Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az indigó jelenség carolina H.

2011.01.25

Az indigó jelenség
carolina H.

Ez a könyv az új korszak gyermekeiről szól. A gyakran
paranormális képességekkel is rendelkező indigó
gyerekek életét és gondolkodását főként intuíciójuk
határozza meg, nem illenek bele megszokott
mintáinkba, és következetesen saját törvényeik
szerint élnek. Ellenállásuk sokszor tanulási és
magatartási zavarokban nyilvánul meg, sőt az is
megtörténhet, hogy figyelemzavar, hiperaktivitás,
olvasási nehézségek, élelmiszerekkel szembeni túlérzékenység
vagy allergia miatt pszichiáterhez
vagy terapeutához kerülnek. Igen fontos, hogy
megfelelő segítséget nyújtsunk személyiségük és
jellemük fejlesztéséhez, mert helytelen irányítással
inkább ezek árnyoldalai érvényesülnek.
Carolina Hehenkamp könyve közérthetően és
gyakorlati módon magyarázza meg az indigó jelenség
hátterét és jelentőségét, ugyanakkor felhívja
figyelmünket az új idők gyermekeinek életfeladatára.
A könyv felfedezőútra hívja Önöket,
ahol megismerhetik ezeknek a gyerekeknek csodálatos,
pozitív képességeit.
A mű eredeti címe:
Das Indigo-Phanomen
A mű eredetileg a Schirner Verlag gondozásában jelent meg.
© Schirner Verlag, Darmstadt, 2001
© Bioenergetic Kft., 2003
Fordította: Hevesiné Bak Judit
Kiadja a Bioenergetic Kft.
Felelős kiadó: Schneider Gábor
Felelős szerkesztő: Burom Márton
Nyomdai munka: Print-Kódex Nyomda, Orosháza
Felelős vezető: Muszkáné Gajdács Beáta
ISBN 963 9343 86 2
9" 7 8 9 63 9 3 4 3 8 6 3
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS 7
A mai gyerekek valahogy mások! 7
Mi történik a világban napjainkban? 9
A jövő egyik legfontosabb tulajdonsága az integritás 11
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 15
1. FEJEZET: AZ INDIGÓ ÉS JELENTÉSE 17
1.1. Mi az az indigó gyerek? 17
A személyiség napfényes vagy árnyékos oldala? 20
Miben különböznek az indigó gyerekek más gyerekektől? 21
1.2. Indigószín tulajdonságok 24
A tanulás indigókék fokozatai 26
Az indigó és megfelelései más szinteken 27
1.3. Fény és színek 29
Hogyan keletkeznek a színek? 30
1.4. Életszínek 31
A vörös személyiség 32
A narancssárga személyiség 33
A sárga személyiség 34
A zöld személyiség 34
A kék személyiség 35
Az indigó személyiség 36
Az ibolyakék személyiség 37
2. FEJEZET: AZ INDIGÓ SZEMÉLYISÉG 39
2.1. Miről ismerhető fel egy indigó gyerek? 39
2.2. Az indigó gyerekek tulajdonságai 42
Az indigó személyiség gyengéi 43
Az indigó személyiség erősségei 44
2.3. Az indigó gyerekek típusai 45
A humanista 47
A koncepcionalista 50
A művész 51
Az interdimenzionalista 53
2.4. Az új gyerekek hulláma a kilencvenes években 56
2.5. Indigó személyiségek kapcsolata másokkal 59
3. FEJEZET: AZ INDIGÓ GYEREKEK NEVELÉSE 63
3.1. Indigó gyerekek nevelése és irányítása 63
Mi segíthet nekünk alkalmazkodni az új kihíváshoz? 66
3.2. Hogyan bánik a problémákkal egy indigó gyerek? 71
Unalom 72
Összpontosítás és figyelem 74
Terhelhetőség és kifáradás 79
Szociális viselkedés 81
Hiperaktivitás és motorikus nyugtalanság 85
Félelem és félelemnélküliség 94
Félelem és agresszió 95
Érzelmek és érzések 97
Időérzék 98
Balkezesek/gyerekek intenzívebb jobb agyfélteke
működéssel 101
3.3. Tizenegy aranyszabály, hogyan neveljünk
boldog indigó gyereket 102
3.4. Tanulási nehézség vagy tehetség? 105
Mit jelent tulajdonképpen a tehetség? 106
3.5. IQ teszt 109
3.6. Alternatív tanulás 110
Montessori és Waldorf iskolák 110
Eutónia 114
Kis osztályok az Egyesült Államokban, és speciális
képzettségű tanárok 116
Jóga az iskolában 116
Agytorna az Egyesült Allamokban 117
Tajvanon a diákok taníthatnak! 118
4. FEJEZET: AZ INDIGÓ EGÉSZSÉG 121
4.1. Az indigó gyerekek egészsége 121
4.2. Táplálkozás 126
Táplálék kiegészítés 130
4.3. Pszichés gyógyszerek vagy természetes gyógymódok? 135
4.4. Alternatív gyógymódok indigó gyerekeknek 140
Kineziológia 141
Biorezonancia 144
Radionika 145
Neurofeedback 146
Bach virágterápia 146
5. FEJEZET: AZ INDIGÓ TESZT 149
6. FEJEZET: ÁTALAKULÁS AZ INDIGÓ JEGYÉBEN 155
6.1. Átalakulási folyamatok világszerte 155
6.2. Az indigó gyerekek spirituális feladatai 158
6.3. Az indigó gyerekek képességei 159
6.4. Miért most érkeznek az indigó gyerekek? 161
6.5. Spirituális üzenetek 162
Az indigó gyerekek kora 162
A gondolatok ereje 164
Az „én vagyok" jelenléte 165
Telefonálni Istennek 166
Igazi spiritualitás 167
7. FEJEZET: INDIGÓ TÖRTÉNETEK
7.1. Helytelen elvárások 169
7.2. Új projektek: Free The Children 172
8. FEJEZET: INDIGÓ GYAKORLATOK 1'
8.1. Energia feltöltés 1'
8.2. Színlégzés
8.3. Az aura kisimítása egy ametisztkristállyal 1'
8.4. Love & Laughter: A mosolyjáték 179
ZÁRSZÓ: MIÉRT ÍRTAM MEG A KÖNYVET?
FÜGGELÉK
Szójegyzék
Az Indigo Kinder Lichtring 191
Forrásjegyzék 193
A SZERZŐRŐL 199
Bevezetés
A mai gyerekek valahogy mások!
Bár nekem nincsenek gyermekeim, más szinten szívvel-lélekkel anyának
érzem magam. Több mint tíz éve dolgozom nagy szeretettel terapeutaként.
Emellett több különböző tanfolyamot és képzést vezetek,
például olyan témákban, mint intuitív fejlődés, fénymunka és gyógyító
módszerek. Csodálatos tapasztalatokra tettem szert gyerekekkel, szeretem
az eredetiségüket, ötletgazdagságukat, és felismerem feladatukat,
életcéljukat. Mindig szomorúan látom, milyen kárt tehet a gyerekekben,
ha nem ismerik fel és el személyiségüket.
Az évek során sok olyan emberrel találkoztam a praxisomban vagy
szemináriumokon, akiken látszott, hogy nehéz életük volt. A terápia
során sokszor az derült ki, hogy eddigi életükben soha nem lehettek
önmaguk és így elvesztették kapcsolatukat a bennük élő gyermekkel,
kívánságaikkal és látomásaikkal. Gyakran tapasztaltam, hogy fiatalok
már iskolás korukban elvesztették önbecsülésüket, nem tudták mi az az
önbizalom, és néha kihalt belőlük a kíváncsiság és a kedv, hogy „éljék"
az életüket. A felnőtteket mélyen érintette érzelmileg, ha újra felfedezték
álmaikat, 'ám úgy érezték, túl hosszú lenne az út, hogy újra
felfedezzék önmaguk mélységeit és meggyógyítsák a bennük élő gyermeket.
A csoportmunka révén, vagy amikor színekkel kerültek kapcsolatba
- ami mindenekelőtt az aura-soma foglalkozáson nagyon intenzív
- sokan újra megérezték igazi önvalójukat és meglátták önmagukban
azt, amit én mindig is láttam az emberekben, mégpedig csodálata
valódi lényüket.
Újra és újra elgondolkoztam rajta, hogyan lehetne megóvni ezeket
az embereket a sérülésektől. Világos volt számomra, hogy a gyerekekkel
kell kezdenem, ha valóban változtatni akarok valamit a világban.
Ennek első lépéseként 1999 őszén nagy lelkesedéssel hozzáláttam az
INDIGO KINDER LICHTRING (lásd Függelék) hálózatának kiépítéséhez,
amely azóta az egész világra kiterjedt. Törekvésem második lépése
pedig ez a könyv, amely szintén annak a vágyamnak a gyümölcse,
hogy biztosítsuk ezeknek a gyerekeknek az őket megillető helyet
a világban. Elkészítéséhez terapeutaként és tanárnőként szerzett tapasztalataimat
használtam fel, és orvosokkal, tanárokkal, terapeutákkal,
érintett szülőkkel és gyerekekkel szorosan együttműködve írtam
meg. A könyv célja, hogy együttműködésre ösztönözze az érdekelteket
- egyéneket éppúgy, mint csoportokat -, hogy az eddig talált megoldásokat
egymásnak átadva, közösen újakat fedezzenek fel.
Hosszú idő óta újra és újra felmerül a központi kérdés: „Mi van tulajdonképpen
a gyermekeinkkel és a fiatalokkal?" Egyre több gyermek
viselkedése azt mutatja, hogy ellenállnak a meglévő társadalmi normáknak
és nem akarnak alkalmazkodni ezekhez. Ezzel zavarba hozzák szüleiket
és szociális környezetüket, és mély bizonytalanságot ébresztenek.
A gyermekkori figyelmetlenség, a dekoncentráltság és a hiperaktivitás
manapság már ismert fogalmakká váltak. Az érzékfeletti érzékelés, erőteljes
intuitivitás és a paranormális tehetség szintén nem ritkaság ezeknél
a gyerekeknél. Sokan közülük ma már óvodás vagy iskolás korban
vannak, és minden érintettől újfajta látásmódot követelnek, és azt, hogy
új szabályok szerint bánjanak velük. Mindenekelőtt azonban tiszta
irányvonalakat, tiszta érzéseket, világos határokat, világos magyarázatokat
és tiszta szeretetet, világos fegyelmet és sok szabadságot követelnek.
Az általános társadalmi gondolkodásmódban léteznek a „normális"
és az „eltérő" fogalmak. De mit is jelent tulajdonképpen a normális?
Ijesztő látni, hogy milyen gyorsan terjed az a (Egyesült Allamokból kiindult)
divathullám, amelynek hatására számtalan médiális tehetséggel
rendelkező vagy hiány-szindrómás gyereket gyógyszerekkel nyugtatnak
le. Mintha megbízták volna ezeket az embereket, hogy a gyerekeket
lehetőleg a társadalmi normákhoz igazítva neveljék, ezzel kerülve
el a fejlődést.
Én azonban úgy látom, hogy az új gyerekek viselkedése nem magyarázható
csupán „normál" szociális fejlődésünkkel. Több rejlik mögötte.
Erről tudhatnak meg néhány dolgot, amely felhívás mindenkihez
a világon, hogy minden pillanatban legyünk tudatosak, fedezzük fel a
pillanat szépségét, és eszerint cselekedjünk.
Mi történik a világban napjainkban?
Manapság naponta tapasztaljuk, hogy mind a gyerekek, mind a szülők,
tanárok, orvosok és terapeuták teljesen tanácstalanok, és nem tudják,
hogyan tovább. Egyre gyakrabban írnak fel már 3-6 éves, óvodáskorú
gyerekeknek erős gyógyszereket, mert nem a normáinknak megfelelően
viselkednek. Lehetséges, hogy tanácstalanságunkban mindent
megteszünk, hogy a gyerekek társadalmi viszonyainkhoz igazodva
reagáljanak? Ebben a könyvben azt szeretném megmutatni, hogy ezeknek
a gyerekeknek a megjelenése mélyebb jelentéssel bír, és azért születtek
erre a világra, hogy biztosítsák számunkra a fejlődés esélyét. Ha
megtanuljuk elfogadni az új idők gyermekeit, azzal megtanuljuk elfogadni
önmagunkat is, és másképp értelmezni saját létünket.
A könyvben az indigó gyerekekkel kapcsolatban felmerülő kérdéseket
új megközelítésből és beállítottsággal kezeljük: felfedezőútra hívjuk
Önöket, ahol megismerhetik ezeknek a gyerekeknek csodálatos, pozitív
képességeit. Szeretném hangsúlyozni, hogy a könyvet kreatív úttörőmunkának
tekintem, mivel megírása idején saját személyes tapasztalataimon
kívül, illetve a rengeteg gyermek, szülő és szakember tapasztalatain
kívül - akikkel kapcsolatban állok -, nincsenek tudományos, statisztikai
vagy orvosi megfigyelések, amelyekre támaszkodhatnék. A könyv
arra szeretne ösztönözni, hogy új szemszögből érzékeljünk minden
olyan gyereket, aki „valahogy más", vagy aki úgy tűnik, csupa hiányzavar.
Azért írtam ezt a könyvet, hogy az olvasókat rábírjam, gondolják újra
a túlhaladott elképzeléseket és szabályokat. Világunk nagyon anyagés
értelemközpontú, és ezzel önmagának szab határokat. Az indigó gyerekek
ezzel szemben - az új idők követei - minden tekintetben határtalanok,
ami ellentmond társadalmunk jelenlegi szerkezetének.
Ezzel a könyvvel abban szeretnék segíteni az olvasóknak, hogy hidat
építsenek. Olyan sok csodálatos, erős gyermek él ma közöttünk,
akik szokatlan tulajdonságokkal, képességekkel és feladatokkal jöttek
a világra. Mintha hívásunkra jelentek volna meg, hogy támogassák az
emberiséget és az anyaföldet a történelmi átalakulási folyamatnak ezen
a döntő pontján. Olyan korszakban élünk, amikor minden egyre gyorsabbá
válik: az információk olyan mennyiségben és sebességgel árasztanak
el bennünket, hogy kénytelenek vagyunk döntéshelyzetekben
egyre inkább megérzéseinkre és megkülönböztető képességünkre hagyatkozni.
Ez azonban azt is jelenti, hogy újra kapcsolatba kell kerülnünk
önmagunkkal, mivel a döntéseinket nem tudjuk az értelem erejével
mérlegelni, és meg kell tanulnunk vállalni a felelősséget az életünkért,
tetteinkért, gondolatainkért, érzéseinkért, sebezhetőségünkért és
vágyainkért.
