténfereg, heverészik [köz] |
lötyög [biz] | teng-leng; a lábát lógatja / lógázza [köz] | a seggit*
mereszti [szleng] | áll, mint az á betű / mint bunkó a malomban [táj] -->
még HENyél, lUsTa, NaplOpó

tetszik - <valakinek valami> gyönyörködteti, megörvendezteti, elbűvöli
[köz] elnyeri / kivívja tetszését;

tetszésével találkozik; kedvére van / való [köz] --> még kiNéz

téved - megtéved, eltéveszt (valamit) [köz] tévedésben van; rosszul /
helytelenül látja / fogja fel a dolgot [köz] | el van tájolódva;
eltéveszti a házszámot; rossz vágányon jár [biz] --> még csalódik

tisztel - elismer, becsül, megbecsül [köz] | respektál, honorál [vál)
leveszi el‹tte a kalapját; nagyra tart / becsül; felnéz / feltekint rá;
érdemei szerint becsül; meghajol / fejet hajt / hódol / leborul el‹tte;
elismeréssel / hódolattal övez [köz]

titkol - eltitkol, elhallgat, álcáz, rejt, rejteget, fedez, takargat,
leplez, dugdos, bújtat [köz] palástol [vál) | kamuflál [rég] nem veri
nagydobra; nem kürtöli világgá; nem köti az orrára (senkinek); titokban
tart; hét pecsét alatt ‹riz; inkább elharapná a nyelvét, hogysem
kifecsegje; nem adja ki magát / a titkát; magával viszi a sírba (a titkot)
[köz] | --> még TiTkolóziK

titkolózik - sumákol [szleng] van valami a füle mögött; nem vall színt
[köz] | lappang valami a bokra mögött; lakat van a száján [táj] | hallgat,
mint a sír / csuka [szleng] --> még TiTKol

titkon - lopva, rejtve, dugva, titokban, titkosan, észrevétlen(ül),
csendben, leplezve, burkoltan, alattomban, orozva [köz] loppal [vál] |
sutyiban, mutyiban, suttyomban [biz] | stikában [szleng] kéz alatt;
feltűnés nélkül; egymás közt; fű / suba / szűr alatt; a színfalak mögött
[köz] | sundám-bundám [biz]

tolakodó - kullancs, er‹szakos, ragadós, lerázhatatlan; ragad, tapad
(valakihez) [köz] ha kiverik az ajtón, bejön az ablakon; ragad, mint a
kullancs / bojtorján [köz] --> még szEMTElEN

topog - toporog, téblábol, tipeg-topog; <kínban vagy kétségek között ~>
tipródik [köz] | tibláb, tébláb, pörgöl‹dik [táj] egy helyben topog; nem
jut egyr‹l a kett‹re; se té, se tova [köz] | topog, mint a tojó / szaró*
galamb [táj]

többnyire - leginkább, általában [köz] | jobbára [vál) az esetek
többségében [köz]

tömegesen - csapatostul, seregestül, tömegével, özönével, b‹ven [köz] |
garmadával [vál) cs‹stül, rogyásig [biz] | dosztig, dögivel [szleng] fölös
számban; nagy tömegben / seregben [köz]

tönkretesz - elpusztít, megrongál, elrongál, elront, lerombol, szétrombol,
szétzúz, összezúz, összetör, széjjeltör, feldúl, összedúl [köz]
szétcincál, összekutyul [biz] | hazavág, tönkrevág, elkaszál, szanál
[szleng] romba dönt; ízekre szed [köz] taccsra / gajra vág; fejre állít
[szleng] --> még ElHiBáz, ElpUszTíT, ElpUszTUl, ElROMliK

tör‹dik - <valamivel> ügyel (rá), gondol (vele), gondoskodik (róla) [köz]
gondja van rá; gondot / figyelmet fordít rá [köz]

törvénytelen - törvényellenes, törvénysért‹, jogtalan, jogsért‹ [köz] |
illegális, illegitim [vál] törvénybe ütköz‹ [hiv]

trágár - ocsmány, vaskos, disznó [köz] | obszcén, drasztikus,
reprodukálhatatlan [vál] | malac [biz] 0 <személy> mosdatlan szájú;
<beszéd> nyomdafestéket nem tűr‹ [vál]

tréfál - tréfálkozik, viccel, szellemeskedik, heccel‹dik [köz] |
élcel‹dik, incselkedik, év‹dik, humorizál [vál] tréfát űz; tréfának /
tréfára veszi a dolgot [köz]

tud - ismer [köz] tudomása van róla; tudatában van (valaminek); tisztában
van vele [köz]

