Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2 szinonima szotar

2010.09.28


F

faggat - vallat, (ki)kérdez [köz] | firtat, farcinál [táj] | nyaggat [biz]
keresztkérdéseknek vet alá; vallatóra fog; kérdésekkel ostromol / rohamoz
[sajtó] --> még ElszáMOlTaT, KéRdEz

falánk - étkes, torkos, nagyétkű, nagybélű, b‹bélű [köz] | haspárti,
haspók [biz] | sáskabélű, szodé [táj] | bélpoklos, lóbelű, zabagép
[szleng] farkasétvágya van; a vasszöget is megeszi; lyukas a gyomra [köz]
| megenné a jöv‹ évi termést; annyit eszik, mint a bömhéc (pocak); csak
azt bánja, hogy két gyomra nincs; pokol a béle; farkas lakik a gyomrában
[táj] | zabál, mint a disznó / a ló [szleng] --> még éHEs, EsziK, JóllaKiK

faragatlan - közönséges, neveletlen, modortalan, bárdolatlan, útszéli
[köz] | parlagi, póri, pórias, csiszolatlan, pallérozatlan, alpári,
vulgáris [vál] | ordináré, ordenáré, paraszt, prosztó, bugris, mucsai,
bunkó [biz] | bumburnyák, durung, furkó, sudribunkó, surmó, sutyerák,
tahó, tapló, tirpák, tuskó [szleng] nem volt gyerekszobája; istállóban
n‹tt fel [köz] | kiáll a kapa a hátából; ló nézett ki a gyerekszobája
ablakán; hullik a vet‹mag a szájából [szleng]

fázik - fagyoskodik, didereg, vacog, megdermed, meggémberedik [köz] |
citerázik, cidrizik [biz] vacog a foga; (majd) megveszi az Isten hidege;
reszket, mint a falevél / kocsonya [köz] reszket, mint a fázós agár; izzad
a nyelve [táj]

fejenként - személyenként, egyénenként, emberenként [köz] | koponyánként
[biz] per capita [rég] | per koponya; per kopoltyú; per kopf [biz]

fejletlen - kialakulatlan, kezdetleges [köz] | primitív [vál] a
kezdeteknél tart; (még) gyerekcip‹ben jár [köz] --> még csENEvész

fejvesztve - fejetlenül, fejvesztetten, eszeveszetten, lélekszakadva [köz]
| pánikszerűen [vál] ész nélkül; árkon-bokron át / keresztül;
hanyatt-homlok [köz]

féktelen - szertelen, szilaj, fékevesztett, rakoncátlan, széls‹séges,
fegyelmezetlen [köz] | zabolátlan, extrém [vál] nem tűr féket / korlátot;
az indulatai viszik / vezérlik; nehezen kezelhet‹ [köz]

fél - retteg, szepeg, reszket, szorong, szűköl, szurkol, drukkol; tart
(valamit‹l) [köz] | frászol, cidrizik [biz] | rinyál, majrézik,
tremolózik, trémázik, sztremál, fosik* [szleng] remeg / reszket a
félelemt‹l; reszket a lába; a szíve a torkában dobog; félti a b‹rét; majd
kiugrik a szíve; fél t‹le, mint a tűzt‹l; reszket, mint a nyárfalevél; az
egérlyukba is bebújna [köz] | fél, mint béka a dért‹l; kerüli, mint a
farkas a kutat; egy zabszem se fér a seggébe*; érzi a büdöset; gatyájában
a szíve; enni ad a gatyájának [táj] | (majd) összeszarja* magát; be van
gazolva / majrézva / rezelve; fosik*, mint a bekerített partizán (szleng]
--> még aggódiK, MEgiJEd, gyáva

felbukkan - 1. <személy> megjelenik, el‹tűnik, el‹kerül, el‹bukkan, el‹lép
[köz] 2. <kérdés, probléma> felvet‹dik [köz] 1. ott terem [köz] 2.
napfényre kerül / bukkan; hírt ad magáról [köz] --> még BETOppaN

feldühödik - megdühödik, megharagszik, felháborodik, felmérgel‹dik,
felbosszankodik, felpaprikázódik, felhergel‹dik, felfortyan [köz]
becsavarodik, bedühödik, begorombul, begerjed, kiborul [biz] beg‹zöl,
begurul, bepipul, bepöccen, berág, bezsong, kiakad [szleng] dühbe /
méregbe jön / gurul; elönti a méreg; kijön a sodrából / a béketűrésb‹l;
elveszti a fejét; elfutja / elönti az epe; felforr a vére / az epéje [köz]
haragra gerjed / gyúl / lobban [vál] | felrottyan, mint a forró kása;
felfújja a pofáját; meggyullad a szösz a fejiben; szügyébe vágja a fejét;
elb‹dül benne a jóindulat [táj] | epeömlést kap; agyvérzést kap; elönti a
vörös köd; elkapja a harctéri idegesség; rájön a hoppáré / ötperc [biz] |
feljön a fejvize; bekattan / bedurran / eldurran az agya / a feje; felforr
az agyvize; felmegy a cukra; felmegy a pumpa (neki); felkapja / felszívja
a vizet / iszapot; vörös / lila lesz a feje; hülyét kap; pipa / pipás /
zabos lesz [szleng] --> még HaRagsziK, düHös, KiFaKad

felébred - ébred, ébredezik, felriad [köz] | felérez [vál] kinyitja /
felnyitja a szemét [köz] | kinyitja a csipáját [szleng]

feledékeny - rövid eszű; rövid az esze; lyukas a feje; minden kimegy a
fejéb‹l / az eszéb‹l [köz] | hátul hordja az eszét; kikoptak a kerekei;
nyúlfark / ritka szita az esze [táj]

feléled - felelevenedik, megélénkül, megelevenedik, feltámad, nekilendül,
felpezsdül [köz] (új) életre támad; visszatér belé az élet; új lendületet
vesz [köz] --> még FElOCsúdiK

felfog - megért, kapcsol [köz] | beugrik (neki) [szleng] | világosság gyúl
az agyában; fény gyúl a fejében [köz] | leesik a tantusz / húszfilléres
[biz] | veszi a lapot [szleng] --> még FElisMER

felforgat - 1. felfordít, kifordít, felbillent, felborít [köz] 2. - KEREs
a fejére / feje tetejére állít [köz] felhánytorgat - felemleget,
felpanaszol [köz] | felhány (rég] szemére vetlhányllobbant; szemrehányást
tesz [köz] | az orra alá dörgöl [biz]

felhasznál - alkalmaz, hasznosít, kihasznál, kiaknáz, kizsákmányol;
<alkalmat> megragad [köz] igénybe vesz; (jó) hasznát veszi; hasznára
fordít; hasznot húz bel‹le; él az alkalommal; addig üti a vasat, amíg
meleg [köz] | leszedi a fölét [biz]

felismer - 1. <korábban látott személyt, dolgot> megismer, ráismer;
azonosít [köz] | <holttestet agnoszkál [hiv] 2. <helyzetet, tényállást
meglát, megért, rájön [köz] | rádöbben, ráeszmél, ráébred [vál] 2. a
tudatára ébred / eszmél; (valami) a tudatáig ér / hatol [köz] --> még
FElFOg

felkel - 1. <fektéb‹l, ültéb‹l> feltápászkodik, feláll, felugrik [köz] 2.
<harcra> fellázad [köz] | felzendül [vál] 1. kiugrik / kimászik /
kikecmereg az ágyból; talpra áll / ugrik [biz] 2. lázadást támaszt;
fegyvert ragad [vál]

fellelkesedik - felhevül, felbuzdul, felizgul, nekitüzesedik,
megtáltosodik [köz] izgalomba / lázba / tűzbe jön; elkapja / elfogja /
elragadja a lelkesedés [köz] | megszállja a Szentlélek; elkapja a harci
láz [biz]

felmegy - 1. <magasabb helyre> felballag, felbaktat, felsiet, (fel)hág,
(fel)kapaszkodik, (fel)mászik, (fel)kaptat [köz] | kepesztet [táj] | 2.
<faluról városra> felutazik, felugrik, felruccan 1. megmássza a hegyet /
csúcsot; magaslati leveg‹re megy [köz]

felment - <perben> elbocsát felment‹ ítéletet hoz; elejti a vádat;
ártatlannak nyilvánít; szabadlábra helyez [hiv]

felmerül - <gondolat felötlik, felvillan [köz] eszébe ötlik / villan / jut
(valakinek); átsuhan / átcikázik az agyán [köz]

felocsúdik - <öntudatlan állapotból> feleszmél, felérez [vál] eszméletre
tér; visszatér az eszmélete / öntudata; öntudatra ébred [köz] --> még
FElélEd

felráz - felébreszt [köz] öntudatra ébreszt; felnyitja a szemét; lelket
önt / ver belé; tettre serkent / sarkall / buzdít [köz]

félretesz - tartalékol, tartogat, megtakarít [köz] | rezervál [vál]
rossz(abb) id‹kre tartogat [köz]

felrobban - explodál [vál] a leveg‹be repül [köz]

felsül - leszerepel [köz] | leég, leb‹g, ferzágol [biz] | levirít [szleng]
kudarcot vall; csütörtököt mond; beletörik a bicskája / foga; pórul jár;
hoppon marad; felkopik az álla; dugába d‹l a terve; lejáratja magát; nem
terem számára babér [köz] | blamálja magát [biz] | kompromittálja magát
[vál] | nem sül el a puskája; belereked a fejszéje; csáléra megy a dolga;
sárban marad a bocskora; hamuba esik a pecsenyéje; büdösben marad; nyeli a
száraz kortyot; markába szakad a dolga; medvét fog [táj] | égeti / leégeti
magát; pléhre csúszik [szleng]

felszabadul - megszabadul szabaddá lesz; kivívja függetlenségét; kivívja /
elnyeri / visszanyeri szabadságát [köz] | lerázza az igát; letöri /
összetöri láncait [vál]

feltör - <személy> feljön [köz] felküzdi magát; élre tör / kerül [köz] |
feljön, mint a talajvíz [szleng] --> még MEggazdagsziK

feltűnik - 1. figyelmet kelt, kitűnik, felötlik, kiugrik, szembetűnik,
szembeötlik, szembeszökik [köz] 2. - FElBUKKaN feltűnést kelt; felhívja
magára a figyelmet; reflektorfénybe / a figyelem középpontjába kerül; nagy
port ver fel; szemet szúr [köz]

felületes - felszínes, hanyag, figyelmetlen [köz] nem látja a fától az
erd‹t; a fürd‹vízzel együtt kiönti a gyereket is [köz]

félvállról - foghegyr‹l, fölényesen, fölényeskedve, fitymálva, lóhátról,
hetykén, lekezel‹en, lekicsinyl‹en, leereszked‹en [köz] magas lóról;
hányaveti módon; kalap alól (beszél) [köz] | mintha vasvillával vetné a
szót [táj]