Az indigó gyerekek hatalmas életfeladatot vállaltak, mert ők azok,
akik határtalanságukkal világszerte békét teremthetnek. Ahhoz azonban,
hogy fejlődni tudjanak, szükségük van arra, hogy megnyissuk a
szívünket. Olyan világba érkeznek, ahol sok ember szenved, mégis fél
a változásoktól. Sokan feladták álmaikat, és gyakran már csak mások
szemével képesek látni a világot. Elfelejtették, milyen is, az élet lényegét
élni, és ezért tudat alatt gyakran megmagyarázhatatlan szomorúságot
éreznek. Pedig fontos emlékeznünk arra, kik vagyunk, és hogy
mindenki a saját útját járja, és ezt az utat szabadon megválaszthatja. Az
új korszak gyermekei visszakövetelik ezt a felelősséget. Érzik, hogy
kik ők, mi a helyes számukra és mi nem. Többnyire pontosan tudják,
mit kell tenniük, és hogyan valósíthatják meg. Feltétel nélküli szeretet
tölti el őket, toleránsak, és idegen tőlük, hogy elítéljenek bárkit vagy
bármit. Mindannyiuk kívánsága, hogy támogassuk őket ebben, hogy
használhassák a tehetséget, amellyel születtek, így teljesítve be életfeladatukat.
Arra is vágynak, hogy az emberiség emlékezzen álmaira és
képeire, hogy mindezek kifejeződésre juthassanak életükben.
A könyv, amelyet kezében tart az Olvasó, nem tehetséges csodagyerekek
történeteit tartalmazza, vagy útmutatót arról, hogyan igazíthatnánk
gyermekünk viselkedését újra a társadalmi normákhoz. Célom
sokkal inkább, hogy eloszlassam az indigó gyerekek szüleiben a bűntudat
érzését és megmutassam nekik, hogy egy csodálatos fejlődési és
átalakulási folyamat tanúi, amelyre nagyon hosszú ideje vágyunk. Szeretnék
megkérni minden olvasót, hogy próbáljunk meg valamennyi nehézséget
- amelyet ez az átalakulás magával hoz -, együtt legyőzni.
Azért adom át a tudásom a szülőknek, hogy bátorságot öntsek beléjük.
Először is ahhoz kell bátorság, hogy a helyzettel mi magunk foglalkozzunk,
mérlegeljük, hogy azután szívünknek és belső hangunknak
megfelelően cselekedjünk. Ezután ahhoz kell bátorságot gyűjtenünk,
hogy elkezdjünk másként gondolkodni erről a helyzetről, hogy vállaljuk
a felelőséget gyermekünk helyzetéért, legyen bátorságunk elismerni
és feloldani a bűntudatunkat, és merjünk beleugrani az ismeretlenbe.
Az átváltozás ezen kívül ahhoz is bátorságot követel, hogy megfosszuk
hatalmuktól a régi rendszereket és megtanuljuk szeretni és elfogadni
önmagunkat és másokat, és ahhoz is, hogy saját álmainkat éljük.
Végül pedig ahhoz, hogy összefogjunk más szülőkkel...
Remélem, a könyv elég világosan visszaadja az indigó gyerekek fontosságát,
hogy felébressze a szülőkben és nevelőkben a cselekvési vágyat,
és készek legyenek változtatni valamit a világban. Mert a gyerekek
a legértékesebbek a világon. Ők alkotják a jövőt, őket különösen sok
szeretet illeti meg. A legjobbat érdemlik, amit csak adni tudunk. Próbáljuk
meg együtt cselekedni. Gondolkodjunk róla másképp és hagyjuk,
hogy gyermekeink csodálatos, szép, ragyogó, spirituális és szeretetteljes
oldala a szindróma- és betegségközpontú gondolkodás árnyékából a
napfényre kerüljön. Ha már egyszer megmutatkozik ez az oldaluk, korlátlanul
megajándékozhatják a világot és az emberiséget feltétlen szeretetükkel.
A valóságban csupán egyetlen dolog létezik: a szeretet.
A jövő egyik legfontosabb tulajdonsága az integritás
A könyv megírása visszavezetett egészen saját születésemig erre a
bolygóra, a Földre. Ettől a ponttól kezdtem a világot egy indigó gyerek
szemével látni. Az utóbbi hónapokban megtudtam, hogy spirituális
szerződést kötöttem ezekkel a gyerekekkel, hogy lejegyezzem és továbbadjam
üzenetüket és igényeiket.
Vágyakoztam valami után, amelyről azt hittem elvesztettem, amelyet
soha nem tudtam megfogalmazni, és ami gyermekkoromtól újra és
újra a „spirituális út" felé irányított. Hosszú évekig kísérletezem azzal,
hogy kifejezésre juttassam azt a képességemet, amivel a valóság felszíne
mögé látok, és érzékenységemet, amely lehetővé teszi, hogy érzékeljem
a földi energiákat; eközben fedeztem fel, mennyire fontos embernek
lenni, mert az ember alkotja az összekötő kapcsot az Ég és a
Föld között.
Jobban meg akartam érteni az egyetemes szellemi törvények, a fizikai
test, az érzelmi blokádok és energetikai mezőnk összefüggéseit, és
szerettem volna ezt átadni az embereknek. A fénytest* fejlődése és a lélek
integrációja a személyiségbe mindig is érdekelt. Tudatára ébredtem,
mennyire fontos minden ember számára, hogy magasabb perspektívából
szemlélje az életét. Mai tudatállapotomat ezen az úton értem el. Életemnek
ez a belső gazdagodása tette számomra lehetővé, hogy megértsem
az új gyerekeket, és hogy mindezt továbbadjam Önöknek.
Írás közben újra és újra felbukkantak gyermek- és fiatalkori emlékeim.
Szerették volna, ha újra átélem, és mindenek előtt, újra érzem
őket. Fiatalkoromban nem volt könnyű olyan felnőtteket találni, akik
készek voltak érzékfölötti érzékelésekről beszélgetni. Kivételnek számított,
ha olyasvalakivel találkoztam, aki hitt nekem és bízott bennem.
Az indigó gyerekek sok viselkedési jellemzője ismerős volt számomra.
Úgy éreztem, más vagyok, mint a többi gyerek, nehezen alkalmazkodtam
és néha az egész világot idegennek éreztem. Finom
érzékelőképességem és egy enyhe legasthenia nem könnyítették meg a
dolgom. Más voltam és másnak éreztem magam, ugyanakkor teljesen
„normális" voltam. Erős volt bennem a vágy, hogy ezt a „másságomat"
elismerjék és elfogadják, meg kellett azonban tanulnom kezelni az elutasítást
a legkülönbözőbb helyzetekben. Művészi létezésem, szoros
kapcsolatom a kutyákkal, és az erdőben tett napi séták mentettek meg.
A mai gyerekeknek már könnyebb, mivel ma már a lakosság minden
szintjén vannak, akik spirituálisan éberek. Képesek segíteni az indigó
* A dőlt betűvel szedett fogalmakról bővebben olvashatunk a könyv végén található
Szójegyzékben. (A szerk.)
gyerekeknek azáltal, hogy egyszerűen csak önmagukat adják, és példaképül
szolgálnak.
Amióta a könyvön dolgozok, naponta tapasztalom, milyen mélyen
megérinti az embereket, amikor először hallanak az indigó gyerekekről.
Véleményem szerint ilyenkor újra feléled valami emlékezetükben.
Spontán módon kezdenek együttérezni ezekkel a gyerekekkel, és elismerni
őket. Így ez a könyv azzal a kívánsággal és jövőképpel született,
hogy sok szülő szívét megérintse. Azt kívánom, hogy az a sok dogma,
szabály és hitbéli elképzelés, amelyek régóta elfedik előlünk a fényt,
múlttá váljanak. Milyen csodálatos lenne az új gyerekekkel együtt
örömmel és szeretettel teli életet kialakítani! Mindannyiunk számára
elérkezett az idő, hogy kitaláljunk az útvesztőből, megtaláljuk önmagunk
középpontját, hogy együtt növekedjünk a gyerekekkel.
Az indigókék korszak elkezdődött.
Szeretettel: Carolina Hehenkamp
2000. március 28.
I Köszönetnyilvánítás
A könyv megírásához kiterjedt kutatásokat végeztem. Sokat beszélgettem
kollégákkal, szülőkkel, óvodákban, iskolákban dolgozókkal, terapeutákkal
és más szakemberekkel. Ezúton szeretnék mindenkinek,
akik segítségemre voltak, köszönetet mondani, amiért kiálltak az ügy
mellett, megértésükért és az új kor gyermekei iránt tanúsított szeretetükért.
Az internet, ahol kedvemre „szörfozhettem" a világban, szintén
információkban gazdag és kommunikatív fórumnak bizonyult. Sok
szép nemzetközi kapcsolat jött létre ez idő alatt.
Mindenekelőtt azonban megtapasztaltam, mennyire fontos volt,
hogy néhány ember feltétel nélkül kitartott mellettem jóba-rosszban,
mellettem állt, bízott bennem és kiállt értem. Különösen Hedda Jank
színterapeutának, illetve gyermekekkel és fiatalokkal dolgozó pszichoterapeutának
szeretnék köszönetet mondani elfogulatlan, világos ítélőképességéért.
Ő volt az első akadály, akin túl kellett jutnom.
Szeretném megköszönni Jutta Benkének és Olivia Baerendnek, a
két tapasztalt „könyvesnek", hogy bíztak tervemben. Ők jelképezik az
első ajtót, amelyen átléptem.
Szintén köszönettel tartozom Angelika Dufter-Weisnek, aki óvónő
és a Müncheni Egyetem Tehetségpszichológiai Tanácsadójának munkatársa,
természetes nyíltságáért és azért a magától értetődőségért,
amivel támogatott.
Szívből köszönöm édesanyám támogatását, aki anélkül, hogy sokat
tudott volna tervemről, elhatározta, hogy segít, ahol csak tud. Spanyolország
déli részén írtam ezt a könyvet, ahová két kutyám is elkísért
(egy 15 és egy 10 éves bearded collie), akik egészségességükkel és
életörömükkel olyan nagyszerű támaszaim voltak. Remélem, a szövegen
átsütnek a déli nap rejtett sugarai.
Sokszor úgy tűnik,
az indigó gyerekek azt szeretnék,
hogy egyenrangú felnőttnek tekintsük őket.
Ez nem igaz.
Azt szeretnék, hogy egyenrangú lélekként kezeljük őket
és azt kívánják,
hogy sokáig megőrizhessék önmagukban
a gyermeklét minden értékét.
1. FEJEZET
Az indigó és jelentése
1.1. Mi az az indigó gyerek?
Mindenütt a világon megfigyelték, hogy egyre több gyerek viselkedik
feltűnően másképp, mint a többiek, és nem olyan könnyen alkalmazkodnak
az általános normához, mint a korábbi generációk. Ezeket a gyerekeket
„új gyerekeknek" vagy „az új korszak gyerekeinek" is nevezik.
Nancy Ann Tappe, amerikai színterapeuta évekkel ezelőtt megjelent
„Understanding Your Life Trough Color" című könyvében elsőként
fogalmazta meg az életszín-elméletet. Sokan átvették később fogalmait,
és sikeresen alkalmazták. Az elmélet szerint, minden embernek
van egy jellegzetes életszíne, néha kettő vagy három is. Az életszínek
olyanok, mint a színburkok, láthatóak az aurában és a színcsoportokhoz
hasonló személyiségjegyeket jeleznek. Minden színburok bizonyos
emberi tulajdonságokat hordoz, amelyek jól felismerhetőek, ha
tudjuk, hogy mire figyeljünk.
Ez a könyv az új gyerekekről szól, akiket indigó gyerekeknek is
hívnak. Az indigó gyerekek életszíne indigókék, indigó személyiségjegyek
jellemzőek rájuk és ezeket fejezi ki lényük. Alapvetően minden
gyermeknek saját életszíne van. Az életszín lehet piros, zöld, sárga és
kék, vagy két, illetve több szín kombinációja. Az indigó gyerekek személyiségjegyei
és tulajdonságai számunkra újak, szokatlanok és részben
nehézséget okoznak, a társadalom számára pedig szintén nem
könnyen elfogadhatóak. Az elmúlt években ezért nagy feladatot jelent
a szülőknek és tanároknak; hogy újragondolják ezt a kérdéskört, és
másképp bánjanak a gondjaikra bízott gyerekekkel. Az iskolákban és
az óvodákban rengeteg jele mutatkozik annak, hogy az új gyerekek valahogy
„egészen mások".
Az új korszak gyermekeinek elnevezése az indigókék életszínből
származik. Ez a szín csupán egyike az indigó gyerekek jellemzőinek,
akik mostanában érkeznek bolygónkra, de ez olyan egységesen jellemző
rájuk, hogy időközben a legtöbb amerikai terapeuta "indigó gyerekeknek"
vagy „indigóknak" nevezi őket.
Pár év múlva, ha már többet tudunk ezekről az új gyerekekről, valószínűleg
könnyebben értelmezhetjük különböző feladataikat, potenciáljukat
és tulajdonságaikat, talán különböző csoportokat is felfedezhetünk.
Az indigó gyerekek néhány általános személyiségjegye:
• Bensőleg tisztában vannak az élet igazságával.
• Magasabb elvek szerint élnek.
• Tudják, hogy egyensúlyban kell élnünk önmagunkkal és környezetünkkel.
• Gyakran egyesítik magukban a férfi és női aspektusokat (androgin
típus).
• Tudják, hogy több létezik annál, mint amit látunk.
• Hisznek benne, hogy az anyag és a fizikai élet illúziók. Tudják,
hogy az élet energiából vagy élő tudatból áll.
• Tudják, hogy a világegyetemben minden mindennel összefügg.
Idő, tér, távolság és forma számukra nem elkülönülő dolgok,
mint ahogy mi látjuk.
• Érzik, hogy minden életet tisztelni kell, integritással, szeretettel
és együttérzéssel kell kezelni.
• Jobban megértik a spirituális elképzeléseket, mint az anyaggal
kapcsolatosakat.
• Nem hagyják, hogy túlhaladott eszmék vagy hittételek korlátozzák
őket.
• Nem lehet olyasmire kényszeríteni őket, amit nem szeretnének.
• Nem fogadnak el olyan embereket vezetőjükül, aki nem ugyanolyan
etikai nézeteket vall, mint ők maguk, még szociális nyomás
esetén sem rendelődnek alá ilven embereknek.
Nem hisznek a bűn és büntetés alapú elméletekben, ezért nehéz
megbüntetni őket.
Nem akarják, hogy valamilyen típusba vagy skatulyába sorolják
be őket.
Muszáj, hogy magasabb elvek szerint élhessék az életüket, úgy
ahogy azt ők értelmezik, különben depresszívek, önpusztítóak
és félénkek lesznek.
Őszinték, nyíltak és függetlenek.
Sokszor nem egészséges a testérzetük.
Mind az öt érzékszervük nagyon jól fejlett, ezért felfokozott érzékenységük
könnyen sérülhet vagy könnyen érezhetik, hogy túl
sokat követelnek tőlük.
Nagyon érzékenyek a táplálékra; legalkalmasabbak számukra a
természetesen és organikusan termesztett élelmiszerek.
Könnyedén kommunikálnak állatokkal, növényekkel, más gyerekekkel
és a természettel.
Sokszor tapasztalhatjuk, hogy „láthatatlan" barátaikkal beszélgetnek.