tulajdonképpen - valójában, igazában, lényegében, végül (is),
végeredményben [köz] | voltaképp(en), végelemzésben [vál] | <kérd‹
mondatban> egyáltalán, egyáltalában [köz] ami azt illeti; a lényeget
tekintve; alapjában véve; mindent összevéve / tekintetbe véve; ‹szintén
szólva; az igazat megvallva [köz] | summa summárum [vál, rég]

túlesik - <valamin> túlél, átvészel, kihever [köz] | megúsz [biz] maga
mögött hagyja / tudja (a bajt, a nehezét) [vál]

túloz - tódít, nagyít, lódít, felfúj, kiszínez [köz] | túlliheg,
(túl)dramatizál [biz] elveti / elhajítja a sulykot; nagyot mond; túll‹ a
célon; szúnyogból elefántot csinál; na ügyet csinál valamib‹l; átesik a 1ó
másik oldalára [köz] | rátesz egy lapáttal [szleng]

túlságosan - túl, túlzottan [köz] túlontúl [vál] mértéken felül;
rendkívüli módon [köz]

túlszárnyal - felülmúl [köz] | meghalad [sajtó] | lef‹z, lepipál [biz]
túltesz rajta; fölébe kerekedik [köz] | maga mögé utasítja [sajtó] --> még
lEgy‹z


U

udvarias - illedelmes, figyelmes, tapintatos, el‹zékeny, szolgálatkész
[köz] | lovagias, gáláns [vál] ismeri az illemet [köz] | csiszolt /
pallérozott a modora [vál] | ismeri a bontont [biz]

udvarol - kerülget, környékez (valakit) [köz] | pitvarol [táj] | kurizál
(valakinek) [rég] | flörtöl (valakivel), fűz (valakit) [biz] csapja a
szelet / teszi a szépet valakinek; a kegyét keresi; jár utána; forgolódik
körülötte [köz] | fut / jár vele [biz] | csapja neki a levet; tapossa
körülötte a füvet / földet; sarkantyúz, mint kakas a jérce mellett [táj] |
lóg / lötyög vele; koslat utána [szleng]

utál - gyűlöl, rühell; irtózik, undorodik, iszonyodik (t‹le) [köz]
szívéb‹l gyűlöli / utálja; ki nem állhatja; nem bírja; látni sem bírja; rá
se bíz nézni; kiveri / kirázza a hideg t‹le; égnek áll a haja / borsódzik
a háta t‹le; hideglelést / hányingert / kiütést kap t‹le; lúdb‹rözik a
háta / feláll a hátán a sz‹r t‹le; elhányja magát t‹le; nem veszi be /
felfordul t‹le a gyomra; ki lehet vele kergetni a világból; megfojtaná egy
kanál vízben; se teste, se lelke nem kívánja; irtózik t‹le, mint ördög a
tömjénfüstt‹l [köz] | (az illet‹) szálka a szemében [biz] | szereti, mint
az eb a macskát / mint a kecske a kést / mint a vak a gödröt / mint
seggében* a tövist; gyomrából gyűlöli [táj] | utálja, mint a bűnt / a
szart* [biz] | herótót kap t‹le; álmomban se lássam / se jöjjön e1‹
[szleng]


Ü

ügyeskedik - taktikázik [köz] kombinál, machinál [biz] | buherál,
umbuldál, variál [szleng] megumbudálja / megkártyázza a dolgot [szleng]
--> még MEsTERKEdiK .

ügyetlen - kétbalkezes, fakezű, esetlen, járatlan [köz] <az adott munkához
nem ért‹> kontár [köz] | pancser, fuser, paccer [biz] | laikus [vál] |
béna, balfék, balfácán, töketlen* [szleng] nem ért / konyít (valamihez);
annyit ért / tud hozzá, mint hajdú a harangöntéshez / mit tyúk az ábécéhez
/ mint cigány a szántáshoz / mint lúd a zsoltárhoz [köz, táj] | egy rakás
szerencsétlenség [biz] | sír a kezében a dolog / munka [táj]

ül - <börtönben ~> üdül [biz] rács mögött / lakat alatt van; hidegen /
hűvösön / sitten van; lehúz / lenyom x évet [biz] | hűvösön van a párnája;
nem kapja el a kutya a kenyerét [táj] | guggol a jégen; nyaral a
jergliben; pihen a vére [szleng]