felvidít - felderít, felhangol, megnevettet [köz] | feldob [biz] jókedvre
derít [köz] mosolyt csal az arcára [vál] | feldobja a kedvét / hangulatát
[biz]

fennhangon - hangosan [köz] | fennszóval, fennen [vál] hangos szóval; nagy
hangon; messze / jól hallhatóan [köz]

fenyeget - 1. <személy> fenyeget‹zik, ijeszt(get), riogat, rémisztget;
<zsarolva> revolverez 2. <esemény> veszélyeztet [köz] 1. sakkban tart 2.
küszöbön áll; a leveg‹ben lóg; leselkedik rá [köz] --> még MEgiJEszT

fényes - fényl‹, ragyogó, sugárzó, tündökl‹, villogó, szikrázó,
sziporkázó; vakító, szemkápráztató [köz] bele lehet vakulni; fényes, mint
a nap [köz] --> még KiTűN‹

férjhez megy - házasodik bekötik a fejét [köz] | búcsút mond a lányságának
[vál] feladja az önállóságát [biz] | leteszi a pártát; f‹köt‹ alá jut
[táj]

feszeng - feszeleg [köz] feszélyezi magát; egyik lábáról a másikra áll;
tűkön ül [köz] | parázson áll [táj] | zsenírozza magát; zsénben van [biz]
--> még ElFOgódOTT, NyUgTalaN

feszes - 1. <b‹r> sima 2. -- szigoRú 1. feszes, mint a dob; <n‹r‹l> bolhát
lehet pattintani a mellin / farán [táj]

figyel - les, leskel [köz] résen áll; figyelemmel kísér; szemmel tart /
követ; nem téveszt szem el‹l; rajta tartja a szemét [köz] --> még
MEgFigyEl, Néz

fizet - kifizet; <költségeket ~> fedez; <valakinek a fáradságáért ~>
díjaz; <adósságot ~> törleszt [köz] | jattol, gubál, tejel [szleng] kiadja
a pénzt; fizet, mint a köles / katonatiszt; megadja / leszúrja /
leszurkolja az árát; állja a cechet; állja / rendezi / fizeti a számlát;
viseli a költségeket; <sokat ~> kiadja utolsó garasát; rámegy inge-gatyája
[köz] | lepengeti / leperkálja a pénzt / lóvét; kivirítja a dudvát
[szleng] --> még JövEdElMEz

fokozatosan - lassan, fokonként, lépésenként [köz] fokról fokra; lépésr‹l
lépésre [köz]

fontos - nyomós, lényeges, számottev‹, nyomatékos, komoly, jelentékeny,
jelent‹s, jelent‹ségteljes, mértékadó, tekintélyes; számít [köz] |
f‹benjáró [vál] figyelemre méltó; nem megvetend‹; el nem mell‹zhet‹; nagy
súllyal esik latba; sokat nyom a latban [köz]

fontoskodik - ügybuzog, sertepertél, tudálékoskodik [köz] adja / játssza
az okosat; felfújja / túllihegi a dolgot; ágyúval l‹ verébre; legyet
buzogánnyal üt; nagy feneket kerít (valaminek); pápább akar lenni a
pápánál; feltalálja a spanyolviaszt / a meleg vizet [köz] | kis lábnak
nagy talpat kerít; egy dologból kett‹t csinál; récét tanít úszni; sast
tanít repülni; papot tanít vecsernyét mondani; apját tanítja gyereket
csinálni [táj] | játssza az eszét / agyát; teszi a fejét / az agyát; jön a
nagy fúróval [szleng] --> még aKadéKOsKOdiK

fölösleges - fölös, szükségtelen, nélkülözhet‹, hiábavaló [köz] | <két
szerelmes mellett harmadik> elefánt [biz] nincs rá szükség; nem kell; még
ingyen se kell; <~ személy> ötödik kerék [köz] | tucatban a tizenharmadik;
<~ dolog> tarisznyára / zacskóra lakat; dunába víz [táj]

fösvény - zsugori, fukar, szűkmarkú, kuporgató, krajcároskodó, garasoskodó
[köz] | szűkkeblű [vál] zsebrák, kupori, sz‹rösszívű [táj] | smucig, skót
[biz] | snassz, sóher, faszari*, szarev‹*, szarrágó* [szleng] fogához veri
a garast; élére rakja a pénzt; ül a pénzén; sajnálja a falatot is magától;
úgy adja ki a pénzt, mintha a fogát húznák [köz] fukar kezekkel mér [irod]
| fösvény, mint a péntek; a száraz kortyot is számba veszi; magától is
sajnálja a jót; nem lakik Adonyban; megfeji az ágast is; lidérc ül a
pénzén; földet eszik, mint a béka; ebszíjjal kötve az erszénye; összehúzta
a markát a köszvény [táj] | megenné a saját szarát* is; részt venne ingyen
az árvák vacsoráján [szleng] --> még Kapzsi

fut - szalad, lohol, rohan, rohangál, lót-fut, robog, siet, száguld,
nyargal, üget, vágtat, galoppozik, inal, iramlik, iramodik, surran, kocog,
cikázik, viharzik [köz] | lóstat, lóstol [táj] | tép, kotor, darizik,
sprintel, vágtázik, pucol, spurizik, dönget [szleng] szedi a lábát;
nyakában a lába; nyakába kapja a lábát; fut, mint a nyúl / a szélvész;
lóhalálában / esze nélkül fut [köz] | fut, mint csikó az anyja után / mint
az ördögszekér / mintha kergetnék / mintha kergetné a tatár / mintha
ostorral vágnák / mintha szemét vették volna; felkötötte a bocskort /
nyúlcip‹t; viszi a büdöset; fut, hogy csak úgy porzik utána; jár a lába,
mintha korongot hajtana [táj] | húzza a csíkot; kapkodja a léceit /
virgácsát [szleng] --> még ElFUT, FUTKOs, MENEKül

futkos - lót-fut, futkároz, rohangál, szaladgál [köz] | futos, futkorász
[táj] lélekszakadva lohol; futkos, mintha besózták volna [köz] | futkos,
mint a csatlóskutya; futkos, mint a forrázott / töketlen* kutya (táj] -->
még FUT, ElFUT

függ - <valakit‹l / valamit‹l valami> áll, múlik (rajta) [köz] (azon) áll
vagy bukik; (azon) fordul meg [köz]

fütyül - 1. <személyre> lenéz [köz] | ignorál, negligál [vál] | hanyagol
[szleng] 2. <veszélyre> dacol (vele) 1. semmibe vesz; kutyába se vesz;
leveg‹nek néz; keresztülnéz rajta [köz] | rá se ránt / hederít / köp [biz]
| le se szarja*; rá se bagózik / baszik* [szleng] 2. fel se veszi; semmibe
veszi; nem tör‹dik vele [köz] 3. <egyébre> fittyet hány / ügyet se vet
rá; elengedi a füle mellett; a füle botját se mozgatja rá [köz] | rá se
köp / ránt / fütyül [biz] rá se bojszint [táj]


G

gazdag - 1. <személy> tehet‹s, jómódú, pénzes, nagypénzű, vagyonos,
dúsgazdag, milliomos [köz] | pénzeszsák [biz] | aranyparaszt, nábob [rég]
| vastag, burzsuj, ajser [szleng] 2. <általában> dús, b‹, b‹séges, pazar
[köz] 1. dúskál a javakban; tejben-vajban fürdik; van mit aprítania a
tejbe; van neki, amit szemeszája kíván; él, mint a kiskirály / mint Marci
Hevesen; neki áll a világ; mindenkit zsebre vág; a b‹re alatt is pénz van;
felveti a pénz; annyi a pénze, mint a pelyva; d‹l hozzá a pénz; az ablakon
hányják be neki a pénzt [köz] | úgy él, mint a hatökrös gazda; ha izzad
is, zsírt izzad; van neki a szűrujjában; a koldusnak is aranyat vet;
vékával méri az aranyat; annyi a pénze, hogy a tyúk eszi az apraját; több
a bankó nála, mint a rongy [táj] | jól van eleresztve; ki van bélelve;
tele van lével; tetves a pénzt‹l; a szarból* is aranyat csinál [szleng]

gazember - <enyhébb> betyár, zsivány; <elítél‹bb> bitang, bandita,
akasztófáravaló, kötélrevaló, börtöntöltelék [köz] | gonosztev‹, bűnöz‹
[hiv] | briganti [vál] | lator [rég] akasztottak már nála becsületesebbet
is; kötelet érdemelne; nem fog vízszintesen meghalni [köz] | máriás
huncut; akasztófa címere / bimbója / virága; hóhérpallos cégére; meg van
vetve az ágya a pokolban; nagy ördög jár a csizmájában; úgy érdemli a
bitót, mint szűz lány a koszorút; csávába való ember; félhet az erd‹ben,
hogy magától is felakad; egyik oldalát nyúzni kéne, a másikat sózni;
ördögök hadnagya / céhmestere [táj] --> még gONOsz, HiTváNy, ROssz 1.,
JóMadáR

gerinctelen - megalkuvó, jellemtelen, elvtelen, szolgalelkű, talpnyaló,
köpönyegforgató [köz] | szélkakas [biz] puha a gerince; úgy táncol, ahogy
fütyülnek; úgy fordul, ahogy a szél fúj [köz] | minden nyeregbe illik a
segge* [táj] | minden seggben* ott van a nyelve [szleng]

gondolkodik - gondolkozik, elmélkedik, tűn‹dik, tépel‹dik, töpreng,
mereng, méláz, ábrándozik, eszmélkedik, elgondolkodik, spekulál; <~ egy
problémán> mérlegel [köz] meditál, kontemplál [vál] | filózik, kotlik,
jojózik [szleng] töri a fejét / agyát; gondolatokba merül / mélyed;
járatja az agyát; f‹ / füstölög a feje (valamiben); (valamit) forgat a
fejében [köz] | töri a csontvágót; feltekeri az eszét; spekulál, mint
macska az üres padláson; tűn‹dik, mint mennyk‹ a faluvégen [táj] | gyötri
/ leporolja az agyát [szleng] --> még TépEl‹dik

gonosz - ádáz, gaz, durva, er‹szakos, elvetemült, kegyetlen, könyörtelen,
részvétlen, kíméletlen, irgalmatlan, embertelen, kérlelhetetlen,
lelketlen, gátlástalan, szívtelen, k‹szívű, vérszomjas, vadállati, sötét
lelkű, ellenséges, feneked‹, gyűlölköd‹, rosszhiszemű, rosszakaró, kaján,
kárörvend‹ [köz] | brutális, ördögi, sátáni, démoni [vál] Istent‹l
elrugaszkodott; pokolra való; k‹b‹l van a szíve; k‹ van a szíve helyén;
nincs benne egy szemernyi / szikrányi érzés; nem ismer irgalmat /
könyörületet [köz] | se hite, se lelke; kegyetlen, mint az ordas;
sárkánytejet szopott; az ördög cimborája; egy jó hajszál sincs benne [táj]
--> még dURva, gazEMBER, HiTváNy, ROssz 1.