Ezért gyakran túl élénk fantáziájú vagy akár „különös
pszichés állapotúként" skatulyázzák be őket.
Mivel minden dologban érzékelik az életet, sokszor nehezen
szakadnak el tőlük. Nem értékelik túl az anyagi dolgokat, de
fontos számukra a dolgok lelke.
Elképzeléseiket nehezen tudják szavakban kifejezni. A nyelv
sokszor túl korlátozott számukra.
Ők maguk nem látnak határt a játék, nevetés, kapcsolat és munka
között. Számukra az életnek ezek az aspektusai egységes tapasztalatot
alkotnak.
Rendkívül érzékenyek és könnyen elsírják magukat.
Nagyon kevés alvásra van szükségük, épp csak annyira, hogy a
fizikai test megújulhasson.
Hajlamosak rá, hogy különcök legyenek, mivel a többi gyerek
vagy környezetük csak ritkán értik meg, vagy fogadják el őket.
Jó érzékük van hozzá, hogy mi a helyes és mi nem, nincs szükségük
fegyelemre. Amit viszont igényelnek, az a világos struktúra.
Ha a szülők és tanárok nem engedik meg, hogy saját meggyőződésük
szerint cselekedjenek, hatalmas ellenállást ébreszthetnek
bennük.
Nagy bennük a tudásszomj és nem fogadnak el gyors, egyszerű
válaszokat csak azért, mert ezek a múlt hagyományos válaszai.
Muszáj, hogy ők maguk „igaznak" érezzék a válaszokat.
Csak nehezen azonosulnak azokkal a hagyományos témákkal,
amelyeket az iskolákban tanítanak. Többnyire nem tudnak kapcsolatot
felfedezni ezen témák és a spirituális élet között, amelyet
ők a dolgok mértékének tartanak.
Sokat törődnek a hátrányos helyzetű és igazságtalanul kezelt társaikkal.
Fejlett igazságérzettel rendelkeznek.
A személyiség napfényes vagy árnyékos oldala?
Az indigó vagy új gyerekek közül sokaknak nincsenek nagy karmikus
terheik. A világnak olyan régióiban születnek meg, amelyek már nyitottak
a tudatosabb életre. A legfontosabb, amit ezekkel a gyerekekkel
kapcsolatban meg kell értenünk az, hogy megfelelő segítséggel fejleszteniük
kell személyiségüket és jellemüket, mert helytelen irányítással
inkább személyiségük árnyoldalai erősödnek és fejeződnek ki. Mivel
mindkét irányban nyitva áll az út, a szülők, a tanárok és az egész világ
feladata, hogy odafigyeljenek és tudatosítsák magukban, melyik úton
szeretnénk mindannyian továbbmenni. A gyerekek a jövő, húsz év
múlva ők határozzák majd meg a világot. Ahhoz, hogy érzelmileg és
szellemileg megtapasztalják önmagukat, az indigó gyerekeknek teret
kell engednünk. Sok szabadságra van szükségük, hogy hitük szerint
cselekedhessenek, hogy megtapasztalhassák az életet. Az olyan világos,
stabil struktúra, amelyet feltétlen szeretet támogat, megadja nekik
azt a hátteret, amire sürgetően szükségük van személyiségük és jellemük
napfényes oldalának kifejlesztéséhez és kifejezéséhez.
Miben különböznek az indigó gyerekek más gyerekektől?
A eltérő személyiségjegyeken és jellemvonásokon kívül nagy különbség
van abban is, hogyan reagálnak konfliktushelyzetekben. Más gyerekektől
eltérően az indigó gyerekek nem vesznek bele érzelmileg
olyan mélyen a konfliktushelyzetekbe, és kiderült, hogy nem sérülnek
olyan könnyen érzelmileg.
A „normális" gyerekek inkább lenyelik a megaláztatásokat, elfogadják
alárendelt helyzetüket és engednek, akkor is, ha igazságtalanul
bánnak velük. Az indigó gyerekek ezzel szemben radikálisabban reagálnak:
ha leereszkedően bánnak velük, nevetségessé teszik őket, azt
többnyire totális bizalomtörésnek élik meg, amelynek súlyos következményei
lehetnek. Egy indigó gyerek mindig pontosan tudja, mikor
hazudnak neki. A hazugságnak többnyire az a következménye, hogy
visszahúzódik, és NEM bízik többé az illetőben.
Az indigó gyereket nehéz meggyőzni róla, hogy nem kaphat meg
mindent, amire csak igényt tart. Király vagy királynő, és úgy is viselkedik.
Sok, bizonyos tekintéllyel rendelkező szülő érzi ezt a nem megalapozott
büszkeséget és makacsnak, önfejűnek, nehézkesnek látja
emiatt a gyermeket.
Ha azonban helyesen értelmezzük ezt, és megértéssel irányítgatjuk
őket, akkor egészséges önértékelés alakul ki bennük, és be tudnak illeszkedni
környezetükbe.
Az indigó gyerek lehet áldás vagy nagy kihívás is, aszerint, hogy
milyen környezetben élnek. Ha sok „régi minták szerint működő" gyerek
között egyedüli indigó gyerekként él valaki, nagyon rövid idő alatt
alkalmazkodásra képtelen rendbontónak és kívülállónak bélyegzik.
Belül azt kiáltja a gyermek: „Miért nem ismer fel engem senki? Miért
nem ért meg a többi gyerek? Miért tesznek így?" Ilyenkor gyakran dühössé
és frusztrálttá válnak, és elkezdenek lázadni. Ezt egyre többször
tapasztalhatjuk szociális környezetünkben: a családban, az iskolában
és az óvodában. Az indigó gyerekek bármire készek, hogy méltóságukat,
nézeteiket, és tudásukat megvédjék és megmutassák a világnak.
Talán kérdezzük meg önmagunkat, hogyan reagálnánk, ha ilyen nagy
elkötelezettség-érzéssel, velünk szemben ellenségesen viselkedő világban
élnénk, tudva, kik vagyunk, anélkül, hogy környezetünk elismerne?
És mit éreznénk, ha mindehhez még kívülállóként és rendbontóként kezelnének,
nem pedig királyként, akik pedig valójában vagyunk?
Ha lényünket nem tartják tiszteletben, többnyire jellemünk és személyiségünk
negatív oldala bontakozik ki, ami még jobban megterheli a
családot és a környezetet. Az ADS és ADSH {figyelemhiány szindróma
és mozgással járó nyugtalanság vagy hiperaktivitás) például csak a legismertebb
következmények. Éppígy kialakulhat a tanárokkal szembeni
agresszió vagy a totális unalom, ha nem „saját világukban" vagy számítógépes
játékokban merülnek el. A nagy mértékű bizalmatlanság másokkal
szemben és a szociális izoláció már mindennapos témákká váltak.
Ezek a gyerekek vagy kiszállnak a realitásból és elmerülnek saját világukba
a túlélés érdekében, vagy ennek épp az ellenkezőjét teszik, vagyis
lázadnak és segítségért kiáltanak. Ez az a pont, ahol sok szülő és tanár
a pszichés gyógyszereket látja az egyedüli megoldásnak. Gyógyszert
adnak a gyerekeiknek, hogy valamelyest normális családi életet tudjanak
élni, amelyben mindenki kibontakozhat. Ez végszükség esetén segíthet,
de nem szabad ebben látni az egyedüli megoldást. Sürgősen át kell alakítani
gondolkodásmódunkat ebben a témában, meg kell változnia ennek
a helyzetnek! A mai napig nincs világszerte működő hálózata az érintetteknek,
szülőknek, tanároknak, terapeutáknak és nevelőknek. Csak lassanként
kezdünk információkat cserélni egymással ezekről a gyerekekről.
Az internet olyan modern csatorna, amely az egész földet átfogja, és
így lehetővé teszi ezt a fajta tapasztalatcserét nemzetközi szinten is. Megérett
az idő, hiszen egyre több ilyen gyermek jön világra, és viselkedésükkel
kényszerítenek bennünket, hogy meglássuk a valóságot, vagyis jobban
mondva a valótlanságot. Ezen könyv fontos célja, hogy élénkítse az
érintettek közötti információ- és tapasztalatcserét, és együttműködést.
Az indigó gyerekeken kívül az elmúlt évek során szerte a világon
bukkantak fel gyerekek más meglepő és csodás tulajdonságokkal és
történésekkel is. Néhány évvel ezelőtt az amerikai Lee Carroll* és
Drunvalo Melchizedek** értékes információkat adott közre az új ge-
Kryon (lásd Függelék).
The Ancienl Secret of the Flower of Lile (lásd Függelék).
nerációk jelenségét egészként szemlélve. Miután felhívták a világ fiayelmét
erre a témára, sokaknak úgy tűnik, mintha újfajta emberek
lennének születőben, akik az elkövetkező átalakulásban majd vezetnek
bennünket.
Íme néhány meglepő, gyerekekkel történt eset:
1. Vannak gyerekek, akiknek születésükkor pozitív volt az AIDStesztjük,
de néhány évvel később az utóvizsgálat során (az
UCLA, University California of Los Angeles) teljesen AIDSmentesek
voltak. Néhány ilyen gyereket éveken keresztül vizsgáltak
és folyamatosan végeztek rajtuk teszteket. Az eredmények
azt mutatták, hogy nem a szokásos emberi DNS-sel rendelkeznek.
A DNS, a dezoxiribonukleinsav hordozza valamennyi
öröklött információnkat, így genetikai kódunkat is. Testünk minden
sejtjében ott rejlik. Ezeknek a gyerekeknek négy DNS-szállal
több volt, mint másoknak, ami azt jelenti, hogy egyszerűen
fejlettebbek, mint legtöbbünk. A teszteredmények továbbá teljes
mértékben betegségektől mentesnek mutatták őket, és ezek a
gyerekek nem is tudtak megbetegedni. Egyszerűen minden ellen
immunisak! Az UCLA világszerte végzett DNS-teszteket és feltételezi,
hogy a világ lakosságának egy százaléka ilyen módosult
DNS-sel rendelkezik.
2. A nyolcvanas évek közepén Kínában fedeztek fel olyan szupermédiális
képességekkel rendelkező gyerekeket, akik mindent,
de mindent tudtak. Ezek a gyerekek átláttak a falon, hihetetlenül
intuitívak voltak, érzékfeletti képességeiket tekintve tehetségesek,
és még sok minden más volt rájuk jellemző. Később egyre
több gyereket (és felnőttet) találtak, akik hasonló képességekkel
rendelkeztek. Megállapították, hogy szétszórva az egész világon
élnek ilyen szupermédiális képességekkel rendelkező gyerekek.
3. Léteznek úgynevezett resilience gyerekek; a resilience egy angol
szó, ami magyarul legyőzhetetlent jelent. A resilience gyerekek
olyan gyerekek, akiket, bár különösen nehéz körülmények
között élnek, például családi gyökerek nélkül, semmi sem zökkenthet
ki. Úgy tűnik, nem érinti őket a környezet, teljesen ,.bántatlanok".
Sérthetetlen gyerekeknek is nevezik őket. Svájcban
állítólag folyik egy projekt ilyen gyerekekkel.
A fenti csoportokban a következő tulajdonságok közösek:
• Szívközpontúak és azért születtek a földre, hogy szeressenek.
• Gondolkodásukat az egység, egynek levés, a „minden egy" gondolata
határozza meg.
• Mindent a maga teljességében élnek meg, mivel egyszerre több
szinten érzékelnek.
• Kiismerik magukat a polaritás törvényeivel, nem ismerik a ,,jó
és rossz" fogalmát.
Az „új korszak gyermekei" téma nagyon aktuális. Sokan kezdték mélyebben
vizsgálni ezt a területet, hogy kiderítsék, tudunk-e valamit
ezekről a gyerekekről, és ha igen, mit. Kétségtelen, hogy itt vannak, de
a jövőben még rengeteg dolgot kell megtudnunk róluk. Csak akkor
tudjuk biztosan megerősíteni - amit sokan már most feltételeznek -,
hogy léteznek a világon egész más viselkedésmódú gyerekek!
1.2. Indigószín tulajdonságok
Különböző színrendszerek léteznek, amelyek az emberi viselkedési mintákat
bizonyos színcsoportokhoz rendelik. A színek alapvetően alkalmasak
az ilyen besorolásra, mert jelentésük szimbolikus, és mint az érzelem
és viselkedésmód kifejezői, széles körben elterjedtek. Ezek a besorolások
a sokéves megfigyelésekkel egyre pontosabbak lesznek. Az
egyik ilyen színcsoport az indigó, és ez a színbesorolás nagyon találóan
és világosan felfedi az új gyermektípus tulajdonságait és képességeit.
Az alábbi felsorolás pozitív indigószín tulajdonságokat mutat be:
• a szem fizikai érzékelő képességénél többet látnak,
• egyensúly az anyagi és a spirituális között,
• elektromos, hűsítő és tisztító,
• tudni, de nem tudva, hogy miért.
• kapcsolat a női intuíció egy mélyebb szintjével,
• megvan bennük a bátorság, hogy átlépjenek a szellemi világba
vezető kapun, bízva abban, ami láthatatlan,
• semlegesség, objektivitás és elfogadás,
• odafigyelnek saját magukra és bíznak belső hangjukban (belső
kommunikáció),
• spirituális igazság keresése,
• erő és kitartás,
• önbizalom,
• fegyelem,
• hatalmas tervező- és tájékozódóképesség,
• méltóságot sugároznak, nemes (királyi) a tartásuk, nagyon spirituálisak,
• van érzékük hozzá, hogy a megfelelő pillanatban a megfelelő
dolgot mondják,
• integritás,
• a magasabb tudat érzékelésének aspektusa: az a képesség, hogy
érzékeljék, mi történt a múltban vagy mi fog bekövetkezni a jövőben,
• őszinteség,
• nincs egótudatuk,
• rendelkeznek azzal a képességgel, hogy eltávolodjanak, és magasabb
nézőpontból tekintsenek a dolgokra,
• hiányoznak belőlük az önmagukra vonatkozó félelmek,
• személyes bátorság,
• az önuralom bizonyos foka, különösen a koncentráció, meditáció,
a belső képek és az érzékeken túli érzékelés területén,
• a racionális észt teljesen uralja a kitágult tudat,
• a véráram tisztítói; általános regenerációs képesség,
• képesek a finomanyagi test pszichés áramlásait uralni,
• befolyásolják a látást, hallást és szaglást a pszichés, érzelmi és
spirituális szinten.
Az indigó színcsoport negatív tulajdonságai:
• túlzott önelégültség.
merev ragaszkodás a külső formákhoz,
büszkeség,
szűklátókörűség,
szomorúság,
elutasítás,
elszigetelődés,
nagyzási hóbort,
irreális idealizmus,
elszakadás a realitástól,
tekintélyproblémák,
egyedül érzik magukat,
depresszió,
sajnálat, megbánás, önhittség,
a felelősség elutasítása,
hajlam az ítélkezésre.