V

vádol - megvádol, bevádol, bepanaszol, meggyanúsít, feljelent [köz]
törvény elé állít; (valaki ellen) vádat emel; panaszt emel; keresetet
nyújt be; pert indít [hiv]

vágyik - vágyódik, vágyakozik, áhít, áhítozik, sóvárog [köz] | eped,
epedezik, epekedik, eseng [vál] | ácsingózik [biz] majd meghal / mit nem
adna érte [köz] eszi a fene / a fene majd megeszi érte; a nyála csorog
utána [biz] --> még KíváN

vaktában - találomra, ötletszerűen, látatlanban [köz] | hasból, blindre
[biz] | gondolomra, gondolomformán [vál] | kordéra [rég] a vak világba
[köz] , a hasára ütve; ex hasibusz [biz] | hatra-vakra [rég]

válogat - kiválogat, szemelget, kiszedeget, kicsipeget; <ételben> turkál,
csipeget [köz] válogat, mint tót a vadkörtében / tyúk a kendermagban [táj]

valójában - igazában [köz] az igazat megvallva; ‹szintén szólva; ami azt
illeti; szó, ami szó; mi tagadás; mi tűrés-tagadás [köz] valószínűleg -
alighanem, bizonyára, feltehet‹en, feltehet‹leg [köz] | vélhet‹en,
alkalmasint [vál] minden bizonnyal; nagy valószínűséggel; emberi számítás
szerint; ha sejtésem nem csal [köz]

vár - várakozik, kivár, les [köz] | szobroz [biz] dekkol, rohad [szleng]
szobrot áll [biz] (<valakit ~ várja, mint zsidók a messiást [köz]

vázlatosan - elnagyoltan, körvonalakban [köz] nagy vonalakban; f‹bb
vonásaiban [köz]

véd - megvéd, védelmez, óv, ‹riz, oltalmaz [köz] | strázsál [rég]
védelmébe vesz; védelmet / oltalmat / menedéket nyújt neki; védelmére kel;
‹rködik fölötte; pár ját fogja; oltalmába vesz / fogad [köz] | szárnyai
alá vesz [vál]

végeláthatatlan - hosszadalmas, végtelen, végeérhetetlen [köz] |
végeszakadatlan [vál] véget nem ér‹; nem akar véget érni; se vége, se
hossza [köz]

végig - <id‹ben> mindvégig, mindhalálig [vál] véges(telen)-végig; a
végs‹kig; amíg csak él; élete végéig / fogytáig; holta napjáig [köz] |
utolsó leheletéig, utolsó csepp véréig; amíg csak / mígnem végs‹t lehel
[vál] --> még sokáig

végigjár - végiglátogat [köz] sorra jár; sorra látogat [köz]

végleg - végképp(en), véglegesen, végérvényesen [köz] |
visszavonhatatlanul [vál] egyszer s mindenkorra [köz]

végre - valahára, végtére [köz] | nagy sokára [vál] végre-valahára [köz]

végszükségben - jobb híján; végs‹ megoldásként; ha minden kötél szakad
[köz]

végül - legvégül, utoljára, befejezésül [köz] | végezetül, végtére [vál] a
(leg)végén [köz]

verekszik - dulakodik; <fegyverrel> párbajozik [köz] | osztozkodik [biz] |
bunyózik, brusztol, hepajozik [szleng] ölre megy; ökölre megy; botra kel;
birokra kel [köz] | hepajt rendez; kajakra megy; tépik egymást [szleng]

veszekszik - veszekedik, civakodik, perel, perlekedik, huzakodik,
torzsalkodik, viszálykodik, marakszik, vitatkozik [köz] | súrlódik,
patvarkodik, ortályozik, osztoz(kod)ik, kocódik, pattog [táj] | arénázik,
cirkuszol, balhézik, zrízik [szleng] nagy patáliát / ramazurit csap;
civakodnak, mint a kutyák [köz] | pattog, mint a cserefa / száraz feny‹ a
tűzön; rájött / rajta van a bóna / bónája; farkasnyakat von (valakivel);
osztozkodnak a semmin; üres dión kocódnak; egymás guháját vonják [táj] |
veri a tamtamot; műsort ad / csap; balhét csap / csinál; nagy hepajt
rendez; kiveri a huppot / rikácsot [szleng] | visszát von [rég] még
összEvész

veszélyes - veszedelmes, kockázatos [köz] | riszkis [biz] | cikis, cinkes,
fázós, rázós, meleg, meredek [szleng] bele lehet bukni [köz] | rá lehet
fázni [szleng] --> még vészEs

vészes - veszedelmes, végzetes [köz] vészjósló, vészterhes, baljóslatú
[vál] bajt / vészt hozó [köz] --> még vEszélyEs