Gy

gyakran - gyakorta, sűrűn, rendszerint, rendesen, (mind)untalan [köz]
(üptre [biz] nyakra f‹re; nyakló nélkül; derűre-borúra; lépten-nyomon;
egyre-másra [köz] | unos-untalan [vál] --> még soKszoR

gyaláz - ócsárol, becsmérel, pocskondiáz, (le)csepül [köz] | mocskol,
piszkol [biz] | pocskol [táj] leszedi róla a keresztvizet / szenteltvizet
[köz] | egy krajcár ára becsületet se hagy rajta [táj] --> még szid

gyalog - gyalogosan, gyalogszerrel [köz] az apostolok lován [köz] | csak
gyalog, mint Balog [táj]

gyámoltalan - élhetetlen, tehetetlen, önállótlan, szerencsétlen,
ügyefogyott, idétlen [köz] | anyátlan, pipogya, nyámnyila, tutyimutyi
[biz] | teszetosza [táj] | béna, balfácán, balfék [szleng] hamvába holt;
teddide-teddoda; nem e világra való; az anyja szoknyáján ül [köz] | egy
rakás szerencsétlenség [biz] | van esze, de más él vele; egy kanál vaj meg
nem olvad a szájában; el nem él holtig; holdfogytán született [táj] |
olyan, mint ötért liptói [szleng] --> még ügyETlEN

gyanakszik - bizalmatlankodik; gyanít (valamit) [köz] él a gyanúperrel;
gyanús neki a dolog; szimatot fog; rossz sejtelmei vannak; gyanút táplál;
nem tetszik neki a dolog [köz] | pedzi, mint agár a nyulat [táj] | nem
kóser neki a dolog [szleng] --> még gyaNús

gyanús - kétes, rejtélyes [köz] obskúrus [vál] bűzlik valami (a dolog
körül) [szleng] --> még gyaNaKsziK

gyáva - félénk, fél‹s, ijed‹s, nyúlszívű, kishitű, nyámnyila, férfiatlan
[köz] | majrés, beszari*, nyuszi, spenóthuszár [szleng] gyáva, mint a
nyúl; nincs mersze; könnyen inába száll a bátorsága; az árnyékától is
megijed; retteg a szélt‹l is; reszket, mint a nyárfalevél / a kocsonya;
anyámasszony katonája [köz] | Balázs vitéze; nem járt Bátorban; félti a
b‹rét / a tyúkszaros* életét; inkább elszalad, mégse fél; bátor a kemence
mögött; az anyja szoknyája mögé bújik; aligha nyúl nem volt az apja; a
nyúl is megszalasztja; szélr‹l van benne a lélek [táj] | nincs vér a
pucájában [szleng] --> még Fél, mEgiJEd

gyenge - er‹tlen, zsenge, bágyadt, gyengécske, legyengült, leromlott,
érzékeny, sérülékeny [köz] | harmatos, nyiszlett, nyamvadt, nyápic [biz] |
gyarló, nyüzge, nyüzüge [táj] | gyengus, ergya, lekvár, zsér [szleng]
gyenge, mint a harmat / az ‹szi légy; alig áll a lábán; alig bírja magát;
kezét / lábát se tudja emelni / mozdítani; a szél is elfújja; hálni jár
belé a lélek [köz] | csak az imádság tartja; gyenge, mint a pókháló /
puliszka / mint a b‹rehagyott kígyó [táj] | maga alatt van [szleng] -->
még ENgEdéKENy, ROssz

gyors - 1. <személy> fürge, sebes, szélsebes, villámgyors, gyors lábú;
serény, élénk, eleven, mozgékony, virgonc, friss, tűzr‹lpattant, szilaj
[köz] 2. <általában> sodró, iramló, siet‹s, szapora, flott [köz] 1.
gyors, mint a szélvész / veszedelem; a szél sem ér a nyomába; egyik iába
itt, a másik ott; úgy jár, mint a gondolat; sebbel-lobbal jár; fürge, mint
a csík / gyík [köz] fürge, mint az ürge / fürj / evet; eleven, mint a

kénes‹; gyors, mint az olajozott ménkű; pattan / ugrik, mint a
(nikkel)bolha [táj] | szedi a l‹csöt / virgácsot / prakkert; jó svungja
van; teljes g‹zzel hajt [szleng] 2. szemmel követhetetlen; jó iramú;
sebes futású [köz]

gyorsan - sietve, siet‹sen, szaporán, hirtelen, nagyhamar, hamarjában,
mihamarabb, miel‹bb, sebten, sebtében, sebtiben, hirtelenében, hevenyében
[köz] | lélekszakadva, lihegve, kifulladva, lóhalálában [vál]
hanyatt-homlok; késedelem nélkül; sebbel-lobbal; percet se késve; egy
szempillantás alatt; miel‹tt egy szót szólhatna [köz]

gy‹z - gy‹zedelmeskedik, diadalmaskodik, felülkerekedik, nyer [köz] |
arat, tarol, szakít [szleng] csatát / ütközetet / háborút nyer;
<vetélkedésben> elviszi a pálmát; gy‹zelmet / diadalt arat; megszerzi az
els‹séget; az els‹ helyen végez [köz] | feláll a dobogó legmagasabb fokára
[sajtó] | ‹ a men‹ [szleng] --> még legy‹z

gyűjtöget - gyűjt, egybegyűjt, összegyűjt, összehalmoz, összehord,
felhalmoz, megtakarít [köz] | takar [táj] halomra gyűjt [köz] --> még
TakaRéKosKOdiK

gyülekezik - gyűl, gyűlik, összegyűlik, egybegyűlik, csoportosul,
<alkalomszerűen> összefut, összeszalad, összejön, összever‹dik,
összesereglik, egybesereglik, összetódul, összetorlódik, <rendetlenül>
összecs‹dül, <rendezetten> felsorakozik [köz] | <kisebb társaság,
megbeszélés szerint> összeröffen [biz] hadrendbe állnak; összedugják a
fejüket [köz] | tódulnak, mint a csürhe [táj]

gyűlölködik - ellenségeskedik, viszálykodik; acsarkodik, fenekedik
(valakire) [köz] feni a fogát (valakire)


H

habozik - tétovázik, tanakodik, bizonytalankodik, ingadozik, tűn‹dik;
határozatlan, tanácstalan [köz] | tipródik [táj] | hezitál, spekulál [vál]
képtelen / nem tud dönteni / határozni; sehogy se jut dűl‹re [köz] | két
közben van; nincs lelkének hova lenni [táj]

hagy - enged, tűr [köz] szabadjára hagy / enged; szabad folyást enged /
zsilipet nyit (valaminek) [köz]

hajlandó - kész, készséges, kapható [köz] könnyen rááll; szívesen
megteszi; nem kéreti magát; megvan rá a kedvelhajlandósága [köz] --> még
szívEsEN

hajléktalan - otthontalan [köz] | csöves [szleng] nincs, ahol meghúzza
magát; a híd alatt lakik [köz] | nincs hová fejét lehajtania [vál] |
csillagokkal takarózik [biz] | hátán hordja házát; bokor a szállása,
harmat a takarója; átellenben lakik senki pállal [táj] --> még CsavaROg

hajnalodik - virrad, nappalodik, világosodik; <a kivilágosodás fokozatai
szerint> szürkül, dereng, pirkad, pitymallik, hajnallik, megvirrad,
kivilágosodik [köz] hasad a hajnal, támad / felkel / kél / kel‹ben van a
nap [köz]

halad - 1. <ügy, dolog> megy, fejl‹dik, intéz‹dik, (le)bonyolódik [köz] 2.
- MEgy jól megy / halad; megy a maga útján; megy, mint a karikacsapás;
formát ölt; eredmény mutatkozik [köz] | jól szalad a kocsi; jól futnak a
kopók [táj] | megy, mint az ágybaszarás*; alakul, mint púpos gyerek a prés
alatt [szleng]

hálálkodik - köszön, köszönget [köz] túlcsordul a hálától; a lába nyomát
is csókolja (valakinek, köszönetként) [köz]

haldoklik - halódik [köz] | agonizál [orv] halálán / halófélben van; a
végét / az utolját járja; alig él; alig piheg; végs‹ket vonaglik; fél lába
a sírban / koporsóban; nem éri meg a másnapot; adhatják rá az utolsó
kenetet; csak órái vannak hátra [köz] | a haláltusáját vívja; tusakodik /
vívódik a halállal; búcsúzik az árnyékvilágtól [vál] | az utolsókat rúgja;
dögrováson van [biz] | ma-holnap az élete; aligha él meg; nem ér több
holnapot; nem ér az élete egy hajítófát / polturát; a nyelve hegyén van a
lélek; orrában van már a harangkötél; kiveri a halál vize; Istennél az
obsitja; tépi a kontraktust (szerz‹dést) [táj]

hallgass - <felszólítás> elhallgass! [köz] pszt! csitt! <gyengéd>; kuss!
kusti! <durva> fogd be a szád / pofád! pofa be! ki kérdezett? [köz] | túl
van tárgyalva (a dolog)! elég a szövegb‹l! állítsd le magad! [biz] |
dugulj el! szűnj meg! pofa alapállásba! tedd az etet‹t takarékra! huzat
van! kihűl a gyomrod! húzz b‹rt a fogadra! [szleng] --> még ElhallgaT

hallgat - 1. <nem beszél> kussol [biz] 2. <egyetemi el‹adásokat> taNul. 1.
fogja / ki se nyitja a száját; veszteg marad / ül; hallgatásba merül;
szavát se lehet venni; lakatot tesz a szájára; meg se nyekken / mukkan /
szólal; nyekkenni / mukkanni se mer / bír; hallgat, mint a csuka / sült
hal [köz] | hallgat, mint a néma harang / mint a nagyharang nagypénteken;
egy szót se szól, azt is halkan mondja [táj]

hallgatag - szűkszavú, szótlan, csendes, szófukar, kevés beszédű [köz]
szavát se lehet venni / hallani; harapófogóval kell a szót kihúzni bel‹le;
lenyelte a nyelvét; azt se mondja, ámen; nem mond se bűt, se bát; azt se
mondja, bű-e bá-e [köz] elvitte a cica a nyelvét [gyer] hitelbe beszél;
aranyért méri a szavát; úgy beszél, mintha pénzen venné a szót; kett‹re se
felel egyet [táj]

hallgatózik - figyel, kihallgat [köz] | kagylózik [szleng] hegyezi a fülét
[köz] | fülel, mint süket disznó a búzában (táj]

halogat - halaszt, halasztgat [köz] | odáz, elodáz [vál] egyik napról a
másikra halaszt; kés‹bbre hagy; húzza-halasztja, mint cigány az akasztást
/ mint a török a halálát [táj]