A tanulás indigókék fokozatai
Spirituális szempontból minden ember a tanulás egy bizonyos fokán
áll. Ezeknek a szinteknek a szimbolikus visszatükröződését láthatjuk
azokban a tanokban és energiaminőségekben, amelyeket a különböző
kozmikus fénysugarakhoz szokás rendelni*. Minden életünkben egy
adott sugárszínen dolgozunk, és idővel újra és újra foglalkoznunk kell
ennek a tulajdonságaival és meg kell valósítani őket.
Az indigókék szín minőségének bemutatására felsoroltam a tanulás
indigókék szintjeit.
Pozitív:
1. Szabadság és egyszerűség. Vágy a nem bonyolultra; haladó,
gondolati szabadság; függetlenség; természetesség; lazaság.
2. Békeszeretet. A kozmikus törvények felismerése; minden helyzetben
törekvés az ítéletmentes szeretetre.
* Sugártan (lásd Szójegyzék).
Képzelőerő, vizualizáció. Az a képesség, hogy belső szemükkel
lássanak képeket; magasabb érzékelés, ítélőképesség.
Egyetemes szeretet. Feltétel nélküli, önzetlen barátságosság; jóakarat
kisugárzása és vonzása.
A közvetítés és átadás művészete. Képesség mások befolyásolására
és inspirálására; tapintatos tekintetbevétel.
Gyengéd és együttérző barátság a másik nem iránt.
Kommunikáció. Mélyebb érzések és ötletek megosztásának képessége;
magasabb eszmék kifejezése.
Negatív:
1. Káosz és bizonytalanság. Összezavarodottság a saját helyet és
tudást illetően; tétova magatartás; döntésképtelenség; rendetlenség;
a világosság hiánya; nem alkalmas új ötletek feldolgozására
és az igazság felismerésére.
2. Elítélés. Diszkrimináció; negatív érzékelés; elszigetelődés.
3. Önmaga iránti elfogódottság. Az értékszintekben történő ítélkezés
és gondolkodás eredménye (magasabb/alacsonyabb, jobb/roszszabb
stb.); mértéktelenség, ezenkívül: egoizmus, szűklátókörűség,
önigazolási kényszer; a Jupiter árnyékos oldala.
4. Makacsság. Az önigazoló ítélkezés eredménye; túl magas elvárások
önmagával és másokkal szemben; nem képes kompromisszumokat
kötni; elnyomó viselkedés.
Az indigó és megfelelései más szinteken
A színek megfeleltethetőek különböző archetípusoknak, viselkedési
módoknak, a fizikai test szerveinek vagy részeinek, köveknek, növényeknek,
ásványoknak, állatoknak stb. Így minden elem jellegzetes
színrezgést vagy frekvenciát ad le; az oxigén uralkodó színfrekvenciája
például a kék. Minden elemnek saját szín és rezgés felel meg. Így az
is lehetséges, hogy a hiányzó elemeket színként adjuk meg egy testnek
- ami egyike a valaha kifejlesztett legegyszerűbb és ugyanakkor legpontosabb
terápiás eljárásnak -, ez a módszer a színterápia. Ahhoz.
hogy jobban megvilágosítsam, miért nevezik az új gyerekeket indigó
gyerekeknek, egy rövid listában megadom az indigó szín megfeleléseit
más szinteken:
• energiaközpont: hatodik csakra; harmadik szemnek vagy Krisztustudatnak
is nevezik,
• hang: OM,
• erő: elektromos vagy telepatikus energia,
• archetípus: papnő és mágus,
• mirigyek és szervek: hipofízis, tobozmirigy, agy és fülek,
• ásványok: lazúrkő, gyémánt, azurit, fluorit, indigózafír,
• vegyi anyagok és fémek: bizmut, bromid, klórhidrát, króm, réz,
vas, ólom, potaszium, stroncium, titán.
Az ásványokra szeretnék röviden kitérni, mivel az indigó színhez társított
ásványok következtetni engednek az indigó gyerekek jelentőségére.
Az indigót mindenekelőtt a gyémánthoz rendelik. A gyémánt sugarait
fizikai szemmel fehérnek látjuk. Egy ásvány valódi színe azonban
csak akkor mutatkozik meg, ha prizmán keresztül nézzük; ha prizmával
nézünk egy gyémántot, akkor indigókék a színe. A gyémánt a „kristályok
királya"-ként ismert. A naprendszer központi napját szimbolizálja,
olyan erőt, amely tökéletes állapotban tartja önmagát, és sohasem kell
„feltölteni". Alább a gyémánt tulajdonságainak listáját olvashatják. Láthatják,
hogy erőteljes hasonlóságokat mutat az indigó gyerekek jellemvonásaival!
Az ásványtanban a gyémánt:
• fokozza az egységet, önszeretetet és mások iránti szeretetet,
• az „ártatlanság köve", tisztaságot és maradandóságot ébreszt,
• bizalommal tölti meg a kapcsolatokat és helyzeteket,
• bizalommal telivé teszi a saját érzelmi tulajdonságokat,
• szárnyakat ad a kreativitásnak, képzelőerőnek, találékonyságnak,
• aktiválja a korona csakrát,
• segít fellebbenteni a fátylat az értelem elől, és így könnyebb felismerni
az utat.
• az élet minden területén segít formát ölteni a teljességnek.
1.3. Fény és színek
A fény olyan jelenség, amit mindannyian érzékelünk. Ősidők óta a sötétség
ellentéteként ismerjük. Tudjuk, hogy ha keleten felkel a Nap, újra
nappal van, és ha este lenyugszik nyugaton, akkor sötét lesz. Arra
használjuk a fényt, hogy világítsunk a házakban, az utcákon, hogy a
sötétben is láthatóak legyenek a dolgok. De mi a fény valójában?
Azontúl, hogy a régi időkben a fényt csak a sötétség ellentétének
nevezték, ma már tudjuk, hogy az energia egy formája is. A fény hullámokban
terjed, ahogy a víz, amibe követ dobunk. A fénysugarak
vagy a fény hullámai üres vagy átlátszó anyaggal teli térben minden
irányba egyenes vonalban terjednek.
A testek fénysugarakat bocsátanak ki, amelyek eljutnak a szembe:
1. Fényt fogadhatunk közvetlenül egy testtől, amely fényforrás és
saját fényt termel, ahogy például a Nap.
2. Közvetve is kaphatunk fényt, ha a sugarakat egy test visszaveri,
ahogy például a könyvnek ez a lapja teszi, és így tudjuk elolvasni.
Isaac Newton 1672-ben bebizonyította, hogy a fehér fény különböző
színekből áll. Ha a fény egy prizmára vetül, a szivárvány színeire bomlik
fel - vörös, narancs, sárga, zöld, kék, indigó, ibolyakék. Ha ezután
egy fordítottan álló prizmán haladnak keresztül ezek a fénysugarak,
akkor újra fehér fény keletkezik. Ezek azok a színek, amelyeket az emberi
szem látni képes, ha nem színvak. Valamennyi szín együtt képzi a
színképet és ezért spektrumszíneknek is nevezik őket. Minden ilyen
spektrumszín megfelel egy bizonyos fénysugár-hullámhossznak.
A színek sávszélessége persze sokkal szélesebb. Az állatok például
ezen a színspektrumon túl infravörös és ultraibolya fényeket is látnak.
A növények legfőképp a napfényből szerzik energiájukat, mindenekelőtt
a számunkra láthatatlan infravörös részekből. Mi emberek is érezzük
az ultraibolya vagy infravörös fényből érkező energiát, különben
nem égnénk le a napon, vagy nem éreznénk a Nap melegét. Az hogy
nem látjuk ezt a fényt, vagy másképp ezt a színt, érzékeink korlátai
miatt van így. Előfordul, hogy a természetben vagy álmunkban csodálatos
színeket érzékelünk, amelyeket később nem tudunk leírni, túllépnek
„normális" érzékelésünkön és szókincsünkön.
Hogyan keletkeznek a színek?
A színmolekulák rendelkeznek néhány szabadon mozgó elektronnal,
amelyek nincsenek az egyes atommagokhoz kötve, hanem az egész
molekulában keringenek. A spektrum egyes színeinek hullámhossza
különböző, amelyet nanométerben adunk meg. A piros fény (meleg)
hullámhossza sokkal nagyobb, mint az ibolyakéké (hűvös). Sokan, tudatszintjüktől
függően, különböző színeket érzékelnek, vagy más színintenzitást
tapasztalnak. Ezért ennek megfelelően sok színterápia és
színértelmezés létezik. A magas tudatszinttel rendelkező látók, olyan
színeket látnak az emberek aurájában, amelyeket - legyenek azok tisztán
láthatóak vagy sem -, mások egész másként érzékelnek.
Az a színspektrum, amely a főszíneket, a vöröset, narancssárgát,
sárgát, zöldet, kéket, indigót és ibolyakéket magába foglalja, csupán
töredéke a bennünket körülvevő elektromágneses spektrumnak. Ennek
más alkotóelemei, például a Nap, az izzók, a vasaló, a kályhában égő
tűz, a fűtés, a rádió, a televízió, a mikrosütő, a radar vagy a világűrből
érkező kozmikus sugárzások sugarai. Fizikai szemünkkel azonban
csak a színrezgéseknek egy részét tudjuk érzékelni, amely a spektrumszínek
tartományának felel meg. Sok színrendszerben ezért a fényt,
amellyel dolgoznak, látható, élő fénynek nevezik.
Mi, emberek, a növényekkel és állatokkal együtt, az egysejtűeket kivéve,
különböző intenzitású és színképileg eltérő eloszlású (vagyis különböző
színű) fényt bocsátunk ki. Először a hetvenes években mérték ezt az
energiát, és több ezer, világszerte végzett kísérlettel bizonyították: az élő
sejtek a fotonok segítségével biológiai információkat adnak tovább! Testünk
egy hatalmas, elképzelhetetlenül komplex mechanizmus. Másodpercenként
körülbelül ötvenezer szabályozó folyamat avatkozik bele a sejtek
biokémiai folyamataiba. Ezeket a folyamatokat kívülről kémiai anyagokkal,
többek között táplálékkal, gyógyszerekkel vagy méreganyagokkal befolyásoljuk.
A színeknek nagy jelentőségük van ebben a folyamatban.
A színek létfontosságúak életünkben. A fény és a szín ősidők óta
egységet képeznek az emberek számára. Az anyagok visszaverik a rájuk
vetülő fénysugarakat. Ezt a visszaverődött sugárzást hullámhoszszától
függően az emberi szem egy bizonyos színként érzékeli. A színek
a fény részeként részei az életnek és így a teljesség alkotóelemei.
Fényt és színregzéseket veszünk fel, amelyek nem csak fiziológiailag,
hanem pszichésen is hatnak ránk. Az ember, a kozmosz és a földi
anyag részeként, környezete adott törvényszerűségeitől függ, és reagál
is ezekre. Nem csak arra reagálunk azonban, ami a szem számára látható,
hanem minden láthatatlanra is. Az ember része a teljességnek, a
fény és a színek pedig egyszerűen részei az életünknek és döntően befolyásolják
létünket! (Lásd a 8.1. fejezet színgyakorlatát.)
Mivel a normál látási képességekkel rendelkezőknél a színmegkülönböztetési
képesség olyan fejlett, mint azt fent leírtuk, viszonylag kicsi
eltérések adódnak az anyagi dolgok színértelmezésében. Nagy számú
kísérleti személyen végzett gyakorlati kísérletek alapján felállítottak
egy egységes színrendszert, amelyet mindenki alapként használ.
1.4. Életszínek
Alapvetően kétféleképpen lehet meghatározni életszínünket.* Az első
módszernél olvassuk el figyelmesen minden szín leírását és érezzük,
melyik szín írja le leginkább személyiségünket. Sokan könnyen megállapítják
ezzel a módszerrel életszínüket vagy akár családtagjaikét,
barátaikét. A második módszerben elvégzünk egy színtesztet, ami néhány
kérdés megválaszolásából áll. A válaszok alapján kikereshető az
életszín. Életszínünk felfedezésével jobban és mélyebben megérthet-
Ha esetleg más színhozzárendeléseket ismernek, azok nem feltétlenül mondanak ellent
az itt bemutatottnak. David Tansley azt írja ..Die Aura des Menschen" (Az ember
aurája) című könyvében: Még a régi filozófiai iskolák sem voltak egy véleményen
a központokhoz rendelt színeket illetően. Ennek jó oka van, és azzal magyarázható,
hogy a beavatott valóban eltérő színeket lát. ahogy egyre mélyebbre hatol
a csakrában. A színek megváltoznak, amint specifikus prána energiák aktiválódnak
a csakrában.
jük életfeladatunkat és életcélunkat. Arra is magyarázatul szolgál,
miért értjük meg magunkat bizonyos emberekkel jobban, míg másokkal
kevésbé. (A Forrásjegyzék című fejezetben találhatnak színterápiáról
szóló könyveket.)
Fontos azonban, hogy bizonyos életszínek között gyakran csak finom
különbségek vannak. Így például mindenki, akinek az életszíne
kék, sárga és ibolyakék, ugyanolyan érzelmi minőségeket mutat.
Mindannyiunkban ugyanolyan erős vágy él kapcsolat létrehozására,
de más-más okból. Mindenki erősen vágyik rá, hogy segítsen az embereknek,
de mindenki másképp. Egy „kék" ember egyéneknek segít
szívesen, érzelmi szinten, úgy hogy tanácsot ad, tanítja vagy gondoskodik
az illetőről. (Egy „kék" ápolónő sokszor jobban tud gondoskodni
a páciens érzelmeiről, mint fizikai állapotáról. Egy „sárga" ember
szeretne segíteni, de nem akar túl mélyen belebonyolódni. Egy „ibolyakék"
szintén szívesen segít másoknak, de legszívesebben sokaknak,
mégpedig egyidejűleg; erősíti a tömegeket vagy inspirálja őket,
ritkán van türelme azonban, vagy ritkán vágyik rá, hogy egyetlen embernek
segítsen.
Ha gondosan és figyelmesen követjük az első módszert, intuitív
módon érezni fogjuk, melyik szín vagy melyik két szín illik leginkább
valós személyiségjegyeinkhez. Statisztikailag ugyanannyi embernek
van két életszíne, mint egy. A két életszínnel rendelkezők általában az
egyik színt erősebben élik.
A vörös személyiség
Érzékiségével és fizikai testével fejezi ki magát. Az „itt és most"-ban
él, bátorsággal, erővel és önbizalommal; csak abban hisz, amit megfoghat,
hallhat, megszagolhat vagy láthat. Gondolkodása nem absztrakt
és szereti az élet fizikai aspektusait. Szellemi körökben a „tevé
kenységet" szereti, templomokat épít, rendezvényeket szervez, szeret
sokadmagával táncolni és énekelni. Mindig előnyben részesíti a test
kihívásokat az érzelmivel vagy szellemivel szemben. Legszívesebbe
tettre készen cselekszik és segít másoknak ötleteik megvalósításában]
Lehet őszinte és közvetlen, de rosszkedvű és kolerikus* is. Szeret harcolni,
azonban meg kellene tanulnia a sportban levezetni haragját. Fejlett
túlélési ösztöne, rengeteg energiája van és igen kitartó. Optimista,
bizalomra méltó, életvidám és lojális, lehet azonban nagyon mérges,
frusztrált, robbanékony, szűklátókörű és önfejű is.