veszít - veszt, lemarad, alulmarad, kikap, bukik; rajtaveszt (valamin)
[köz] | koppan, megfázik, buktázik [szleng] pórul jár; hoppon marad;
felkopik az álla; a rövidebbet húzza; két szék közt a pad alá esik;
vereséget szenved; kudarcot / kárt vall; jól / alaposan megjárja
(valamivel); elverik rajta a port; kiporolják [köz] pofára esik; pléhre
csúszik; ég, mint a rongy; fejre áll, mint a jancsiszeg; kenterben verik;
felmossák vele a padlót; azt hitte, hogy. pedig dehogy (szleng] --> még
FElsül

vezet - vezérel, irányít, kalauzol, elöljár; igazgat, kormányoz [köz] az
élen áll; utat mutat; irányt szab; kezében tartja a kormányt / a
kormányrudat [köz]

vidám - 1. <személyre> jókedvű, víg, virgonc, vidor, derűs, felh‹tlen,
gondtalan, vigyori [köz] 2. <egyéb tréfás, mulatságos [köz] 1. nagy
kedvében van; magas / fényes a kedve; szétveti a jókedv; <~ természetű> jó
órában született; vasárnapi gyerek [köz] | hányja a farát; farkához rúg /
vág; nyulat lehet fogatni vele; talpon áll benne a jókedv / a nóta [táj] |
fel van dobva; bitang jó kedve van [szleng] | 2. meg lehet szakadni /
fejre lehet állni t‹le --> még öRül, KEdélyEs

visszás - fordított, rendellenes, furcsa, ferde [köz] | fonák,
visszatetsz‹ [vál] feje tetejére állított [köz] --> még KEllEMETlEN

visz - hord, hordoz [köz] | cipel, cipekedik, hurcol, vonszol [biz] |
cígel, cígöl, keccsöl, trógerol [szleng] cipekedik, mint a málhás szamár;
majd leszakad a karja; vállán visz / hord (valamit) [köz]

viszonylag - aránylag [köz] relatíve [vál] ahhoz képest; a körülményekhez
képest [köz]

vívódik - tusakodik [vál] kétségeivel viaskodik; lelki tusát vív [vál]

vizel - pisál [köz] | pipil, pislog, pislant, csurizik [gyer] | locsol
[biz] | hugyoz [táj] brunzol, brunyál [szleng] könnyít a hólyagján [köz] |
megfeji az apácák tehenét [táj] elföldeli az antennát; levezeti a fáradt
vizet / a fejér‹l a vizet [szleng]

vonakodik - húzódik, húzódozik, idegenkedik, szabódik, szabadkozik,
tartózkodik, kelletlenkedik [köz] | ódzkodik, vakaródzik [táj] nem
hajlandó; nem áll kötélnek; az Istennek / a herkópáternek sem (teszi meg);
minden könyörgés lepereg róla; semmi kedve hozzá; nem fűlik hozzá a foga;
húzza a fogát / száját; fázik t‹le; igyekszik kibújni; kibúvót keres;
kivonja magát (alóla); kéreti magát [köz] | köszöni, nem kér bel‹le; nem
akarja az igazságot [biz] | nem áll rúdnak; ódzkodik, mint a pap agara /
mint a vak kapitány [táj] | nincs kanala hozzá; elment t‹le a péterkéje
[szleng]


Z

zaklat - háborgat, üldöz [köz] | zargat [táj] | molesztál [vál] nem hagy
békén; nem hagy neki békét [köz] | le nem száll róla [biz]

zárkózott - tartózkodó, visszahúzódó, elhúzódó, emberkerül‹ [köz] | mufurc
[biz] magának való; magába húzódó; állig begombolkozik [köz]

zavaros - <beszéd> kusza, zagyva, összevissza, értelmetlen, sületlen,
összefüggéstelen, semmitmondó [köz] | zűrös [biz] | badar, konfúzus [vál]
se füle, se farka [köz] --> még RENdETlEN

zúgolódik - lázadozik, lázong, lázad, fellázad, zendül, forrong, háborog,
elégedetlenkedik [köz] | h‹börög [biz] veri az asztalt [köz] | (ki)veri a
huppot [szleng] --> még MélTaTlaNKOdiK


ZS

zsémbes - házsártos, összeférhetetlen [köz] sárkánytejet szopott [táj] -->
még zsöRTöl‹diK

zsörtöl‹dik - zsémbel, zsémbeskedik, dohog, morog, morgolódik,
házsártoskodik [köz] morog, mint a bolhás / láncos kutya; morog, mint a
medve [köz] | zsörtöl‹dik, mint a macska a dödöllén (galuskán) [táj] ; -->
még BOsszaNKOdiK, zséMBEs, paNaszKOdiK