halott - <már meghalt, nem él> elhunyt, nyugszik (valahol), megboldogult,
vége [köz] | kész, hulla, kifingott*, mausztót [szleng] örök álmát
alussza; az örök világosság fényeskedik neki [vál] | nincs többé; alulról
szagolja az ibolyát [köz] | kinyújtózott a halál oldalán [irod] | elment
Földvárra deszkát árulni; rég megették a torát; a vakondokokat ‹rzi;
kifingott* a kéményen [táj] --> még mEgHal

handabandázik - hangoskodik, nagyhangúskodik, szájaskodik [köz] | h‹börög
[szleng] nagy szájat nyit; nagy hanggal / garral van; patáliát csap [köz]
| nagy a pofája; játssza a janit [szleng] --> még száJasKOdiK

hangos - <egy vagy több személy> harsány, zajos, lármás, zsivajgó [köz] |
ricsajos [biz] <hangjelenség> zúgó, dörg‹, falrenget‹, fülsért‹,
fülrepeszt‹, fülsiketít‹, fülhasogató, dobhártyarepeszt‹; <emberi hang>
harsogó, mennydörg‹ [köz] | sztentori [vál] eget ver‹; leszakasztja a
mennyezetet; meg lehet süketülni t‹le; a halottat is felébreszti [köz]

hány - okád(ik), rókázik [köz] | kipakol [biz] | visszaszámlál [szleng]
rókát fog; elköti / kiköti a borjút [köz] | viszontlátja a vacsoráját
[biz] | hány mint a lakodalmas / murányi kutya; hosszút köp; rókát nyúz;
eldobja / kiteregeti a rókab‹rt; otthagyja a malacát; ötezer-ötszázötvenet
mond [táj] | kidobja a prémet / a taccsot; leteríti a boáját; telefonál a
nagy fehér kagylóba; kimondja a kígyó nevét; visszaszámlálja a katonákat
[szleng]

haragszik - mérgel‹dik, dühöng, tajtékzik, tombol; dühös, mérges [köz] |
pipás, zabos, zabol [szleng] dúl fúl; reszket a haragtól; majd megpukkad
mérgében; üti a guta; emészti a méreg; fortyog a düht‹l; fortyog benne a
harag; vasvillaszemeket mereszt; szikrázik / szikrát szór / szikrát hány a
szeme; tüzet fúj az orra likán; epét hány; forr az epéje [köz] | falra
mászik; a plafonon van; vöröset lát; lila a feje [biz] | majd megüti a
lapos guta; rágja a nyelvét; pöszög, mint a kása; mérges, mint a
pulykakakas; dühös, mint a kurta kígyó / mint a fogóba esett farkas;
dúlfúl, mint a vadkan; földhöz vágja a ködmönt [táj] | nem lát a pipától;
kirúg (valakire); szívja magát; hülyét kap; lila hajat kap; be van
gerjedve / g‹zölve / gurulva / pöccenve / rágva / zsongva [szleng] --> még
FEldüHödiK, BOsszaNKOdiK

harcol - küzd, vív, csatáz(ik), hadakozik, megvív, megverekszik [köz] |
viaskodik, tusakodik [vál] hadat visel; harcban áll; összeméri a fegyvert;
harcba száll; kiáll a síkra; csatára / harcra / viadalra kel; fegyvert
ragad [köz] megkísérti a hadiszerencsét [vál]

hárul - háramlik (valakire) [köz] kötelességévé lesz; vállalnia kell; neki
jut ki [köz]

hasonlít - hasonló, hasonlatos; emlékeztet (rá) [köz] hajaz (rá) [táj]
<szül‹kre, ‹sökre> üt [vál] épp / hajszálra / szakasztott olyan, mint...;
a megszólalásig hasonlít rá; szakasztott / kiköpött az apja (anyja stb.);
össze lehet téveszteni vele; <egyik a másikhoz> mint két tojás [köz]

használ - 1. <hasznára van> hat, segít, hatásos [köz] 2. alkalmaz,
hasznosít, fordít (valamire) [köz] 1. megteszi a magáét; hatása van;
hatást ér el; nincs hiába; egészségére szolgál / javára van / okulására
van (valakinek); van foganatja [köz] 2. hasznát veszi; él vele [köz]

hasznos - el‹nyös, kedvez‹; használható, hasznavehet‹, célszerű, alkalmas,
alkalmatos; kifizet‹d‹, nyereséges, jövedelmez‹ hasznot hajt; haszonnal /
nyereséggel jár; jól fizet [köz] | hoz a konyhára [biz]

hatástalan - hasztalan [köz] | ineffektív [vál] | placebo [orv] annyit ér,
mint a halottnak a szenteltvíz / csók / beöntés [köz] | a hajára kenheti;
a kalapja mellé tűzheti [biz] | annyi, mint jégverés ellen a miatyánk /
mint süketnek a jóreggelt [táj] --> még éRtéKTElEN

hátrál - meghátrál, hátralép, hátrahúzódik, visszahúzódik; <ijedten>
(meg)h‹köl, visszah‹köl, visszariad, visszaretten, megfutamodik;
<álláspontját feladja> visszakozik, visszatáncol, visszalép; <katonai
egység> visszavonul [köz] | retirál [vál] | curukkol, curikkol [táj] |
<kocsival> farol [köz] | fartat [táj] | <autóval> rükvercel [biz]
visszavonulót fúj; hátraarcot csinál; a hátát mutatja / hátat fordít (az
ellenségnek) [köz]

havazik - szállingózik / pilinkél a hó; (nagy pelyhekben) hull a hó [köz]
| kihasadt az angyalok párnája / dunyhája [táj]

hazudik - hazudozik, füllent, kohol [köz] | gurít, lódít [biz] | firkál,
linkel, kormol, hantál, maszlagol, mesél, hamukál [szleng] elveti /
elhajítja a sulykot / kalapácsnyelet; lehazudja a csillagot az égr‹l;
olyat hazudik, hogy rászakad a mennyezet; úgy hazudik, mint más imádkozik
/ mint a holdvilág / mint a vízfolyás / mintha könyvb‹l olvasná; az
ujjából / a kisujjából szopja (amit mond) [köz] | hazudik, mint a rossz
tükör / mint a talpon égett ördög / mint a borbély; kihazudja a borjút az
anyjából; csütörtököt vet a szája; hamis pénzt vet; sok eresztéke van a
beszédének; csettet vet a szája; füst árán szelet ad; nem úgy adja, ahogy
árulja; budai vékával mér; sokféle fából farag; cigánysátorban árul; gazba
esik a sulyka; görbét mond; retket húz; toldja a ködmönt; rovásra hazudik
[táj] | ládát pakol [szleng] --> még BECsap, Csal, KiTalál

helytáll - remekel, csillog, jeleskedik (valamiben) [köz] | brillíroz
[biz] megállja a helvét; kitesz magáért; kivágja a rezet [köz]

henyél - lustálkodik, tétlenkedik, heverészik, lézeng, lebzsel, ténfereg
[köz] | tesped [vál] | hévizál [táj] | döglik [szleng] ölbe tett kézzel
ül; lopja a napot / az id‹t; lógatja a lábát; a lábát lógázza; a köldökét
vakarja [köz] | henyél, mint a kopott ispán; megüli szent Heverdel napját;
árnyékon / a lába szárán csapja a legyet; hever, mint a kuvasz a szalmán /
a kutya a szakajtóban; elnyúlik, mint a kunok ebe; hozzákötötte az ördög
lovát [táj] | mereszti a seggét*; a tökét* vakarja [szleng] --> még lusTa

hihetetlen - lehetetlen, valószínűtlen, hallatlan, elképeszt‹ [köz] hiszi
a piszi [köz] | ádám látott ilyet legény / kisinas korában [táj]

hírhedt - cégéres rossz / veszett híre van; ismerik, mint a rossz pénzt
[köz]

hírlik - <valami> rebesgetik, híresztelik, terjesztik [köz] (az a) hír
járja [köz] | (azt) csiripelik a verebek [biz] (azt) suttogja a fáma [vál]

hirtelen - váratlanul, meglepetésszerűen; hamarjában [köz] el‹készület
nélkül; se szó, se beszéd; mint derült égb‹l a mennyk‹ / villámcsapás
[köz] | mint derült égb‹l a lórúgás [biz] --> még gyORsaN

hiszékeny - gyanútlan, jóhiszemű, naiv, félrevezethet‹, rászedhet‹ [köz] |
balek, madár, pali [biz] | palimadár [szleng] mindent készpénznek vesz
[köz] | könnyű falhoz állítani [biz] | töltött zokni [szleng] --> még
ElHisz

hitvány - 1. <személy> aljas, alávaló, alantas, szemét, utolsó,
közönséges, rongy [köz] | szarházi* [szleng] 2. <tárgy> - Rossz 3. <alkat>
- BETEgEs 1. megéri a pénzét [köz] eb ágyából esett; hamis fában
rengették; sír a föld alatta; sír a föld, ahol elmegy [táj] --> még
gONOsz, gazEMBER

hivalkodik - henceg, tetszeleg, hetvenkedik, felvág, feszít, büszkélkedik
[köz] | flancol, anzágol [biz] | virít [szleng] rázza a rongyot; fenn
hordja az orrát; riszálja magát; mórikálja magát [köz] | rátartja magát;
hányja-veti a farát; feszeleg, mint a makk hetes; öli a pompa; henceg,
mint az árpacipó a kemencében; felvág, mint a pesti poloska [táj] --> még
NagyzOl

hízeleg - bókol, hajbókol, kellemkedik, tömjénez, udvarol; dörgöl‹zik
(valakihez) [köz] nyalizik, gazsu lál [biz] | nyal, kúszik (valakinek)
[szleng] legyezi a hiúságát; behízelgi magát; gyűjti a jópontot;
csúszik-mászik el‹tte; nyalja a talpát [köz] | csapja neki a lencsét [táj]
| punyizik neki; bedobja magát nála; a seggébe* bújik; nyalja a seggét*;
csontig benyal neki [szleng]

hízik - testesedik, kövéredik, gömbölyödik, hájasodik [köz] | pocakosodik,
terebélyesedik [biz] | dalmahodik [táj] fölszed egypár kilót; növeszti a
háját; pocakot ereszt [köz] | hasban vállasodik [biz] | húsa és kövére
szépen gyarapodik [irod]

hóbortos - szeszélyes, kerge, kiszámíthatatlan, bolondos, rigolyás,
mániá(ku)s, bogaras [köz] | különc, rapszodikus, excentrikus [vál] |
habókos, h‹börödött, gaborgyás, csajbókos, fuzsitos [táj] | kelekótya,
raplis [biz] | zsizsikes, hangyás, buggyant, huzatos [szleng] szeszélyes,
mint a szél [vál] | nem lehet elmenni rajta [biz] | meg van húzatva; el
van varázsolva [szleng]

hogyisne - 1. <hitetlenkedés> mesebeszéd! dajkamese! [biz] | frankón!
blabla! [szleng] 2. <elutasítás> semmiképpen [köz] | kutya fülét [biz] 1.
hiszi a piszi! ne viccelj! ne szédíts! ne nézz hülyének! [köz] | ezt
vegyem be? erre befizetek! röhögnöm kell! ne csiklandozz! [biz] | ne nézz
madárnak! tollas a hátam? tudod, kinek meséld! ahogy azt Móricka
elképzeli! [szleng] 2. azt már nem! még mit nem! semmi módon; semmi szín
alatt; semmi körülmények között; szó sincs / szó sem lehet róla; a
világért sem; a világ minden kincséért sem; az Istennek sem; az Isten
világáért sem [köz] | eszemben / eszem ágában sincs; van eszemben; olyan
nincs; azt (ugyan) lesheted; abból nem eszel; az apád lelkének sem; ha a
fejed tetejére állsz, akkor sem; ha kétfele vágnak, akkor sem; még a te
szép szemedért sem; arról ne is álmodj, hogy... [biz] | a herkópáternek
sem [táj] | egy nagy túróst*; egy lópikulát* [szleng]

horkol - hortyog [köz] | fűrészel [biz] húzza a lób‹rt [köz] | húzza a
b‹rt / a vargákat a fagyon; szurkozza a vargacérnát [táj] --> még alsziK

huncut - hamis; (nagy) kópé, kujon [köz] | góbé [táj] | csínytev‹,
tréfacsináló [vál] | selma, selyma, kalefaktor (tkp. kályhafűt‹) [rég]
megéri a pénzét; mindig csínyen töri a fejét [köz] | hamis a mája / zúzája
[biz] huncut volt még a bábája is; huncut embernek ad enni [táj] --> még
ravasz

húzódik - <ügy> halasztódik, tolódik [köz] | nyúlik [biz] halasztást /
késedelmet szenved [sajtó]