Gyermekként: Szorgalmas, befejezi amit elkezdett, lehet azonban naayon
makacs és előfordulhat, hogy tombol és könnyen kezd vitatkozni.
Független, erős egyéniséget mutat, az iskolában a gyakorlati tárgyakat
részesíti előnyben, mint technika, famunkák és főzés. Az olyan tantárgyakat
(például mint a filozófia), amelyeknek nincs gyakorlati felhasználási
lehetőségük, nem találja érdekesnek. Sok elismerésre van szüksége,
borzasztó számára a nyilvános dorgálás, és szereti a dicséretet.
Türelmetlen és többnyire nagyon izgatottan mutatja ki az érzelmeit,
meg kell tanulnia nagyobb beleérző készséggel kinyilvánítani őket.
A narancssárga személyiség
A szenzációt keresi, szereti az izgalmat, a kockázatot és a testi veszélyt.
Elmegy a végsőkig, csak hogy érezze, él: élet- és halálközeli tapasztalatok,
de lehetőleg magas adrenalinszinttel! Realista és nem kedveli
a spirituális elképzeléseket. Jól tud felmérni embereket és helyzeteket,
szellemileg fel tud készülni rájuk. Általában éli az álmait, megvan
a bátorsága, önbizalma, és ki tud menteni másokat veszélyes helyzetekből.
Lehet azonban nagyon egoista és egocentrikus is, együttérzés
és gondoskodás nélkül. Nem szereti az erősen érzelmi, kedves jellemvonásokat,
tud hideg és megközelíthetetlen lenni. Életét a kalandok
töltik ki, nem szereti, ha korlátozzák.
Gyermekként: A narancsszínű gyerekek keresik a kalandot, szeretnek
mászni, vízbe ugrálni, a lehető legmagasabbról. Merészek, mindig
* A személyiségtan szerint: szangvinikus = vidám. élénk: flegmatikus = lassú, alapos:
melankólikus = szomorú: kolerikus = haragos. tetterős.
azon vannak, hogy felfedezzék környezetüket és próbára tegyék magukat.
Szüleik gyakran aggódnak testi épségükért, miközben a gyerekek
csak a következő kalandra gondolnak. Adódhatnak velük fegyelmezési
gondok.
A sárga személyiség
Gyerekes személyiség, humorral és játékos jellemvonásokkal. Szere
nevetni, örömtelinek látja az életet és nem túl komolynak, egészen lazán,
szórakozásképp tekint rá. Könnyedséget és spontaneitást hoz
Szeretne tetszeni és szereti, ha észreveszik; mindenki barátja. Egyszer
re érzékeny, könnyen sebezhető és könnyen zavarba jön. Mozgékony
és sok mozgásra, játékra van szüksége, különben fennáll a veszélye,
hogy mániákussá válik valamiben. Kreatív, és van művészi tehetsége
Az állatok szeretik a „sárga" embereket. Érzi, ha valakinek gondja
vannak, de nem szereti, ha belevonják, intuitív érintése gyógyító hatású.
Lázadó, nincs önfegyelme, irtózik a felelősségtől.
Gyermekként: Könnyen zavarba jön és bizonytalan, vagy épp az ellenkezője.
Elrohan, elbújik, könnyű megfélemlíteni, és fél hogy nem szeretik.
Ha biztonságban érzi magát, vidám és bőbeszédű lehet, sokszor
az osztály bohóca. Aktív és kíváncsi, nagyon mozgékony, nehezen tud
csendben maradni, és egy helyben ülni. Jobban tud összpontosítani, hí
mozoghat. Szereti az autókat vagy vonatokat, ez a „mozgás" megnyugtatja
és felébreszti kreativitását. Sok örömet okoz, és gyorsan reagál
a testi büntetésre. Szabadságra van szüksége ahhoz, hogy eleven
örömteli, szívélyes és élénk lehessen.
A zöld személyiség
Nagyon intelligens, erőteljes és világos, szervezett, hatékony, gondolkodása
gyors. Szereti az ötleteket és koncepciókat, de nem kedveli a
részleteket. Szereti a kihívást és a kockázatot, erős akaratú és szeret vitatkozni.
Mindent ellenőrzése alatt kell, hogy tartson, különben frusztrálttá,
feszültté válik, vagy aggódik. Szeretne mindent megérteni és
megtapasztalni, szereti a szellemi kihívásokat. Mindent tudni akar,
gyorsan tanul és gyűjti a diplomákat. Becsvágyó és munkamániás.
Gyermekként: Nagyon intelligens, sokat kérdez és gyorsan tanul. Erős
az akarata, parancsoló, ami kihívást jelenthet a szülőknek. Nem szereti,
ha megmondják neki, hogy mit tegyen, jobban szeret maga parancsokat
osztogatni. Sokszor felnőttebb, mint a felnőttek, szeretné, hogy
meghallgassák és tiszteljék. Frusztrálttá válhat, ha a dolgok nem úgy
mennek, ahogy ő akarja, és tud hangos is lenni, vagy rendbontó. Támogatásra
van szüksége tervei kidolgozásában és megvalósításában.
Sikeres és jó jegyeket szerez.
A kék személyiség
Szerető, tápláló és támogató. Szívéből él és az érzelmeiben. Anyai
energiái vannak, gondoskodik másokról, tanácsadó, aki támaszt nyújt.
Természetes neki a tanári vagy gondozói munka. Barátaiért bármit
odaadna, hajlamos rá azonban, hogy túlságosan aggódjon másokért, és
ezzel önmagát betegítse meg. Érzékeny, gondoskodó és jó vendéglátó.
Érzelmi ember, aki könnyen elsírja magát, képes feltétel nélkül szeretni,
és erős az intuíciója. Elfogad és megbocsát, a jót látja meg az emberekben.
Sokszor „túl kedvesnek" bélyegzik, és meg kell tanulnia nemet
mondani. Könnyen rá tud hangolódni helyzetekre és emberekre,
belül tudja, hogy mi történik, és nagyon spirituális. Követi a hitét és
nagyon meggyőző tud lenni. Szeretné, ha szeretnék, ismeri azonban az
önértékelési problémákat és a bűntudatot, éppúgy mint az áldozat szerepet,
az önsajnálatot és a mártíromságot. Előfordulhat, hogy depreszszióssá
válik és ezért meg kell tanulnia szeretnie önmagát. Szereti a
kapcsolatokat és romantikus.
Gyermekként: Szerető, érzékeny és érzelmi, megpróbál tetszeni a szüleinek,
hogy szeressék. Segítő szeretne lenni, senkinek sem akar csalódást
vagy fájdalmat okozni. Tudja az illemet, nyugodt, egyedül játszik,
mindenkiről gondoskodik, akik nem érzik jól magukat vagy egyedü
vannak. Érdeklik a kapcsolatok és már nagyon fiatalon boldog házasságról
és sok gyerekről álmodik. Önértékelési problémái vannak, és
sok traumatikus tapasztalatra tesz szert a viszonzatlan szeretettel
A többi gyerek nagyon szereti, ideáljai magasak.
Az indigó személyiség
Nagyon spirituális, belső érzése van az élet igazságáról. Ismeri az ős
misztikus tanításokat, nagyon érzékeny és tudja, hogy mi mindannyian
szellemi lények vagyunk. A tárgyi valóság és anyag számára illúzió, az
élet isteni energia, minden tudatból és energiából áll. Tudatos, világos
kreatív és független, magasabb elvek szerint él. Szomjazik a tanulása
és a tudásra, azért keresi a tudást, hogy ellenőrizze belső bölcsességéi
Azt teszi, amit fontosnak tart. Nem hat nála a szociális nyomás vagy
zsarolás. Nem ismeri a bűnösségről vagy büntetésről szóló elmélete
ket, őszinte, romlatlan, és nem hagyja, hogy normák közé szorítsák
Nehéz manipulálni, szenvedélyes és nyílt, nagyon megértő az ember
dolgokkal. Nem sokat beszél, szeret visszahúzódni, nagy tapasztalat
nak tekinti az életet. Előfordulhat, hogy félénk, dekoncentrált, hogy el
veszettnek érzi magát és elszigetelődik. Néha idegennek érzi magát;
világban, gyakran összezavarják a földi dolgok és nehéz megérteni
azokat. Bíznia kell belső hangjában és követnie azt.
Gyermekként: Nagyon tudatos gyerek, nyílt, nagy beleérző képesség
gel, ami miatt könnyű felkavarni, ami könnyen félénkké vagy vissza
fogottá teheti. Kevés alvásra van szüksége, szeret egyedül lenni, és
nem hagyja, hogy rákényszerítsenek bármit is. Sem a büntetés, sem i
kérés vagy az értelmes beszéd, vagy akár a testi erő nem tud hatni rá
ha hisz valamiben. Ha mégis kényszerítik, félénk lesz és elszigetelő
dik, vagy ellenáll. Szomjazik a tudásra, de „igazi" válaszokat szeretne
azonnal megérzi, ha hazudnak neki. Nem érti az iskolában tanult anya:
és a spiritualitás közötti összefüggést.
Az ibolyakék személyiség
Dinamikus és karizmatikus, vezetőként születik erre a bolygóra, hogy
megmentse azt. Életfeladatát most kell aktiválnia és élnie. Érzelmileg
igen mély, és tele van az egész világ iránt érzett együttérzéssel. Szereti
a zenét, gyógyítja vele magát. Látnoki képességei vannak. Szeret utazni,
szereti az idegen kultúrákat, és sok szabadságra van szüksége. Képes
,,látni" a jövőbelit (például egy képet, mielőtt az elkészülne), biztos
benne, hogy a Föld nem pusztul el; üzenete van az emberiség számára.
Magasabb perspektívákat lát át, de sokszor félreértelmezik, és
idealista álmodozónak tartják. A középpontban szeretne állni és előfordul,
hogy nárcisztikussá, arrogánssá, pompázóvá válik. Vannak diktatórikus
késztetései, és meg kell tanulnia, hogy mindannyian az egész
részei vagyunk. Sok dolgot tud egyidejűleg csinálni, vagy előfordul,
hogy úgy tűnik, mintha szellemileg lebénult volna. A kiegyensúlyozottsághoz
meditációra van szüksége. Azt gondolja, hogy mindennek
könnyedén kell mennie, és hisz az egyetemes segítségben.
Gyermekként: Született vezető, a többi gyermek követi őt. Erejében
megmutatkozik együttérzése, nem él vissza hatalmával. Korán szexuálisan
orientálttá válik, kísérletezik a testével; fontos, hogy a szülők különös
gondot fordítsanak erre a témára, hogy a testi kifejeződések természetességét
megőrizzék. Szereti a művészetet, szeret olvasni, és maga
is kitalál történeteket. Egyedülálló vizuális érzékelőképességgel
rendelkezik. Az „ibolyakékek" az elsők, akik aurát, angyalokat, más
dimenziókat vagy energiahullámokat látnak. Fontos, hogy a szülők hitelt
adjanak a gyermek érzékeléseinek, ezzel is erősítsék különleges
képességeit.
2. FEJEZET
Az indigó személyiség
2.1. Miről ismerhető fel egy indigó gyerek?
A szülők és mindazok, akik napi kapcsolatban vannak gyerekekkel, az
előző fejezetben felsorolt tulajdonságok és jellemvonások alapján
könnyen felismerhetik az indigó gyerekeket. Eleinte nincsenek különösebb
testi jellegzetességeik. A különbségek kimondottan finomak, és
csak a közelebbi megfigyelés során felismerhetőek. A következő tulajdonságok
azonban nagyon jellegzetesek, ezért ezeket a legkönnyebb
felismerni:
• magasabb az energiamezőjük,
• másként viselkednek,
• kevéssé érzelmesek.
Ahhoz, hogy egy nagyobb csoportban felismerjük az indigó gyerekeket,
a következő lehetőségeink vannak:
• Ráhangolódunk a csoport energiájára. Az indigó gyerekek rezgése,
eleven, tiszta energiájukból fakadóan magas. Magasabb az
energiafrekvenciájuk, mint más gyerekeknek és a földi dolgokkal
néha ügyetlenek. Magas, szeretettel teli, harmonikus energiákra
mindig reagálnak, mert ezt ismerik közelről.
• Megfigyeljük a gyerekek viselkedését. Az indigó gyerekek másképp
viselkednek! Sokszor tudatalatti üzeneteket hordoznak, és
csak csodálkozunk, hogy honnan tud ilyesmiket a gyermek. Az
indigó gyerekek többnyire pontosan tudják, hogy miért születtek
a világra. Gyakran mesélnek angyalokról és más lényekről, és
sokszor órákig eljátszanak velük csendben és elégedetten. Aggódunk,
amiért az indigó gyermek sokszor inkább egyedül játszik?
Ám ha megkérdezzük, hogy miért játszik egyedül, bizonyára azt
válaszolja majd: „...-vel játszom, nem látod?" Másrészt sokszor
csak nagyon rövid ideig játszanak tárgyakkal játékokkal, és változatosságra
van szükségük.
• Az indigó gyerekek sokszor keresik felnőttek társaságát. Be
akarnak illeszkedni a felnőttek világába. Spontánok, nyitottak és
tudattalanok, szeretik előcsalogatni a felnőttekből a bennük élő
gyermeket. A velük egyidős társaikkal ezért lehetnek problémáik
mert nem mindig érzik, hogy megértik őket, így sokszor kívül re
kednek a csoporton. Megfigyelhetjük, hogy az indigó gyerekek
pontosan tudják, hogyan szeretnék a dolgokat, és hamar rájönnek
a trükkökre, miképpen érvényesíthetik akaratukat. Nem lehet velük
harcolni, helytálló érvekkel kell meggyőzni őket.
• Csecsemőknél: nézzünk közvetlenül a gyermek szemébe
A szem a lélek tükre. Nevessünk rá a kicsire és köszöntsük a lelkét.
Igazán szórakoztató ezeknek az új gyerekeknek a reakcióját
megfigyelni. Akármilyen fiatalok, azonnal elevenen reagálnak
tetszik nekik a helyzet és megértik! Többször átéltem: egészei
kis gyerekek a búcsúzásnál annyira kihajoltak a kocsiból, csal
hogy fenntarthassák a szemkontaktust, hogy az anya attól félt
kiesik a gyermek a babakocsiból.
Csak ha hosszabb időt töltünk egy indigó gyermek társaságában, akkor
tűnik fel, hogy érzelmileg nem könnyen bonyolódik bele helyzetekbe
Ez az egyik legnagyobb különbség, amelyet az indigó gyerekek és a
többiek között felfedezhetünk. Az indigó gyerekek nem túl érzelme
sek. Úgy tűnik, mintha megértenék, miért van olyan sok konfliktus, és
megpróbálnák megérteni az embereket. A terapeuták arról számolnak
be, hogy régen, ha a szülők gyakran veszekedtek, az évekre elegendő
anyagot szolgáltatott a gyerekek kezelésére. A veszekedés miatt a gye
rekek visszahúzódtak, mert a viták a család létét fenyegették.