I

idejekorán - jókor, idejében, id‹ben [köz] a kell‹ / megfelel‹ id‹ben
[köz] | id‹nek idejében [táj]

igaz - helytálló, való [köz] való igaz; megfelel a valóságnak [köz] | fedi
a tényeket; összhangban áll a tényekkel [hiv]

igényes - 1. <személy> követel‹, nagyigényű; tehet‹s (pl. "családi ház
~nek eladó") [köz] 2. <egyéb> színvonalas [köz] 1. csak a legjobb jó neki;
magasra teszi a mércét; magasak az igényei [köz] 2. minden igényt
kielégít; jó színvonalon / nívón áll [köz]

ígérget - fogadkozik; áltat, biztat, hiteget, kecsegtet (valakit) [köz]
fűt fát ígér [köz] | ágon / karón mutat tar varjat; biztat, mint katona a
lovát; feladja neki a reménylevest [táj] --> még MEgígéR

így - ekként, ekkép(pen), ilyenformán, ilyesformán [köz] | ilyeténképpen
[vál] | imigyen [rég] ilyen (úton)módon; ehhez hasonlóan; ennek
megfelel‹en [köz] | ennek szellemében [vál]

igyekszik - iparkodik, serénykedik, törekszik, fáradozik, sürgöl‹dik,
sertepertél, buzog, buzgólkodik, ajánlkozik, készségeskedik, tüsténkedik,
törekszik, törtet, tülekszik [köz] | rákapcsol, ráhajt, ráver;
stréberkedik [biz] | rástartol, pedálozik, rokkázik, nyüzsög [szleng]
sürög forog; kiteszi a lelkét; minden erejét beleadja; veri / üti a vasat;
rajta van / lesz; fűti / felveti a buzgalom; minden követ megmozgat; töri
/ hajtja / tépi magát [köz] | kezét-lábát töri; belead apait-anyait;
strapálja magát; rádob egy lapáttal; megnyomja a gombot; ugrik, mint a
bolha [biz] úgy dolgozik, mintha hajtanák / mint hat más; nagy az ipar
benne [táj] pattog, mint a nikkelbolha; futkos / rohangál, mint a pók a
falon [szleng] --> még szORgalMas

illetve - illet‹leg, vagyis hogy, azaz [köz] helyesebben / pontosabban
mondva / szólva; akarom mondani; azazhogy [köz]

illik - i . <az illemszabályok szerint ill‹, illend‹, ildomos; <tagadó
mondatban> való, járja [köz] | komilfó [vál] 2. <~ neki, hozzá> ráillik,
talál [köz] | passzol [biz] | pászol [táj] 1. így kívánja az illend‹ség 2.
jól mutat rajta; jól áll neki; illik neki / hozzá; mintha rá szabták
volna; mintha rá volna öntve [köz]

ilyen - ilyesféle, ilyesforma, ilyenfajta [köz] | ilyes [vál] ehhez
hasonló [köz]

indul - elindul, megindul, felkerekedik [köz] szedi / veszi a sátorfáját;
útnak indul / ered; útra kel / kerekedik --> még ElMEgy, ElFUT, KEzd‹diK

indulatos - heves, vérmes, tüzes, lobbanékony, szilaj, robbanékony,
ingerlékeny [köz] nagytermészetű [táj] vehemens, szangvinikus [vál] |
<durván ~> rabiátus [vál] hirtelen haragú [köz] nagy természete van;
olyan, mint a láncos komondor / mint a puskapor / mint a puskaporos hordó;
lobban, mint a száraz szalma; nem szilvalé a vére; a víz is méreggé válik
benne; nincs kocsisa az eszének [táj]

ingyen - ingyenesen, díjtalanul, szerelemb‹l, ajándékul, ajándékba [köz] |
ingyért, ingyenbe, potyán, grá tisz [biz] | költségmentesen,
térítésmentesen [hiv] | lejmre [szleng] Isten nevében; (valakinek) a szép
szeméért; egy (baráti) kézfogásért [köz] | ingyen és bérmentve; térítés
nélkül [hiv] felét ingyen, felét ajándékba [táj] | vatikáni valutáért
[szleng]

intézkedik - eljár, lép (valamiben), rendelkezik [köz] lépéseket tesz;
megteszi a szükséges lépéseket [hiv]

ír - leír, megír, irkál, írogat [köz] | firkál, firkant, körmöl [biz]
sorokat ró; papírra vet (valamit) [köz] | írásba foglal / rögzít [hiv] |
betűt vet [rég]

iszákos - részeges, italos, borissza, korhely [köz] | szeszkazán [biz] |
alkoholista [hiv] | szenvedélybeteg [szak] | iszós, kortyondi [táj] |
piás, tintahal [szleng] iszik, mint a kefeköt‹ / gödény; jó huzata van
[köz] | elissza az orrát a két szeme közül [biz] | nem a csizmába tölti a
bort; borvirág a tulipánja; kancsó a komája; akkor látott vizet, amikor a
bába megmosdatta / fürösztötte; elinná a felleget / az Isten köpönyegét /
a Krisztus köntösét / a Szűz Mária cip‹csatját is; gyakran látja a korsó
fenekét; kancsó fenekére veti a keresztet; megy belé az ital, mint b‹g‹be
a húszas / mint ladányba a mennyk‹; csap alatt iszik; bork‹ van a
gyomrában; minden borcégérnek köszön; nem iszik bort, csak az árát; nem
szenvedheti a bort a szájában; bor a bogara; lökd meg, bor buggyan bel‹le;
nem keveset iszik, hanem sokszor; fél a vízkórságtól; abba a templomba
jár, ahol poharakkal harangoznak [táj] | egyszer rúgott be, azóta csak
rátölt [szleng] --> még BERúg, RészEg

ítélkezik - ítél, bíráskodik, törvénykezik, dönt [köz] ítéletet tart /
mond; igazságot tesz / szolgáltat; ítéletet / véleményt alkot; megmondja
róla a véleményét [köz] törvényt ül [vál]

itt - itten [köz] itteg, itteneg [táj] | ehelyt, ehelyütt [rég] ezen a
szent helyen [biz]

izgatott - zaklatott, felkavart [vál] azt se tudja, melyik lábára álljon
[köz] ízlik-jólesik [köz] smakkol, csúszik [biz] a fogára való; csúszik
neki; (az étel vagy az ital) eteti-itatja magát [köz] | a tíz ujját
megnyalja utána [biz] (ízlik, mint kutyának a vaj [táj]


J

járkál -járdogál, téblábol, ‹döng [köz] | sertepertél, bócorog, gyüszmékel
[táj] fel-alá járkál; jár-kel; jön-megy; kerül fordul; jön-megy mint az
Orbán lelke (a pokolban) [köz] | jár-kel, mint apátiban a szatyor / mint a
bűnös lélek / mint a fuvaros ló / mint l‹rinc a csizmában; járkál, mint
zsidóban a fájás / fájdalom; jár, míg térdig kopik a lába; ‹döng, mint a
hathetes borjú; jár ki-be, mint a pitvarajtó; bujdosik, mint az égett lábú
eb [táj] --> még MEgy, Ballag

java - <valaminek a ~> legjava [köz] | eleje [táj] | krémje [biz] színe
java [köz] | színe-lángja [táj] | színe-virága [vál]

jó - 1. <személy> derék, jóságos, jóravaló, jólelkű, jóakaratú,jóindulatú;
irgalmas, könyörületes [köz] | 2. <általában> helyes, helyénvaló,
megfelel‹, alkalmas, alkalmatos, odaill‹, becses, válogatott,
kifogástalan, tökéletes, eszményi, mintaszerű, hibátlan [köz] | gáncstalan
[vál] (szemenszedett [rég] | állati (~), eszméletlen [biz] | baró, bika,
fasza*, kóser, maszek, pipec, szuper [szleng] 1. jótét lélek; aranyat ér;
olyan, mint egy falat kenyér; nincs kivetnivaló rajta; az irigység sem
talál benne hibát [köz] | 2. nagy szám [szleng] --> még KEdvEs, KiTűN‹

jócskán - meglehet‹sen, eléggé, alaposan, b‹ven, számottev‹en, igencsak,
ugyancsak [köz] jelent‹s / tekintélyes mértékben [köz]

jól - helyesen, megfelel‹en, célszerűen, alaposan, gondosan, pontosan,
kifogástalanul [köz] ahogy kell / illik; annak rendje és módja szerint;
mindenki megelégedésére; t‹le telhet‹leg [köz]

jóllakik - beeszik, belakik [köz] | bepakol, bezabál [biz] | bekajol,
bekajál, bepofázik [szleng] elveri az éhét; teleeszi magát; torkig lakik;
úgy jóllakik, hogy majd kipukkad; jóllakik, hogy a hasa / füle kétfelé áll
[köz] | jóllakik, mint a duda; megtömi a bend‹t / a majmot; nagyot burkol
[biz] | kibékül a gyomrával / hasával; elkergeti a farkasokat; megveri a
lelke házát / a horpaszát; kirakja az oldal közit; kitömi a véknyát; úgy
beeszik, hogy bolhát lehet ölni / kaszát lehet kalapálni a hasán [táj] |
degeszre / hülyére zabálja magát [szleng]

jómadár - jópipa, díszpinty, díszpéldány [biz] jó cég; jó firma; szépséges
mákvirág; megéri a pénzét [biz] --> még gazEMBER

jótáll - kezeskedik, szavatol, garantál [köz] <~ valakiért:> tűzbe teszi
érte a kezét [köz] | jótállást / kezességet / garanciát vállal [hiv]

jóvátesz - <hibát, vétket> helyrehoz, kijavít; <sérelmet> orvosol
kiköszörüli a csorbát [köz] | elégtételt ad / szolgáltat [hiv]

jön - j‹dögél, közeledik, közeleg, közelít, érkezik [köz] (el)közelget
[vál] errefelé tart [köz] | ideeszi a fene [szleng]

jöttment - sehonnai, csavargó, senkiházi, semmiházi, hazátlan [köz] |
bitang, gyütt-ment [táj] | <több emberr‹l> gyülevész [köz] szedett-vedett
[köz] | akasz tófáról szalajtott; árvíz hozta; bokorból ugrott; nem tudni,
ki fia-borja / ki ebe fia / ki lova fia; mindenütt lakik, mint a nyúl; se
országa / se Istene, se hazája [táj] --> még HaJléKTalaN

jövedelmez - fizet, kifizet‹dik, gyümölcsözik [köz] | fial [táj] hasznot
hajt / hoz; komoly nyereséget hoz; kifizeti magát; megtérül az ára; jó
üzlet [köz] (pénzt) hoz a konyhára; kész aranybánya [biz]


K

kacér - tetszelg‹, kihívó, merész, csábító, pajzán [köz] | frivol [vál] |
kokettál [rég] illegeti magát

kancsalít - bandzsít, kancsít keresztbe áll a szeme [köz] |
káposztáskertbe / kiskertbe néz; úgy néz, mint a liba / kacsa az eperfára;
úgy néz, mint a pilátus macskája [táj] | egyik szeme hajszra, másik szeme
csára [irod]

kapásból - egyb‹l, egyszeriben, hamarjában, hirtelenjében, rögtönözve
[köz] készület / el‹készület nélkül; azon melegében [köz]

kapzsi - pénzsóvár, pénzéhes, mohó, harácsoló, haszonles‹, koncles‹,
prédales‹, nyerészked‹, nyereséghajhászó [köz] eladná az anyját is [köz] |
más tüzén süti a pecsenyéjét; ott is ás, ahová nem tett; megfejné a
kútágast is; megnyúzná a követ is, ha b‹re volna; kihúzná a borjút az
anyjából; a bika / ökör alatt is borjút keres; lehúzná a halottról a
szemfödelet; a holtakon is adót szedne; egy pénzért Bécsbe hajtaná a tetűt
[táj] --> még FösvéNy, TElHETETlEN, öNz‹

kárára - <valakinek a ~> (valakinek) a rovására / a terhére / a hátrányára
/ a sérelmére / a számlájára / a kontójára (történik valami); (az illet‹)
állja a számlát / fizeti a cechet [köz]

karcsú - vékony, nyúlánk, kecses, törékeny [köz] cárt [biz] filigrán,
szilfid [vál] karcsú, mint a nádszál; tűbe lehet fűzni [köz]

káromkodik - szitkozódik, átkozódik, szentségel [köz] | szedtevettézik,
ebugattázik, lánchordtázik, teremtettézik, teringettézik [táj] | anyázik
[szleng] kacskaringósat káromkodik; emlegeti a szenteket; káromkodik, mint
a zápor / a jéges‹ / a kocsis; leszedi a csillagokat [köz] | káromolja az
Istent [vál] szórja, mint katona az adtát; átkozódik, mint a síki betyár /
a zupás ‹rmester; vasvillát köpköd; káromkodik, mint a huszár / kanász /
kondás; elmondja / elkeríti a huszármiatyánkot; elkeríti a gyepű hosszát;
majd lerántja az eget; lábuknál fogva húzza le a szenteket az égb‹l [táj]

károsul - károsodik, ráfizet [köz] kárt szenved; rosszul / pórul jár [köz]
| kárt vall [vál]

kártyázik - zsugázik [szleng] veri a blattot [biz] | forgatja az ördög
bibliáját [táj]

kedélyes - 1. <személy> derűs, derűlátó, könnyed [köz] optimista,
joviális, fidélis [vál] 2. <általában> hangulatos [köz] 1. arany kedélye
van; jó / elpusztíthatatlan kedélyű; nevetésre áll a szája [köz] --> még
vidáM

kedvel - szível; rokonszenvez, szimpatizál (vele); vonzódik, ragaszkodik
(hozzá) [köz] | bír [biz] | kamel, komál, csíp, kajol, szúr [szleng]
el‹szeretettel viseltetik / szimpátiát érez / rokonszenvet táplál iránta;
öröme / kedve telik benne; örömét / kedvét leli benne [köz] --> még szEREt

kedves - 1. <személy, másokhoz> szíves, szívélyes, nyájas, barátságos,
szeretetre méltó, megnyer‹, elragadó, elbűvöl‹, bűbájos, aranyos,
lekötelez‹, el‹zékeny, simulékony, melegszívű [köz] 2. <személy, magában>
édes, aranyos, ennivaló [köz] cukros, cuki, édi [biz] 1. mindenkihez van
egy jó szava; mindenkinek megveszi a szívét [köz] --> még Jó, KEllEMEs,
ROKONszENvEs, UdvaRias

kegyvesztett - elvesztette / eljátszotta (valakinek a) jóindulatát [köz]
kiesett a pikszisb‹l / cukrosdobozból; feketelistára került (valakinél)
[biz] | elvágta magát; kihúzta maga alól a sz‹nyeget [szleng]

kelend‹ - kapós, keresett; szétkapkodják [köz] | kurrens [hiv] gyorsan
elkel; veszik; mint a cukrot; kapnak rajta, mint a cukron; viszik, mintha
ingyen adnák; törik érte magukat [köz] | nagy a kereslet iránta [hiv] |
kelend‹, mint karácsonykor a mozsár; nem kell neki cégér [táj]

kell - 1. <rászorul> kelletik [rég] | szükséges, szükségszerű,
nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, kívánatos [köz] | megkívántatik,
szükségeltetik [vál] 2. -- KéNyTElEN (nagy) szükség van rá; rá van
szorulva / utalva; úgy kell, mint egy falat kenyér / mint a leveg‹ [köz]
kell, mint koldusnak az alamizsna [táj]

kellemetlen - <helyzet> nyomasztó, kínos, kényelmetlen, terhes, kényes,
bajos, visszás, aggályos [köz] | zsenáns, zsenánt [biz] | cikis, gázos,
kovászos, macerás, rohadt [szleng] kellemes, mint húsvét napján a cibere /
mint karácsonykor a seggberúgás* [táj / szleng] | ellenségemnek sem
kívánom [köz]

kelletlenül - vonakodva, fanyalogva, húzódozva, nyögvenyel‹sen,
kedvetlenül [köz] kénytelen-kelletlen; ímmel-ámmal; mintha a fogát húznák
[köz]

kényeztet - dédelget, pátyolgat, babusgat; elront [köz] kecsegtet [irod]
totojgat, tutujgat [biz] tenyerén hord; a szélt‹l is óv; mindennel
elhalmoz; tejbe-vaj ba füröszt; lehozza neki a csillagokat az égr‹l [köz]
| nyalja falja; kinyalja a fenekét [biz] | szereti, mint majom a fiát;
dajkálja, mint tiszta búzát a ponyván; csakhogy tenyerébe nem veszi [táj]
--> még KíMél

kényszerít - er‹szakol, kénytelenít, ráer‹ltet, rászorít (valamire);
ráer‹szakol, rátukmál, ráoktrojál (valamit) [köz] | presszionál [vál]
kényszert alkalmaz; er‹nek erejével rávesz; visszaél az erejével /
helyzetével [köz] --> még KicsiKaR

kénytelen - köteles, rákényszerül [köz] kénytelen vele; nem tehet másképp;
nem tehet mást / egyebet; nincs más választása; nem marad más hátra; kutya
kötelessége [köz] --> még KEll

képmutató - szemforgató, álszent, szentesked‹, kegyesked‹ [köz] |
farizeus, hipokrita [vál] | szentes, színesked‹, jezsovita [táj]
bárányb‹rbe bújt farkas; bort iszik, vizet prédikál [köz] | hányja a
keresztet magára; más a képe, más a lépe; szentfazék, csak a füle kormos
[táj] --> még alaTToMos, KéTszíNű

képzel‹dik - ábrándozik [köz] | fantaziál [vál] | hallucinál [orv] a
képzelete játszik vele; rémeket lát [köz] | rémképekkel hadakozik;
kimérákkal viaskodik [vál]

kér - kíván, óhajt, kérlel, könyörög, esd, esdekel, esedezik, kéreget,
koldul, rimánkodik [köz] | pitizik, kuncsorog, kunyerál [biz] | kérelmez,
kérvényez, megkeres, igényel, bekér, felkér [hiv] | instál [rég) | lejmol,
tarhál, kunyizik, fej, pumpol, levág, mangázik [szleng] térden állva kér /
könyörög; könnyek közt kérlel; kezét nyújtja (érte) [köz] | kikunyerálja
anyjából a borjút [táj] --> még KíváN

kérdez - kérd, tudakol, kikérdez, kérdez‹sködik, puhatol, firtat, feszeget
[köz] | <országgyűlésben> interpellál [hiv] kérdéseket tesz fel; kérdést
intéz;

kérd‹re von [köz] | kérdésekkel ostromol [vál] --> még faggat

keres - 1. <meg akarja találni> keresgél, kutat, kikutat, átkutat,
vizslat, kajtat, hajkurász, szimatol, szaglászik, nyomoz, hajszol,
kutakodik [köz] | turkál, kurkász, fürkész, böngész [biz] fitet [táj]
<bűnöz‹t rend‹rileg> köröz [köz] | kurrentál [rég] | búvárkodik,
vizsgálódik [vál] 2. <pénzt ~> kap (x forintot fizetésként) 1. utána /
nyomába jár (valaminek); mindent tűvé tesz / felforgat / felhány / feltúr
(utána); szaglász, mint az agár [köz] 2. (x forintot) visz haza / szed
össze / vág zsebre; (x forint) van a borítékjában [köz] | (x forint) a
bére / illetménye [hiv] | (x forintot) markol / nyal / csókol fel; (x
forintot) szakít / gombol / akaszt le [szleng]

kerül - 1. <kerül‹t tesz> vargabetűt csinál [köz] | vargakanyart tesz
[táj] 2. <valamennyi pénzbe ~> kóstál (valamennyit) [táj] | x forintja /
sok pénze bánja [köz] 3. <valahová ~> --> még bEToppaN

kételkedik - kétkedik, hitetlenkedik, tamáskodik [köz] kötve hiszi [köz] |
tamás benne [táj]

kétségkívül - kétségtelenül, tagadhatatlanul, nyilván(valóan) [köz]
egész(en) biztosan [köz] | minden kétséget kizáróan [hiv] --> még
valószíNűlEg