Egy indigó gyermek ezt másképp érzi, és az ellenkezőjét teszi
A veszekedők közé áll és megkérdezi: „Ezt most hogyan tudjátok meg
oldani?" Vagy egyszerűen rácsimpaszkodik az apa vagy az anya lábára,
és azt mondja: „Nem, nem megyek a szobámba." Vagy fogja az apa
kezét, és az anya kezébe teszi, ezzel azt kéri: „Kérlek, oldjátok meg a
problémát." Vagy az anya borzasztóan kiabál indigó gyerekével, dühös
lesz és mérges, de a gyerek nem reagál, nem veszi át az anya rezgését.
Láttam három évesnél nem idősebb kisgyerekeket egyszerűen tovább
játszani, vagy lassan eltávolodni az anyjuktól, hogy kicsivel arrébb
nyugodtan folytathassák, amivel épp foglalkoztak, vagy, ha már idősebbek
voltak, odamentek az anyjukhoz és azt mondták: „Anya, annyira
szeretlek!" Egyszer egy hétéves indigó gyerek azt mondta veszekedő
szüleinek: „Nem tudjátok, azért jöttem hozzátok, hogy békét hozzak
nektek?" - és közéjük állt. Bizonyos értelemben abban segítik a
többi embert, hogy tudatosítsák magukban érzelmi blokádjaikat.
Fontos különbséget lehet megfigyelni az indigó gyerekek és más
gyerekek között olyan kritikus helyzetekben, amikor kiprovokálják
egy felnőttből, hogy elmenjen a végletekig. Képzeljünk el ilyen helyzetben
két gyereket, egy indigót és egy másikat. Az egyik gyereket nevezhetjük
kisgyereknek, a másikat, az indigót pedig „rendszerrombolónak".
Világosan felismerhető, hogy más a céljuk és a viselkedésük.
A kisgyerek addig ingerii a felnőttet, amíg eléri saját határait, és határt
szab a gyereknek is - ez egy régi emberi viselkedésminta: A kisgyerek
látni szeretné, meddig mehet el, hogy megkapja, amit akar. Egy
rendszerromboló ezzel szemben nem ismeri ezt a programozottságot.
Intuitívan reagál a családban adódó helyzetekre, mivel szeretne része
lenni a családnak, akkor is, ha csak négy vagy ötéves. Egyenjogú szerepet
szeretne betölteni a családban. „Része vagyok a családnak, vagy
nem?" Nem kisgyereknek tekintik önmagukat, hanem „nagynak" és
egyenrangúnak, szeretnék, hogy ennek megfelelően bánjanak velük.
Ha tisztelettel kezeljük a gyereket és az ő szintjén reagálunk, akkor
megváltozik a magatartása. A helyzet tisztázódik, és nem egy rendbontó,
hanem egy barátunk lesz a családban.
A jövőben világos és egyértelmű információkat adnak majd át az
indigó gyerekek az emberiségnek tulajdonságaikról, képességeikről és
üzeneteikről. Sokan mohón várják már ezeket az információkat és az
elkövetkező néhány évben sokat fognak még írni róluk. Ez a könyv.
valamint a Lee Carroll és Jan Tober által összeállított amerikai könyv
csupán a kezdetet jelentik. Minden terápiás jellegű hivatásban dolgozónak
üzenem: „Fontos feladat vár rátok!"
2.2. Az indigó gyerekek tulajdonságai
Minden gyermek egyedülálló jellemvonásokkal születik. Nem ritka,
hogy személyisége teljesen eltér a testvéreiétői vagy szüleiétől. Ezt
mindenki tapasztalhatja, aki többgyermekes családban nőtt föl, ha
megnézi testvéreit. Még ujjlenyomatokból sincs két egyforma, feltételezhető
tehát, hogy a személyiségek éppúgy egyéni vagy „személyes"
módon jellegzetesek. Abból kell tehát kiindulnunk, hogy két indigó
gyermek sem lehet azonos!
Léteznek olyan pszichológiai nézetek, amely szerint a gyermek
személyisége csak hatéves korára bontakozik ki egészen, más irányzatok
úgy vélik, hogy életünk végéig, lassú érési folyamat során fejlődik
és alakul ki személyiségünk. Megint mások azt vallják, hogy a gyermek
személyisége születésekor már tökéletesen kialakult és az élet arról
szól, hogy ennek a személyiségnek a pozitív, és ne a negatív aspektusait
bontakoztassuk ki.
Minden ember élete arról szól, hogy meglévő erősségeit kihasználja,
és úgy alakítsa a körülményeket, hogy ezeket az erősségeket jobban
és gyakrabban érvényre tudja juttatni, mint gyengeségeit. A világegyetem
lényeiként mindannyian magunkban hordozzuk mindkét oldalt.
Annak, hogy egészségesen nőjünk föl, és urai legyünk életünknek, az
az egyetlen útja, hogy megértjük saját személyiségünket, énünket, lehetővé
tesszük pozitív aspektusaink kibontakozását, tudatosítjuk magunkban
személyiségünk erősségeit. Minden gyermek - így az indigó
gyerek is - erősségek és gyengeségek egészen egyéni keveréke, és a
lényeg, hogy megtanuljuk a személyiség gyengéit erősségekké alakítani.
Ha egy indigó gyerek (és környezete) megtanulja felismerni természetét,
akkor némi gyakorlattal döbbenetes eredményeket érhet el, és
átalakíthatja, uralhatja gyengéit.
Az indigó személyiség gyengéi
Gyermekként ...
... túlérzékeny és túl nyitott a külső befolyásokra.
... sokszor magának való.
... gyakran nehéz vezetni és nevelni.
... többnyire úgy érzi, nem értik meg és nem ismerik el.
... hiperaktív és sokszor dekoncentrált.
... hajlamos rá, hogy idealizáljon más embereket vagy helyzeteket.
... álmodozó, saját világába menekül.
Felnőttként...
... öntelt és türelmetlen.
... komoly problémái vannak a tekintéllyel.
... szeretné, ha mindenki elismerné és értékelné.
... sokszor nehezen tudja kifejezni magát szavakkal.
... lehet felfuvalkodott.
Kommunikációs képessége:
• Elszigetelődik, ha úgy érzi, nem értik meg.
• Könnyen elveszíti a kapcsolatot belső lényével és kizökken középpontjából.
• Sokszor úgy érzi, a szavak korlátozzák.
• Nem tudja elviselni az álszentséget és képmutatást.
Jellegzetességei:
• Sokszor túl magasak az elvárásai önmagával és másokkal szemben
is, tökéletességre törekszik.
• Türelmetlenül reagál a nem világos kezdeményezésekre és javaslatokra.
• Nem vállalja a vezetést, és megtagad minden felelősséget.
Barátságban:
• Sok megértésre van szüksége a barátaitól.
• Többnyire csak egy barátjával vagy barátnőjével játszik.
Sokszor saját fantáziavilágában él.
Nagyon könnyen meg lehet bántani, és ezek mélyen érintik.*
Szeretnek egyedül vagy számítógéppel játszani.
Az indigó személyiség erősségei
Gyermekként ...
... szeretne teljes jogú tagja lenni a családnak.
... szereti a természetet.
... mindenkivel törődik a családban.
... lojális a családdal.
... tanulási vágy és tudásszomj jellemzi.
... megvan az a képessége, hogy gyógyítólag hasson az emberekre.
... nem családtagokkal is nagyon nyitott és bizalommal teli, ha úgy
érzi, megértik.
Felnőttként...
... állhatatos és megbízható.
... nyílt és őszinte.
... komolyan veszi az életet.
... bátor.
... médiális képességei vannak.
... mindenben nagyon intenzív.
... megérti saját lényének természetét a világegyetemhez való viszonyulásban.
Kommunikációs képessége:
• Szereti az intenzív, szellemileg igényes és dinamikus beszélgetéseket.
• Mélyen átadja magát a beszélgetéseknek.
Érzések szintjén, nem érzelmileg: az indigó gyerekek nyílt szívűck, szeplőtlenek
őszinték és feltétlen szeretet éreznek minden és mindenki iránt. Másoktól ugyanez
várják el. Ha ilyen tekintetben csalódnak, az nagyon mélyen érinti őket.
• Nagyfokú együttérzésre képes mindenki és minden iránt.
• Akkor érzi magát jól, ha csak egyvalakivel, vagy nagyon kis
csoporttal áll szemben.
• Számukra a kommunikáció érzést, gondolatcserét és gyógyítást
jelent.
Jellegzetessége:
• Szomjazik a tudásra.
• Belsőleg fegyelmezett.
• Világos és céltudatos.
• Nyitott az alkotó javaslatokra és az őszinte ösztönzésekre.
Barátságban:
• Nagyon hűséges.
• Őszintén törődik vele, hogy jó legyen a másiknak.
• Leginkább a kevés, de mély barátságot kedveli.
• Szívesen fordít időt egy kapcsolat ápolására.
• Nehéz helyzetekben erősnek mutatkozik, és bátorítani tudja a
gyengébbeket.
• Őszinte részvétet érez.
• Szenved a felszínes kapcsolatoktól.
23. Az indigó gyerekek típusai
Pár éve az indigó gyerekek azon típusfelosztásával dolgoznak Amerikában,
amelyet Nancy Ann Tappe alakított ki. A négy típusból álló
rendszert, amely nagyon világosan és pontosan kikristályosodott, sok
ismert és köztiszteletben álló terapeuta és pszichológus is átvette.*
Tulajdonképpen ellenzem az indigó gyerekek beskatulyázását, mert ez is a régi gondolkodásmód
része. Ám ahhoz, hogy megismerjük őket, úgy érzem, segíthet a következő
besorolás, ezért tudatosan úgy döntöttem, hogy szerepelni fog a könyvben.
Nancy Ann Tappe felosztása röviden és találóan így írja le a négy típust:
1. A humanista
Tömegekkel dolgozik, őket szolgálja, mégpedig a holnap orvosaként,
ügyvédjeként, tanáraként, üzletembereként és politikusaként.
Sokszor hiperaktív, szélsőségesen szociális, beszélget
mindenkivel, mindenhol és mindig, átlagon felül barátságos. Kialakult,
saját véleménye van, könnyen elterelődik a figyelme, és
ezer dolgot csinál egyszerre. Imádja a könyveket, és nem nagyon
kötődik a fizikai testéhez.
2. A koncepcionalista
Inkább tervek foglalkoztatják, mint emberek. Ő a holnap építésze,
tervezője, űrhajósa vagy pilótája. Sokszor nagyon atlétikus
és ellenőrző mintákat hordoz magában, különösen az apa és az
anya ellenőrzésére vonatkozólag, ami nagy nehézségeket jelenthet.
Vonzódik a függőséget előidéző dolgokhoz (drogok serdülőkorban).
3. A művész
Érzékeny és sokszor alacsonynövésű. 0 a holnap tanára és művésze.
Bármit is csinál, az valami alkotó jellegű tevékenység.
Négy és tízéves kora között minden létező hangszert kipróbál, a
legkülönbözőbb területeken kreatív, sokszor azonban csak öt-tíz
percre. Csak serdülőkorban választ egy bizonyos irányt, amelyre
a későbbiekben összpontosíthat.
4. Az interdimenzionalista
Nagyobb növésű, mint a többi indigó gyerek, sokszor nagyon
nagy. Kétéves korában, ha mesélünk neki valamit, azt fogja
mondani: „Tudom, ezt már tudom, hagyj békén!" Új filozófiákat,
eszméket és vallásokat hoz. Nehezen boldogul emberekkel
és dolgokkal, mert még a három másik típushoz képest is kevéssé
illeszkedik a társadalomba.
Az indigó gyerekek különböző típusokba történő felosztásánál megfigyelhetjük,
hogy két különböző csoport van. Minden csoportban két típus,
amelyek hasonló viselkedésmódokat mutatnak. Véleményem szerint
két különböző lelki műfajba sorolhatók be, és két eltérő kozmikus
áramlatba: az indigókék és a sötét- vagy mélykék színsugárba (sugártan).
Az egyikbe tartozik a humanista és a művész, a másikba pedig a
koncepcionalista és az interdimenzionalista.
A humanista
A humanista különösen szoros kapcsolatban áll az emberekkel, az állatokkal,
a növényekkel, a földdel, a csillagokkal - vagyis mindennel,
ami él. Állandóan azon gondolkozik, hogy vajon jól van-e mindenki.
Mindig és mindenhol, mindenkit szeretne szeretni. Szívéig ható fájdalmat
érez, ha valakinek vagy valaminek (például egy fának) fájdalmat
okoznak vagy igazságtalanság éri. Ilyenkor szeretné megvédeni, és így
többnyire ő is megkapja belőle a részét. A többi gyerek sokszor „puhánynak"
látja.
A humanista különösen szociális, szeretne mindenhol megállni,
hogy kommunikálhasson az emberekkel, állatokkal vagy a Földdel.
Néha az is csoda, hogy hazatalál. Bár az biztos, hogy hosszabb időbe
telik neki. Álmodozó, saját fantáziavilágában él, és néha úgy tűnik,
nem is hallja, ha szólnak hozzá. Ha elege lesz a világból, saját belső világába
menekül. Előfordulhat, hogy kisgyermekként pontosan leírja a
„világát", hogyan néz ki, milyen a színe, milyen lények élnek ott stb.
Ha erről mesél, legjobb, ha hiszünk neki és elfogadjuk a történeteit,
anélkül, hogy értékelnénk vagy kérdezősködnénk róla.
A humanista tulajdonságai:
• Rendkívül szociális; szereti az embereket, de csak kevés „intim"
barátra van szüksége, akikkel lelki kötődést alakít ki.
• Szeret mindig, mindenkivel elbeszélgetni, és eközben megfeledkezik
az időről és a kötelességeiről.
• Sokszor hiperaktív vagy hipoaktív.*
• Könnyen elterelődik a figyelme, hamar elfelejti, hogy mit is
akart csinálni.
* Hyper: túl: hypo: alul.
• Nem kötődik a fizikai testéhez, kevéssé földi, és nyugalomra
van szüksége, hogy újra visszataláljon középpontjához.
• Imád olvasni, szeret egyedül játszani, legszívesebben számítógéppel.
• Néha egetverő jókedve van, máskor pedig vigasztalhatatlanul
szomorú.
• Különösen odafigyel rá, hogy az emberek, állatok, fák stb. jól
érezzék magukat. Szeretné, hogy az emberek harmóniában éljenek
környezetükkel.
• Nagyon érzékeny és ezért könnyen sérülhet érzékenysége, illetve
túl sokat követelhetnek tőle a dolgok.
• Mindig, mindenféléről elgondolkodik és hajlamos a fejfájásra.
• Sokat álmodozik, mindent elveszít, nem fektet nagy súlyt az
anyagi dolgokra.
• Többnyire úgy érzi, nem értik meg, és nem ismerik el.
• Különösen fontos számára, hogy álljuk a szavunkat. Ezt szereti
és biztonságot ad neki.
• Kialakult véleménye van.
• Sokszor tudatában van a helyzetnek és képes saját magára büntetést
kimérni.