kétségtelen - kétségbevonhatatlan, tagadhatatlan, (el)vitathatatlan [köz]
kétség sem férhet hozzá [köz] --> még NyilváNvaló

kétszínű - kétarcú, alakoskodó, kétkulacsos, álságos, hamis, álnok [köz] |
színesked‹ [rég] egy szájból hideget és meleget fúj; két urat szolgál;
megjátssza magát; kiadja magát (valaminek) [köz] kétfele sántikál; itt
mézet, ott mérget f‹z; méz alatt mérget rejt [táj] --> még alaTTOMOs,
KépMUTaTó

kevés - 1. <kis mennyiségű> kevéske, csekély, parányi, valamennyi,
valamicske, maroknyi, szikrányi, mákszemnyi, csipetnyi [köz] szemernyi,
némi [vál] hangyányi; <csak tagadó mondatban> fikarcnyi [biz] 2. <nem
elég> elégtelen 1. alig valamennyi; egy paraszthajszálnyi [köz] 2.
kevesebb a kelleténél; nem futja bel‹le; az éhenhaláshoz sem elég; több
kellene bel‹le [köz]

kezd‹dik - megkezd‹dik, elkezd‹dik, indul, megindul [köz] kezdetét veszi
[sajtó]

kezel - (valakivel) lekezel [köz] | parolázik [biz, rég] | jattol,
lejattol [szleng] kezet ad; kezet nyújt; kezet fog / ráz [köz] | pacsit ad
[gyer]

kiabál - kiált, felkiált, kiáltozik, ordít, ordibál, óbégat, b‹g, üvölt,
felüvölt, üvöltözik, süvölt, süvöltözik, harsog, (rá)rivall, rikolt(ozik),
rikácsol, rikkant, kurjant, kurjongat, lármázik [köz] | kajabál, kajdászik
[táj] | rivalg, rivalog [vál] ordít, mint a fába szorult féreg; üvölt,
mint akit nyúznak; üvölt, mint a sakál; b‹g, mint a marha;
torkaszakadtából kiabál; kiüvölti a torkát / tüdejét; nekiereszti a
hangját [köz]

kialakul - keletkezik, létrejön, kibontakozik, kifejl‹dik, kiformálódik,
kikristályosodik [köz] | kifejlik, kijegecesedik [vál, rég] | kikupálódik,
kivakaródzik [biz] alakot / formát ölt; valósággá válik; kinövi magát
[köz]

kiáll - 1. <valakivel> megmérk‹zik, megküzd, megvív, megbirkózik,
összecsap [köz] 2. <valakiért> síkraszáll (érte) [köz] 1. birokra kel;
ölre megy; ringbe száll; kiáll a gyepre / pástra; összeméri az erejét
[köz] | követ vet vele [táj] 2. sorompóba lép / áll / száll érte [vál]
exponálja magát [hiv] | kiáll érte, mint a kémény (irod) --> még sEgíT

kibékül - <haragosával> megbékül [köz] elássa a csatabárdot; elszívja a
békepipát; eltemeti a haragot [köz] fátylat borít a múltra; békejobbot
nyújt [vál) beadja a korsót; megfordul benne a borjú [táj] --> még
MEgBaRáTKOziK

kibújik - 1. <kötelesség alól> kitér, elbliccel [biz] 2. kihúzza magát;
kibúvót keres / talál [köz]

kicsapong - kiruccan, kimarad, mulat, mulatozik, tivornyázik, züllik [köz]
lumpol [biz] tobzódik [vál] dajdajozik, hepajozik, hejehujázik, elhajol
[szleng] kirúg a hámból; görbe estét / éjszakát csap / rendez [köz]
habzsolja az élveket [vál] | túlvág a zsinórmértéken [táj]

kicsi - kis, kicsiny, csekély, apró, aprócska, apró-csepr‹, parányi,
cseppnyi, csipetnyi, szemernyi, pici, piciny, picike, picinyke [köz]
picuri, picurka, pirinyó, pinduri, incifinci, pötty, pöttynyi, hangyányi
[biz] | mini [szleng] kicsi, mint a porszem / légypiszok [köz] | annyi,
mint az eperszem; akkora, mint a kisujjam / mint a kakasugrás [táj] -->
még alacsony

kicsikar - kikényszerít, kier‹szakol, kizsarol; (valakib‹l) kivasal,
kifacsar, kiszorít, kiprésel [köz] eléri célját; keresztülviszi az
akaratát [köz] --> még kéNyszERíT

kiderít - felderít, kikutat, kinyomoz, kibogoz, feltár, felfed, tisztáz,
leleplez [köz] | kiszimatol, kipuhatol, kikémlel [biz] napfényre /
napvilágra hoz; fényt / világ(osság)ot derít rá; lerántja róla a leplet;
végére jár a dolognak; kiugratja a nyulat a bokorból [köz]

kiderül - <titkolt dolog> kitudódik, kiviláglik [köz] kisül [biz] feltárul
[vál] napfényre / napvilágra kerül / jut; fény derül rá; nyilvánvalóvá
válik; kibújik a szög a zsákból; kiugrik a nyúl a bokorból [köz] --> még
lElEplEz‹diK

kidob - kihajít, kilök, elküld, eltávolít, eltanácsol, kiutasít,
kitessékel, kituszkol, kizavar [köz] kibillent, kipenderít, kiakolbólít,
kiebrudal, kivág, kirepít, kilódít, kirúg, kipaterol [biz] | elzargat
[szleng] ajtót mutat neki; kiadja az útját; kiteszi a szűrét; szélnek
ereszt; úgy kidobja, hogy a lába se éri a földet; útilaput köt a talpára /
talpa alá [köz] | kivágja, mint a huszonegyet [biz] | kiad rajta, mint a
patai szűrön / mint eb a taligán; kiadja neki a nyargalót / obsitot / úti
cédulát; kiállítja neki a nyúlpasszust; cokipoharat ad neki; megf‹zi neki
a cokikását; megmutatja neki, hol csinálta az ács az ajtót; cseberrúdon
vet ki; ebrúdra tesz; ebrúdon hány ki; csizmát ad neki; kiméri neki a ház
hosszát [táj] | elküldi az anyjába / a bánatba / a búsba / a fenébe / a
fészkesbe / a francba / a pitlibe / a pokolba / a túróba / melegebb
éghajlatra; kivágja, mint a taknyot / szart*; kivágja, mint a macskát
szarni* [szleng] <kidobták>: kitelt a becsülete; kitették a szűrét /
rokkáját / tálát [táj] | kikapta az útlevelét / útravalót --> még
ElBOCsáT, ElzavaR

kidomborít - (ki)hangsúlyoz, kiemel [köz] érvényre juttat; felhívja a
figyelmet rá [köz]

kiélez - <helyzetet> kihegyez, kisarkít [köz] élére állít [köz]

kienged - 1. <fogságból> elenged, kibocsát, kiereszt [köz] 2. <lazít>
piHEN 1. szabadon enged / bocsát [köz] | szabadlábra helyez [hiv] |
visszaadja a szabadságát [vál]

kiengesztel - megengesztel, megbékít, kibékít; <veszteségeiért> kártalanít
[köz] jóváteszi a sértést; visszanyeri a jóindulatát; elnyeri a bocsánatát
[köz]

kifakad - felcsattan, kitör, kipakol, odamond [köz] | kirohan [sajtó] |
kiborul [biz] megmondja a véleményét / a magáét; kinyitja a száját [köz] |
eld‹l benne a borjú [táj] | kiborítja a bilit [biz] --> még FEldüHödiK

kifecseg - kikotyog, elkotyog, kikottyant, elpletykál [biz] elköp,
kivakkant [szleng] eljár a szája; el.szólja magát; kiszalad a száján; nem
tud vigyázni a nyelvére [köz] | nem fér a begyében (valami); nem áll meg
benne a szó [biz] | eljár a pofája / etet‹je; nem tartja a pofáját
[szleng]

kifejez - kimond, megfogalmaz [köz] szavakba önt / foglal; kifejezésre
juttat [vál]

kifogásol - bírál, gáncsol, rosszall, helytelenít, kárhoztat, ellenez,
kritizál [köz] kifogást / panaszt emel; panasza / kifogása van; hibául ró
fel; kivetnivalót talál benne [köz] --> még MEgBíRál, ElíTél

kifoszt - kirabol, kizsebel [köz] kicsontoz, meghámoz, kirámol; <részeget>
(meg)markecol [szleng] megszabadítja a pénzét‹l / értékeit‹l; mindenéb‹l
kifosztja / kiforgatja [köz] | kirámol (egy kéglit) [szleng]

kigondol - kieszel, kiötöl, kitervel [köz] | kifundál, kif‹z, kiokoskodik,
kiókumlál [biz] l rájön a dolog nyitjára; megtalálja a nyitját [köz]

kihajt - <növény> kin‹, kibújik, kisarjad, kizöldül [köz] szárba szökken;
felüti a fejét [köz]

kihasznál - 1. <személyt> kiszipolyoz, kizsákmányol, kiuzsoráz; él‹sködik
(valakin) [köz] 2. <helyzetet, lehet‹séget> kiaknáz, megragad 1. vele
kapartatja ki a gesztenyét; kiszívja a vérét; a hátán kapaszkodik fel; a
zsírján hízik; a kolbászát falja; a maga szekerébe fogja [táj] 2. kap az
alkalmon; él az alkalom mal; nem szalasztja el az alkalmat; megragadja a
(pl. nem jól venné ki magát, ha most elmennél) lehet‹séget / a
szerencséjét [köz] --> még FElHaszNál [köz]

kikap - 1. <vétkéért> szorul, lakol, meglakol, bűnh‹dik kiöltözik -
kiöltözködik [köz] díszbe / gálába vágja magát megszenvedi [köz] faszol
[szleng] 2. <sport> magát; alkalomra öltözik [köz] | kicsípi / kinyalja
magát [biz] | kirittyenti magát; kiöltözik, mint Szaros* Pista Jézus neve
napjára; felöltözik hat ágra; olyan cifra, majd elrepül [táj] | ad a
divatnak [szleng] --> kap; hátrakötik a sarkát; megkapja a magáét; ad még
ElEgáNs

kissé - kevéssé, kismértékben, enyhén, alig [köz] csipetnyit / szemernyit
[köz] | egy hangyányit verést; letolják, mint a szaros* gatyát; megkapja a
[biz] beosztását; zamekot kap [szleng] --> még MEgBűNH‹diK ujjából szopja
[köz] --> még HazUdiK

kímél - <személyt vigyáz (rá) [köz] úgy bánik vele, kitart - <valaki,
valami mellett> ragaszkodik (hozzá) mint a hímes tojással [köz] --> még
KéNyEzTET [köz] nem tágít t‹le / mell‹le [köz]

kíméletes - figyelmes, tapintatos [köz] kesztyűs kéz- kitartó - mint a
hímes tojással / a szűz lánnyal [köz] szívós, stabil [biz]

kimerül - elfárad, kifárad, elgyengül; fáradt [köz] | tűzön-vízen át
lankad, ellankad, elernyed, eltikkad [vál] | kikészül, akadályt; amit
elkezd, bevégzi [köz] | bírja cérnával / kidöglik [biz] | kiterül,
megroggyan [szleng] nem bírja madzaggal [szleng] --> még MaKacs halálosan
elfárad; elkészül az erejével; alig áll a lá bán; a lábát se bírja emelni;
moccanni sincs ereje; [biz] | meg van viselve; el van csigázva [köz] |
kiszáll minden er‹ a horgas inából [irod] | a földig lóg a nyelve; kitűn‹
- kivan, mint a liba [biz] | ki van dögölve / fingva* / purcanva /
tikkadva; totálkáros lesz [szleng]

kinéz - (valahogyan) fest, áll, mutat tündökl‹, páratlan, verhetetlen,
(össze)hasonlíthatatlan, felülmúlhatatlan, élvonalbeli, élenjáró,
els‹rangú, els‹ osztályú, príma [köz] | min‹ségi [vál] (pl. nem látszik /
tetszik többnek harmincévesnél [hiv] | briliáns, fenomenális, eminens
[vál] | klassz, (valaki valamilyen) színben van (pl. jó színben szuper,
men‹ [biz] | fáintos [táj] | kasa, nyer‹, oltári, vagy ma); (valami
valahogyan) kiveszi magát világi, haláli, pipec, csúcs, frankó, st‹r, baró
[szleng] fejjel kimagaslik; minden pénzt megér; párját ritkítja; nincs
párja; mesébe ill‹; nem találni / lelni párját / mását; ilyet még nem
látott a világ [köz] gyertyával se leled párját [táj] kenterben veri (a
többit); ‹ az (adu) ász [szleng]

kíván - áhít, megkíván, megáhít, szeretne (valamit); (valamire) vágyik,
vágyakozik [köz] áhítozik, epedezik, sóvárog [vál] | ácsingózik [biz]
eleped a vágytól / űzi a vágy / eszi a fene / csurog a nyála valami után;
fáj rá a foga; feni rá a fogát; a lelke üdvösségét odaadná érte; nem adná
egy vak lóért [köz] áhítja, mint kecske a zöld ágat / mint kutya a hájat;
ég a béle / elveti a borját érte; kiveri érte a hideg [táj]

kíváncsi - kíváncsiskodó, kandi [köz] nagyon akarja tudni; fúrja /
furdalja / majd kifúrja az oldalát a kíváncsiság [köz]

kivéve - leszámítva, nem tekintve / számítva; (valaminek) a kivételével;
(valamit‹l) eltekintve [köz]

kócos - borzas, loboncos, fésületlen, gubancos, zilált, csapzott, boglyas,
bolyhos, , torzonborz, bozontos, lompos [köz] | csilás, toroncos, kosztros
[táj] szénaboglya a haja / feje [köz] | úgy áll a haja, mint az Isten
szénája / mint a bolond ember szénája / mint a teremtett világ; borzas,
mint a pemete (kemencetisztogató seprű); olyan a feje, mint a szarkafészek
/ mint egy szekér széna [táj]

komoly - 1. <személy> higgadt, érett, megfontolt; szigorú, komor [köz] 2.
<helyzet> súlyos 2. nem babra megy; vérre megy; nem tréfadolog [köz]
komoly, mint a vakbélgyulladás [biz]

kopasz - <személyre> tar [vál] | csupaszfejű [köz] b‹rfejű, tökkopasz,
seggkopasz*, Kojak [szleng] l sima fejű; olyan a feje, mint a biliárdgolyó
/ tök; nincs egy szál haja se [köz] | nyakig / tarkóig ér a homloka;
kopasz, mint a gyalult deszka / mint a szopott gombóc / mint a sült mez‹;
szérűt csinált az ördög a fején [táj] seggig* ér a homloka; törülköz‹vel
fésülködik; a légy elcsúszik a koponyáján [szleng]

korlátoz - <személyt megköt, megszorít [köz] | megköti a kezét; határt /
korlátot szab neki; korlátok közé szorít [köz] | restrikciót alkalmaz
(vele szemben) [hiv]

korszerű - modern, mai, újszerű [köz] lépést tart a korral [köz] |
megfelel a kor követelményeinek [sajtó] --> még divaTos

korszerűtlen - id‹szerűtlen, elavult, idejétmúlt, divatjamúlt, régimódi,
ósdi, túlhaladott; <személy> elmaradott, visszamarad(ot)t, maradi,
megcsontosodott, vaskalapos [köz] | ásatag [biz] | avítt, anakronisztikus;
reakciós, konzervatív [vál] özönvíz el‹tti; kiment a divatból; elszállt
felette az id‹; nem tart lépést / nem tud lépést tartani a korral [köz] |
begyepesedett a feje [biz]

kotnyeles - mindenbe beleártja magát / beleüti az orrát; minden lében /
szarban* kanál [köz] | minden tálban fakanál a nyelve; minden szarba*
beleér az orra [táj]

köhög - köhécsel, kahol, kahog [köz] | krahácsol [biz] <er‹sen> kiköhögi /
kiköpi a tüdejét; a halál kutyája ugat bel‹le [köz] | veri a cölöpöt /
cöveket [táj]

kölcsönöz - 1. <kölcsönbe ad> kölcsönad, kölcsönöz, odakölcsönöz [köz]
hitelez [hiv] 2. <kölcsönbe vesz> kölcsönvesz, kölcsönkér, kikölcsönöz
[köz] 1. kölcsönt ad / juttat; kölcsönbe / hitelbe ad [köz] | ho zomra ad;
potomra ad [rég] 2. hitelt kér / vesz igénybe [köz]

könnyen - könnyedén, kényelmesen, játszva, simán; <csak tagadó
mondatban.!> egykönnyen [köz] könnyűszerrel [vál] gond / probléma /
er‹lködés / fáradság / nehézség nélkül; játszi könnyedséggel; szinte /
akár fél kézzel; oda se nézve; akár csukott szemmel [köz]

könnyít - <valakin> könnyebbít, tehermentesít [köz] leveszi a terhet a
válláról [köz]

körülnéz - körülpillant, körültekint, szétnéz, széjjelnéz [köz] mindent
jól / alaposan szemügyre vesz [köz] | körüljártatja a szemét; körbehordja
a pillantását [vál]

kötekedik - kötözködik, kellemetlenkedik, ingerkedik, szurkálódik, beleköt
(valakibe) [köz] | szurkapiszkál, hepciáskodik; izgága, krakéler [biz]
provokál (valakit) [vál] | aggatódzik, kiköt (valakivel), kapcáskodik
[táj] | óberkedik, okoskodik, ugrál, pattog [szleng] kihívóan viselkedik
[köz] veszekedést provokál [vál] keresztbe áll benne a lélek; talpon áll
benne az ördög; <köteked‹ természetű> kutyatejen nevelkedett; az él‹fába
is beleköt [táj] | ugrál, mint fing* a gatyában; pattog, mint kecskeszar*
a deszkán; szívja / szaggatja / tépi magát [szleng] --> még aKadéKOsKOdiK

kövér - elhízott, terebélyes, vaskos, zsíros, hájas [köz] | hasas, dundi,
dagi, pufók, pufi, dagadt, degesz, pocakos, potrohos, pohos, pókhasú,
sörhasú, vaskos, tokás, hájpacni, gömböc [biz] döndics, dajbas, pozsoga
[táj] | <csak n‹re> begyes-faros, kövérkés, teltkarcsú, molett [köz] |
piknikus [szak] : kövér mint a malac / disznó / duda; nagy hasú;
széle-hossza egy; reng a hája; belefullad a zsírjába; nem fér a ruháiba;
hízott disznó; <pocakos> hasban vállas; <csak n‹re> töltött galamb [köz]
(kövér, mint a hordó; reng alatta a föld [táj] | nagy seggű; ment‹öve van;
vágósúlyban van; könnyebb átugorni, mint kikerülni [szleng]

követ - 1. <személyt> kísér, csatlakozik (hozzá), hozzászeg‹dik,
felzárkózik [köz] | (hozzá) csapódik [biz] ; 2. <tanácsot> megfogad,
megszívlel 1. a nyomában jár; a kíséretébe szeg‹dik; vele tart; kísér,
mint az árnyék; a nyomdokaiba lép <átvitt ért.>; hozzá igazodik; a szavát
lesi [köz] | szalad utána, mint csikó az anyja után / mint a pulikutya
[táj]

közbelép - közbenjár, közbeszól, beavatkozik [köz] interveniál [vál,
sajtó] n közbeveti magát [köz]

közel - a közelben; nem messze; egy ugrásra; egy (k‹)hajításnyira [köz] |
egy macskaugrásnyira; egy köpésre [biz]

közepes - középszerű, átlagos, szokásos, szokványos, másodrendű,
másodrangú [köz] semmi különös; se nem jó, se nem rossz [köz] | nem sok
vizet zavar; tizenkett‹ egy tucat bel‹le [biz]

közösül - 1. <férfi vagy n‹> szeretkezik, ölelkezik, elmegy / lefekszik
(valakivel) [köz] | hál, egyesül (valakivel), enyeleg, bujálkodik [vál]
koitál [orv] | elhál (házasságot) [hiv] | baszik*, bibizik, csesz(ik),
kúr, dug, kamatyol, kefél, kettyint, kuffant, kupakol, pitykél, prütyköl,
subázik, teker, toszik, tücsköl [szleng] 2. <férfi> lefektet, kielégít
[köz] cicerél, megnyom [táj] | n‹szik [rég] felpumpál, kibélel, leápol,
megdug, megkapál, megművel, megnyom, megh‹mér‹z, megtöm [szleng] 3. <n‹>
lefekszik (valakinek) 4. <állat> párzik, párosodik; <a hím> hág, fedez,
borít [köz] | kopulál [szak] 1. ágyba megy / bújik valakivel; összefekszik
valakivel [köz] | együtt hál valakivel [vál] | nemi életet / házaséletet
él; nemileg érintkezik valakivel [hiv] némileg érintkezik [szleng] 2.
magáévá tesz [köz] | er‹t vesz rajta [vál] | megnézi, honnan n‹tt a lába
[táj] | mély benyomást tesz rá; elkap egy fordulóra; beakaszt neki;
bebújik az odúba; becserkészi a lompost; lead egy numerát [szleng] 3.
szétteszi a lábát [biz]

közzétesz - közöl, közread, kihirdet, meghirdet [köz] | kikürtöl [biz] |
publikál [vál, sajtó] nyilvánosságra hoz [köz] | nagydobra ver; világgá
kürtöl [biz]

kutyafáját - <bosszúság kifejezésére> a mindenét; a mindenségét; az
istenét; az iskoláját; az istállóját; az angyalát [köz] | az ántiját; az
irgalmát; a nemjóját; a herkópáterét [táj] | a kiskésit; a teremburáját;
azt a hét meg a nyolcát; azt a leborult szivarvégit [biz]