• Bármi megfelel neki, lényeg, hogy a szülők őszinték legyenek.
• Ha elemében van, akkor minden csodálatos.
• Nem foglal állást.*
Gyerekekről szóló történetek:
• Egy édesanya mesélte: „A fiam, Merlin, tízéves és mindig is tevékenyen
részt vett mindenben, aminek élőlényekhez van köze
(pár éve az Állatvédők és a Greenpeace szervezetei miatt tartja
fontosnak, hogy felnőjön). Ötévesen azt mesélte, hogy megbeszéli
az otthoni növényekkel, hogy milyen tápanyagra van szükségük,
és mikor kell újra meglocsolni őket. Sokszor jön szakadt
* Bár kialakult véleménye van. ezt sokszor csak szélsőséges helyzetekben mondja ki,
például ha valakit valami fenyeget \ag> igazságtalanság ér. mivel a legtöbb nézeteltérés
egyszerűen nem érdekli.
ruhában az iskolából, mert megvédte a barátait, a fákat, nem
engedte, hogy rájuk tűzzenek vagy véssenek valamit, vagy hogy
letörjék az ágaikat vagy leveleiket. Mindig próbálja elmagyarázni
a társainak, hogy a növényekkel és kövekkel lehet beszélni.
»Csak oda kell figyelni« - azt szokta mondani. A küldetése
eredménye csak ritkán pozitív. A barátai viszont lassanként
megtanulnak dolgokat az ő eszméiről és elképzeléseiről, ami
nagyon büszkévé és boldoggá teszi. Annak ellenére, hogy verbálisan
kiáll a természetért, nem vetemedik tettlegességre. Gyűlöli
az erőszakot, és ennek megfelelően kedvelik a lányok, a fiúk
pedig furcsának tartják. Egyszer elmagyarázta: »Miért üssek
meg valakit, vagy miért védekezzek, ha nem akarom, hogy engem
megüssenek.« Amikor a fiamat látom el, vagy a szakadt ruháit
varrom, mindig arra gondolok, hogy ez milyen szeretetreméltó
álláspont. "
Más szülők mesélik: „A gyermekünk nyitott és nagyon barátságos.
Korábban, séták alatt úgy ült a babakocsiban, mint a királyi
család tagja, mindenkinek köszönni akart, mintha mindenki a
családhoz tartozna. Mindenkinek hangosan odakiabált és néha
nagyon megörült bizonyos embereknek, mintha ősidőktől fogva
ismerné őket. Ha valakit kedvel, azt feltétel nélkül szereti. Más
gyermekeknek ez nem olyan könnyű, mert nem értik ezt meg.
Nem mindig szeretik, ha ilyen intenzív a szeretet, és sérti az intimszférájukat.
Azt tapasztaljuk, hogy egy „humanista" gyereknek,
az ő békéről, az egész világ iránti szeretetről szóló eszméivel
és képeivel egyáltalán nincs könnyű dolga. Sokszor fáradt és
erőtlen, és nem bírja tovább. Most kilencéves és szeretne minél
hamarabb felnőni, hogy felépítse saját ártatlan világát. "
Egy apa meséli: „Azt hiszem, a fiam épp az ellentéte a hiperaktívnak.
Állandóan fáradt, alig bírja nyitva tartani a szemét, és
csak akkor ébred fel tényleg, ha számítógépes játékokkal játszhat
- saját maga is kitalál ilyeneket. És egyáltalán: a festés és
figurák készítése a kedvenc elfoglaltságai. Az iskolában állandóan
nehézségei vannak, mert álmodozik. A többi gyerek körében
népszerű, mert annyira más, nyugodt és megfontolt, sohasem
veszekszik inkább kitér a viták elől. Mindig támogatásra és
ellenőrzésre van szüksége, hogy teljesítse a napi feladatait. "
A koncepcionalista
A koncepcionalista inkább tervekkel foglalkozik, mint a többi gyerekkel.
Saját ötletei és elképzelései vannak, és szereti ezeket saját tempójában
mélyrehatóan megvizsgálni, és meg is valósítani. Ebben senki
sem siettetheti. Az indigó koncepcionalista alapvetően nem sikerorientált.
Teljesítmény-központú társadalmunk zavarja. Szüleivel - feltéve,
hogy megértik őt - fantasztikus új tanulási módokat fejleszthet ki,
vagy akár a háztartással kapcsolatban is adhat gyakorlati tanácsokat.
A koncepcionalista tulajdonságai:
• Szereti az ötleteket és elképzeléseket, meg kell azonban tanulnia,
hogy megoldja a részleteket.
• Szeretne mindent megérteni. Szétszedi például a készülékeket,
hogy megértse hogyan működnek.
• Gyermekként gyakran sportos és ügyes.
• Hajlamos a titkolózásra, sokszor elrejt dolgokat.
• Szereti ellenőrizni a szüleit.
• Szereti a műszaki dolgokat, mindenekelőtt a számítógépet.
• A felmerülő problémákra nagyon jó megoldásokat képes találni,
és meg is valósítja azokat.
• Tud az interneten és más újszerű módon tanulni.
• Nem túl érzelmes.
• Szereti és igényli a világos szabályokat, a világos fegyelmet, a
világos utasításokat és a tiszta érzéseket.
Gyermekekről szóló történetek:
• Egy anyuka meséli: ., A fiamnak komoly nehézségei vannak az iskolában.
Kívülállóvá vált. ha valami történik, őt is bűnösnek tartják;
társai sokszor kiközösítik, ami miatt persze aggódunk. Legszívesebben
a számítógéppel és technikai eszközökkel foglalkozik:
I
szétszed és összerak készülékeket. Sokszor nem hajlandó megcsinálni
a feladatát, az iskola csak kényszer neki és a lehető legkevesebbet
teszi meg érte; sokszor elfogy az erőm, mindig csak veszekszünk,
nagyon hasonlítunk is egymásra; az édesapjával jobban
együtt tud működni, de őt is megpróbálja kontrollálni. "
Egy anyuka meséli: „A fiam most tinédzser. Sajnos csak pár éve tudom,
hogy indigó gyerek. Nagyon nehéz volt vele, és sokszor azt
éreztem, hogy nem vagyok jó a gyermeknek. Talán másképp alakult
volna, ha korábban tudom! Már kiskorában is nagyon önálló volt,
és semmit sem akart elfogadni tőlem. Mindig, mindent jobban tudott
és azt akarta, hogy minden helyzetben övé legyen az utolsó
szó, egyszóval iszonyú fárasztó volt. Az iskola túl unalmas volt számára,
úgyhogy zavarta az osztályt és a tanítást. Nem akarta szabályokhoz
tartani magát, és ez évekig sok gondot okozott minden
területen. Megkértek, hogy csináljunk egy tesztet a fiammal és láss
csodát, kiderült, hogy több mint 130 az IQ-ja. Sajnos az iskolában
ennek nem sok hasznát vette! Mivel ennyire más volt, úgy érezte,
nem értik meg, sem a tanárok, sem a szülei, sem az osztálytársai.
Egyszerűen mások voltak a nézetei és eszméi, mint a többieknek.
Most, hogy már megértem a helyzetét, nekem sincs akkora bűntudatom,
lazább vagyok, és több teret engedek a fiamnak. "
A művész
Az indigó művész gyakran alacsony növésű. Fizikailag finom felépítésű,
be belül erős és szívós. A művészgyermek nagyon érzékeny és sok
emléket hoz korábbi életeiből. Különösen erős akaratú és céltudatosan
képes felhasználni akaraterejét. Tudja, hogy mit akar, és általában meg
is kapja. A művész legjobban kreatív csatornáin keresztül tanul. A merev
logikát és kényszert nehezen tudja megérteni, különösen fiatalkorában.
Könnyedén és rugalmasan mozog az életben, bárhol képes pihenni
és kikapcsolódni, gyorsan fel tudja mérni a helyzeteket, és pontosan
tudja, hogy kit szeret és kit nem. Viselkedése nagyon következetes,
és nem lehet „megvenni'". Nagyon intenzíven tud foglakozni a dolgokkal.
Szeret a szülei közelébe lenni, mert a család közepén is képe
a játékára koncentrálni. Eközben egyszerűen senki és semmi nem zavarhatja.
Két-hároméves korukban már tapasztalható náluk valamiféle
teljesség, már sok mindent egyedül csinálnak. Élénken kommunikálnak
más gyerekekkel, és korukhoz képest nagyon érett benyomást keltenek.
Amikor azután hatéves korukban találkoznak a „nagyvilággal'
a külvilágból fakadó nyomás hatására megváltozik a viselkedésük.
A művész tulajdonságai:
• Órákig képes festeni vagy rajzolni, és szereti, ha mások rajzolnak
neki.
• Nagyon ragaszkodó és lágy, finom, benyomást kelt. Ugyanakkor
azonban erős az akarata és ezt érvényesíti is.
• Erős, és erejében együttérzést mutat.
• Sok mindent érzékel és szeretné, hogy higgyenek neki, ha mesél
ezekről.
• Lehet arrogáns, nárcisztikus és önfejű.
• Előfordulhat, hogy egy igazi kis diktátor.
• Sokszor csak kevés alvásra van szüksége, mert bárhol képes kipihenni
magát és lazítani.
• Legkönnyebben a kreativitáson keresztül tudja magát kifejez
az életben. Szereti többek között az éneket, táncot, balettet, színházat,
a cirkuszt, a festészetet, rajzolást, a zenélést.
• Szereti, ha tájékoztatják a dolgokról, és nem zárják ki semmiben
• Született gyógyító (sokszor zenével, művészettel vagy táncol,
gyógyít) és ebben ismeri fel az életet és a feladatát.
• Gyorsan átlát helyzeteket, és eszerint cselekszik. Játszik a helyzetekkel,
hogy tapasztalatokat gyűjtsön.
• Világos válaszokat vár el, ha nem kapja meg, akkor maga keresi
meg.
• Nem fogad el érzelmi mintákat.
Gyermekekről szóló történetek:
• Egy anya, aki ismeri az indigó gyerekeket, a következőket meséli:
,,A kislányom Leah most ötéves, olyan indigó gyerek, ahogy
az a nagykönyvben meg van írva. Mielőtt beszélni kezdett volna,
állandóan énekelt. A nyelvhasználata, a nyelvtana és a szókincse
hihetetlenül gyorsan fejlődött, de történeteket mindig énekelve
adott elő. Ez a mai napig nem változott. A történeteket korához
képest meglepően pontosan és jól felépítve adja vissza, illetve
énekli el! Négyéves kora óta, saját kérésére, balettre jár.
A tánctanárnője eleinte szkeptikus volt a lányom vékony és alacsony
testalkata, illetve a kora miatt. De Leah két óra alatt meggyőzte.
Számomra ez is jellegzetes indigó művész tulajdonság:
szívósság és becsvágy, hogy elérje a saját maga által kitűzött célokat.
Ez hoz magával egy másik dolgot. Isten őrizz, hogy ennek
az édes kis angyalnak olyasmit kelljen csinálnia, ami ellentétes
a rendszerével. Ilyenkor azt hihetne az ember, hogy fölöttünk
nyíltak meg az ég csatornái. Kézben tart bennünket, ő a főnök.
Még a dühét is olyan kreatívan használja fel, hogy nem lehet rá
haragudni. Egy heves dühkitörése után elmagyarázta: »Tudod,
mami, egyszerűen ki kellett engednem a haragomat, különben
megbetegszem.« Sohasem unatkozik, szereti egyedül elfoglalni
magát, de mindig a család közelében és nem a szobájában. "
Sok művész kislánytól hallottam azt állítani önmagáról, hogy ő hercegnő,
és szeretnék, ha úgy is bánnának velük. Egyszer egy hároméves
kislány, akit az anyukája hercegnőmnek nevezett, mélyen megbántva
kijelentette: „Én gyerek-királylány vagyok!'" Egy másik, valamivel
idősebb kislány azt mondta magáról: „Felséges vagyok" - mintha ez
olyan természetes lenne!
Az interdimenzionalista
Az interdimenzionalista többnyire elég nagynövésű. Sokukat, bár még
csak ötévesek, sokkal idősebbnek tartanak. Ez nehézséget jelenthet a
gyereknek - és a szülőknek egyaránt -, mert túl sokat várva viszonyulnak
hozzá. Otthon az egyik pillanatban talán egy dacos „nyolcéves" és
két perccel később pedig egy ,,kis" óvodás, aki szeretne odabújni a
szülők ölébe. Ehhez jön még, hogy ezek a gyerekek mindig, minden
tudnak. Mindent jobban tud, és alig hagyja szusszanni a szüleit. Nem
könnyű egy ilyen gyereket szeretettel kísérni. A szülők részéről hihetetlenül
rugalmas beállítódottságot, és a saját célok és elvárások teljes
feladását követeli. A gyermek világos határokat és fegyelmet igénye
tőlük. Kénytelenek átgondolni, mik tulajdonképpen az értelmes hatá
rok. Ha nem szabnak nekik határokat, akkor elviszi a szülőket saját
végleteikig. Rá kell jönniük, hol vannak saját, vagy a gyermek határa
és hogyan lehet ezzel harmonikusan bánni. Az interdimenzionalista
igazi indigó gyerek, aki falakat rombol le, elképzeléseket forgat fel
nem érdeklik a régi, merev szabályok, mivel saját maga szeretné meg
határozni a szabályait. Allergiás a nem demokrácián alapuló hatalomra,
és egyszerűen nem hagyja, hogy bármit is előírjanak neki.
Az interdimenzionalista tulajdonságai:
• Tele van új ötletekkel, filozófiákkal és elképzelésekkel, és ezek
gyakran megbotránkoztatják az embereket.
• Született vezető és szeret új utakon járni.
• Nem tűri, hogy túlhaladott eszmék vagy elvárások korlátozzák
• Lehet diktatórikus és uralkodó.
• Eredeti akar lenni.
• Messzebbre lát, mint a fizikai szeme.
• Szereti a színházat és a játékot.
• Megvalósítja a dolgait, mindegy, hogy barátokat vagy ellenségeket
szerez vele.
• Nem tudja elviselni a tekintélyt és az utasításokat.
• Már fiatalkorában ismeri feladatát, és türelmetlenül várja, hogy
felnőjön.
• Nagy belső erővel rendelkezik.
• Ha együtt van valakivel, attól száz százalékos odafigyelést igényi
• Világos fegyelemre van szüksége, hogy kreatívan és szabadon
kiélhesse magát.
• Lerántja a maszkot az emberekről.
(Gyermekekről szóló történetek:
• Egy anyuka mesélte, miután elolvasta a típusbesorolást: „Szerintem
a fiam ebbe a csoportba tarozik. Nagyra nőtt, tizenkét
éves, és mindig, mindent úgy szeretne csinálni, ahogy azt ő helyesnek
tartja. Nem is tudok ez ellen tenni, mert akkor nem tudnánk
együtt élni. Kiskora óta próbálok világos kereteket szabni
neki, és megérteni az ő véleményét. Mivel nagyon racionális, jól
meg tudunk beszélni sok mindent, amit nekem először meg kellett
tanulnom. Amíg csak a szemrehányásokkal jöttem, mindig
veszekedtünk. Sokat kellett tanulnom, hogy megfelelően következetes
legyek. Azóta rendben van minden. Azt hiszem, túl vagyunk
a legnehezebb időszakon és kiegyensúlyozott tinédzser lesz, mert
körülbelül tisztáztunk mindent magunk között, és tudjuk, hogy
feltétel nélkül támogatjuk egymást. De azt hiszem, az ilyen gyerekek,
mint a fiam is, igazi „tinédzserrémek" lehetnek, ha a szülők
nem tudják tisztázni a viszonyokat a gyerek négy és tizenkét
éves kora között, és nem képesek megváltozni. Ezek az
interdimenzionalisták nagyon makacsak és erősek, ők a mindenen
átgázoló utat választották, és nem nagyon vannak tekintettel
másokra, ami nem könnyű nekünk, szülőknek. "
• Egy anyuka és terapeuta mesélte: „Mindenképp szerettem volna
gyereket, és a lányom pedig végképp az a gyerek, akiről álmodtam.
Most ötéves. Bár még óvodás, mindenki azt hiszi, hogy iskolába
jár, mert sokkal nagyobb, mint a vele egykorúak. Nehéz
vele bánni, mert állandóan utasításokat osztogat, megmondja,
hogy mit kell csinálnom, és parancsolgat nekem. Kiskora óta
rengeteget harcoltunk, és sokszor gondolkoztam rajta, hogy lehet
ilyen a gyerekem. Mivel érdemeltem ki? Csak úgy bírom ki,
hogy mindig azt ismételgetem: ő az élelem, ő a mindenem, a
gyermek, akire vágytam. Megtanultam mindent újrafogalmazni
az életemben, és világosabbnak lenni. Miután átformáltam az
anyaszerepet önmagamban és megtanultam ezt megvalósítani,
mindkettőnk számára egyszerűbb lett az élet. Az a nagy feladatom,
hogy a gyerekemet, aki mindig mindent jobban tud, akié
mindig az utolsó szó, és aki mindenáron keresztül akarja vinni
az akaratát, visszavezessem a saját korosztályához. Néha úgy
érzem, meg kell tanulnia gyermeknek lenni, mindennel, ami ezzel
jár, mert azt már születése után elég hamar tudta, hogyan
kell „felnőttnek" lenni.
2.4. Az új gyerekek hulláma a kilencvenes években
A fénykövetek generációjának spirituális munkája nem volt könnyű, és
a hetvenes, nyolcvanas években ezeknek az úttörőknek rengeteg bátorsággal
és bizalommal, sok akadályt el kellett távolítaniuk az útból. Az
emberek ellenállása miatt sok felébredt ember fénymunkája nagyrész
nem a nyilvánosság előtt zajlott. Munkájuk lehetővé tette azonban
hogy a kilencvenes évek elejére a bolygóenergia annyira megemelkedett,
hogy nagy számban inkarnálódhattak és születhettek a világra indigó
gyerekek. Az idő megérett rá, hogy elkezdődjön egy nagy változás
a világban! Sokan készek voltak harcolni a békéért és szeretetért,
és nem tűrték tovább, hogy birkaként kezeljék őket, hanem azt keresték,
hogyan tudnak változtatni önmagukon.
Társadalmunkban elszórtan élnek indigó személyiségjegyekkel és
tulajdonságokkal rendelkező emberek. Ők készítették elő ennek az új
gyerekhullámnak az útját. Az indigó tulajdonságú emberek mellett
vannak olyanok is, akiknek a fő életszíne az indigó, ők az úgynevezet
tiszta indigó emberek. Közülük azoknak, akik ma már elmúltak negyvenévesek,
fiatalkorukban sok nehézségük volt a társadalommal és
családjukkal. Néhányan valamilyen „intézetben" is voltak, vagy köze
hozzá, hogy beutalják őket. Olyan módszerekkel kezelték őket, amelyekről
ma már tudjuk, hogy nem a gyógyulást segítik, és így sokan vé
gül tényleg megőrültek. Gyakran azt vetették a szemükre, hogy roszszak,
abnormálisak és rombolóak. Fenyegetőnek tekintették őket, mivei
olyan energiákat rögzítettek, amelyek újak voltak és a „normál"
embereket érzelmileg nyugtalanította. Azok, akik „túlélték" mindezt
sokra vitték emberileg. Sokszor terapeutaként dolgoznak és saját tapasztalatukra
alapozva valóban képesek segíteni másoknak és vezetni
őket. Egyszerűen mások! Az idősebb indigó emberek közül sokakat.
vonzott a New Age mozgalom, és segítségével visszahódítottak egy darabkát
az otthonukból.
A világon mindenütt a hosszabb ideje a spirituális úton haladók felfedeznek
magukban indigó tulajdonságokat. Amikor ezt a könyvet olvassák,
pontosan érzik, hová tartoznak, és hogy vannak-e olyan indigó
tulajdonságok, amelyekre ráismernek önmagukban. Ez az idősebb generáció
magányos farkasokból áll, mert nem találkoztak megértéssel és
egyedül jártak eddig az úton. Most azonban változott a helyzet. Ma
már több „újszerű" ember jön világra, mint „normális" és ezek az
újak valamikor normálisnak számítanak majd, mivel többségben lesz
nek. Az Egyesült Allamokban feltételezik, hogy bizonyos területeken
az újszülöttek kilencven százaléka indigó gyerek. Indigó gyerekek
nem mindenhol születnek azonos arányban, nem egyenletesen érkeznek.
A világ hidegebb területein, ahol erőteljesebb a spirituális felébredés,
és ahol több számítógép található, ott több indigó gyereket lehet
találni, mint a melegebb területeken.
Olyan szokatlan korszakban élünk, amikor az önmegismerés útja
könnyen felismerhető annak, aki ezen az úton akar haladni. A valóság
feltárulkozik bárki előtt, aki látni akarja. Ma már olyan sok tanár,
könyv, film van, és egy olyan, egész világot átfogó spirituális mozgalom,
amely korábban nem létezett. Bár a negatív ellenmozgalmak
ugyanolyan mértékben növekednek - és a sátánkultuszok korábban soha
nem jellemző mélységig viszik le az embereket -, az igazság keresői
ugyanakkor soha nem tapasztalt magasságokba vezetik el az emberiséget.
Meglepő, hogy milyen értékű polarizáció tapasztalható bolygónkon,
és milyen sokan vágynak az egységre.
A fénykövetek első hullámának az volt a feladata, hogy megemeljék
a földön az energiát és támogassák a föld hálójának energetikai változását,
azáltal, hogy a megfelelő pillanatban a megfelelő helyen voltak
(többnyire erőteljes erőterekben). Így megnyílhattak a szükséges energiakapuk.
Az indigó generációra más feladat vár, amely bizonyára nem lesz
kevésbé nehéz. Ők a holnap békéjének igazi megalapozói. A szeretet az
ő üzenetük. Nem könnyű tudatosan és szabadon ennek a feladatnak szentelni
az életüket. Új biokémiai struktúrájuknak köszönhetően (négy szállal
meghosszabbított DNS lánc) szokatlanul érzékenyek mások energiájára.
A bolygón még mindig jelenlévő régi energiákat nem könnyű számukra
elviselni és feldolgozni. Ha nem tudatosítják ezt az energiát, és
nem védekeznek ellene, könnyen kibillennek spirituális egyensúlyukból.
Ha ez megtörténik, többnyire egészen kiesnek belőle, keményen megütik
magukat, és csak nagyon nehezen tudnak újra visszakerülni.
Sajnos a legtöbb indigó gyereket olyan szülők nevelnek, olyan tanárok
tanítanak, és olyan orvosok kezelnek, akik nem értik az új gyerekek
egyedülálló felépítését. Ahhoz sincsenek meg az eszközeik,
hogy megkönnyítsék nevelésüket vagy vezetésüket. A gyerekek úttörők
egy egészen új földi folyamatban, ami nem könnyít meg a dolgunkat.
Az indigó gyerekek többnyire kénytelenek szembeszállni családdal,
kultúrával és intézetekkel, ha azok még a régi energiarezgéssel"
rendelkeznek. Az indigó gyerekek témát még most is kevés nyitottsággal
és érdeklődéssel kezelik a régi pedagógusok, pszichológusok és intézetek;
egyszerűen nem érzik magukat kompetensnek, hogy a gyerekeket
új lényeknek tekintsék és úgy kezeljék őket, hogy az spirituálisan
motivált és minősíthető legyen. Itt még hatalmas szakadék tátong
a tudomány és a spiritualitás, mint a probléma uralásának útja között.
A helyzet annyira új, annyira hihetetlen és annyira lenyűgöző, hogy
eljött az idő feleszmélni és tenni valamit. Időközben elkezdődött az új.
évezred, és a kilencvenes évek hulláma stabilizálódott: egyre több indigó
gyerek születik a földre, úgyhogy jól tesszük, ha felkészülünk rájuk.
Azokra a szülőkre, akik talán már maguk is sejtik, hogy mi történik,
vagy mi történhet, környezetük sajnos sokszor értetlenkedve, bizalmatlansággal,
elutasítással és szokatlan keménységgel reagál.
Ami most segíthet, az a tudatosság és az objektív érzékelés. Sajnos
az a helyzet, hogy mindannyian jobban tudjuk a külső megjelenés különbségeit
érzékelni. Megtanuljuk a valóságot a külvilágra korlátozni,
és napról-napra, óráról-órára csak ezzel foglalkozunk. Az indigó gyerekek
nagyon intuitívak és nyíltak, nem hagyják magukat korlátozni,
és határok közé szorítani. Megkövetelik tőlünk, hogy nyíljunk meg nekik.
Kényszerítenek rá, hogy feladjuk szubjektív, sokszor a szüléinktől
átvett érzékelésünket.
A kilencvenes évek sok tekintetben nagy változások előhírnökei.
Azt látjuk, hogy oly mértékben széthullanak a hatalmak, a hatalmi osztályok,
a törvények, ahogy az elmúlt évtizedekben még nem tapasztalhattuk.
Az emberek szívében a nyugalom, szabadság, szeretet és
együttélés utáni vágy él, az indigó gyerekek és az ő gyerekeik pedig el
fognak vezetni bennünket ennek a megvalósításához.
2.5. Indigó személyiségek kapcsolata másokkal
A szülők gyakran saját meggyőződésük és saját élettapasztalatuk alapján
nevelik gyermekeiket. így fennáll a veszélye, hogy elnyomják a
gyermek életszínének természetes kifejeződését. Az életszín felfedezése
segíthet a gyerekeknek, hogy jobban megértsék a családtagokat és
barátokat, és lehetővé tegyék személyiségük természetes kifejeződését.
Ekkor szabadabban fejlődhetnek, és személyiségüknek megfelelően
kibontakoztathatják saját késztetéseiket. Határozzuk meg életszínünket,
ahogy az 1.6. Az életszínek című fejezetben olvasható és nézzük
meg, milyen hatással lehet színünk egy indigó gyerekre.
• Egy indigókék és egy vörös személyiség kapcsolata: A vörös és
az indigókék személyiségekben alapvetően kevés hasonlóság
van. Az indigó érzi, hogy az élet és az anyag energia, egy vörös
pedig azt érzi, hogy egy indigó „nem idevaló", és nem tudja
megérteni, ahogy az indigó a tárgyi valóságot szemléli. Az indigók
túlságosan érzékenyek, túl halkak és túl befeléfordulóak,
hogy a vörösek robbanásszerű testi energiájával, erejével és lendületével
kijöjjenek. A vörösek szeretik a valóságot csupán tárgyiasan
nézni. Míg az indigóknak nehezükre esik elfogadni fizikai
testüket, addig a vöröseknek szinte csak a testi dolgok léteznek.
A szexualitás az indigó számára két lelket jelent, akik egy
magasabb spirituális szinten összeolvadnak, ezzel szemben a
vörösek számára gyönyörteli, érzéki tapasztalatot jelent. A vörös
személyiség nem könnyen férkőzik hozzá érzéseihez és sem az
indigók nyelvét, sem eszméit, filozófiáit vagy éteri elképzeléseit
nem érti. Beszélgetésben nem sok mondanivalójuk van egymásnak,
az indigó túlságosan „elszállt" a vörösnek, és a vörös túlságosan
földi az indigónak.
Egy indigókék és egy narancssárga személyiség kapcsolata:
Nem sok közös vonásuk, és mondanivalójuk van egymásnak. Az
indigók elképzelései a világegyetemről idegenek a narancssárga
személyiségnek, különösnek találja őket, ő inkább a tárgyi valóságot,
az izgalmat és a kalandot kedveli. Az indigó személyiség
szívesen beszél a spiritualitásról, szeretetről, és a tudatról kialakított
elképzeléseiről, a narancssárga azonban csak kevéssé vagy
egyáltalán nem érdeklődik ezen témák iránt. Lehet, hogy egy indigó
személyiség csodálja a narancsszínű bátorságát, de hamarosan
túl durvának, túl függetlennek és túl egocentrikusnak találja,
semhogy lemondjon miatta a jó társaságról. A narancssárga
személyiség különc; és az indigó is szívesen van ugyan egyedül,
de ugyanolyan szívesen jön össze közeli jó barátaival. Egy
narancssárga személyiség szeretné uralni a tárgyi valóságot, az
indigó illúziónak látja. Egy indigó azért mászik meg egy helyet,
hogy élvezze a természetet és az energiát, a narancssárga pedig
azért, hogy legyőzze a hegyet.
Egy indigókék és egy sárga személyiség kapcsolata: A barátságos
sárga és az érzékeny indigókék személyiség lehetnek jó barátok.
A sárgák játékos szemléletmódja érdekli az indigókat. Fordítva
pedig az indigó életszemlélete újdonság a sárga számára; a rá jellemző
örömmel és könnyedséggel élvezi, hogy megismerheti az
indigók életre vonatkozó rendkívüli eszméit. Mindketten érzékenyek
és büszkék is, nem szeretik, ha megmondják nekik, mit tegyenek,
ezért kölcsönösen sok szabadságot hagynak egymásnak,
és nem akarják kontrollálni egymást. Az indigó lelki kapcsolatot
keres, a sárga személyiség pedig mindent inkább felületesen lát,
mindketten csak azt igénylik, hogy a jelenben együtt élhessenek.
Egy sárga személyiség a testében él, és szeretne testileg aktív
lenni, míg egy indigónak az is nehezére esik, hogy a fizikai szinten
legyen, és szívesebben figyel a spirituális igazságokra, erkölcsi
témákra és etikai koncepciókra. A sárga személyiség segíthet
abban, hogy az indigó intenzívebben legyen jelen a testében,
amivel megtanulja jobban élvezni az életet. Az indigónak szüksége
van valakire, akiben bízhat, de ilyenkor a sárga nem mindig
van mellette. Az a felelősség, hogy egy másik ember tőle függ,
nem okoz örömet a sárgának, és az indigó emiatt könnyen csalódhat.
Mindketten harmonikus kapcsolatot szeretnének, konfliktusok
és egymás megbántása nélkül.

-------------------------------